Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-22 / 163. szám

1943. JULIUS 22

MA:

ESEMÉNYEK:

Csáky Dénes dr., a budapesti Szépművészeti Muzeum főigazgatója „Az utolsó 30 év magyar festészete“ címmel tárlatvezetéssel egybekötött előadást tart délután 6 órakor a Műcsarnokban

KIÁLLÍTÁSOK:

Kolozsvár thj. sz. kir. város Műcsarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig.

Piesa Károly kép- és szoborkiállítása a vármegyeház üvegtermében.

MÚZEUMOK:

MAGYAR ARCVONAL

Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástyautca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.)

Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig).

Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.)

EGYETEMI KÖNYVTÁR:

Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár — vasárnap is — délután 3—S-* (Mikó-utca 2.)

ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN:

Este fél 7 órakor a „Gyertyafénynél“ előadása.

MOZlti-uAUASOlli

ARPAD-mozgó: Nyári szünet. CORVIN-mozgó: ölökké várlak. EGYETEM-mozgó. Bűnös nő. ERDÉLY-mozgó: Kolostor lilioma. MÁTYÁS KIRALY-mozgó; Varieté csillagai. (Magyar.) RAKöCZI-mozgó: Egy lány elindul. (Magyar.)

SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK:

Szent György gyógyszertár, Mát- tyás király-tér 38. Távbeszélő 32-32. — őrangyal gyógyszertár, Hitler- tér 1. Távbeszélő 31-75. — Remény gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50 Távbeszélő 26-99. — Diana-gyógy- szertár, Jókai-utca 23. Távbeszélő 21-51.

— Főnököt választott a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartomány. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rentartománya szerdán dé' előtt tartott káptalani gyűlésén főnökéül választotta P. Schrotty Pált.

— Tehergépkocsi alá került egy nagyott- • halló, öreg kolozsvári nyugdíjas. Súlyos gázolás ügyében indított vizsgálatot a kolozsvári rendőrség. A gázolás áldozata Csorna József, Györgyfalvi-ut 38. szám alatt lakó 70 éves nyugdíjas. Csorna — szemtanuk állítása szerint — az Úttesten akart áthaladni a Mátyás király-tér egyik oldaláról a másikra, amikor egy teljes sebességgel arra haladó tehergépkocsi eleje elkapta és maga alá teperte. A szerencsétlenül járt aggastyán, aki egyébként nagyot hall, a gépkocsi kerekei alá került és a kerekek át is mentek rajta. A helyszínre hivott mentők a rendőr intézkedésére nyomban beszállították a sebészeti klinikára. Megállapították, hogy Csorna József kisebb-nagyobb zuzódásokon kivül súlyos agyrázkódást szenvedett. Kihallgatni még nem lehetett. Állapota súlyos.

Parkettezési jutányosán vállal

Id. LÖ8IKCZY JÓZSEF

lak. Zápolya-utca 14. szám vagv Sebük cukriszda

Mátyás kir.-tér 23. szám. Telefon: li?-59

ROÄäN KULTUR-ÜNNEPÉLYEK ÉSZAK-ERDÉLYBEN

A Keleti Újság 1943 julius 20-i számában már utaltunk Pusztai-Popovics Józsefnek a pécsi Erzsébet-tudományegyetem Kisebbségi Intézete kiadásában megjelent „Román kul- tur-ünnepélyek Észak-Erdélyben“ c. figyelemreméltó könyvére. Ez a ridegen tárgyilagos tanulmány a maga adataival egy nagyon fontos tényre vet éles világot. Megmutatja és bizonyltja az egész ország s a külföld közvéleménye előtt, hogy a Nagyro- mánia felszámolása után Észak-Erdélyben maradt románság akadály nélkül kiélhette a maga nemzeti kultúráját és anyanyelvét szabadon használhatta. De bizonyltja azt is, hogy a bukaresti propaganda hangszóróin elnyomónak és kegyetlennek hirdetett magyarság úri gavallériával, nagy türelemmel és megértéssel kezelte s kezeli a románság ügyét s magatartását nem befolyásolja sem a Curentul, sem a Porunca Vremii úgyszólván napról-napra megismétlődő magyarellenes uszítása.

Ennyivel azonban nem merül ki az északerdélyi románság kulturális életének megnyilatkozásairól készített statisztika jelentősége. A kérdés sokkal nagyobb horderejű annál, hogy a magyar közvélemény napirendre térhetne annak tudomásul vételével, hogy az északerdélyi románság a bécsi döntés óta eltelt idő alatt 158 kulturünnepséget rendezett. Már első pillanatra is feltűnt, hogy Pusztai-Popovics József egyébként minden elismerést megérdemlő munkája egyáltalán nem utal az északerdólyi románság más életmegnyilatkozásaira, holott Ilyenek is voltak s jelentőségükben semmivel sem kisebbek, mint a templomi hangversenyek, vagy önképzőkört összejövetelek.

A kérdést erről az oldalról világítja meg Szőcs Lajos kolozsvári tanárnak a „Hitel“ cimü folyóirat most megjelent 7. számában közzétett észrevétele, amelynek alábbi részletét szükségesnek tartjuk Ideiktatni:

„A román művelődési ünnepekről összeállított kimutatást Pusztai-Popovics József a „Tribuna Ardealului" cimü kolozsvári napilap és a „Saptamana“ cimü besztercei hetilap közleményei alapján készítette. Ezek a lapok vonatkozó híreiket ritkán fogalmazzák meg úgy, hogy mindenki felismerhesse lényegüket. Ezt bizonyltja az az egyszerű tény is, hogy adatgyűjtőnk nem ismerte fel „kultur-ünnepek“-nek pl. a Regna. Plugarul, Partium szövetkezetek százszámra menő gyűléseit, a hónapokig tartó s több helyen megrendezett egyháznagyi jublláris ünnepségeket s az egyházi jellegű összejövetelek tömegét. Azt is tapasztaltuk, hogy az említett lapok nem mindig adtak hírt a gyűlésekről, csak azok jutottak nyilvánosságra, amelyekről valaki jelenlévő beszámolt, vagy valami- milyen ok miatt nem volt szabad az újságból kimaradniok. Ezek után bátran állíthatjuk, hogy az északerdélyl románok 1941 —1943 között nem 150 alkalommal tartottak kulturális jellegű gyűlést, hanem jelentékenyen többször.

Továbbá azt is meg kell jegyeznünk, hogy az adatok Így fefeorolva egészen másként hatnak, mint ha egy kissé közelebbről nézzük meg őket. így pl. — a be- avatottakan kivül — kevesen akadnak nálunk, akik megértenék, mit jelent az er- délyszerte elszaporodó és biztos kereteket nyújtó román kongregációs mozgalom.

Az adatok között olvastuk a szászrógenl és marosvásárhelyi Astra-fiókok 1942. április 25-én és junius 19-én történt megalakításának hírét. Ezek az adatok igy semmit sem mondanak, még annak sem, akik az ezzel kapcsolatos felhívás-áradatot olvasta a Tribuna Ardealului-ban. De bezzeg változik a semmitmondó hir, ha rávilágítunk ennek a szervezetnek a múltjára: Az 1861-ben megalakult Astra az erdélyi román irredenta főfészke volt mindig. Az egyik román katonai szakértő szerint Erdély „meghódításában“ az Astra volt az, aki Ferdinánd király katonái előtt az utat előkészítette. De a közelmúltban is jól ismerjük az Astra szerepét: a székelyföldi vlsszarománositási hajsza, az ipari és kereskedelmi románosltás, a tízezres számban végzett vérvizsgálatok, amelyekkel azt „bizonyították“ és hirdetik ma is a világ minden nyelvén, hogy a székely vér- alkatilag közelebb áll a románsághoz, mint a magyarokhoz; a székelyföldi kupolás templomok, a „felvilágosító" tanfolyamok özöne, stb. mint rossz emlékek függnek össze ezzel a névvel."

Szőcs Lajos a következő sorokkal fejezi be rendkívül érdekes cikkét:

„Folytathatnék észrevételeinket, de eny- nyi is elég ahhoz, hogy meggyőzzük mind a kiadót, mind a szerzőt állításaink komolyságáról. Véleményünk továbbra Is az marad, hogy ilyen adatközlő munkákra szükség van, — téves szemlélet-keltések elkerülése végett azonban elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy ne csak mennyiségileg mérjék fel az eseményeket, hanem hatoljanak be azok igazi lényegébe is."

Erdélyi üdülésük után julius 24-én térnek vissza hozásukba a finn tisztek

Budapest, julius 21. Szerdán este érkezett Erdélyből a Keleti-pályaudvarra az a 21 sebesült finn katonatiszt, akik két hónapot töltöttek Magyarországon. A sebesült

finn tisztek julius 24-én utaznak vissza Finnországba. Két napot Budapesten töltenek.

Hipiné

a „tekintetes töt vény szék ur" előtt...

Bajba hozta két „deglétt" csirke a Mária Nosztrát is megjárt

öreg cigányasszonyt

Kolozsvár, julius 21. „Réges-régóta“ Kolozsváron lakik Hipi Károlyné Hosszú Mária, ahogyan a büntető egyesbirónak vallja A bíró kérdésére, hogy „mióta", csak vállát vonogatja az öreg cigányasszony.

— Honnan tudnám — sápitozik. — Azst se tudom, hány napból áll egy esztendő. De ázs bizonyos, egyszer távásszál kerültem ide. A fiám hozott le Besztercéről, hogy legyen gondozójá áz unokájánák.

— Aztán volt-e már büntetve? — tudakolja Hipi asszonyság előéletét a büntető - biró.

— Válámi kis ruhá miatt, orgázsdá- ságért, pedig nem is tudtám, hogy lopott holmit vásároltam.

— És Mária Nosztrát miért járta meg?

A birő váratlan kérdése csak pillanatra

hozta zavarba a vasorru bábára emlékeztető öreg cigánynöt, de azonmód feltalálta magát.

— Azs is ruhá miátt történt. Én mindig vásárol gátok váiámit á pénzsemmel. Most is úgy jutottám ide. Azsért á két deglett csirkéért, ámít á purdék sámára vettem.

— Itt nem csibékről van szó, hanem arról, hogy junius 13-án Bognár Pál álkulcs - csal kinyitott lakásából ellopta a 150 pengőt és a család élelmiszerjegyeit tartalmazó pénztárcát — világosította fel az okvet et- lenkedö vádlottat a birő. ■— Megértette?

— Nem, instálom! Nem háltok jól, kérőm ■

álásan.

A biró újra elismételte a vádat.

— Nem igáas! Benn se jártám ábbán á házsban! — méltatlankodott Hipiné és ismét a csirkékkel hozakodott elő:

— Szeginyeket egy fázsékbá rákosgattam. Akkor ázszsál jött odá ázs ázs ember, hogy á fázsék ázs övé. Még á tárisnyámat is ki rázstá, de semmit sem tálált benne. Mégis á rendőrségre vitt. Ott félelmemben nekik ádtám igázsát.

Bognár Pál, a károsult kályhásmester előadta, hogy a Dermata táján lévő lakásából pünkösd elsőnapján hajnalban átment szembenlévő műhelyébe. Nem sokkal utóbb arra lett figyelmes, hogy egy öregasszony surran Id a bezártan hagyott lakásból. Utána eredt és a kapubejáratnál meg is fogta. A meglepett asszony hirtelenéfcen mindent elszórt maga körül. Bő ruhája alól szedegette ki az elrejtett holmikat. Ott voltak az annyit emlegetett „deglett“ csirkék is. Közöttük találta meg a kályhásmoster felesége egyik pár cipőjét. Az élelmiszerjegyeket később egy ember vitte vissza, mint talált holmit. A tárca és a pénz azonban nyomtalanul eltűnt. A károsult meg Is esküdött vallomására.

•— Májd kivisi á jő Isten mind a két semit! — fenyegette meg Hipiné asszony, majd odafordult a büntetőbiróhoz és Így kezdte kérlelni;

— Meginstálom á tekintetes törvényszék urát, egy sávát se higyje neki.

Kynsburg Béla dr. ügyész igy is súlyos büntetést kért. A védelem arra hivatkozott, hogy nincs elegendő bizonyíték.

Az egyes büntetőbirói tisztet betöltő Szenczel József törvényszéki tanácselnök végzést hozott, amely szerint a vádlott előéletére vonatkozó adatok beszerzése miatt az Ítélethozatalt augusztus 4-re halasztotta.

— Addig megint senvedhetek hiábá! ragaszkodott a végszó jogához a börtönőr által szaporán kifelé terelt banya.

<r. L)

Tisztítsa

meg olykor szervezetét a bélben felhalmozódott tok káros salaktól akkor Is, ha nincs székrekedése.

Jó tisztító hashajtó a

Vörös Kereszt —

embervédelem; Kék Kereszt —

állatvédelem!

Az összes kulturállamok sorra, egymásután hívják életre szociális embervedelmi intézkedéseiket s ugyanilyen tempóban születnek meg az állatvédelmi törvények is, mert mindenütt tisztában vannak azzal, hogy a helyesen életrehivott állatvédelmi törvények a nemzeti vagyonosodás érdekelt szolgálják. A földmivelésügyi kormányzat gondoskodása folytán hazánkban Is elkészült az állatvédelmi törvényjavaslat s csak a háborús viszonyok akadályozzák a kormányzatot abban, hogy a törvényjavaslat a törvényhozás elé kerüljön s igy tető alá jusson. A Magyar Állatvédők Országos Egyesületének javaslatára a honvédelmi minisztérium is foglalkozik azzal a külföldön is és más világrészekben is megértéssel fogadott magyar elgondolással, hogy a Vörös Kereszt nemzetközi formál szerint békében és háborúban életrehivassék a Kék Kereszt intézménye, amely az egész ország területén gondoskodik állatkórházak és segélyhelyek létesítéséről s a harctereken Is a Kék Kereszttel megjelölt segélyhelyeken és kórházakban ápolják a nemzeti vagyont jelentő állatokat. A honvédelmi minisztérium az Állatvédő Egyesület kérésére csak nemrég járult hozzá ahhoz, hogy a háziállatok légoltalmi segélyhelyekre legyenek vihetők s a miniszteri rendelkezés megállapította, hogy:

„Az állatok légitámadás alatti védelme megoldásának semmi akadálya nincsert oly módon, hogy a ház pincéjének az óvóhelytől legtávolabb eső részén a házparancsnok kijelöl egy helyet, ahol riadó esetén az állatok gazdáikkal tartózkodhatnak, Illetve ahová azokat gazdáik biztosan bezárhatják. Ha a ház valamennyi lakója beleegyezik abba, hogy az egyes bérlők az állataikat az óvóhelyre levigyék, ebben a kivételes esetben oda az állatokat be szabad vinni “

Az állatvédők a fővárosban és vidéki városokban arcképes igazolványokkal vannak ellátva s mind a budapesti főkapitány, mind a vidéki rendőrség főkapitánya az igazolványra reávezetett rendelettel utasítja a rendőrszemélyzetet, hogy a Kék Kereszt jelvénnyel s az arcképes igazolvánnyal ellátott állatvédőknek állatvédelmi ügyekben álljanak rendelkezésre. A budapesti főkapitányság bűnügyi statisztikája szerint közel 1000 állatkinzási kihágási esetben lépett közbe a rendőrség s 1000 esetben indult eljárás azok ellen, akik a főváros kul- tur-arculatát veszélyeztették.

_ Moziban felejtette lopott esernyőjét

egy rovotfcmultu kolozsvári bejárónő. Meszesén Katalin bejárónő egy középiskolai tanár családjánál is takarított. Egyik óvat- 1 lan pillanatban elemelte onnan a tanár feleségének selyem napernyőjét. Még aznap délután moziba ment a lopott ernyővel, s azt előadás után a nézőtéren felejtette. Az elkallódott lopott tárgyért a hasonló bűn- cselekmény miatt amúgy is büntetett előéletű Meszesén Katalint szenczel József törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbiró nyolchavi börtönbüntetésre Ítélte Az Ítélet jogerős.

/