Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

1943. J U £ 1 V S 21 Három kolozsvári középiskola elmúlt évi munkája Kolozsvár, julius 20. A kolozsvári Zá­porai Mikes Kelemen római katolikus gimnázium igazgatósága évkönyvben is­mertette elmúlt évi működését. A je­zsuita vezetés alatt indult, már több mint negyedfélszázados múltú intézet 168 eve a Kegyesrend irányítása ala tartozik. Azóta 32 igazgatója volt. A jelenlegi igazgató, Kari János dr. 1940-ben került az iskola élére. A növendékek oktatását — az igazgatón kivül — 23 tanár látja el. A tanári karban 9 a kegyesrendi ál­dozó papok száma, mig a többiek vilá­giak. Az iskola tanulói dicséretre méltó módon vették ki részüket a különféle háborús mozgalmakból. Az ifjúság tanul­mányi előmenetele még kedvezőbb volt a mult évinél. Különös buzgalmat tanúsí­tottak a növendékek az elmúlt tanévben kötelezővé vált honvédelmi ismeretek el­sajátításában. A tanulók önművelésének kitűnő esz­közei voltak a könyvtárak. A felsőbb osztályok tanulói inkább a tanulmá­nyaikhoz szükséges müveket keresték, mig az alsó osztályok' növendékei a kö­telező házi olvasmányokon kívül szóra­koztató könyveket is nagy számban ol­vastak. A legolvasottabbak a népies nemzeti és vallásos magyar írók voítak. A Pázmány Péter önképzőkörnek öt szakosztálya volt. A vallásos és a gya­korlati jellegű ifjúsági egyesületek között nemzeti szempontból is különleges helyet foglalt el a Báthory István cserkészcsa­pat, annak iskolaszövetkezete és diák- kaptára, továbbá a Zrínyi Sportkör s a már tavaly előtt megalakult Aerokör. Az iskolának összesen 55/ beiratkozott nyilvános és 28 magántanulója volt, kö­zülök 55 végzett sikeresen. A nagy lét­számra való tekintettel az eisö négy osz­tály párhuzamosan működött. Érettségire szeptemberben 5, decem­berben 2, májusban 48 tanuló jelentke­zett. Az év végén jelesen 9, jól 11, egy- U szerűen pedig 18 jelölt érett. A sikere­sen érettségizett növendékek közül leg­többen gyakorlati pályára mentek. A másik évkönyv a Cseke Domokos igazgatása alatt álló Állami Kereskedel­mi Leányközépiskola és a vele kapcso­latos női kereskedelmi szaktanfolyam életét ismerteti. Az iskolát az 1924-ben megnyílt és fokozatosan kiépült felső kereskedelmi iskolából a felszabaduláskor szervezték meg. Az intézetnek tavaly 152 rendes és három magántanulója volt. A növendékek különösen mint az Ifjú­sági Vöröskereszt csoport tagjai fejtettek ki lelkes tevékenységet. Szakirányú kép­zés terén a Téglás Géza dr. gyors- és gépírókor adott lehetőséget a szorgosabb növendékek fejlődésére. Az intézetben érettségire jelentezett 21 ezidén végzett rendes es két magán­tanuló, valamint egy javító érettségire. A 24 jelölt közül egy jeles, hat jó, tizen­hét elégséges eredményt ért el. A kereskedelmi leányközépiskolá val kapcsolatosan működött a női kereske­delmi szaktanfolyam. Tanári kara na­gyobbrészt amannak tanári testületéből alakult. E tanfolyam eredetileg 1902-ben nyilt meg Kolozsváron, de 1919-ben a meg­szállással megszűnt és csak a felszabadu­láskor éledt ismét újra. Ezidén két pár­huzamos osztálya volt, összesen 63 hall­gatóval. A 375 éves kolozsvári unitárius kollé­gium Gálffy Zsigmond igazgató áltai szerkesztett, most megjelent évkönyve hü képet ad e nagymultu iskola legutób­bi tanévben kifejtett munkásságáról. A jelentésből kitűnik, hogy az intézel megbirkózott a rendkívüli körülmények miatt felmerült nehézségekkel s minden tekintetben kielégítő eredménnyel zárta le az iskolai évet. A kollégium kapui megnyíltak a szegény és tehetséges fa­lusi fiuk előtt és a legszegényebb társar dalmi rétegből származó falusi tanulók jól megállották helyüket. A kollégium nyolcosztályos gimnáziu­mában az 1942—43-ás tanévben 244 nyil­vános és 24 magántanulót osztályoztak és ezeknek csak húsz százaléka bizonyult elégtelen előmenetelünek. Leérettségizett 19 rendes tanuló, javító érettségit tett öt. Az intézet szegény és jó előmenetelő, valamint a menekült és nemetiségi vi­dékről Kolozsvárra került tanulóinak se­gélyezéséhez az alapítványok és intézmé­nyek, valamint magánosok adományai g nyújtottak segédkezet. A kollégium in- ternátusában 116 unitárius tanulót lát­tak el, más középiskolák növendékei kö­zül pedig 19-en laktak az internátusbán. Közülük csak három volt unitárius, a többi más felekezethez tartozott. Az intézet nagy gondot fordított a vál­tód- ég erkölcstan és a hazafias nevelésre. Biedeli formájában állítják helyre az ősi kolozsvári Szent Mihály templom szentély feletti boltozatát Előreláthatólag 10—15 évet vesznek igénybe a munkálatok Kolozsvár, julius 20. Erdély fővárosá­nak kétségtelenül egyik legbecsesebb es legmonumentálisabb műemléke a főtéri Szent Mihály-templom. Erdély sok vi­hart látott történelmének döntő esemé­nyei közül sok kapcsolódik az ódon templomhoz. Itt mond le Izabella király­né, innen vitték utolsó útjára Bocskai Istvánt, falai között ülésezett számos or­szággyűlés és itt választották meg a leg­nagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Erdély számára ez a templom egymagában képviseli mindazt, amit az ország számára Esztergom, Kassa, vagy a budavári koronázó templom jelent. így nem is szokatlan, hogy ezt a tör­ténelmi levegőt árasztó/több évszázados épületet műemléknek nyilvánították és épsége felett gondosan őrködik az a vá­ros, amelynek arculatát a Szent Mihály- templom nélkül el sem lehet képzelni. Az ódon templom kitartóan állotta az idők viharát, de most javításra, restau­rálásra szorulj A kolozsvári római kato­likus egyházközség annakidején Márton Áron jelenlegi gyulafehérvári püspök plébánossága alatt elhatározta, hogy a templomot helyreállittatja. Errevonatko- zólag el is készültek a tervek, de ezek végrehajtására nem kerülhetett sor. A hazatérés után a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának szorgalmazására ismét előtérbe került a gyönyörű templom restaurálása. A Műemlékek Országos Bi­zottságának szakemberei vizsgálták meg a templomot s megállapították, hogy az épület nemcsak külső és belső javításra szorul, hanem — az összhang érdekében — a szentély feletti boltozat stilustaian- ságát is ki kell javítani. A templom ugyanis az 1760-as tűzvész alkalmával erősen megrongálódott. A szentély feletti boltozat leégett s amikor a tűz pusztítá­sait helyreállították, eltérlek az eredeti stílustól. A csúcsíves boltozat helyett kosárives boltozatot építettek, amely kö­tővasaival és neo-gót felszelésével meg­bontja a templom egységes harmóniáját. A vizsgálat során azt is megállapítot­ták, hogy — valószínűleg talajlazulás miatt — a szentély oldalfalai egyes he­lyeken erősen kihajlottak s ha a talaj- lazulási folyamat tovább tart, komoly következményektől lehet tartani. Ezekután elkészültek a Szent Mihály- templom restaurálási tervei. A tervek alapján a mult évben hozzá is kezdtek a templom belső helyreállításához. En­nek során kibontották a főbejárattól jobbra levő, használaton kívül helyezett kápolnát s ott felbecsülhetetlen éxtékü freskókra bukkantak. A több évszázados falfestmények feltárása részben már megtörtént s rövidesen Lmét eredeti pompájukban tárulnak majd a templom látogatói elé. A templom restaurálási munkálatai­nak legfontosabb részét, a szentély fö­lötti boltozat helyreállitásai, ezen a hé­ten kezdik meg. A boltozatot eredeti formájában, csúcsíves stílusban építik meg. A kolozsvári egyházközség, vala­mint a Műemlékek Országos Bizottságá­nak felkérésére a Rátz és Attl építészeti vállalat végzi a munkálatokat. Min­denekelőtt a boltozat padlásszerkezetét építik át s azután kerül csak sor a stí­lustalan belső boltozat eltávolítására, hogy helyébe csúcsíves boltozatot épít­senek. A főtéri templom restaurálási munká­latait előreláthatólag 10—15 év alatt fe­jezik be. A költségeket részben a kolozs vári római katolikus egyházközség, rész­ben pedig a Műemlékek. Országos Bizott­sága viseli. A Szent Mihály-templomot áldozatos munka, áldozatos vallásosság, mély kö­zösségi szellem hozta létre. Ez a temp­lom ünnepi méltóságával az erdélyi tör­ténelem legnagyszerűbb köocvésett do­kumentuma s ezért semmi pénz sem je­lent áldozatot, hogy megtartsák a jövő nemzedékeknek is. II munkaügyi felügyelőség elvi döntései a jutalék, a százalékos jutalom bérpótlékáról és az önkéntes béremelés körüli eljárásról Kolozsvár, julius 20. A julius 1-én hatály­ba lépett bér-, illetve fizetéspótlék rendele­tekkel kapcsolatosan az Országos Ipari Mun­kaügyi Felügyelőség ismét több elvi jelen­tőségű döntést hozott nyilvánosságra. A jutalék után járó bérpótlék kiszámítása Az Iparban (kereskedelemben, valamint a bányászatban és kohászatban a munkabérek újabb szabályozásáról kiadott 3630/1943 M. E. számú rendelet 5. szakaszának (2) be­kezdése 2. pontja szerint az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatáro­zott százalékában megállapított jutalékból származó, vagy más elnevezéssel adott ha­sonló természetű járandóság után 15 szá­zalék bérpótlékot kell fizetni. Az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség 906/1943. sz. döntése szerint nem helyes tehát a jutalék kiszámításának alapjául szolgáló összeg után a jutalék-kulcsnak és a bérpótlék-kulcsnak az összevonásából származó együttes, kulcsot alkalmazni, hanem előbb a jutalék kiszámí­tásánál számításba jövő forgalom eredménye alapján a jutalékkulcs alkalmazásánál ki kell számítani a jutalék összegét és a jutalék összege után kell a 15 százalékos 1bérpótlék­kulcs alkalmazásával a bérpótlék összegét kiszámitani. A százalékos jutalom után fizetendő bérpótlék A fentebb emlitett rendelet 2. szakaszának 2. bekezdése értelmében az alapbér megálla­pításánál számításba kell venni a munka- vállaló havi-, heti-, napi, Illetve órabérét, a teljesítménybért (szakmánybért), az eladott áruk meghatározott darabszáma, vagy más mennyisége után előre meghatározott ösz- szegben megállapított jutalékot, továbbá ju­•"it, stb. Az Országos Ipari Munkafelügyelöség 874/1943. szám alatt kelt döntése szerint, tekintettel arra, hogy a rendelet 5. szakaszá­nak (2) bekezdése értelmében az alapbér után 60 százalék. Illetve 30—50 százalék fizetési pótlék jár, ezért a végzett munka­teljesítmény mérve után előre meghatározott összegben, vagy a munkabér százalékában megállapított külön jutalék (prémium) vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság után — mivel az teljesítménybér jellegű és az alapbér megállapításánál szá­mításba kell venni — a 60, illetőleg a 30— 50 százalékos bérpótlékot szintén meg kell fizetni. Abban az esetben, ha az emlitett jutalék, jutalom (prémium), vagy más el­nevezéssel adott hasonló természetű járan­dóság, például az órabér, százalékban van megállapítva, a 3630/1943 M. E. számú ren­delet 3. szakaszának (1) bekezdésében fog­laltak végrehajtása szempontjából ezt a szá­zalékos kulcsot kell rögzítettnek tekinteni. Mi a helyzet az önkéntes béremelés folytán előállott kereset többlet esetében ? Az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelő­ség 750/1943 szám alatti döntésével újra le­szögezte álláspontját az önkéntes béremelés folytán előállott keresettöbblettel kapcsolatos helyzet tekintetében. A döntés emlékeztet arra, hogy az 1941-ben kelt 9080 számú ren­deletben biztosított bérpótlékba a munkaadó részéről történt önkéntes béremelés összegét be lehetett számítani, ha az emelés a ren­deletben meghatározott időben, azaz 1940. október 5 és 1941 november 30. között tör­tént. Az újabb bérpótlékoló rendelet azonban ilyen beszámítást nem engedélyez. Vagyis az 1941. november 30. után történt béreme­lés folytán előálló többletkeresetet a bérpót­lék kiszámításának alapjául szolgáló összes keresthez hozzá kell számítani. A kollégium leventekiképzés és sport terén kifejtett tevékenysége a legna­gyobb elismerést érdemli. Ebben az esztendőben búcsúzott el 43 évi tanári szolgálat után Márkos Albert tanár, aki a kollégiumban és az unitárius egyházi életben tanári és tudományos munkásságával egyaránt nagy érdemeket szerzett. A kollégium hires könyvtára ebben a tanévben is gyarapodott. Az uj tanévben a beiratkozások szep­tember 1-től 8-áig tartanak. Az interná­tusba való felvétel iránti kérvényeket Kolozsvár városa gondoskodik hadtárvái felneveléséről Kolozsvár, julius 20. Az Országos Hadi­gondozó Szövetség előzetes hozzájárulásával Kolozsvár városa közgyűlési határozatban mondotta ki, hogy a város hadiárváinak ne­veltetésére az államkincstár által nyújtott járadékon felül szükséges összeget magára vállalja. Az ennek során felmerülő költsé­geket elsősorban a társadalom áldozatkész­ségéből fedezi, azt az összeget pedig, ami ezenfelül még szükségessé válik, a város saját költségvetése terhére irányozza elő. A társadalom önkéntes adományai eddig „A hadbavonultak és hozzátartozóik gondo­zási és segélyezési alapjára“ folytak be. En­nek egyrészét pénzbeszedök havonként gyűj­tötték össze azoktól, akik havi megajánlást tettek, de adományát bárki közvetlenül be­fizethette a 46.975 számú csekkszámlára. A város közgyűlési határozata értelmében az említett alap cime ezután a következő lesz: „A hadbavonultak hozzátartozóinak és a hadiárváknak gondozási és segélyezési alap­ja“. Addig is, amig ezt a címváltozást a csekkszámlán a posta Is átvezeti, a hadlár­váknak szánt önkéntes adományát bárki be­fizetheti a hadbavonultak és hozzátartozóik gondozási és segélyezési alapja javára a 46.97Sr számú csekkszámlán. Befizetési lapot a város népjóléti ügyosztályán (Farkas-u. 4. kapu alatt balra 1. ajtó) lehet kapni. Tekintettel arra, hogy az emlitett alap gyarapításához még sokan nem járultak hozzá, a város polgármestere ezúton kér mindenkit, aki hazafias kötelezettségének még nem tett eleget, hogy szóbelileg, vagy levelezőlapon jelentse be a város népjóléti ügyosztályánál, mekkora havi összeggel akar hozzájárulni az alap fenntartásához. Jelölje meg pontos elmét, hogy a város pénz­beszedői havonként elmehessenek a meg­ajánlott összegért. Azokat pedig, akik a ne­mes célra eddig is áldoztak, kéri, hogy a megváltozott gazdasági viszonyokhoz képest a megajánlott összeget felemelni szívesked­jenek. Az árvák erkölcsös és hazafias nevelésé­ről, mint gondozó apák részint a Tizes Szer­vezet főtizedesei, részint az erre vállalkozó és az Országos Hadigondozó Szövetség hoz­zájáruláséval kijelölt közmegbecsülésnek örvendő férfiak fognak gondoskodni. Tömegesen indult eljárás a terménylieszslgáltetás ellen vétó csongrádmegyei gazdák ellen Szentes, julius 20. (MTI.) Csongrád vár­megyében — mint a főispán a vármegyei közgyűlésen bejelentette — 4000, Szentesen magában pedig 1200 kisgazda ellen indult eljárás, mert nem tettek eleget a kukorica beszolgáltatására vonatkozó kötelezettsé­güknek. Eddig 860 szentesi gazdát sújtot­tak 200—1200 pengőig terjedő pénzbünte­téssel. A vármegyében eddig lefizetett pénzbüntetések összege 13.000 pengő. MOZI-MŰSOROK ARPAD-filmszinház: Haláltánc. Főszerep­ben: Lázár Mária, Goll Bea, Uray, Som- lay, Ferényi, Bilicsi. Előadások kezdete: hétköznapokon 4, 6, 8. Vasár- és ünnep­napokon *43, 4, 6 és 8 órakor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. CORVIN-mozgó: örökké várlak.... Fős*.: J. Solozanno, L. Ortin és Consuelo Frank. Kezdés hétköznap >45, 14 7 ée >49 órakor. Szombat, vasárnap és ünnepnap: >43, %5, >47 és %9 órakor. Vasárnap d. e. 11 óra­kor matiné. EGYETEM: Bűnös nő. Csak 16 éven felü­lieknek engedélyezve. Főszereplők: Foeoo Giacchetti, Vittorio de Sica, Gina Cerşi.) Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. ERDÉLY-mozgó: Kolostor lilioma. FŐM.: Madelaine Ozeray, Francoise Rosay, Loots Jouvet. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Varieté csHfcigsé. Fősz.: Szeleczky Zita, Bordy Bella, Sbaor Erzsi, Páger, Jávor, Maklári. Magyar és Ufa vllághiradők. Előadások 4, 6, 8 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: Egy lány eUndaL Fősz.: Szörényi Éva, Mezei Mária, Páger Antal. Csak 16 éven felülieknek! Előadá­sok kezdete: hétköznap d. u. 4, 6, 8. Va­sárnap, ünnepnap és szombaton d. «. 143, 4, 6 és 8 órakor. már augusztus folyamán be kell adni. A kollégium tanulói nagyrészben Há­romszék, Marostorda és Udvarhely vár­megyéből valók, a nagymultu iskola te­hát ezekről a szinmagyar vidékekről ne­vel az uj magyar élet számára jellem­ben és tudásban felvértezett harcosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents