Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

1943. J V c i a MAGYAR ARCVONAL MA: KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. kir. varos Mű­csarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzéum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. Piesa Károly kép- és szoborkiállí­tása a vármegyeház üvegtermében. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya- . utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár — vasárnap is — délután 3—S-'f. (Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este 7 órakor „Nemes Rózsa" elő­adása. mozíelöadasoR: ARPAD-mozgó: Haláltánc. (Ma­gyar.) CORVIN-mozgó: örökké várlak. EGYETEM-mozgó: Bűnös nő. ERDÉLY-mozgó: Kolostor lilioma. MÁTYÁS KIRALY-mozgő: Varieté csillagai. (Magyar.) RAKőCZI-mozgó: Egy lány elindul. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Szent György gyógyszertár, Mát- tyás király-tér 28. Távbeszélő 32-32- — őrangyal gyógyszertár, Hitler- tér 1. Távbeszélő 31-75. — Remény gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50 Távbeszélő 26-99. — Diana-gyógy- szertár, Jókai-utca 23. Távbeszélt 21-51. OSI BIRTOKBÓL — HŐSI FÖLD , A magyar sorsvállalás és áldozatkészség gyönyörű példaadását jegyezzük fel az aláb­biakban. Egy erdélyi magyar földbirtokos 200 hol­das ősi birtokából 50 holdat a jelenlegi há­borúban elesett honvédhősök árvái javára ajánlott fel. Az adományozó neve e pillanat­ban még ismeretlen, legalább is a nagy nyil­vánosság ' számára. Az erdélyi földbirtokos az egyedülálló elhatározással kapcsolatban nem óhajt az érdeklődés középpontjába jut­ni, nem akar szerepelni, nem óhajt ünnep­lést. Tiszteljük ezt az úri tartózkodását, amellyel méltó akar maradni a névtelen honvédhősöknek a hazáért és a nemzetért meghozott áldozatának névtelenségéhez. Pe­dig ebben az esetben az sem volna méltat­lan, ha szemébe nézhetnénk és kezét az egész ország szemeláttára megszoríthatnék. Mert megérdemelné ez a névtelen erdélyi földbirtokos, hogy példáját felmutassuk « annak révén személyét a nemes, példamu tató magyar elhatározásokat megillető tisz­teletadásban részesítsük. Az elhatározás azonban megtörtént s an nak értékét nem csökkenti az adományozó nevének nemismerése, talán még inkább fokozza. A magyar ember szereti a földet. A ma­gáéhoz görcsösen ragaszkodik. Igaz, a ma­gyar földbirtok története ennek ellenkező­jére Is tud példát felmutatni. Ismerjük jól azt a „földbirtokos" típust, amelynek a föld nem volt célja, csak eszköze. Az ember és a föld misztikus kapcsolata az Ilyenek ke­zén oda sorvadt, hogy az ősök vérével és verejtékével öntözött ősi birtok a nagyuri passziók révén elúszott, idegenek kezére jutott. De a magyar földbirtok története tud másfajta birtokosokról is. Olyanokról, akik nemcsak tulajdonosai, hanem gazdái is voltak ősi földjüknek. Nem rabolták ki, nem zsákmányolták ki a földet, hanem gondoz­ták, becézgették, dédelgették, hogy győzze áldással a jelent és a jövendőt. A névtelen erdélyi földbirtokos, — akinek a mai 200 holdja azt jelenti, hogy csak egy kis töredéke az ősi birtoknak, mert hiszen azt a román agrárreform annakidején bizo­nyára a jói ismert módon nyirbálta meg — most a még meglévő ősi föld egynegyedétől válik meg egyetlen könnyed úri gesztussal. Mennyire más ez az úri, könnyed gesztus, mint a múltból ismert könnyelmű gentry főutakat majmoló „úri“ könnyelműsége. Ezt a gesztust nem cigánymuzsikás, kasszirnős, pezsgős lumpolások nyomasztó terhe kény- szeritette ki, hanem egy magasabbrendü, szent és komoly felelősség mély átérzése. Bizonyára voltak álmatlan éjszakái, nem a duhaj dözsölés és tivornya okából, hanem csak azért, mert hazája adósának érezte magát s ezt a sehol nyilván nem tartott s mégis meglévő adósságot a legillőbb formá­ban akarta megfizetni. A 200 holdas ősi birtokból most 50 hold más kézre jut. Nem azonnal és nem Idegen kézre. A névtelen erdélyi földbirtokos ugyanis kikötötte, hogy az 50 holdas föld- ajándék a békekötés napján menjen át az arra kijelölt hadlárvák tulajdonába. A ma­gyar kézen lévő birtok egy része, ha majd a béke napja ismét felvirrad, az ősi kézből igy megy át uj kézre. Magyar hadiárváké lesz. tehát nem idegen kézre kerül, nem leer Idegen érdek profitját szolgáló eszköz. Meg­marad annak, ami a magyar föld őseredeti jellege: a magyar nép fiainak kenyeret, ál­dást adó televénye. Forrása a kenyérnek és a magyart a magyar földhöz bilincselő ti­tokzatos szeretetnek s a szeretetböl születő, szeretettel végzett folytonos munkának s a munka minden örömének. Borzalmasan nagy erőpróba ez a mai há­ború. De lám, csodálatos tanításokkal tesz gazdagabbá. Ezek között most Jegyezzük fel a legszebbet és legértékesebbet: az ősi főid­től meg lehet válni becsülettel és dicsőség­gel is! A névtelen erdélyi földbirtokos példaadá­sából látjuk, hogy az ősi földből hősi föld lehet, dicsőségére a magyar földszeretetből magyar sorsvál'alássá emelkedett tiszta fe­lelősségérzetnek. A kibőv tési munkálatok során Megfakult alapítólevél került elő a kolozsvári közvágóhíd homlokzatfalából Az iniciálékkal diszitett pergament-okmány részlegesen beszámo a fontos városi üzem alapjainak megvetéséről — Tűz pusztított az ankarai finn követ­ség épületében. Isztanbulból jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: Vasárnap nagy tűzvész pusztított az ankarai finn követség épületé­ben. — Légitámadás áldozata lett egy hires magyar zsoké. A német lapok az őszinte el­ismerés hangján emlékeznek meg Varga La­jos hosszú ideig Németországban é:t magyar zsokéról és trénerről, aki egy nyugatnémet­országi légitámadás során olyan önfeláldozó módon vett részt az oltási munkálatokban, hogy égési sebeibe belehalt. Varga Lajos a német lóversenyélet egyik legjobb nevű szak­értőjének számított és nem kevesebb, mint 1500 esetben vitte lovát győzelemre. — MIBŐL ALL A HOLD FELÜLETE T A hold anyagának összetételének megállapitá- săra a színképelemzést, mellyel az állócsil­lagok és a kozmikus ködök összetétekét pon­tosan sikerült meghatározni, tudvalevőleg nem lehet felhasználni, mivel a holdnak nin­csen saját fénye, hanem csak a nap fényét teri vissza. A kérdés megoldását legújabban a polarizált fény tanulmányozása hozta meg. Német tudósok laboratóriumi kísérletekkel megállapították a különböző ásványoknak a tőlük visszavert fényre gyakorolt sarkitó hatását és arra a felfedezésre jutottak, hogy az obszidián, a hyalomelan, az üvegszerü kvarcközetek, az úgynevezett vitrophyrok és a Upavitok a holdfény polarízálsági fokának megfelelő befolyást gyakorolnak a tőlük visszavert fényre, úgyhogy feltehetőleg a hold felülete is ezeknek a kőzeteknek vala­melyikéből áll. Egyúttal azt is sikerült be­bizonyítani, hogy a holdat igen finom homo­kon kívül részben vulkanikus eredetű, rész­ben pedig_ a meteorokról származó porréteg b&riJiHi Kolozsvár, julius 20. Közel egy év óta folynak a városi közvágóhíd korszerűsítési, illetőleg kibővítési munkálatai. A munkála­toknál foglalatoskodó munkások kedden dél­előtt érdekes leletre bukkantak. A vágóhíd épületének homlokzatfalában, márványlap alatt megtalálták a vágóhíd alapit6-levelét. A hatalmas pergamentre Írott, díszes iniciá­léval diszitett, gyönyörű, kaligrafikus betűk­kel írott alapítólevelet kissé megviselte az idő. Elsárgult, megszakadozott. Az 56 év­vel ezelőtt irt alapítólevélből fény derül a vágóhíd alapításának körülményeire. Már akkor sok vita volt, hol állítsák fel a közvágóhidat s végül a legszerencsétlenebb megoldást választották. A város vezetői most is jól tudják, hogy a jelenlegi helyén r.em megfelelő a vágóhíd: a város határába kellene helyezni. Csodálatos azonban: mégis ragaszkodnak eredeti helyéhez. Ennek alá­támasztására milliós beruházásokat is vé­geznek a régi épületen... De lássuk csak, mi van az alapitó ok many Dan ? A gyönyörű be ifikkel megírt alapitó levél igy hangzik: „Kolozsvár sz. kir. város közönségének amaz emlékezetes tényről, mellyel az állat­egészségügy sikeresebb kezelése és a mé­száros ipar fejlesztése czéljából felállított közvagóhidját megnyitotta. E közhasznú intézmény iránti törekvése először az 1860-as években nyilvánult, mi­dón 1865-ben az egykori erdélyi kir. fő­kormányszék felszólította a várost egy ilyen intézmény létesítésére. A városi tör- vénynatóság közgyűlésén a tanács részéről 1866-ban tétetett e tárgyban először indít­vány s az elfogadtatván, a tervek és ja­vaslat kidolgozására bizottság küldetett ki. Ekkor azonban a kérdés megoldatlanul maradt, mianem 187j-ben gdlanthai gróf Esterházy Kálmán főispánsága idején a várős akkori polgármestere: néhai Simon Elek több városi közintézmény és építés sorában egy közvágóhíd felállítását is föl­vette polgármesetri programmjába. Ennek következtében az építési tervek és költség­vetés elkészítése végett az előmunkálatok i loiter.tatba títetvén, a költségek fedezz-* 1887. sz. a. kelt leiratával megengedte a a tekintetes törvényhatósági bizottság ugyanazon hó 21-én tartott közgyűlése el­határozta, a közhasznú intézet Albach, Géza polgármester és a városi Tanács ál­tal a városi törvényhatósági bizottság tag­jai s a helyt székelő állami, egyházi, ka­tonai és megyei hatóságok meghívott főnökei jelenlétében, nagyszámú közönség előtt ünnepélyesen megnyitotta s a köz- használatnak átadatott. Mindezek emlékezetére kiállított jelen okmány s az alólirottak által aláíratván, a közvágóhidnak egy fekete márványlap­pal jelzett homlokzatfalában, 0 Felsége I. Ferencz József ausztriai császár és Ma­gyarország apostoli királya dicsőséges uralkodása, borosjenöi Tisza Kálmán ur O nagyméltósága miniszterelnöksége, bra- nylcskal báró Jósika Sámuel ur Öméltósá­ga főispánsága idejében, az 1887-ik év Jú­lius hava 3-ik napján elhelyeztetett. Kelt Kolozsvárt, 1887. julius hó 8-án. Az aláírók közül a következők neveit sike­rült kibetüzni: gróf Esterházy Kálmán fő­ispán, Albach Géza polgármester, Gyarmathy Miklós Kolozs-megye alispánja, Gámán Vil­mos tűzoltó-főparancsnok, Török István dr. ev. ref. kollégiumi igazgató, Salamon Antal tanácsjegyzö, Losonczi János árvaszéki el­nök, Tatay Sándor tanácsjegyző, Bartha Já­nos dr. városi főorvos, Gundhárdt Lipót el­nöki titkár, Kovács János unitárius kollé­giumi igazgató, Szvacsina Géza városi taná­csos, Szamosi János dr. egyetemi rector, Nagy Béla kir. tanácsos, pénzügyigazgató, faagy Mór dr., Markó Ede, Szabó Gyula dr., Herczeg Lobkovitz Rudolf áll. karnagy, An- drásffy Gyula tábornok, Biró János dr., Do­nátit Lajos, Vajda Gyula dr. róm. kát. fő­gimnázium! igazgató, Csejtey Andor, Deb- reczeni Balázs h. városi mérnök, Sárosy Pál vágóhidi igazgató. Még néhány elfakult, elmosódott név dí­szeleg az alapító okmány alatt, amelynek vi­selői már szintén régen elköltöztek a földi életből s akik egykor fontos szerepet játszot­tak Kolozsvár közigazgatásában... (v.) ....... *-----------­30 deka marhahúst, vagy hentesárut szolgáltatnak ki Kolozsváron a zöldszinü húslegyekre A kolozsvári közellátási hivatal közli, hogy a zöldszinü husjegyekre ezen a héten a ki­osztással megbízott mészárosüzletek 30 deka marhahúst, vagy hentesárut szolgáltatnak ki. téül a városi nyugdíjalapból _ fölveendő költsön jelöltetett meg, a közvágóhíd he­lyéül az u. n. Dézmacsürtér szemeltetett ki. Az építési terveket és költségvetést Tompa János akkori városi mérnök elké­szítvén s azok mind a városi törvényható­ság közgyűlése, mind az illetékes minisz­térium által megvizsgáltatván, 1878-ban elfogadtatlak s a közvágóhidra vonatkozó szabályrendelet is felsőbb megerősítést nyeri. Az építés azonban akkor még nem véte­tett tényleg folyamatba, miután időköz­ben felszínre került egy angol-magyar huskiviteli vállalat létesítése s emiatt föl­merülvén az, hogy a közvágóhíd a vasút­hoz közelebb fekvő egykori cukorgyár-féle (jelenleg javítóintézeti) telekre helyeztes­sék, ez Irányban újabb tervezések és tár­gyalások indultak meg. Miután a vállalat létesítését ezélzó kí­sérletek meghiúsultak, a városi törvény­hatóság visszatért a korábbi tervekhez, melyeket azonban az időközben beállott változások miatt újból át kellett dolgoztat­ni. E tekintetben a városi mértlöki hivatal, még pedig Pákey Lajos, utóbb Debreczeni Balázs városi mérnökök 1883-ban vették föl a munkálkodás fonalát; s minek utána az uj tervek és költségvetés elkészíttetett s úgy a városi törvényhatóság, mint a m. kir. Belügyminisztérium részéről némi mó­dosításokkal elfogadtattak, a tisztviselői nyugdíjalapból fölvett kölcsön segélyével a közvágóhíd tényleges építése 1886. év ele­jén megkezdetett. Az építést nyilvános árlejtésen helyi iparosmesterek vállalták el s hajtották végre és pedig: Reschner Dániel és fia a kömivesmunkdt, Rácz Mihály az ácsmun­kát, Valter Ede a szobafestő munkát és Vig György a földtöltési munkát. Az építést Szvacsina Géza városi taná­csos és Debreczeni Balázs várpsi mérnök felügyelete alatt a folyó évben befejeztet­vén, minek utána a helyiség teljesen föl­szereltetett és az 1878-ban alkotott sza­bályrendelet alkalmazása mellett megnyi­tását a to. kir. Belügyminiszter ur 6 nagy- QifâÎâsâiLd hó Irén 25.785— A kolozsvári Iparkamara felhívása oz iporjocositványok ügyében Kolozsvár, julius 20. A kolozsvári keres­kedelmi és Iparkamara felhívja az iparjo- gositvány iránt érdeklődőket, hogy az ipar- jogositványokat szabályozó 33.800/Ip. M. sz. rendelet végrehajtási utasításának meg­jelenéséig, újabb iparjogositványokat nem íehet kiadni, csupán egészen kivételes ese­tekben (hadigondozottak, stb.). Az uj ren­delet azt is előírja, hogy az ipar vagy ke­reskedés gyakorlását csakis jogerős iparjo- gositvány kézbevétele után lehet megkez­deni. Ezért senki ne kérjen üzlethelyiséget, ne vásároljon berendezést és semminemű más kötelezettséget ne vállaljon, mig Ipar- jogositvány nincs a kezében, mert megtör­ténhet, hogy iparjogositványt egyáltalán nem kap. — Fattinger Sándor dr. államtitkár ki­tüntetése. A m. kir. minisztérium dr. Fat­tinger Sándor államtitkári címmel felruhá­zott miniszteri osztályfőnököt, a Futura al- elnökét, e részvénytársaságnál viselt kor­mánybiztosi tiszte alól, saját kérelmére fel­mentette és e minőségében kifejtett kivá­lóan értékps és eredményes munkássága elismeréséül, a Magyar Érdemrend Közép- keresztjéhez a Csillagot adományozta. — Halálos motorkerékpárszerencsétlenség az agárdi műúton. Agárdról jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: Romhányi Mihály új­pesti lakos Agárd-fürdötelep müutján mo­torkerékpárjával nekiszaladt egy kocsinak. A pótülésen ülő özv. Stühne Lajosné fejjel az úttestre zuhant és a helyszínen meghalt. Romhányi a fején szenvedett sérülést. — Emberhalál két szem kajszinbarack miatt. Pécsről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Pécs város szegénytelepén két szem kajszinbarack miatt Zsibrek József 46 éves városi eltartott kapával fejbesujtotta a sze­gény-telep legidősebb lakóját, a 84 éves Sott Györgyöt. Az aggastyán a sebészeti klini­kán' meghalt. Zsibrek Józsefet őrizetbevet­ték. Jö ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENEUSP8K <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents