Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-21 / 162. szám
J 943. J V C I V S 21 3 Árpádkori sírok feltárására készülnek a kolozsvári Mátyás király-tér közepén Hit mond László Gyula dr. egyetemi magántanár, a kiváló régész a rövidesen megkezdődő nagyjelentőségű munkálatokról ? Kolozsvár, julius 20. A magyarországi ásatások történetében Igen ritkr feltáró munkálatok kezdődnek meg a közel jövőben Kolozsváron. Az, hogy Kolozsváron ásatást végeznek, egymagában véve még nem különösebb meglepetés, hiszen a Hóstát elején már több honfoglaláskori sirt tártak fel s legutoljára 1942-ben a Zápolya-utcában, Kömöcsy Pál gazdálkodó telkén találták meg egy honfoglaló magyar vitéz hamvait. Az ezeréves hamvakat nagy katonai pompával szállították be az Erdélyi Múzeumba. A most tervezett ásatást az teszi érdekessé, hogy a feltáró munka színhelye — értesülésünk szerint — a Mátyás király-tér közepe lesz. Magyar város belső területén eddig csak igen ritka esetben került sor régészeti ásatásra s az utolsó évtizedekben nem is volt máshol hasonló kutatás, mint Székesfehérváron, ahol a város szivében egész romvárost tártak fel. Kolozsvár lakossága bizonyára nagy meglepetéssel és lelkes érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a főtér kellős közepén rövidesen felszakitják az aszfaltburkolatot és csákányok szaggatják fel a talajt, hogy a magyar múlt fontos emlékeit a mai magyarság életének és sorsának közkincsévé tegyék. Megtudtuk, hogy az eseménynek is érdekes ásatást az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából László Gyula egyetemi magántanár fogja irányítani s ezért őt kerestük fel, hogy közelebbi tájékoztatást kapjunk a tervbevett munkálatokról. László Gyula dr. munkatársunkat részletesen tájékoztatta a tervekről. Szives felvilágosításai alapján a következőkben foglalhatjuk össze az ásatással összefüggő kérdések lényegét: Néhány megmentett „hajkarika“... A román megszállás éveiben Kolozsvár főterének északi részén, az egykori román városvezetőség egy földalatti nyilvános illemhelyet építtetett. Ehhez a talajt jó mélyen fel kellett ásni. A munkálatok elvégzése ködben vastag „kulturrétegre“ akadtak a földmunkások. A talajból őskori, római és magyar középkori leleteket, elsősorban cseréptörmelékeket hoztak felszínre. A föld felszínétől körülbelül másfél méternyi mélységben kezdődő „kulturréteg“-ben sírokat is találtak. Hogy a leletek sorsa mi lett, ismeretlen. (Sem a román megszálló hatalomnak, sem a román tudomány embereinek nem volt érdeke, hogy a magyar vonatkozású leletek hírét terjessze. Szerk.) A földmunkák során előkerült leletek közül Herepey János, a sepsiszentgyörgyi Székely Muzeum jelenlegi igazgatója titokban megmentett néhány úgynevezett „hajkarikát'. —— Ezek a „hajkarikák“ — jegyezte meg tájékoztatása során László dr. professzor — a magyar temetkezések árpádkori korszakára jellemzők. S tekintettel arra, hogy az árpádkori temetkezési helyek sokkal népesebbek, mint a honfoglalás korából származók, remélhető, hogy a főtéren több árpádkori magyar sirt sikerül feltárni. — Mi az oka annak, — kérdezte a „Ke- *#i Újság" munkatársa —, hogy az Árpád- korból származó temetkezési helyek népesebbek, mint a honfoglaláskorabeliek? Nép- szaporulat? Vagy más népek beolvadása? László dr. professzor részletes tájékoztatást adott a kérdésre s annak lényegét a következőkben sűríthetjük: — A honfoglaló magyarság hasonlóképpen települt, mint a mai, úgynevezett tanya- rendszer. Ebben rejlik oka annak, hogy a honfoglalás korából megmaradt temetőkben kevés a sírok száma: csak egy-egy család házanépének hamvait őrzik ezek a sírok. Szent István ismeretes törvénye azonban, amely a templom köré csoportosítja a szétszórtan letelepedett magyarságot, természetes alapjává válik a magyar falu és város fejlődésének. Az árpádkori temetők népesebb voltának ez a fő oka. A magyarság már a honfoglalás előtt is lépéseket tett az állandó megtelepülésre — A magyar városfejlődés alapjai tehát, ■— mondotta László dr. — nem idegen mintákban keresendők. A Magyar-Alföld kertes városai, például Hajdúböszörmény ősi településének szerkezete feltűnő azonosságot mutat a déloroszországi, elsősorban a nyu- gat-turkesztáni kertesvárosok települési formájával. Amiből az következik, hogy a honfoglaló magyarság, amelyet a köztudat s •nagyrészt még az európai tudományos közvélemény is, jellegzetesen lovasnomád népnek ismer, már a honfoglalás előtt, jelentős lépéseket tett az állandó megtelepülésre. Munkatársunk most a következő kérdést tette fel: —- Kolozsváron már több honfoglaláskori László dr. professzor válaszát a következőkben foglalhatjuk össze: A honfoglalás korából talált sírok lelet- anyaga bizonyltja a következőket: 1. Erdély földje a népvándorlás korában, különösen a gótok kivándorlása után erősen elnéptelenedett. Az ember által meghódított és munkába vett földeket az őserdők nagyrészt visszahódították. A magyar honfoglalók megjelenésekor a mai óvár területén létezett római Napoca legfeljebb lakatlan romváros. Napoca emberi településre alkalmatlan állapotát az bizonyítja, hogy a honfoglaló magyaron nem a hajdani római varos területére telepedtek le, hanem attól távolabb, kelet felé, az Erdélyen átvezető akkori fontos kereskedelmi útvonal legalkalmasabb ellenőrző pontján. 2. A főtér talajában már eddig is talált korai árpádkori temetkezés nyilván azt bizonyltja, hogy a megtelepült magyarság a köépitkezés megkezdésekor csak egy lépési tett arra a helyre, ahol a romváros kitűnő faragott kövei rendelkezésükre álltak. 3. Kolozsvár területének megszállása azt bizonyítja, hogy — akárcsak a rómaiak — a honfoglaló magyarok is már az első foglaláskor felismerték ennek a pontnak geopolitikai fontosságát. A főtéren tervezett ásatások még egy rendkívül fontos kérdésre adnak majd feleletet, ha árpádkori emlékeket tár fel a munkások csákánya. Arra felelnek és azt. bizonyítják, hogy a mai Kolozsvár kétségtelenül magyar alapítású város, bár a később, Szófia, julius 20. (MTI.) Vasárnap este 7 óta tájban Szófiában két kommunistát agyonlőttek. Egy motorkerékpáros rendőr- járőrnek feltűnt két gyanús, turistaruhában öltözött személy. Igazolásra szólitot- ták fel őket. Erre mindketten revolvert rántottak elő. Tűzharc fejlődött ld s annak soKolozsvár, julius 20. Keledy Tibor dr. polgármester a tisztifőorvosi hivatal, valamint a városi iparhatóság, a közellátási hivatal és a vásárfelügyelöség előterjesztéseinek meghallgatása után megállapította a kolozsvári piacok uj beosztását. A polgármester az uj beosztással a közönség és a vásárosok érdekeit tartotta szem előtt s egyben gátat szabott a tisztességtelen kereskedelemnek is. Az uj beosztás szerint a bolgár kertészettel foglalkozó nagyobb termelők, valamint a hóstáti gazdák a Széchenyi-téri második számú piacon kapnak helyet a betonsátrak közötti területen. A viszonteladók a Széchenyi-tér északi / oldalán, a Fülöp Géza-féle füszerüzlettel párhuzamosan, két sorban helyezkedhetnek el a Mikes Kelemen-utca sarkáig. Egy-egy árusnak két méternél nem lehet nagyobb az elárusító asztala. A polgármester a Széchenyi-tér déli oldalán az árusítást nem engedélyezi. A zöldség- és gyümölcsárusitást általában csak délután 2 óráig engedélyezték. Az egyes számú Széchenyi-téri piacon a sátrasok által körülvett négyszögben a kosárfonók és' az edényesek kapnak helyet, míg a piac szabadon hagyott részében a zöldség és gyümölcs nagykereskedők árusíthatnak. A nagykereskedők kicsinyben nem árusíthatnak. Gyümölcsárusitásra helyet délután csak a nagykereskedők részére kijelölt piacrész északi oldalán lehet kiadni, elsősorban hadirokkantak és hozzátartozóik részére. sirt tártak fel. Milyen eredmény várható attól, ha a Mátyás király-téren tervezett ásatások rendjén valóban árpádkori, tehát a honfoglalást szervesen követő történeti korszakból származó leletek kerülnek napvilágra? a XIII. században megindult német beköltözés is tagadhatatlanul hozzájárult fejlődéséhez A Bánffy palota, és a Szent Mihály templom tornya között Még egy utolsó kérdést teszünk fel László dr. magántanárhoz: — Hol lesz az ásatás pontos helye? — A Bánffy-palota és a Szent Mihály- templom tornya között elterülő területen. Tekintettel arra, hogy az ott elvonuló úttest a gépjárműforgalom szempontjából Igen fontos terület, a város hozzájárulása nélkül gondolni sem lehetett a munkálatok megkezdésére. Az Erdélyi Tudományos Intézet kérésére a város a legmelegebb érdeklődéssel és megértéssel karolta fel az ügyet. Nemcsak engedélyt adott arra, hogy a kérdéses útszakaszt a forgalomból kikapcsolják és ott az ásatásokat elvégezzék, hanem a legmesz- szebbmenő áldozatkészséggel a feltárási munkálatok csaknem egész anyagi terhét is magára vállalta. Eddig tart László Gyula dr. egyetemi tanár érdekes tájékoztatója. Ehhez csak annyit füzünk hozzá, hogy értesülésünk szerint a városi mérnöki hivatal és az Erdélyi Tudományos Intézet kiküldöttjei a közeli napokban helyszíni szemlét tartanak a főtér északi oldalán és kijelölik azt a helyet, ahol a nagy fontosságú tudományos kutató munkát megkezdik. FINT A ZOLTÁN rán az egyik kommunista elesett. A másik bombát dobott a rendőrök közé. A bomba szilánkjai az egyik rendőrt megölték. Ezután a kommunista menekülni igyekezett, de öt is lelőtték. A hétfőn kiadott hivatalos közlemény a további nyomozás érdekében nem közöl neveket. Délutáni árusítást általában csak a vásár- csarnokban engedélyeztek. Itt is elsősorban a hadirokkantaknak kei! elsőbbséget biztosítani. A vásárcsarnokban való árusítás megkönnyitése érdekében a város közellátási hivatala terményt és gyümölcsöt juttat az árusoknak. A város külső részein felállított piacokon, igy a Hétvezér-téren, a Heltai-utcában, a Korvin-téren és az írisz-telepi piacon, délután is lehet árusítani. Az árusok kijelölésénél itt is elsősorban a hadirokkantak és hozzátartozók érdekeit kell szemelőtt tartani. Az állomás környéki lakosok ellátása céljából a polgármester a Baross-téren, a Varga-utca és a Vasut-utca közelében lévő aszfaltterületen uj piac felállítását rendelte el. Az elárusító helyeket itt is elsősorban a hadirokkantak és hozzátartozóik kaphatják meg. A zöldség- és gyümölcsárusitássa! foglalkozó piaci árusok iparukat csakis saját személyükben, vagy hozzátartozóik utján gyakorolhatják. A város főbb útvonalain és belterületén a gyümölcs- és zöldség- árusitás kizárólag a vásárfelügyelőség engedélye alapján engedélyezett. Engedély nélkül a város területén elárusító asztalokat felállítani még akkor sem szabad, ha Iparengedéllyel rendelkezik az illető. A polgármester rendelkezése a mai nappal lépett hatályba. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Mit bizoni/it a honfoglalás korából talált sirok leletani/aga ? «■■■■—■B————.1 un .mi. Tűzharc közben agyonlőttek Szófiában két kommunistát Újból beosztották a kolozsvári piacokat Az uj beosztásnál elsősorban a hadirokkantak érdekeit tartották szem előtt JSjgEgarUfcEara Ülést lari pénteken a 36 os bixoliság Budapest julius 20. (MTI) A 36 tagú országos "bizottság julius 23-án, pénteken ülést tant. Összeült a bolgár parlament Szófia, julius 20. (MTI) A Stefani-irodá jelenti: A bolgár parlament kedden rendkívüli ülésre összeült. Bemutatta megbízólevelét Olaszország ui svaiéi követe Bern, jul. 20. (MTI) A Ştefani Iroda jelenti: Magistraţi olasz követ a svájci követség! tanács elnökének bemutatta megbizólevelét. Mihály román király szemlét tartott a bonstancai kikötőben Bukarest, jul. 20. (MTI) A Ştefani Iroda jelenti: Mihály román király megszemlélte a feon- stancai hadikökötöt és meglátogatott minden hadihajóegységet, amely védi Románia feketetengeri partjait. A király továbbá megszemlélte a Szovjet hadihajók ellen harcoló román tengeralattjárók támaszpontját. Szabályozták a bizonytalan árukra és munkákra való megrendeléseket gyűjtő vállalatok záróráját Budapest, julius 20. (MTI) A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a Budapesti Közlöny keddi számában megjelent rendeletével olyképpen rendelkezik, hogy a bizonytalan árukra, vagy munkákra való megrendelések gyűjtésével foglalkozó vállalatok (pl. kelmefestők, ruhatisztítók gyüjtőüzletei, ügynöki irodák, stb.) üzlethelyiségei köznapokon az ország egész területén a nem élelmiszerek, hanem egyéb áruk árusítására berendezett üzletek nyitvatartásának ideje alatt, a foglalkozást közvetítő irodák pedig reggel 8 órától délután 4 óráig tarthassanak nyitva. Egyidejűleg lehetővé tette a miniszter, hogy a hadirokkant és hadiözvegy utcai árusok, akik cukorkát, szárazsüteményt, virágot stb. árusitanak köztereken, utcákon és kapu alatt felállított bódéban, a kávéházak és mulatóhelyek részére megállapított záróráig árusíthassanak a légoltalmi elsötétítésre vonatkozó rendelkezés megtartása mellett. Dánia az északi népok egyfillmfiböJése melleit Helsinki, jul. 20. (MTI) A dán belügyminiszter a dán ifjúsági szervezeték közös táborozásán mondott beszédében határozottan állástfoglalt az északi népek együttműködése mellett. Hangsúlyozta, hogy a dán nemzet jövője nem képzelhető el másként, mint a többi északi testvérnemzettel való együttműködéssel. A magántisztviselők fizetésemelése ügyében pénteken értekezlet lesz az iparkamarán Kolozsvár, julius 20. Pénteken, folyó hó 23-án este 7 órakor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara folytatja értekezletét a magántisztviselői fizetések emelésére vonatkozó 3640/1943. M. E. sz. rendelet ismertetése tárgyában. A munkabér és a tisztviselői fizetésemeléseket szabályozó rendeletek olyan lényeges változásokat hozták az eddigi rendszerrel szemben, hogy azt egyetlen ülés keretében, amelyet a kamara az elmúlt héten tartott, nem lehetett sz egész anyagot megtárgyalni. Az idő rövidsége miatt csak a munkások béremelése került megvitatásra és a magántisztviselők fizetésének ügyét erre a hétre kellett halasztani. A kamara felkéri az érdekelteket, hogy amennyiben vitás ügyeik vannak, úgy azok kérdéseit írásban nyújtsák be a kereskedelmi és iparkamara iktatójához, legkésőbb csütörtök déli 12 óráig. A kérdésekre a választ a kamara előadója, Torda Balázs dr. ügyvezető titkár a pénteki ülésen fogja megadni. Nemcsak a magántisztviselők, hanem a munkások béremelésére vonatkozó vitás kérdéseket is be lebet nyújtani.
