Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-20 / 161. szám
1943. J V £ t V S 20 JEjpzgra Hfsjíg An íig a „Curenlul gyalázkodik... Ha figyeljük a budapesti sajtó megnyilatkozásait, igen nagy elképpedéssel állapithat- jnk meg, hogy bár a magyar sajtó hossza hónapokon keresztül alig-alig foglalkozott romániai eseményekkel, a romániai politika jelenségeit pedig semmiféle bírálattal nem illette, mostanában egyre gyakrabban történik utalás arra, hogy a magyar gavallériát a bukaresti sajtó sorozatosan magyarellenes uszításokkal és gyalázkodásokkal viszonozza. Ezt a jelentést ezúttal nem óhajtjuk boncolgatni s a bukaresti sajtó heccorganumal- nak az európai illendőséget súlyosan sértő magatartását megállapítjuk, annak leszöge- zésével, hogy amikor annak ideje elérkezik, megadjuk arra a szükséges választ. Most inkább arra fogunk rámutatni, hogy az ftszakerdélyhen maradt románság a maga népi és nemzeti kultúrájának síkján mit végzett a második bécsi döntésben megjelölt ősi magyar országrészek hazatérése után. Vájjon igaz-e a bukaresti hírverésnek az a folyton visszatérő állítása, hogy a magyar uralom teljesen elnyomja a nemzetiségeket s különösképpen a románságot? A kérdésre nem is magunk válaszolunk, hanem a tudományos vizsgálat minden elfogultságtól mentes, teljesen páratlan számadatait sorakoztatjuk fel a pécsi Erzsébet- tudományegyetem Kisebbségi Intézetének „Román kultur-iinnepélyek Észak-Erdély- ben“ cimü kiadványa alapján. Amint a kiadvány elme elárulja, az észak- erdélyi románságnak a hazatérés óta is volt kulturélete, mégpedig sajátosan népi és teljesen román jellegű s ami döntő fontosságú: ez a kulturélet semmiképpen sem egy elnyomott és az életmegnyilvánulások minden lehetőségétől megfosztott nemzetiségre jellemző. Átadjuk a szót Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanárnak, a pécsi egyetem Kisebbségi Intézete igazgatójának, aki a kiadvány előszavában a következőket állapítja meg: ,,Ez a kiadványunk az északerdélyi román nemzetiség kulturális megnyilatkozásait tükrözi vissza a második bécsi döntéstől egészen 1943 május 1-ig bezárólag. Rámutat mindazokra az egyházi és világi hangversenyekre, előadásokra és konferencia-beszédekre, társadalmi és kulturális, egyesületi gyűlésekre, ülésekre, mulatságokra, jótékonycélu és kulturális ünnepélyekre, ünnepségekre, festőművész, szobrász és iskolai kiállításokra, műkedvelői előadásokra, amelyeket a magyar anyaországhoz visszatért románság közel három év alatt a magyar Erdély területén rendezett. Ez a könyv azonban nemcsak ja hűséges tükörképe az északerdélyi román kultur- munkának, hanem ugyanakkor értékes dokumentum is. Dokumentuma annak a megértő nemzetiségi politikának, amelyet a magyarság Szent István királyunk óta a mai napig is folytat itt a Dunameden- sében, ahol a románok, miként a múltban, úgy most is legteljesebb kulturális szabadságnak örvendenek. Az első pillanatban talán jelentékteleneknek látszanak azok a kulturális események, amelyeket ez a munka a fényképezőgép hűségével és pontosságával örökit meg az utókor számára, aki azonban nemcsak az események külsőségeit, hanem azok célját és szellemét is kutatja, az hamarosan rájöhet arra, hogy nemzetiségi szempontból ezeknek a kulturális megnyilatkozásoknak igen is jelentőségük van és éppen ezért érdemesek arra, hogy azokkal a magyar közönséget megismertessék. E kulturális eseményeknek mérlege azt mutatja, hogy Észak-Erdélyben a román nemzetiség az elmúlt három esztendő alatt összesen 158 kulturális ünnepélyt rendezett. A mennyiség szempontjából ez nagy teljesítményt jelent. De ha minőségi szempontból mérlegeljük ezeket az északerdélyi román kulturális megnyilatkozásokat, akkor arra a megállapítás”?, jutunk, hogy a román nemzetiség néhány egyházi hangversenytől, előadástól és kiállítástól eltekintve, magasabb fokú szellemi megnyilvánulásokkal nem jelentkezett. Ennek oka bizonyára abban rejlik, hogy a második bécsi döntés elhangzása után az erdélyi románok eddigi szellemi vezetői önként elhagyták ftszakerdélyt és a Magyarországhoz visszatért román nemzetiség ennek következtében elvesztette szellemi elitgárdáját. Azok a románok pedig, akik Északerdélyben maradtak, a. múltban, alig, vagy egyáltalán nem játszottak szerepet a román szellemi életben. Ha egyesek szerepeltek is, ezek nem voltak szervezők, irányítók. Bizonyos időnek kellett eltelnie, amég az itt maradt románok egymásra találtak és megkezdhették szerényebb keretek között az uj kulturális szervezkedést.“ •* Faluhelyi professzor még a következőket is megállapítja előszavában: „Ugyanakkor azt látjuk, hogy magyar gyermekek román színdarabokban szerepelnek, magyar falusi tanítók román színdarabokat és kulturünnepélyeket rendeznek, magyar karmesterek román kórusokat vezényelnek, magyar egyesületek román nyelvű előadásokat rendeznek, melyeken magyar előadók román nyelvű előadásokat tartanak, magyar látogatók jelennek meg a román festőművészek és szobiászok kiállításain, magyar ember segít a román tárlat egységes képének kialakításánál, a magyar kultuszminiszter által fenntartott román tanítási nyelvű iskolák ünnepélyein pedig a legnagyobb román költőnek, Eminescu Mihálynak, 1\ Carp- nak és más román lírikusoknak a verseit szavalják.“ A kiadvány szövegének első lapja azt a fontos megállapítást közM, hogy „az ünnepségek keretében az északerdélyi románság teljesen szabadon kiélhette a maga nemzeti kultúráját és anyanyelvét is teljesen szabadon használhatta. Ez az a kettős cél, amelyet az ünnepségek süni rendezésekor maguk elé kitűztek és elértek.“ A 158 román kulturünnepségről közölt számadatokból csak az alábbi tételt ragadjuk ld: Kolozsváron például 10 hangverseny, 31 előadás, 3 műkedvelői előadás, 35 egyéb ünnepély és 3 kiállítás bizonyltja, hogy a magyar uralom nem gördít gátat az itt élő románság kulturális fejlődése elé. A könyv rideg statisztikai adatai beszélnek, Szeretnők, ha odaát Bukarestben Is meghallanák ezt a tiszta és félre nem magyarázható beszédet. Mert ez is válasz arra a rágalomhadjáratra, amelyet a bukaresti sajtó most is szünet nélkül folytat Magyarország ellen. Kiknek kell bejelentést tenniök a román megszállás alatt foganatosított házhelyjuttatások ügyében ? Kolozsvár, jul. 19. Keledy Tibor dr. polgármester az alábbi hirdetményt adta ki: „A 3710—1943. M. E. számú rendelet szabályozza a visszacsatolt területen a román uralom alatt végrehajtott házhelyjuttatásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az említett rendelet végrehajtásáról kiadott 512.000—1943. F. M. számú rendelet értelmében 1943 augusztus 15-ig bejelentést kötelesek tenni: 1. Mindazok, akik a román földreform során kisajátított, az állam által elövásárolt, vagy más módon az állam tulajdonában állott ingatlanokból házhely céljára közvetlenül, vagy közvetve szerzett Ingatlanokon 1943 julius 3-ig lakóházat, vagy egyéb épületet nem építettek. < 2. Mindazok, akik köztestület, kozmoszét, stb. ingatlanainak eldarabolása során házhely céljára közvetve, vagy közvetlenül szerzett ingatlanokon 1943 julius 3-ig lakóházat, vagy egyéb épületet nem építettek. 3. Mindazok, akikről a román állam ingatlant házhely céljaira kisajátított, vagy állami elővásárlás utján megszerzett, úgyszintén ezek jogutódjai, továbbá az ingat- landarabolást szenvedett köztestületek, köz- intézmények, stb., ha a maguk számára az ingatlannak részben, vagy egészben való visszajuttatását kérik. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdonjogban beállott változás a telekkönyvben nincs bejegyezve. A bejelentéseket Kolozsváron a városházán a 35. számú szobában kell a fennti határidőig beadni. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat is ugyanott lehet beszerezni. Felhivom az érdekelteket, hogy a lehető legsürgősebben jelentkezzenek nyomtatványokért, mert a rendelet rendkívül részletes adatszolgáltatást és számos irat beszerzését Írja elő.“ Számtalan emberen segít a Pyramidon tabletta. ón sem kivétel! TABLETTÁK Csökkent a Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma Budapest, julius 19. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a julius 15-i kimutatás szerint a Julius 7-i forgalommal szemben 26.8 millió pengővel csökkent. Tiz németet tartóztattak le Nfewyorkban Zürich, julius 19. (Búd. Tud.) NewyorkI jelentés szerint az amerikai rendőrség a múlt hét végén letartóztatott tiz németet, köztük a berlini Scherl könyvkiadó cég egyik volt alkalmazottját. A letartóztatottak nevét nem közölték. Az olasz filmművészet csodaalkotása! EGYETEM-MOZGOBAN BŰNÖS NŐ \ Csak 16 éven felülieknek engedélyezve ! Az idei évad leghatalmasabb Főszereplői: remeke FOSCO GWCHETTI GIKO CERVI VITTORIO DE SICR 4, 6 és 8 órakor. Pillanatok alatt szétkapkodta a közönség az ezermesterkedő kolozsvári sebesült honvédek munkáit Pompás játékszerek, kitűnő szobrok és szépen kivitelezett használati tárgyak gyönyörködtették a kiállítás látogatóit Kolozsvár, julius 19. Évezredes az a közmondás, hogy „Ép testben ép lélek“. De vájjon nem lehet-e nem ép testben is ép a lélek?... Ezen már sokat vitatkoztak, de bizonyos, hogy a vitát leginkább a tény támaszthatja alá, vagy döntheti meg. Akik vasárnap délelőtt jelen voltak a Tanítók Házában lévő Vöröskereszt-kórház honvéd ápoltjainak, a kórház előtti parkban megnyílt kiállításán, azok szemükkel és lelkűkkel egyaránt meggyőződhettek arról, hogy a nem ép testben is lakozhatik ép lélek .. Az ott kiállított tárgyakat ugyanis egytöl-egyig olyan magyar honvédek készítették, akiknek teste ugyan nem ép, — mert testük épségét kockára tették az itthon békéjének érdekében —, de lelkűk annál inkább.' ... Ép és épitö magyar lélek ez s nem csak bámulatot, csodálatot érdemelnek a kiállított tárgyakért, amelyek egytöl-egyig kezük és lelkűk nyomait viselik, hanem annál sokkal többet... És ezt mintha meg is érezték volna, akik a kiállítás megnyitó ünnepségén jelen voltak, hiszen úgyszólván pillanatok alatt szétkapkodták a sebesült honvédek szebbnél-szebb kézimunkáit. A kiállítás ünnepélyes megnyitása egyébként fél 12 órakor volt. Ekkorra már elárasztották a Nemzeti Színház melletti bekerített parkot az érdeklődők. Felnőttek és gyerekek sorra járultak a kiállított tárgyakhoz. A kiállítást Mester Gábor dr. főorvos nyitotta meg. Köszönetét mondott a város vezetőségének, a Vöröskeresztnek és a varos lakosságának azért a túláradó szeretetért és érdeklődésért, amivel a kórház honvéd-ápoltjait eddig is körülvették. A megnyitás után a közönség sorra járta a térségen felállított asztalokat, amelyeken a hős, sebesült honvédek kézimunkái sorakoztak fel. Mi mindent lehetett itt látni?... Az egyik asztalon csak kutyák... Egész falka. Olyan elmésen „szerkesztették meg" ezeket az apró állatokat, hogy minden ízületükben mozogtak. . . Az ember már azon sem csodálkozott volna, ha elvakkantották volna magukat. A másik asztalon krokodi- Uisok... Harminc-negyven sorjában. Ezek is nagyon élethüek. Egy klfeszitett dróthuzalon pedig a levegőben ott sorakoztak fel a bombázó-repülőgépek. A másik asztalon ágyuk, mellettük bibliai idézetekkel ellátott Ízlésesen elkészített könyvjelzők. A harmadik asztalon szobrok. Fából. Legszebb közülük talán a bajtársiasságot jelképező szobor. Sebesült bajtársát vonszolja magával az épen maradt honvéd. Annyi mozgás, annyi lélek benne, hogy a szemlélő önkéntelenül is percekig áll előtte, Lehetett itt találni művészi kivitelű piaciszatyrokat is. Hajhálókat nappali és éjszakai használatra. És még annyi mindent, hogy az ember alig győzte kigyönyörködni magát. Legmeghatóbbak azonban mégis azok a perselyek voltak, amelyek ott sorakoztak fel minden asztalon s arra figyelmeztették a szemlélőt, hogy adakozzék a nemzetiségi vidéktől körülvett területen élő magyarok felsegélyezésére. .. Igen, ezek a háborút járt honvéd-bajtársak épek testben és lélekben egyaránt!... Érdekes, hogy a kiállított tárgyakat szinte pillanatok alatt megvették. A kiállítást néhány napra tervezték, de már az első napon alig maradt valami a kiállítás tárgyaiból az asztalokon. — Nem baj — mondotta az egyik honvéd —, majd csinálunk másikat. Hála Istennek, hogy igy szeretnek minket. A nagysikerű kiállítással kapcsolatban nem hallgathatjuk el Gröszli Vilma Iparművész, önkéntes vöröskeresztes ápolónő nevét, aki a sebesült honvédeket oly sok szeretettel tanitgatta s irányította gyönyörű munkájukban. Azonkívül, hogy szabadidejükben ilyen nemes szórakozással látta el őket, felbecsülhetetlen nagy épitőmunkát is végzett. Ró. Engedélyhez LftNk a • extilhvdlad £lc míNifáflál Budapest, julius 19. (MTI) A Budapesti Közlöny keddi száma közli az iparügyi miniszter rendeletét a textilhulladék szállításának engedélyhez kötéséről. A rendelet szerint tei/tilhulladékot csak az ipari anyaghivatal által kibocsátott szállítási engedélyivel ostobád szállítani,
