Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-20 / 161. szám
MiezjBrriírsjXG Kolozsvár egész magyar társadalma bekapcsolódik a repülés ügyének szolgálatába Kolozsvár, julius 19. A hazatért erdélyi részeknek a magyar repülés ügyébe való szervesebb bekapcsolása szempontjából rendkívül fontos lépés történt vasárnap délben Kolozsváron. Uj egyesület alakult * arra, hogy a repülés ügyét társadalmi utón mentői hathasóbban támogassa s ne csak a repülni vágyó fiatalság törekvését serkentse, hanem az idősebb nemzedékeket is bekapcsolja a magyar jelen és a magyar jövendő egyik legnagyobb kérdésének ismeretébe és szolgálatába. , Kolozsváron eddig csak a cserkészrepülök „Martin Lajos“ köre dolgozott nagy lelkesedéssel, igen szép és országos viszonylatban is figyelemreméltó eredményekkel, de a dolog természete szerint igen szűkre1 elhatárolt területen. De éppen az a körülmény, hogy a kolozsvári fiatal repülőnemzedék a cserkészélet szűk területén is elismerésre méltó munkát végzett és eredményeire büszke lel hét, azt igazolta, hogy a magyar repülés ügye iránt megnyilatkozó meleg érdeklődést ki lehet és ki kell szélesíteni Kolozsvár minden társadalmi rétegére. Hosszas előkészítő munka után sikerült ezt a szép és szükséges elgondolást megvalósítani és a „Kolozsvári Repülők és Cserkészrepülők, Kolozsvár“ cimü egyesület életrehivásával megalkotni azt a szervet, amelyen keresztül Kolozsvár minden magyarja támogathatja, szolgálhatja a magyar repülés dicsőségét. Az egyesület alakuló közgyűlésén megjelent a cserkészrepülők „Martin Lajos“ körének vezetőin és tagjain kívül vitéz Borsiczky Imre őrnagy, leventeparancsnok, Kozma Ferenc vezérkari százados, lécfalvi Siposs Béla zászlós, a Vitézi Szék képviseletében. * Az alakuló közgyűlést Tulogdy János tír. egyetemi magántanár, korelnök nyitotta meg. Köszönetét mondott Keledy Tibor dr. polgármesternek, aki a városháza dísztermét bocsájtotta az alakuló közgyűlés rendelkezésére, majd vitéz Borsiczky őrnagyot, Kozma vezérkari századost köszöntötte, s üdvözölte Ulbrich Hugót, a cserkészrepülők országos vezető tisztjét, valamint Puskás Lajost, az Erdélyi Cser- Jcészkerület parancsnokát. Bejelentette, hogy a közgyűlés feladata az alakuló egyesület alapszabályainak elfogadása és a tisztikar megválasztása. A továbbiakban a kolozsvári cserkészrepülők munkájának történetét ismertette. 1934-ben a kolozsvári unitárius kollégium Berde Mózes-cserkészcsapatá- nak parancsnoksága, Lőrinczy Zoltán tanár és Hye György gépészmérnök lelkes irányítása mellett összegyűjtötték a modellezőket. Egy évi munka után 55 pompás modellt állítottak ki. A további fontos mozzanat az volt, hogy elhatározták vitorlázó repülőgép építését. 1937-ben elkészült a „Holz der Teufel“ mintájú sárkány, s az 1938 január 23-án levegőbe is szállt. Hye mérnök és ifj. Gyergyay Árpád mutattak be rajta pompás mutatványokat. A megszálló hatóságok a cserkészcsapatot arra akarták kényszeríteni, hogy lépjen be a román vitorlázó repülők egyesületébe. Emiatt a kis munkaközösség visszavonult és csak házi munkát végzett, bizakodva abban, hogy a történelmi jóvátétel megtörténik s a magyar élet közösségében majd fokozottabb tevékenységet fejthetnek ki. A bécsi döntés után a kolozsvári cserkészrepülők munkássága a legmelegebb érdeklődés és a legmesszebbmenő támogatás mellett lépett uj korszakba. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap és a Magyar Aero Szövetség hatalmas pénz- áldozattal és anyagi segítséggel háritott el minden akadályt a fejlődés elől. Korszerű vitorlázó gépeket kaptak, megteremtették a dezméri vitorlázó telepet. 1941 január 17-én a „Vöcsök“ felemelkedett a levegőbe s rajta Hye György 86, Szőcs Ferenc 28 percig maradt a levegőben. 1941 október 8-án Szamosfalván nagysikerű repülőnapot rendeztek. A lelkes munka meghozta az eredményt: az egyesületnek három ezüstkoszorus repülője van. Közölte, hogy a repülés ügyének szé- lesebbkörü szolgálatára most megalakul az uj egyesület „Kolozsvári Repülők és Cserkészrepülők, Kolozsvár“ címmel. Tulogdy dr. korelnök megnyitó beszéde után az alapszabályokat ismertették. Ezek szerint az egyesület célja a korszerű katonai repülők nevelésén kívül a sport- és mürepülés minden ágára való oktatás, versenyek és tanfolyamok rendezése. Az egyesület munkáját a Magyar Asia nek azok, akik legalább 500 pengő adománnyal az alapítók .sorába lépnek; tiszteleti tagok, akiket megválasztanak; rendes tagok évi 60 és pártoló tagok évi 12 pengős tagdíjjal. Az alapszabályok részletes ismertetése és elfogadása után Tulogdy dr. korelnök bizottságot küldött ki a tisztikar kijelölésére s ennek alapján az egyesület tisztikarát az alábbiakban választották meg: Diszelnökök: vitéz lófő dálnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnok, vitéz Benkő Béla vezérőrnagy, Vitézi Székkapitány, szövérdi Szász Ferenc dr. alispán, Keledy Tibor dr. polgármester, géresi Balogh Vilmos dr. miniszteri asz- tályfőnök, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató és vitéz Zudor Sándor vezér- igazgató. Tiszteletbeli elnökök: Almay Béla vezérkari alezredes, vitéz Borsiczky Imre őrnagy, leventeparancsnok, Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes, Szánthó Béla repülőszázados, Folyovich János dr. városi főjegyző, Kovács Gyula műszaki tanácsos, vitéz Lévárdy Henrik, légiforgalmi felügyelő. Elnök: Lőrinczy Zoltán tanár, társelnökök: Tulogdy János dr. egyetemi magántanár és Augusztich Ferenc, titkár: Nagy György, ügyész: Szánthay József, orvosok: Gyergyói János dr., Kovács Ernő dr., műszaki vezető és vezetőoktató: Hye György, oktatók: Szőcs Ferenc, Bartha Pál, segédoktatók: Sándor Elemér, Kurkó György, pénztáros: Bartha Béla, ellenőr: Nagy László, anyagkezelő: Sándor Elemér, repülőtér és hangárgondnok: Bere- deczky István, könyvtáros; Nagy Aladár, ifjúsági titkár: Kocsis István, hangármester: Beredeczky István. A választmány tagjai: Kozma Ferenc vk. százados, Bodor László, Pusztay József, Balázs István, Balogh Pál főmérnök, Fazakas János dr. ügyvéd, Zsig- mond Miklós, Gyurka Béla, Veress Jenő, Lázár Kálmán. Póttagok; László Tihamér, Tárkányi János, Kun Béla, Péterfy István, Kovács Zoltán, Erky Gábor, Árkosi László, Kádár Gábor, Hegedűs Gyula, Sárdy Elemér. A számvizsgáló bizottság tagjai: Tar- csafalvi Gyula, Sipos Béla, Páter Gusztáv. A hírszerző bizottság tagjai: Zathu- reczky Gyula, Finta Zoltán szerkesztők, Övári-Óss József, Tordai Lajos újságírók és Kiss Egon. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a kijelölt tisztikart, majd Lőrinczy Zoltán foglalta el az elnöki széket és a megjelentek tapsviharának elcsendesedése után programbeszédet mondott. — Elvégeztük feladatunkat nehéz időkben — mondotta —, hogyne végeznök el most, amikor mellettünk állanak akkora szervezetek, mint a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap, a Magyar Aero Szövetség és mellettünk van szivvel, lélekkel Kolozsvár egész társadalma. Nagy feladat előtt állunk: meg kell hóditanunk Erdélyben a magyar levegőt, mert a repülés terén még hátrább vagyunk, mint a trianoni Magyarország volt. Mellettünk kell, hogy álljon mindenki, az is, aki nem repül, mert mindenki nem repülhet. De aki nem repül is, győzze meg a barátait és ismerőseit, hogy a repülés nem veszedelmes, nem veszedelmesebb, mint más fegyvernem, mert végeredményben minden fegyvernemnél harcos lélekre, vérre és ha kell, az életre is szükség van. ígérem, hogy ebben a szellemben fogunk dolgozni. Lőrinczy Zoltán beszédét zúgó lelkesedéssel fogadta a közgyűlés, majd Ulbrich Hugó dr., az országos cserkészmozgalom nevében üdvözölte az uj elnök jó munkát kívánt neki az elkövetkezendő''höz. Tulogdy János dr. indítványai után a közgyűlés a magyar Hiszekeggyel ért véget. Híres bűnesetek kiderítéséről, a nyomozás technikájáról és egyéb műhelytitkokról beszél a magyar detektiv-király „A szeres nyomozáshoz sok ötletesség kell!" — mondja Szrubián Dezső dr. Nagybánya, julius 19. Szrubián Dezső dr., a hires magyar detektivfőnök Nagybányán töltött néhány napot. Munkatársunk felhasználta ezt az alkalmat, hogy néhány érdekes felvilágosítást kérjen a bűnözők. világáról, amelynek alaposabb ismerője talán nincs is az országban, mint Szrubián Dezső dr. 48—13—21 Szrubián Dezső dr-t szállodai szobájában kerestük fel. Éppen két melegszinü, hangulatos vizfestményén, két nagybányai té'-bszleten végezte az utolsó ecsetvonásokat. Szrubiánr dr. nemcsak detektivfőnök, magánéletében azonkívül, hogy ismert ásványgyüjtő, festő és irodalmár is. „Kettétört barátság“ cimü, májusban megjelent könyvének sikeréről sokat Írtak annakidején â lapok. Ezúttal kizökkentjük művészi foglalatoskodásából s amikor nehéz szivvel elrakja ecsetjeit, a nyomozók és a bűnözők világának érdekességeiről érdeklődünk. — A bűn világa — mondotta Szrubián dr. detektivfőnök — csak a közönségnek érdekes és izgató. Nekünk, akik alaposan ismerjük, inkább elszomorító és a vele való foglalkozás következtében kifinomodott érzékeink sokszor súlyos teherként nyomják vállainkat. De hogy például valami érdekességet mondjak; a bűntények kiderítésének ideje 48 óra, vagy nyolc nap, tizenhárom, esetleg huszonegy nap. Ezek a számok különös törvényszerűséggel ismétlődnek meg. A bűntények legnagyobb részét a bűntény elkövetése után a fenti időpontok elmúltával derítettük k. Ha huszonegy nap is elmúlt, akkor már a tudáson, szorgalmon és kitartáson kivül sok esetben szerencse is kell, hogy a tettes kézrekeriil- jön. Egyszer minden bűnös hibázik — Sok oiy m esetről tud, amelyek sohasem derültek ki? — kérdezzük. — Kevésről Nálunk a rendőrség — elfogultság nélkül mondhatom, — igen jó. Erre a legjobb példa, hogy amig külfölCEflg.iai lehet* ű£ eredményes nyomozás az eseteknek mintegy 35—-fő százaléka, nálunk az eredményes nyomozás arányszáma 90, sőt több. — Mi ennek az oka? — Jó munkatársaink vannak, azonkívül, szerintem, minden bűnöző elkövet egyszer valami hibát s ha a rendőrség résen van, ráteheti kezét a bűnösre. , Amikor a bűnözőkről kérdezősködünk, a következő érdekes felvilágosítást kapjuk: — A bűnözők között annyi típus van, ahány fajta ember. Csak abban az egyben egyeznek meg, hogy ha gyanúsítják őket, először mindegyik tagad. Van, aki hamarább kezd vallani, van, aki később, sőt olyan is akad, aki akkor is tagad, ha a legsúlyosabb bizonyítékok vannak ellene a kezünkben. Szrubián Dezső dr-t ezután az úri banditák regényes alakjairól faggatjuk: — Úri banditák, helyesebben magasabb intelligenciával rendelkező bűnösök is vannak. Ezeket főleg azért nehezebb kézrekeriteni, mert az ember fel sem tételezi róluk a bűnözést. Egyébként ezek éppen úgy hurokra kerülnek, mint .társaik. Éppen úgy elkövetnek ők ís baklövést, mint társaik, főleg abban, hogy agyonkomplikálják a bűncselekményt. — Tudna erre példát mondani? — Itt van például Schreiber, a kofferes gyilkos. A maga nemében lángész volt és mégis megbotlott. Áldozatát kofferbe gyömöszölve feladta a vasútra. Itt megtaláltuk azt a pontot, amin elindulhattunk. Sokkal egyszerűbb lett volna neki és nehezebb nekünk, ha például a koffert, vagy csak áldozatát a Dunába dobja. De remekelni akart és rajtavesztett. Egyszerű az egész / Megkérjük Szrubián dr. detektivfőnö- köt, hogy beszéljen valamit a nyomozásról. — A sikeres nyomozáshoz sok ötletesség kell, természetesen megfelelő technika és feltétlenül jó segitöerők. így aztán egyszerű az egész. — Már akinek egyszerű — gondoljuk magunkban. — Közben egy ilyen „egyszerű“ eset iránt érdeklődünk» ,, 1943. J l) £ 1 U S 20 — Legnehezebb például gyilkosság esetén az áldozat kilétének megállapítása. A tettes kézrekeritése már ' köny- nyebb. Itt van például egy. két év előtti eset. — Mit tenne Ön, ha egy temetőben feldarabolt női holttest végtagjait találná meg, — szegezi nekem a kérdést. Nem vallhatom be, hogy habozás nélkül elájulnék, inkább azt mondom, hogy nem tudom. — Két év előtt, a kerepesi temetőben egy feldarabolt női hulla végtagjait találták meg. Gondolkozni kezdtünk. A temető a legalkalmatlanabb hely a gyilkosságra. Azonkívül hova lett az áldozat törzse? Ha a meggyilkolt testrészeit szét akarták hordani, akkor nem a nehezen elszállítható törzset, hanem a végtagokat vitték volna el. A gyilkosságot tehát nem itt követték el, hanem a végtagokat csak megtévesztésképen hozták ide. Szorgos nyomozás a főváros egész területén, végre megtalálták a törzset az Angyalföldön egy zsákban. Ki lehet a tettes? Átfésültük az összes környéki utcákat, érdeklődtünk, hogy ki tűnt el? Egy korcsmáros- nál megtudtuk, hogy feleségének nyoma veszett. Hol van? Nem tudja. Miért nem jelentette? Alapos házkutatás és a pincében a szén között megtaláltuk a nő fejét. A nyomozás kezdetétől számított 48-ik órában kiderült, hogy a korcsmá- ros meggyilkolta a feleségét. Életfogytiglani fegyházat kapott. Még egyszerűbb... — Még egyszerűbb volt az 1936. évi szabadságtéri bankrablás. Három bandita, gépkocsival, revolverekkel felfegyverezve kirabolta a bankot és- halálosan megsebesítette a pénztárost. Megvolt a támpontunk: a gépkocsi. Meg is találtuk elhagyottan a Sashegy elején. Persze, * lopott volt. Behozattuk az összes ismert autótolvajokat és igazoltattuk, mindegyik alibijét lejártuk. Az egyik azt állította, hogy a kérdéses időpontban fájt a fotfa, fogorvoshoz ment, de nem huzattá ki, hanem hazatért a várószobából. Megvizsgáltuk a fogait s kiderült, hogy teljesen ép fogsora van. A fogorvosi rendelőben senki sem látta, tehát valószínűleg hazudott. Keresztkérdések alá fogtuk s hamarosan elárulta magát. Később bevallott mindent és két társát is megnevezte'. Azokat ~fel is akasztották. A bűntény tettesei az ominózus 48-ik órában kerültek kézre. Lehet, hogy ez egyszerű a magyar nyomozók nagyképességü vezetőjének, de nekünk annál kevésbé. Nem is zavarjuk művészi szórakozásában tovább Szrubián dr. defektivfőnököt, hogy visszatérhessen festményei közé. Köszönetét mondunk é« azzal az érzéssel távozunk, hogy ebben az országban „nem üzlet“ betörőnek lenni. BOGDÁN ISTVÁN JsfamoSTmsiL DEÉSI HUBER ISTVÁN, a Désről elszármazott, ismert budapesti festőművész, akinek tavaszi tárlatán a mult évben Désről festett képeivel volt ujabh jelentős sikere, nyári szabadságát Désen tölti s itt a református vártemplomot és a Nagyszamos vidékét rajzolja. A munkákat téli tárlatán állítja ki a székes- fővárosban. ' A TÖREKVÉS KÖZMÜVELÉSI EGYESÜLET műkedvelői közelebbről az „Elnémult haran- gok“-at tanulják be. A rendezés munkájára az egyesület elnöksége Bányai Ferenc vallástanárt kérte fel. A Törekvés egyébként újabban 100 darab könyvet kapott a kultuszminisztériumtól. * A SZAMOSUJVÁRI LÖVÉSZÜNNEPSÉGEN Antal Dániel, a vármegye főlövésze mondott szárnyaló ünnepi beszédet. Beszédében a magyar család harcos, kitartó szellemét méltatta. OLÁHSZENTGYÖRGY, Északerdéíy, illetőleg a Szamosmedenct legszebb fekvésű fürdőhelye — miniatűr Svájc. Fellendítése, kiépítése az erdélyi feladatok közé tartozik. Újabban magántőke is érdeklődik a fürdő iránt, aminek kellő kiépítése üzletnek sem rossz és ezenkívül Bezakerdél^ idegenforgalmát is etneln^
