Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-20 / 161. szám

MiezjBrriírsjXG Kolozsvár egész magyar társadalma bekapcsolódik a repülés ügyének szolgálatába Kolozsvár, julius 19. A hazatért erdélyi részeknek a magyar repülés ügyébe való szervesebb bekapcsolása szempontjából rendkívül fontos lépés történt vasárnap délben Kolozsváron. Uj egyesület alakult * arra, hogy a repülés ügyét társadalmi utón mentői hathasóbban támogassa s ne csak a repülni vágyó fiatalság törekvését serkentse, hanem az idősebb nemzedéke­ket is bekapcsolja a magyar jelen és a magyar jövendő egyik legnagyobb kér­désének ismeretébe és szolgálatába. , Kolozsváron eddig csak a cserkészre­pülök „Martin Lajos“ köre dolgozott nagy lelkesedéssel, igen szép és országos viszonylatban is figyelemreméltó ered­ményekkel, de a dolog természete szerint igen szűkre1 elhatárolt területen. De ép­pen az a körülmény, hogy a kolozsvári fiatal repülőnemzedék a cserkészélet szűk területén is elismerésre méltó mun­kát végzett és eredményeire büszke lel hét, azt igazolta, hogy a magyar repülés ügye iránt megnyilatkozó meleg érdek­lődést ki lehet és ki kell szélesíteni Ko­lozsvár minden társadalmi rétegére. Hosszas előkészítő munka után sikerült ezt a szép és szükséges elgondolást meg­valósítani és a „Kolozsvári Repülők és Cserkészrepülők, Kolozsvár“ cimü egyesület életrehivásával megalkotni azt a szervet, amelyen keresztül Kolozsvár minden magyarja támogathatja, szolgál­hatja a magyar repülés dicsőségét. Az egyesület alakuló közgyűlésén meg­jelent a cserkészrepülők „Martin Lajos“ körének vezetőin és tagjain kívül vitéz Borsiczky Imre őrnagy, leventeparancs­nok, Kozma Ferenc vezérkari százados, lécfalvi Siposs Béla zászlós, a Vitézi Szék képviseletében. * Az alakuló közgyűlést Tulogdy János tír. egyetemi magántanár, korelnök nyi­totta meg. Köszönetét mondott Keledy Tibor dr. polgármesternek, aki a városháza dísz­termét bocsájtotta az alakuló közgyűlés rendelkezésére, majd vitéz Borsiczky őr­nagyot, Kozma vezérkari századost kö­szöntötte, s üdvözölte Ulbrich Hugót, a cserkészrepülők országos vezető tisztjét, valamint Puskás Lajost, az Erdélyi Cser- Jcészkerület parancsnokát. Bejelentette, hogy a közgyűlés fel­adata az alakuló egyesület alapszabályai­nak elfogadása és a tisztikar megválasz­tása. A továbbiakban a kolozsvári cser­készrepülők munkájának történetét is­mertette. 1934-ben a kolozsvári unitárius kollégium Berde Mózes-cserkészcsapatá- nak parancsnoksága, Lőrinczy Zoltán ta­nár és Hye György gépészmérnök lelkes irányítása mellett összegyűjtötték a mo­dellezőket. Egy évi munka után 55 pom­pás modellt állítottak ki. A további fon­tos mozzanat az volt, hogy elhatározták vitorlázó repülőgép építését. 1937-ben elkészült a „Holz der Teufel“ mintájú sárkány, s az 1938 január 23-án levegőbe is szállt. Hye mérnök és ifj. Gyergyay Árpád mutattak be rajta pompás mutat­ványokat. A megszálló hatóságok a cserkészcsa­patot arra akarták kényszeríteni, hogy lépjen be a román vitorlázó repülők egyesületébe. Emiatt a kis munkaközös­ség visszavonult és csak házi munkát végzett, bizakodva abban, hogy a törté­nelmi jóvátétel megtörténik s a magyar élet közösségében majd fokozottabb te­vékenységet fejthetnek ki. A bécsi döntés után a kolozsvári cser­készrepülők munkássága a legmelegebb érdeklődés és a legmesszebbmenő támo­gatás mellett lépett uj korszakba. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap és a Magyar Aero Szövetség hatalmas pénz- áldozattal és anyagi segítséggel háritott el minden akadályt a fejlődés elől. Kor­szerű vitorlázó gépeket kaptak, megte­remtették a dezméri vitorlázó telepet. 1941 január 17-én a „Vöcsök“ felemelke­dett a levegőbe s rajta Hye György 86, Szőcs Ferenc 28 percig maradt a levegő­ben. 1941 október 8-án Szamosfalván nagysikerű repülőnapot rendeztek. A lelkes munka meghozta az eredményt: az egyesületnek három ezüstkoszorus repülője van. Közölte, hogy a repülés ügyének szé- lesebbkörü szolgálatára most megalakul az uj egyesület „Kolozsvári Repülők és Cserkészrepülők, Kolozsvár“ címmel. Tulogdy dr. korelnök megnyitó beszéde után az alapszabályokat ismertették. Ezek szerint az egyesület célja a kor­szerű katonai repülők nevelésén kívül a sport- és mürepülés minden ágára való oktatás, versenyek és tanfolyamok ren­dezése. Az egyesület munkáját a Magyar Asia nek azok, akik legalább 500 pengő ado­mánnyal az alapítók .sorába lépnek; tisz­teleti tagok, akiket megválasztanak; rendes tagok évi 60 és pártoló tagok évi 12 pengős tagdíjjal. Az alapszabályok részletes ismertetése és elfogadása után Tulogdy dr. korelnök bizottságot küldött ki a tisztikar kijelö­lésére s ennek alapján az egyesület tisztikarát az alábbiakban választották meg: Diszelnökök: vitéz lófő dálnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnok, vitéz Benkő Béla vezérőrnagy, Vitézi Székkapitány, szövérdi Szász Ferenc dr. alispán, Keledy Tibor dr. polgármester, géresi Balogh Vilmos dr. miniszteri asz- tályfőnök, Illés Gyula dr. tankerületi fő­igazgató és vitéz Zudor Sándor vezér- igazgató. Tiszteletbeli elnökök: Almay Béla ve­zérkari alezredes, vitéz Borsiczky Imre őrnagy, leventeparancsnok, Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes, Szánthó Béla repülőszázados, Folyovich János dr. városi főjegyző, Kovács Gyula műszaki tanácsos, vitéz Lévárdy Henrik, légifor­galmi felügyelő. Elnök: Lőrinczy Zoltán tanár, társelnö­kök: Tulogdy János dr. egyetemi magán­tanár és Augusztich Ferenc, titkár: Nagy György, ügyész: Szánthay József, orvo­sok: Gyergyói János dr., Kovács Ernő dr., műszaki vezető és vezetőoktató: Hye György, oktatók: Szőcs Ferenc, Bartha Pál, segédoktatók: Sándor Elemér, Kurkó György, pénztáros: Bartha Béla, ellenőr: Nagy László, anyagkezelő: Sándor Ele­mér, repülőtér és hangárgondnok: Bere- deczky István, könyvtáros; Nagy Aladár, ifjúsági titkár: Kocsis István, hangár­mester: Beredeczky István. A választmány tagjai: Kozma Ferenc vk. százados, Bodor László, Pusztay Jó­zsef, Balázs István, Balogh Pál főmér­nök, Fazakas János dr. ügyvéd, Zsig- mond Miklós, Gyurka Béla, Veress Jenő, Lázár Kálmán. Póttagok; László Tiha­mér, Tárkányi János, Kun Béla, Péterfy István, Kovács Zoltán, Erky Gábor, Ár­kosi László, Kádár Gábor, Hegedűs Gyu­la, Sárdy Elemér. A számvizsgáló bizottság tagjai: Tar- csafalvi Gyula, Sipos Béla, Páter Gusz­táv. A hírszerző bizottság tagjai: Zathu- reczky Gyula, Finta Zoltán szerkesztők, Övári-Óss József, Tordai Lajos újságírók és Kiss Egon. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fo­gadta el a kijelölt tisztikart, majd Lőrinczy Zoltán foglalta el az elnöki széket és a meg­jelentek tapsviharának elcsendesedése után programbeszédet mondott. — Elvégeztük feladatunkat nehéz időkben — mondotta —, hogyne végeznök el most, amikor mellettünk állanak akkora szerveze­tek, mint a Horthy Miklós Nemzeti Repülő­alap, a Magyar Aero Szövetség és mellet­tünk van szivvel, lélekkel Kolozsvár egész társadalma. Nagy feladat előtt állunk: meg kell hóditanunk Erdélyben a magyar levegőt, mert a repülés terén még hátrább vagyunk, mint a trianoni Magyarország volt. Mellet­tünk kell, hogy álljon mindenki, az is, aki nem repül, mert mindenki nem repülhet. De aki nem repül is, győzze meg a barátait és ismerőseit, hogy a repülés nem veszedelmes, nem veszedelmesebb, mint más fegyvernem, mert végeredményben minden fegyvernem­nél harcos lélekre, vérre és ha kell, az életre is szükség van. ígérem, hogy ebben a szel­lemben fogunk dolgozni. Lőrinczy Zoltán beszédét zúgó lelkesedés­sel fogadta a közgyűlés, majd Ulbrich Hugó dr., az országos cserkészmozgalom nevében üdvözölte az uj elnök jó munkát kívánt neki az elkövetkezendő''höz. Tulogdy János dr. indítványai után a közgyűlés a magyar Hiszekeggyel ért véget. Híres bűnesetek kiderítéséről, a nyomozás technikájáról és egyéb műhelytitkokról beszél a magyar detektiv-király „A szeres nyomozáshoz sok ötletesség kell!" — mondja Szrubián Dezső dr. Nagybánya, julius 19. Szrubián Dezső dr., a hires magyar detektivfőnök Nagy­bányán töltött néhány napot. Munkatár­sunk felhasználta ezt az alkalmat, hogy néhány érdekes felvilágosítást kérjen a bűnözők. világáról, amelynek alaposabb ismerője talán nincs is az országban, mint Szrubián Dezső dr. 48—13—21 Szrubián Dezső dr-t szállodai szobájá­ban kerestük fel. Éppen két melegszinü, hangulatos vizfestményén, két nagybá­nyai té'-bszleten végezte az utolsó ecset­vonásokat. Szrubiánr dr. nemcsak detek­tivfőnök, magánéletében azonkívül, hogy ismert ásványgyüjtő, festő és irodalmár is. „Kettétört barátság“ cimü, májusban megjelent könyvének sikeréről sokat Ír­tak annakidején â lapok. Ezúttal kizökkentjük művészi foglala­toskodásából s amikor nehéz szivvel el­rakja ecsetjeit, a nyomozók és a bűnö­zők világának érdekességeiről érdeklő­dünk. — A bűn világa — mondotta Szrubián dr. detektivfőnök — csak a közönségnek érdekes és izgató. Nekünk, akik alaposan ismerjük, inkább elszomorító és a vele való foglalkozás következtében kifino­modott érzékeink sokszor súlyos teher­ként nyomják vállainkat. De hogy pél­dául valami érdekességet mondjak; a bűntények kiderítésének ideje 48 óra, vagy nyolc nap, tizenhárom, esetleg hu­szonegy nap. Ezek a számok különös tör­vényszerűséggel ismétlődnek meg. A bűntények legnagyobb részét a bűntény elkövetése után a fenti időpontok elmúl­tával derítettük k. Ha huszonegy nap is elmúlt, akkor már a tudáson, szorgal­mon és kitartáson kivül sok esetben sze­rencse is kell, hogy a tettes kézrekeriil- jön. Egyszer minden bűnös hibázik — Sok oiy m esetről tud, amelyek so­hasem derültek ki? — kérdezzük. — Kevésről Nálunk a rendőrség — el­fogultság nélkül mondhatom, — igen jó. Erre a legjobb példa, hogy amig külföl­CEflg.iai lehet* ű£ eredményes nyomozás az esetek­nek mintegy 35—-fő százaléka, nálunk az eredményes nyomozás arányszáma 90, sőt több. — Mi ennek az oka? — Jó munkatársaink vannak, azonkí­vül, szerintem, minden bűnöző elkövet egyszer valami hibát s ha a rendőrség résen van, ráteheti kezét a bűnösre. , Amikor a bűnözőkről kérdezősködünk, a következő érdekes felvilágosítást kap­juk: — A bűnözők között annyi típus van, ahány fajta ember. Csak abban az egy­ben egyeznek meg, hogy ha gyanúsítják őket, először mindegyik tagad. Van, aki hamarább kezd vallani, van, aki később, sőt olyan is akad, aki akkor is tagad, ha a legsúlyosabb bizonyítékok vannak ellene a kezünkben. Szrubián Dezső dr-t ezután az úri ban­diták regényes alakjairól faggatjuk: — Úri banditák, helyesebben maga­sabb intelligenciával rendelkező bűnösök is vannak. Ezeket főleg azért nehezebb kézrekeriteni, mert az ember fel sem té­telezi róluk a bűnözést. Egyébként ezek éppen úgy hurokra kerülnek, mint .tár­saik. Éppen úgy elkövetnek ők ís bak­lövést, mint társaik, főleg abban, hogy agyonkomplikálják a bűncselekményt. — Tudna erre példát mondani? — Itt van például Schreiber, a koffe­res gyilkos. A maga nemében lángész volt és mégis megbotlott. Áldozatát kof­ferbe gyömöszölve feladta a vasútra. Itt megtaláltuk azt a pontot, amin elindul­hattunk. Sokkal egyszerűbb lett volna neki és nehezebb nekünk, ha például a koffert, vagy csak áldozatát a Dunába dobja. De remekelni akart és rajtavesz­tett. Egyszerű az egész / Megkérjük Szrubián dr. detektivfőnö- köt, hogy beszéljen valamit a nyomo­zásról. — A sikeres nyomozáshoz sok ötletes­ség kell, természetesen megfelelő tech­nika és feltétlenül jó segitöerők. így az­tán egyszerű az egész. — Már akinek egyszerű — gondoljuk magunkban. — Közben egy ilyen „egy­szerű“ eset iránt érdeklődünk» ,, 1943. J l) £ 1 U S 20 — Legnehezebb például gyilkosság esetén az áldozat kilétének megállapí­tása. A tettes kézrekeritése már ' köny- nyebb. Itt van például egy. két év előtti eset. — Mit tenne Ön, ha egy temetőben feldarabolt női holttest végtagjait találná meg, — szegezi nekem a kérdést. Nem vallhatom be, hogy habozás nél­kül elájulnék, inkább azt mondom, hogy nem tudom. — Két év előtt, a kerepesi temetőben egy feldarabolt női hulla végtagjait ta­lálták meg. Gondolkozni kezdtünk. A temető a legalkalmatlanabb hely a gyil­kosságra. Azonkívül hova lett az áldozat törzse? Ha a meggyilkolt testrészeit szét akarták hordani, akkor nem a nehezen elszállítható törzset, hanem a végtagokat vitték volna el. A gyilkosságot tehát nem itt követték el, hanem a végtagokat csak megtévesztésképen hozták ide. Szorgos nyomozás a főváros egész területén, vég­re megtalálták a törzset az Angyalföldön egy zsákban. Ki lehet a tettes? Átfésül­tük az összes környéki utcákat, érdeklőd­tünk, hogy ki tűnt el? Egy korcsmáros- nál megtudtuk, hogy feleségének nyoma veszett. Hol van? Nem tudja. Miért nem jelentette? Alapos házkutatás és a pin­cében a szén között megtaláltuk a nő fejét. A nyomozás kezdetétől számított 48-ik órában kiderült, hogy a korcsmá- ros meggyilkolta a feleségét. Életfogytig­lani fegyházat kapott. Még egyszerűbb... — Még egyszerűbb volt az 1936. évi szabadságtéri bankrablás. Három ban­dita, gépkocsival, revolverekkel felfegy­verezve kirabolta a bankot és- halálosan megsebesítette a pénztárost. Megvolt a támpontunk: a gépkocsi. Meg is találtuk elhagyottan a Sashegy elején. Persze, * lopott volt. Behozattuk az összes ismert autótolvajokat és igazoltattuk, mindegyik alibijét lejártuk. Az egyik azt állította, hogy a kérdéses időpontban fájt a fotfa, fogorvoshoz ment, de nem huzattá ki, hanem hazatért a várószobából. Megvizs­gáltuk a fogait s kiderült, hogy teljesen ép fogsora van. A fogorvosi rendelőben senki sem látta, tehát valószínűleg ha­zudott. Keresztkérdések alá fogtuk s hamarosan elárulta magát. Később be­vallott mindent és két társát is megne­vezte'. Azokat ~fel is akasztották. A bűn­tény tettesei az ominózus 48-ik órában kerültek kézre. Lehet, hogy ez egyszerű a magyar nyomozók nagyképességü vezetőjének, de nekünk annál kevésbé. Nem is zavarjuk művészi szórakozásában tovább Szrubián dr. defektivfőnököt, hogy visszatérhessen festményei közé. Köszönetét mondunk é« azzal az érzéssel távozunk, hogy ebben az országban „nem üzlet“ betörőnek lenni. BOGDÁN ISTVÁN JsfamoSTmsiL DEÉSI HUBER ISTVÁN, a Désről elszármazott, ismert budapesti festőművész, akinek tavaszi tárlatán a mult évben Désről festett képeivel volt ujabh jelentős sikere, nyári szabadságát Désen tölti s itt a református vártemplo­mot és a Nagyszamos vidékét rajzolja. A munkákat téli tárlatán állítja ki a székes- fővárosban. ' A TÖREKVÉS KÖZMÜVELÉSI EGYESÜLET műkedvelői közelebbről az „Elnémult haran- gok“-at tanulják be. A rendezés munkájára az egyesület elnöksége Bányai Ferenc val­lástanárt kérte fel. A Törekvés egyébként újabban 100 darab könyvet kapott a kultuszminisztériumtól. * A SZAMOSUJVÁRI LÖVÉSZÜNNEPSÉGEN Antal Dániel, a vármegye főlövésze mon­dott szárnyaló ünnepi beszédet. Beszédé­ben a magyar család harcos, kitartó szel­lemét méltatta. OLÁHSZENTGYÖRGY, Északerdéíy, illetőleg a Szamosmedenct legszebb fekvésű fürdőhelye — miniatűr Svájc. Fellendítése, kiépítése az erdélyi fel­adatok közé tartozik. Újabban magántőke is érdeklődik a fürdő iránt, aminek kellő ki­építése üzletnek sem rossz és ezenkívül Bezakerdél^ idegenforgalmát is etneln^

Next

/
Thumbnails
Contents