Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-17 / 159. szám

1943. J U C I D S 17

MA:

KIÁLLÍTÁSOK:

Kolozsvár thj. sz. klr. város Műcsarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig.

Piesa Károly kép- és szoborkiállítása a vármegyeház üvegtermében.

MÚZEUMOK:

Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástyautca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.)

Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig).

Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.)

EGYETEMI KÖNYVTÁR:

Nyitva hétköznapokon délelőtt 8—~ 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—-9»J> (Mikó-utca 2.)

ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN:

Este fél 7 órakor „Kata, Kitty, Katinka“ előadása.

M( >Z1 ELŐADÁSOK:

ARPAD-mozgó: Haláltánc. (Magyar.)

CORVIN-mozgö: Alfa Tau. (Olasz.) EGYETÉM-mozgó: Családunk szégyene. (Magyar.)

ERDÉLY-mozgó: Cifra nyomorúság. (Magyai-.)

MÁTYÁS KIRALY-mozgó: I. Fehér orgonák, n. A csilléi csalogány. RAKóCZI-mo.tgí: Lidércfény.

SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK:

Szent György gyógyszertár, Mát- tyás király-tér 28. Távbeszélő 32-32. — őrangyal gyógyszertár, Hitler- tér 1. Távbeszélő 31-75. — Remény gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50. Távbeszélő 26-99. — Diana-gyógy- szertár, Jókai-utca 23. Távbeszélő 21-51.

— Megváltoztatja alapszabályait a kolozsvári cserkészrepülők „Martin Lajos" Köre. A kolozsvári cserkészrepülik „Martin Lajos" Köre julius 18-án, vasárnap délben 12 órakor közgyűlést tart a városháza köz- gyüléstermében. A tárgysorozat kiemelkedőbb pontjai: az uj alapszabályok ismertetése és elfogadása, valamint a tisztikar megválasztása. A közgyűlés értesüléseink szerint igen fontos fordulópontot jelent az erdélyi repülés történetében.

MAGYAR ARCVONAL

HAJÓK HAJÓZHATATLAN VIZEKEN

Az erdélyi részek hazatérése éta ldsérjük éber figyelemmel a magyar élet minden mozzanatát. Legnagyobb örömünkre és megnyugvásunkra az szolgál, hogy mindenütt az építés és alkotás nagyszerű bizonyítékait látjuk. Felemelő érzés látni, hogy a magyar sors gondviselőinek figyelmét semmi sem kerüli ki s a hosszú évszázadokon át tökéletesen értéktelennek tartott lehetőségeket hasznosítani akarja. A magyar agyagföld például évszázadokon át bosszantotta azokat, akik azt hitték, hogy csak a televény föld jó föld. S ma a silány agyag azzal fizeti vissza a megvetést, hogy Magyarországot a XX. század egyik legkeresettebb fémanyagának, az alumíniumnak világviszonylatban Is egyik legfontosabb lelőhelyévé tette.

Mire voltak jók és használhatók a magyar föld sekélyvizü folyó! ? Legfeljebb nyári lubickolásra és őszi kenderáztatásra.

A magyar leleményesség és életakarat azonban a sekélyvizü folyókra Is gondolt s tisztázta, hogy ha eddig nem is voltak, a közeljövőben alkalmasak lesznek a hajóközlekedésre. Erről a Vasúti és Közlekedési Közlöny legutolsó száma közöl érdekes tanulmányt. Lényegét az alábbiakban sűrítjük össze;

A megcsonkított Magyarországnak olyan folyóvizhálózata van, aminő egyik dunamen- ti államnak sincs.

A két főfolyóba: a Dunába és a Tiszába számos olyan mellékfolyó ömlik, melyek többé-kevésbbé közlekedésre is alkalmasak és a vizszállitás előnyeit a főfolyóktól távolabb eső vidékekre Is ki tudnák terjeszteni. Az utóbbi években ebben a tekintetben sok minden történt. A Kőröst, a Békésszent- andrási duzzasztómű építésénél a mult évben Békésig hajózhatóvá tették, miáltal 1^6 kilométer uj viziut nyílt meg.

Folyamatban van a Sió-csatorna kibővítése korszerűsítése által a Balaton és a Duna megfelelő összekapcsolása. Nemrégibben indult meg a Sajó hajózhatóvá tételére irányuló nagy munka, és a Tiszán Is fokozatosan feljebb haladnak a mederrendezési munkálatok. Néhány esztendőn belül mintegy 500 kilométer uj viziut nyílik meg a nagy- hajózás részére.

A magánvállalkozás is jelentkezik olyan folyóvizek hasznosítására, melyek mai állapotukban a nagyhajózásra nem alkalmasak. Ezeknél a legfőbb probléma a megfelelő ha- jótipus alkalmazása. Uj utón halad az As- both-féle toló-légcsavar és motorral felszerelt, sekélyjáratu hajótipus, amelynek első egysége már elkészült és most végzi próba- járatait a Győr körüli vizeken. Ez a hajó 50 cm-es mélyjárattal 500 métermázsa árut tud szállítani. Hossza 28 méter, szélessége ! 5.5 méter. Egyelőre 5 Ilyen hajót fognak I építeni. A régi módszer mellett fogja meg- I kezdeni működését sekélyvizü folyókban a |

Folyamhajózási Vállalat kft., amely a MFTR érdekeltségébe tartozik. A vállalat egyelőre 12 darab 300—500 métermázsa teherbírású fadereglyét építtet-, melyek vontatására két darab motorcsónak fog szolgálni. A vállalat két Idsebh kotrógépet is rendelt, amelyekkel a hajózást akadályozó zátonyokon keresztül csatornát fognak kotorni a hajó számára. Ezek az uj hajók még ez évben elkészülnek és legelőször Győr és Komárom vizein állítják azokat forgalomba. •

évszázadokon át teljesen meddő értékű sekély magyar folyók rövidesen fontos tényezői lesznek a magyar életnek.

AZ ELSŐ FECSKE

Viskóid Piroska %1 éves mezökeresztesi lány Miskolcon sikeresen letette a mészáros és hentesi iparban előirt mestervizsgát. Bor- sod-vármegye első nő-mészárosa Mezőkeresztesen jóforgalmu üzletet nyitott.

„HAT MAR NINCS ELÉG VÉR?“

A Székesfehérváron megjelenő „Fejérmegyei Naplő“ julius 14-1 számában olvastuk az alábbi sorokat:

„A napokban elmentem egy jónevü társaság zártkörű össztáncára. Nagyszerű volt a hangulat. A forró levegőjű, zsongó teremben kacagva keringtek a párok, ösz- sze-összeütközve egymással, mert bizony rengeteken voltak. A tangónál jól össze kellett huzódniok, a keringönél is inkább csak ringatózni lehetett, a foxnál pedig majdnem csak egyhelyben tipeghettek. De ez mind nem számított, mindenki jól érezte magát, még Így összepréselve.

De akkor jött a csárdás. Az egyetlen egy, szegény csárdás! És akkor a kővetkezők történtek: a párok csodálkozva, felhúzott szemöldökkel összenéztek, aztán szó nélkül a fal melletti székekre telepedtek, vagy kimenekültek sétálni a folyosóra. A terem pillanatok alatt kiürült. Mert kérem, hogyan lehet egy ilyen szörnyű táncot elkezdeni, mint a csárdás! És sajnálkozva, részvéttel nézték azt a pár szerencsétlent, aki a parketten maradt. De bárcsak ne maradt volna! Mert azoknak is a fele nagy lelkesedéssel táncolt — foxot."

A „Fejérmegyél Napló" cikkírója felháborodással kérdezi: „Hát már nincs elég vér » ml táncainkhoz!? És azt Is kérdi: „Menynyivel szebb tánc a fox a csárdásnál?"

Mi nem háborgunk, csak megállapítunk: A jampec-világ kihalására idő kell. Székesfehérváron Is, másutt is. Idő kell annak helyrehozásához, amit évtizedek elrontottak.

Addig azonban, amíg a budapesti rádió valósággal kultuszt üz a „tánczene“ ürügyén a legvadabb szinkópás „muzsikából“, nehéz lesz elhitetni a fiatalsággal, hogy nem a fox a magyarhoz leginkább illő tánc.

Az ország legmagasabb pontján, a 2305 méteres Horthy-csucson István király napjára nagy vaskeresztet állítanak fel. A

rendkívül meredek csúcsra igen komoly feladatot jelent a vaskereszt alkatrészeinek felszállitása és a kereszt alapzatának elkészítése.

A hóviharos csúcson nem lehet sokáig tartózkodni és ezért azok a turisták, akik

az építést végzik, a Mosolygó-tónál rendezik be a sátortábort és onnan mennek mindennap a 600 méteres meredek fal megmászása után a munkahelyre. Előbb kivésik a kereszt alapzatát, elkészítik a betonozást és csak azután szállítják fel és állítják össze a három méteres, kovácsolt vaslemezekből készült keresztet, melynek 40 centi- méteres darabjait ötszáz turista szállítja fel a csúcsra.

a es a következő napokon az

ÁRPIID filmszínházban

az évad legsikerültebb magyar művész lilmje:

HAIJMÎANC

Filmre irta: BA.BAY J. Főszerepben:

Uray, Somlay, Perényi, Billcsi.

Előadások kezdete: Hétköznapokon 4,6,8. Vasár és ünnepnapokon: d. e. Î1, d. u. 743,4,6,8 órakor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné olcsó helyárakkal

LázAr Mária, Goll Bea,

*■» Országzászlót és hősi emlékművet avatnak julius 25-én Maldfalván. Nagy ünnepre készül Makfalva község népe. A szé- kelyeklakta faluban julius 25-én, vasárnap avatják fel az országzászlőt és a székelykaput ábrázoló hősi emlékművet. A terméskövekből összeállított alapzaton levő székelykapu két oldalán az elesett hősök neveit örökítették meg. A remekbekészült kapu, amely falubeli faragómüvészek munkája, nagyszerű ékessége lesz a református templom előtti térségnek. Az avatási ünnepség Istentisztelettel kezdődik, utána pedig közebéd lesz. Az ebéden való részvételt Dózsa Árpád, Makfalva cimére kell bejelenteni.

— A Székelyföldi Színház julius 19-én mutatja be Besztercén Sztojka László „Utolsó kör“ cimü színmüvét. Sztojka László, az ismert erdélyi költő és hírlapira „Utolsó kör“ cimü, uj utakat kereső színmüvét, amely eddig négy erdélyi' városban aratott sikert, julius 19-én, hétfőn Besztercén mutatja be a Székelyföli Szinház. Az előadást Thurőczy Gyula színigazgató rendezi, a főbb szerepeket Tobak Kató, Pé- terfy Antal, Kemény Erzsébet és Varga László alakítják.

* Elhízott, vérmes, székrekedésekre és aranyeres bántalmakra hajlamos egyéneknek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ ke- serüviz általában nagyon jót tesz, mert hashajtó hatása biztos, alapos és mindig kellemes. Kérdezze meg orvosát!

— Uj bélyegsorozatot bocsát ki a szlovák posta. Pozsonyból jelentik: A szlovák posta julius végén három értékből álló bélyegsorozatot bocsát ki, jótékony célra, felárral. (MTI.),

— Vadászkutya idomitó és vérebvezetői tanfolyam. Az Országos Vizsla Club és a Magyar Véreb Egylet folyó évi augusztus hó 2-től augusztus hó 12-ig bezárólag hivatásos vadászok, erdészek, erdöörök, vadőrök, urvadászok és kutyakedvelök részére ingyenes vadászkutya idomító és vérebve- zetö tanfolyamot tart. Gödöllőn. Jelentkezni lehet levélben az Országos Vizsla Club titkárságánál Budapest, VIII., József-körut 31/b. szám alatt.

Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán magas kitüntetése

Budapest, julius 16. (MTI.) A Kormányzó Ur öföméltósága a külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy Inczédy- Joksman Ödön dr. Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja a Nagy Szent Gergely Rend lovagkeresztjét elfogadja és viselje.

Mennyivel emetfób fel a kolozsvári gépereje bérkocsik viVe4«liJáV ?

Kolozsvár, julius 16. A közellátási miniszter felhatalmazása alapján Keledy Tibor dr. polgármester felemelte a város közterületeiről fuvarozó géperejű bérkocsik viteldiját. Az uj vlteldij-szabás szerint a géperejű bérkocsitulajdonosok alapdíj, Illetőleg az első 383 méter megtett nt ntán 60 fillért, minden további megkezdett 333 méter utért 30 fillért számíthatnak fel.

Tekintettel arra, hogy a viteldijjelző készülékek a régi viteldijakat mutatják, a polgármester rendelete szerint a tulajdonosok kötelesek gépkocsijakban látható helyen táblázatot elhelyezni, amelyből a közönség könnyen megállapíthatja, hogy a viteldijjelző készülék által mutatott összegnek milyen viteldij felel meg?

Uj rendet léptettek életbe a gyógycipök igénylésénél és szétosztásánál

Kolozsvár, jul. 16. A Lábbeli Központ az elmúlt napokban az Ipartestületek Országos Központjához átiratot Intézett, amely szerint kizárólag olyan lábbetegségben szenvedő kérelmező részesülhet gyógycipő készítéséhez szükséges anyagkiutalásban, akinek elváltozott lába van és ezért olyan lábbeli beszerzésére szorul, amelyhez a rendeletileg megállapított nagyobb mennyiségű bőrt kell felhasználni.

A fentebbi meghatározásból az következik, hogy a fent körülírt testi fogyatkozásban nem szenvedő igénylő — aki esetleg csak bokasüllyedésben szenved, vagy csak lúdtalp-betét. viselésére szorul — kérelme nem teljesíthető. Ugyanúgy nem teljesítik a boka- süllyedés és lúdtalp-betétet viselő igénylők csizmakiutalásra vonatkozó kérelmeit sem.

A gyógycipő készítéséhez szükséges bőr- anyag kiutalása, iránti kérelemhez az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, az Országos Tisztviselő és Betegsegélyzö Alapnak, vagy valamely hatósági orvosnak a testi fogyatkozás mérvét (a láb betegségének pontos és érthető megnevezését) igazoló bizonyítványát feltétlenül csatolni kell.

A kérelmezőnek csatolnia kell ezenfelül az illetékes közellátási hivatal igazolását arról, hogy a lábbeli, utalványrendszer élet- beléptetése óta milyen Időpontokban kapott lábbeli bevásárlására, készítésére, vagy javítására jogosító utalványt. Az igazolásban megjelölendő a kiadott utalványok fajta- sága (kész lábbeli volt-e, vagy mértéksze- rlnti lábbeli, talpalás, vagy fejelés) és az utalvány kiadásának időpontja.

A gyógycipő készítéséhez szükséges anyagigényléseket a fenti mellékletekkel felszerelve a lábbeli elkészítésére megbízást nyert cipésziparos nyújtja be a Lábbeli Központhoz, Illetőleg a kérelmezőnek beadványában fel kell tüntetnie annak a lábbeli készítő iparosnak pontos nevét és telephelyét, akit a gyógycipő elkészítésével megbízott, továbbá a kérelmező lakhelyét.

— Újabb betörés történt Kolozsváron.

Kolozsvári Sándorné, Hosszu-utca 42. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen, aki betört lakására és ellopott egy 800 pengő értékű aranyláncot, aranyéremmel, továbbá 100 pengő készpénzt lopott el. Az eddigi nyomozás megállapította, hogy a betöréseslopást a körülményekkel Ismerős követte el. A nyomozás folyik.

— A Gazdasági Jog most megjelent Julius! száma Judik Józsefnek, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának a sub auspi- ciife doktorok baráti körében Hegedűs Ló- rántról tartott nagyszabású előadását közli. A birő jogteremtö tevékenységéről ir érdekes tanulmányt Kelemen László kir. Ítélőtáblái biró. Kartsoke Alajos: Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében c. tanulmányát közli még a lap. A szemlerovatban kiemeljük Sövényházy-Neuhold Ferenc kir. kúriai bíró: A kereskedelmi ajánlatokról szóló tanulmányát. A Kúria háborús gyakorlatát ismerteti a joggyakorlat-rovat. A lapot a szokásos jogalkotásrovaton kivül gazdag Irodalmi ismertetés egészitl ki. A lap megrendelhető a felelős kiadónál: Dr. Szende Tibor Budapest, y., József nádor-tér 2—3. sz.

t

Á 2305 méteres Horthy-csucson 500 turista állítja fel a vaskeresztet