Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-16 / 158. szám
SÚLYOS HARCOK BONTAKOZTAK K» A KATÁNIAI SÍKSÁGON Utolsó emberig megsemmisítették a Szicíliában bevetett angolszász ejtőernyősöket Szerdán 336 páncélost és 70 repülőgépet vesztettek a bolsevisták a nagy anyagcsatában Francia repülők is Tállal kozlak szülőhazájuk bombázására A japánok meghiúsították az amerikaiak partraszállási kísérletét SZICÍLIÁBAN a tengelycsapatoknak az ellenségre gyakorolt nyomása tovább tart — ezzel a mondattal jellemzi a csütörtöki olasz hivatalos jelentés a katonai helyzetet abban a nagyarányú hadműveletben, amely a nagy; olasz sziget birtokáért folyik A német hivatalos közlés is megállapítja, hogy a változatlan hevességű harcokban több helyen visszaverték az ellenséges páncélosok támadását. Kétségtelen, hogy a döntő hadműveletek még csak ezután következnek. A német fővárosba érkezett értesülések rámutatnak arra, hogy az ellenség igyekszik partra- szállott csapatait állandóan erősíteni s Rómában számolnak azzal, hogy a sziget nyugati partján újabb partraszállást kísérelnek meg az angolszászok. Német katonai körökben nyomatékkai megállapítják, hogy a szövetségesek által elfoglalt területen nincs összefüggő arcvonal, hanem csak a támaszpont-sorozatok körül összpontosulnak a harci cselekmények. A Budapesti Tudósitó berlini jelentése szerint a tengelyhatalmak csapatai olasz főparancsnokság alatt állanak s a Trans- continent Press jelentése hozzáteszi, hogy a hadműveletek irányításában nagy szerepe van az egyik legismertebb német tábornagynak is, akinek az angolszász csapatokkal vívott harcokban szerzett tapasztalatai különösen értékesek lehetnek. Rómában a nadmüveletek hadászati központjának a sziget belsejében fekvő Enna várost tekintik, ahonnan minden irányba lehet hadműveleteket végrehajtani. Egy berlini jelentés szerint a jelenlegi harcokat még mindig a tengely védőcsapatainak defenzív magatartása jellemzi. A védők a parttól távolabbi helyen állnak súlyos harcban a Licata—Augusta-vonalon, az erősen támadó angolszász kötelékekkel. Ezek nyomása Katanina irányában erősödött. A Budapesti Tudósító zürichi jelentése angolszász közlések alapján úgy tudja, hogy Montgomery csapatai Augusta felöl Katanina ellen akarnak átkaroló hadműveletet végrehajtani, a tengely hadvezetősége viszont a terv meghiúsítására a nyolcadik hadsereg ha (szárnyának irányában csapatokat vont össze. Kemény harcok folynak a nagyobb felderítő csapatok között Lentini vidékén. Az amerikaiak Porto Empedocle- ból és Licataból kiindulva folytatják erőfeszítéseiket. A szövetséges hadműveletek irnyitója, Alexander tábornok, könnyű cirkálón Szicíliába érkezett és szemlét tartott az ott lévő csapatok felett. A „Messagero“ cimü olasz lap csütörtöki vezércikkében Pavolini fejtegeti a szicíliai hadműveletek jelentőségét. Megallapitja, bogy az angolszászok nem a Szicíliában lévő tengelyerőkkel arányban álló erőkkel támadtak, hanem ennél jelentékeny nagyob- hakkai és azok bevetése messze túlhaladja a sziget tulajdonképpeni hadászati céljai elérésére vonatkozó törekvéseket. Már ez a tény is és az, hogy Angliából és ftszakame- rikából újabb emberanyag és hadieszközök vannak útban a Földközi-tenger felé, mutatja, hogy az angolok és amerikaiak nemcsak Szicíliába szándékoznak behatolni, hanem azonnali tervük a rendelkezésükre álló hadigépezetnek az olasz félszigetre való átvitele s ezentúl az, hogy a lehetőség szerint megállás nélkül folytassák Európa el- ózönlését. Ez mutatja a Szicíliában harcoló tengelycsapatok feladatának súlyos voltát. Ezek a csapatok hősies küzdelemben nemcsak feltartóztatják a behatolókat, hanem a nekik okozott súlyos veszteségekkel meghiúsítják az Európa elözönlésére vezető terveket. Meg lehetett volna-e akadályozni a szicíliai partraszállást? Ezt a kérdést élénken tárgyalják Rómában — jelenti a Trans- continent Press. A végső következtetés az, hogy Szicília mintegy 2000 kilométer hosz- szuságu part szegélye mellett hadászatilag hamis elgondolás lett volna a part tulerős védelme. Éppen ezért a partszegélyt csak kisebb védő egysegekkel tűzdelték meg s ezeknek azt a feladatot adták, hogy az ellenség partraszállását egyes helyeken akadályozzák meg, más helyeken elégedjenek meg azzal, ha súlyos veszteségeket okoznak neki. Arra, hogy ezeken a gyöngébb helyeken a partraszállás sikerül, nem volt kétséges, okosabbnak tartották azonban, hogy az ellenséget a sziget belsejében alkalmas helyen kényszerítsék harcra. Mind Rómában, mind Berlinben hangsúlyozzák, hogy nyugodtan meg kell várni a német éa olasz erők készülő visszavágását. Az ellenség részéről természetesen igyekeznek olyan híreket terjeszteni, mintha a szicíliai eseményeknek politikai következményei lehetnének a német-olasz viszonyban. Illetékes német politikai körökben ostobaságnak minősítik ezt a hírverést, amelyet az egyik semleges állam sajtója is terjeszt. Hangoztatják, hogy a német-olasz katonai és politikai együttműködés az újabb fordulatban sem válhat kérdésessé. OUati olasz szenátor a „Giornale általiadban az olasz-német fegyverbarátságról ir s megállapítja, hogy a jelenlegi harcban, amely esetleg más olasz szigetekre, vagy esetleg magára az olasz félszigetre is átterjedhet, az olasz és német csapatok vállvetve harcolnak, mint a hároméves háború minden eddigi szakaszában. Éppenugy, mint ahogy Németország Európa bástyája az ázsiai betöréssel szemben, Olaszország földközi előretolt helyzetében Európa másik bástyája dél felé. Olaszország legyőzése, egész Európa vállra fektetéséhez vezetne s igy az olaszok nemcsak országuk, hanem egész Európa megmentéséért Is harcolnak. A szicíliai csata újabb érdekes bepillantást enged az angol-amerikai kapcsolatokba is. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy az eddigi hajóveszteségek 80 százalékban a brit kereskedelmi hajóhadat sújtották, mig az amerikaiak szállító hajóikat visszatartották. Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak most az angolokat játszódják ki olyan módon, mint az angolok tették segédnépeikkel. A csillagos lobogó hősei most brit bajtársaikat, elsősorban azok hajóit küldik az első vonalba. A módszer megbosszulja magát, * A KELETI ARCVONALON alkalmazott német hadműveleti gondolatot Dittmar vezérőrnagy, ismert katonai szakember a német rádióban a következőképpen fogalmazta meg: az volt a cétwnfc, hogy a; ellenséget saját előretöréseinkkel a támadás megindítására ösztönözzük. Megállapította, hogy ez az egyáltalában nem szokásos hadászati eljárás csak akkor biztatott eredménnyel, hogyha egy hadvezér annyira meg volt győződve saját csapatai harcászati fölényéről, mint ahogyan azt a német hadvezetőség tehette. Számításában nem is csalódott. A nagy csata eddigi lefolyása mutatja a német csapatok és a német fegyverek fölényét. A bolsevisták ember- és anyagvesztesége valóban minden eddigit felülmúl. A német hivatalos jelentés szerint szerdán ismét 88b szovjet páncélos semmisült meg, valamint 70 repülőgép. A küzdelem az időjárási viszonyok rosszabbodása ellenére, változatlan hevességgel tart. A bolsevisták Bjelgo- rodnál éppúgy, mint Őreinél egyre újabb és újabb támadásokkal kísérleteznek, ezek azonban csak ember- és hadianyagok további elhasználódását idézik elő. Őreitől délre egy keskeny területen a bolsevisták négy lövészhadosztályt, egy páncélos hadtestet és két tüzérségi dandárt vontak ösz- sze. A német csapatok három napig tartó súlyos harcokban úgy szétszórták é6 elpusztították a szovjet erőket, hogy a harcok színtere valóságos romhalmaz látványát nyújtotta. A csoportosan szétlőtt páncélosok, ágyuk, gránátvetök, gépfegyverfészkek, az összerombolt tábori állások mind a német fegyverek és katonák alapos felkészültségéről és átütő erejéről tanúskodnak. A bolsevisták embervesztesége olyan nagy, hogy már távoli arcvonalszakaszokról is kénytelenek voltak csapatokat elvonni. A legutóbbi harcok folyamán olyan katonákat ejtettek foglyul, akiket a keleti front északi szakaszairól vezényelték át a veszélyeztetett helyekre és dobtak be az ott szétszórt csapatok pótlására. Az ellenségnek ezek a kényszerintézkedései mutatják, hogy a német erőnek milyen mértékben sikerült szétvernie a támadásra felsorakozott szovjet hadseregeket. / * VLASZOV TÁBORNOK a szovjet ellen megszervezett orosz hadseregek főparancsnoka a „Matin“ cimü párisi lapban nyílt levelet közölt „Vádolom Sztálint és klikkjét“ címmel. A nyilt levélben azt irta meg, hogy mi indította a bolsevizmus elleni harchoz való csatlakozásra. Megállapítja, hogy a bolsevizmus áthághatatlan falat emelt Oroszország és az európai nemzetek közé s a jelenlegi harcban az orosz nép a bolsevizmus nyomása alatt nem magáért, hanem a nemzetközi zsidó-
