Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

1943- JULIUS 14

lapcin-kinai együttműködés

Irta: KAZUO AOKI, nagykeletázsiai miniszter

A tokiói nagykeletázsiai minisztérium , vezetője az alábbiakban vázolja Kina jövő helyzetét Nagykeletázsiában.

A nemzeti Kinának a japánok oldalán való hadbalépésével a japán-kinai kapcsolatok fordulóponthoz érkeztek. Befejezést nyert Nagyfyeletázsia felépítésének egyik szakasza. Japán ma már Nankingot szövetségesének és fegyverbarátjának tekinti a közös angol-amerikai ellenség ellen vivott harcban. Ennek a tényállásnak kívánt Japán nyomatékot adni azáltal, hogy lemondott Kínában élvezett különleges jogairól, visszaadta a nemzeti Kinának a külföldi koncessziókat és a pekingi követség! negyedet és Kínára ruházta az ellenséges vagyon és ellenséges üzemek feletti tulajdonjogot. Ezenkívül szoros gazdasági együttműködésre lépett a két ország egymással, úgyhogy végleg megszűnt Kinának idegen államoktól való félig-meddig gyarmati függő viszonya.

Xozsó miniszterelnök világosan és félreérthetetlenül körvonalozta Japán szándékait a kinai gazdasági élettel kapcsolatban, amikor a japán gazdasági képviselők előtt kijelentette, hogy a japán gazdasági vezetésnek a közös élet és a közös gazdasági jólét nagy szempontjai előtt félre kell tennie az egyéni jogokat és érdekeket. Nan- kingi látogatásával ezév márciusában Ke- letázsla valamennyi népe előtt dokumentálta Tozsó miniszterelnök, hogy Japán Nankingot egyenlőjogu államnak ismeri el.

(Tozsó nankingi útja volt az újabb történelemben az első eset, hogy egy vezető japán kormányférfiu idegen fővárosba látogat.)

A japán kormánynak eltökélt szándéka, hogy ezt a politikát minden nehézség ellenére érvényre juttatja. Amióta Csungking és az ellenséges külföld befolyását visszaszorították Kínából, a kinai nép is készségesen minden erejét a japán-kinai együttműködés szolgálatába állítja. Ezáltal a régi japán előjogok önmaguknál fogva szükségtelenné váltak. A két ország között lévő gazdasági kapcsolatok a jövőben a teljes egyenjogúság alapján fejlődnek tovább.

Sok japán számára, akik virágzó vállalatokat létesítettek Kínában, bizony nem örvendetes következményekkel járt ez az uj- járendezés, de a magasabb érdekre való tekintettel ebbe bele kell nyugodniok. Bizonyos fokú kibontakozás azonban e tekintetben Is elérhető vagy közös kinai-japán gazdálkodás, vagy anyagi kártalanítás formájában. Erre megvannak a kedvező előfeltételek, mert a kinai pénzügyi körök, melyek ezelőtt japánellenesek voltak, ma épugy hajlandók Japánnal együttműködni, mint Délkeletázsia kinai kereskedői.

Döntő jelentőséggel birt e tekintetben is az angolszász befolyás kikapcsolása — mint pl. a Hongkong-Shanghai Banknál — és ez megint csak azoknak ad igazat, akik mindig hangoztatták, hogy az angolszászok nemcsak Japánnak, hanem Kinának is ellenségei.

Közös munkatervet dolgoznak ki a hazatért területek közművelődési egyesületei

Kolozsvár, julius 13. A felszabadult magyarországi területek közművelődési egyesületei az elmúlt napokban értekezletet tartottak Budapesten. Az értekezleten a DMKSz, SüEMKE, VMKE, fiMKE és az EMKE képviselői vettek részt. A megbeszélésen elhatározták, hogy szeptember

első felében valamelyik balatoni fürdőhelyen újabb értekezletre ülnek össze s azon részletesen kidolgozzák a közművelődési egyesületek munkatervét és a jövőben annak alapján végzik nagyfontosságu működésűket.

Kolozsváron további intézkedésig 70 fillér a bivalytej fogyasztói ára

Kolozsvár, julius 13. A tej- és tejtermékek árának megállapításáról kiadott és a Budapesti Közlöny julius elsejei számában megjelent 38.800/1943. K. M. számú rendelet csak a 3.5 százalék zsírtartalmú teljes tej árát állapítja meg, olyként, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokban a fogyasztói ár nem lehet literenként 52 fillérnél, megyei városokban 50 fillérnél, községekben 45 fillérnél, viszonteladói és piaci ára pedig 50—48—43 fillérnél magasabb. Nem tartalmazott azonban utasítást a rendelet a bivalytej árara vonatkozólag. Ezért Inczédy-Joksman Ödön dr., Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, mint közellátási kormánybiztos, figyelembevéve a közellátásügyl miniszternek valamennyi 'keletmagyarországi és erdélyi törvényhatóság Vezetőjéhez intézett 93.155/IX. 5. v.—1942.

számú, mult év október 14-én kelt rendeletében foglaltakat, jogkörében úgy intézkedett, hogy folyó évi julius elsejei hatály- lyal a bivalytej árát, mindaddig, amig erre- vonatkozglag külön rendelet érkezik, az alábbiakban állapítja meg:

Kolozsvár thj. város területén fogyasztói ár 70 fillér, viszonteladói és piaci ár 68 fillér, Bánffyhunyad megyei város területén fogyasztói ár 68 fillér, viszonteladói és piaci ár 65 fillér, Kolozs vármegye valamennyi községe területén fogyasztói ár 61 fillér, viszonteladói és piaci ár 58 fillér.

A 38.800/1943. K. M. számú réndelet 2. szakaszának (2) bekezdésében foglaltak, amelyek a tejellátó üzemek, téjiparosok mégállapitott felárszámitására vonatkoznak, értelemszerűén a bivalytej árára is alkalmazandók.

Százharminckét házasaiénak 104.700 pengő házassági kölcsönt folyósítottak másfél év alatt Kolozsváron

Kolozsvár, jul. 13. A belügyminiszter 1100 <—1941. B. M. rendelettel 1942 január 1-vel elindította Magyarországon a házassági kölcsönök folyósítását. A rendelet szerint legfeljebb 1000 pengőig terjedő összegű házassági kölcsönt kaphat minden olyan érdemes házasuló, aki még . nem töltötte be a 32. életévet s kettőjük havi jövedelme a 300 pengőt nem haladja meg. A kölcsönök folyósitását a rendelet a törvényhatóságok első tisztviselőire hízta, igy Kolozsvárt a város polgár- mesterére. A városi népjóléti ügyosztály a rendelet életbeléptetése óta azonnal megkezdte a kölcsönök folyósitását.

A rendelet megjelenése óta eltelt másfélév alatt 210 házasodási kölcsön iránti kérés érkezett be. Ezek közül ez idő alatt 132 kérést teljesítettek, 7 kérést illetékességből más törvényhatósághoz tettek, 33 kérést elutasítottak, a többi hiányos iratfelszerelés következtében az iratok kiegészítéséig függőben vau».

Kolozsváron az említett 132 esetben 104.700 P. házassági kölcsönt folyósítottak, egy házasságra átlag .793 P. kölcsön esett,

A kölcsön törlesztési feltételeit úgy szabták meg, hogy az a magyar népesedéspolitikát szolgálja. A házasságból született első gyermek után leírnak a kölcsön Összegéből 10 százalékot, a második gyermek után 20 százalékot, a harmadik gyermek után 30 százalékot s a negyedik gyermek után 40 százalékot, vagyis négy gyermek után az

egész kölcsönt törlik.

\

Kolozsváron másfél év alatt megkötött házasságoknál a gyermekáldás még nagyobb mértékben nem jelentkezhetik. Máris van azonban örvendetes gyarapodás. Eddig 10 gyermek születését jelentették, a legutolsó bejelentés pedig éppen ikergyermekek születéséről számolt be. A boldog szülőknél a kölcsönből a 10—10 százalékos leírás, az ikergyermekeknél pedig a 30 százalékos elengedés már meg is történt.

Szerdán az összes kolozsvári mészárosok árusítanak sertéshúst

Kolozsvár, jul. 13. Kedden tiz vagon élő sertés érkezett Kolozsvárra. A sertésszállit- mány levágását azonnal meg is kezdték a vágóhídon. A városi közellátási hivatal közlése szerint szerdán az összes kolozsvári mészárosoknak annyi sertéshúst bocsátanak rendel ke zésre, hogy elláthatják vevőiket. Szer. dán tehát az összes mészárosoknál lehet sertéshúst vásárolni. Minden fogyasztó természetesen csak jegy ellenében juthat a megállapított fejadaghoz.

Illetélf -kötelezettség alá esnek az utcára kiszolgáltatott ételek és italok is

Tájékoztafá a számolólap kötelező használatáról szóló rendelet

közérdekű részleteiről

Kolozsvár, julius 13. Julius 15-i hatállyal életbelép a vendéglátó üzemekben alkalmazásba kerülő illeték alá eső számolólap kötelező használatáról szóló rendelet. Főbb intézkedéseit már közöltük, közérdekű részleteit alább ismertetjük:

Fogadóban (szállodában, pensióban), vendéglőben, kávéházban, kávémérésben, eszpresszóban, mulatóban és italmérési engedéllyel birő cukrászdában a vendég (vásárló) által fizetendő összeget az üzem tulajdonosa nevének (cégének) és telephelyének (város, község, utca, házszám) feltüntetésével ellátott számplólapra kell tintával, vagy tinta- irónnal feljegyezni. A számolólapot az üzem tulajdonosa, illetőleg annak megbízottja köteles kiállítani. Nem kell számolólapot kiállítani a külön kiszolgáltatott kenyérért, pék- vagy cukrászsüteményért és dohányáruért nyomban kifizetett összegről.

A szamolólapok illeték alá esnek. Ennek alapja a számolólapon feltüntetett és a vendég (vásárló) által tényleg kifizetett összeg, — a külön felszámított általános forgalmi és fényüzési adó és a külön felszámított kiszolgálási dij levonásával. Az illeték összege után nem jár kiszolgálási százalék.

A szdmolólap illetéke, ha a vendég (vásárló) által fizetett összeg 5 pengőnél nem több, 10 fillér, ha 5 pengőnél több, de 10 pengőnél kevesebb 20 fillér, ha 10 pengőnél több, de 20 pengőnél kevesebb 50 fillér, ha 20 pengőnél több, de 50 pengőnél kevesebb 2 pengő, ha az 50 pengőt meghaladja, minden megkezdett 50 pengő után 5 pengő.

Az illetéket a számolőlap . kiállítója köteles a számolólapon külön felszámítani és a vendégtől (vásárlótól) a fizetéskor nyomban beszedni. A számolólap illetékét a számolólap kiátlUója okirati illeték bélyegnek a számolólapra való ragasztásával és lyukasztás átal való értéktelenifésével köteles leróni. Ennek megtörténte után a számolólapot a vendégnek (vásárlónak) át kell adni.

A pénzügyminiszter megengedheti, hogy egyez üzemek az illetéket az állami nyomda által készített benyomott illetékbélyeggel ellátott számoló-űrlap használatával róják le. A számolólap illetékének lerovásáért az felelős, akinek kezéhez a fizetés történt. Ha a fizetést az üzemtulajdonos megbízottjának kezéhez teljesítették, az illeték lerovásáért az üzem tulajdonosa is vele egyetemlegesen felelős. Az olyan vendéget, aki számolólapot

az illeték lerovása nélkül elfogad, az illeték összegének erejéig kezesség terheli. Attól, akit a bíróság az illeték lerovásának mulasztása miatt jövedéki kihágásért három éven belül már kétizben megbüntetett, az illetékes hatóság az üzemének folytatásához szükséges ipar- vagy kincstári jogosítványt visszavonhatja.

A rendeletből értelemszerűen' következik, hogy nemcsak a vendéglátó üzemek helyiségében fogyasztott ételek és italok esnek illetékkötelezettség alá, hanem az utcára kiszolgáltatott ételek és italok is. A söntés- ben kiszolgált futó vendégeknek is le kell az illetéket róniok. Tehát mindenkinek, aki a vendégipari helyiségben a fentemlitett szolgáltatásokért ellenértékel ad, meg kell fizetnie a számolólap illetékét s a legkisebb tétel után is ki kell állítani a számolólapot.

Mennyi illetéket fizetnek az abonens vendégek?

Az illetéköteles számolólapok bevezetésének előkészítésére, a rendelet szakszerű ismertetésére kedden délután 4 órai kezdettel a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara nagytermében a vendéglátó iparosok részére Hant Zoltán pénzügyi tanácsos tájékoztató előadást tartott, majd a feltett kérdésekre válaszolt

A vendéglátó Iparosok főleg arra vonatkozólag kívántak megnyugtató választ kapni, hogy miképpen kell a havi étkezési előfizetőknek (abonenseknek) az illetéket leróniok. Az a helyzet ugyanis, hogy ha az ebédköltségek után naponként rónák le az illetéket, az legfeljebb havi 3 pengőre rúgna. Ha azonban az étkezési előfizetést havi egy összegben egyenlítik ki, az illeték progresz- szmíása folytán, az illeték 15 pengőt tenne ki.

Az italmérési engedéllyel rendelkező cukrászok sérelmesnek tartják, hogy amig a kávéházban, vendéglőben külön fogyasztott süteményért nem kell illetéket leróni, addig a cukrászdák még a csomagolt eladásnál is fel kell, hogy számítsák az illetéket, tekintve, hogy a rendelet nem tesz különbséget sem itt, sem más vendégipari helyiségben az álló és ülő vendég között. Az értekezlet alapján a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a magyarázatra szoruló kérdések tisztázása érdekében tájékoztató intézkedéseket kér az illetékes helytől.

Á rendszeres erdei qyümölcsgyüjtés nem akadályozza a fürdők és városok gyümölcseilátását

Kolozsvár, jul. 13. Az utóbbi időben nyilvános helyeken elhangzott több olyan nyilatkozat, amely az Erdélyrészl Hangya Központ erdélyi gyümöicsgyüjtési akciójával kapcsolatban — annak mind szociális, mind nemzetgazdasági szempontból elért kiváló eredményei méltatása mellett — megállapította, hogy az erdei gyümölcsök összegyűjtésével a szegényebb sorsú falusi lakosság elesik attól a lehetőségtől, hogy saját háztartása részére begyüjthesse a szükséges gyümölcsöket és a városi lakosság nem jut az eddigi mértékben a vadgyümölesökhöz.

A fenti nyilatkozattal szemben az Erdély- részi Hangya Központ kérdésünkre kijelentette, hogy bár a Székelyföldön igen tekintélyes kiterjedésű területekről bérli a vad- gyümölcs szedés! jogát, az összes bérleti szerződésekben kikötötte, hogy a környező lakosság saját szükségletére minden korlátozás nélkül gyűjthet erdei gyümölcsöt. Abban sem korlátozza a gyűjtőket senki, hogy a begyűjtött gymölcsöt a közeli nagyobb városokba, vagy fürdőhelyekre vigye és ott közvetlenül a fogyasztó közönségnek adhassa el.

Az Erdélyrészi Hangya tekintélyes anyagi á'dozatokkal magánosoktól és közületektöl megszerzett erdöfeérletei éppen azt célozzák, hogy az eddig sok esetben elzárt és gondosan őrzött erdőségeket a szegény sorsú la- koseág részére minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül hozzáférhetővé tegye. Azáltal, hogy az Erdélyrészl Hangya Központ a szedőktől saját szükségletük ellátása után fennmaradó mennyiségű gyümölcsöt napi áron — tehát a bérleti összeget rájuk át nem hárítva — külön megvásárolja, az elmúlt két évben több mint két millió pengős jövedelemhez juttatta a leszegényedett székely néprétegeket, mert az általa bérelt területeken nem alkalmazottakkal, vagy munkásokkal gytijteti a gyümölcsöt, hanem a bárld által ott szedett gyümölcsöt vásárolja meg ' napi áron.

Uj tagokat neveztek ki a Nemzeti Önállósitási Tanácsba

Budapest, jul. 13. (MTI) A miniszterelnök a Nemzeti önállósitási Alapról szóló rendelet alapján gróf Esterházy Móric belső titkos tanácsos, volt miniszterelnök, országgyűlési képviselőt, vitéz Gyulay Tibor dr. felsőházi tag, a budapesti kereskedelmi és iparkamara miniszteri biztosát, Nagyko- vácsy Milenkó kereskedelmi főtanácsost és Vér Tibor dr. felsőházi tag, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a budapesti mérnöki kamara elnökét három évt időtartamra a Nemzett önállósitási Tanács tagjává klne-