Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-14 / 156. szám
1943. JUCI US 14 Kétmillió pengővel több adót fizetett Kolozsvár lakossága az idén, mint az elmúlt évben Az év végéig még 10,0)0.269 pengőt kell a lakosságnak kifizetnie Rövidesen telekkönyvileg is rendezik a kolozsvári Ipartestület székházának tulajdonjogi helyzetét Kolozsvár, jul. 13. A román munkaügyi miniszter, mint ismeretes, 1930-ban feloszlatta az Erdélyben működő Ipartestületeket és vagyonukat a Munkakamarákra ruházta át. A miniszteri rendelet alapján a nagy- imiltu kolozsvári Ipartest tiletet is feloszlatták és vagyonát, igy a Karolína-téri székhazat is a Munkakamara vette birtokába. A Munkakamara sietett a teiekkönyvben is bejegyeztetni az értékes ingatlan tulajdonjogát. A kolozsvári magyar kisiparosság a hatalmi szóval szemben természetesen nem tehetett semmit, tétlenül volt kénytelen szemlélni, hogyan fosztják meg sok áldozattal megszerzett vagyonától. A hazatérés után az Ipartestületet újra megszervezték. Az első vezetőség számon kérte a Munkakamarától a kisiparosság vagyonát. A Munkakamara vissza is adta az Ipartestület KaroHnu-téri székházát jogos tulajdonosának, de a teiekkönyvben még mindig nincs a tulajdonjog kérdése rendezve. Ennek érdekében Demeter Ferenc ipar- testületi elnök és Bennik Ferenc jegyző a legutóbbi napokban az iparügyi minisztériumban tett lépést. Az iparügyi minisztérium hajlandó hozzájárulni a kolozsvári kisiparosság vagyonának telekkönyvi átírására. az Ipartestület vezetőségének azonban most Igazolnia kell: milyen alapokból teremtették elő a nagyértékü ingatlant. Az Ipartestület elöljárósága a vagyon eredetéről pontos kimutatást készített és megküldte az iparügyi minisztériumnak, amely előreláthatólag a közeli napokban meghozza elöntését a régóta vajúdó ügyben és a kisiparosság vagyonának kérdése végre nyugvópontra jut. Milyen feltételek mellett lehet kenyérgabonát vámöriésre, vagy vámcserére átvenni? Budapest, julius 13. (MTI) A malom vagy vámcserélő julius 15. után a kenyérgabonát vámőrlésre, illetőleg vámcserére csak akkor veheti át, ha a vásárló egyidejűleg a vásárlási jogosítványt is felmutatja. Csakis olyan meny- nyiséget szabad megőrölni, illetőleg cserélni, amilyen mennyiséget ‘ a tanúsítvány feltüntet. A vámőrlésben megőrölt kenyérgabona őrlési diját julius 15-től kenyérgabonában kell kifizetni. Az őrlésért a búzánál vám cimén legfeljebb 10, poriás cimén legfeljebb 2 százalékot, a rozsnál és kétszeresnél vám cimén legfeljebb 11, poriás cimén legfeljebb 2 százalékot számíthat fel a malom. A gabona- darálásért legfeljebb 8 százalék természetbeni vámot és 1 százalék porlási százalékot lehet felszámolni. Tau — Bemutató a Corvin filmszínházban — \ Az „Alfa Tau“ az olasz tengeralattjárók győzelmi jele. Jelszó, akár a magyar „szerencse fel“, a bányászköszöntgs. Az ..Alfa Tau“ az olasz buvárhajók mindennapi, derűs és komor pillanatait mutatja be. Szereplői nem hivatásos színészek, hanem az olasz haditengerészet lelkes katonái és polgári személyek. A háborús Olaszország tökéletes keresztmetszetét adja ez a monumentális filmalkotás. Utazni nem lehet, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, miként él ma az olasz nép, de az „Alfa Tau" hü képet nyújt a baráti Olaszország háborús életéröl. Látjuk az olasz lakosság mindennapi életét, látjuk, mennyire szeretik hős katonáikat, végigélünk velük egy izgalmas légitámadást mi is, akiknek a Gondviselés jóvoltából a háború eddig alig jelent sokkal többet, mint az esti elsötétítés és élelmiszerjegyeket . . . Végighallgatunk háborús témájú beszélgetéseket, látjuk, milyen a szerelem a szirénák üvöltésében ... A film rövid meséje egyébként a kővetkező: Az egyik sikeresen működő olasz tengeralattjáró könnyű sérüléssel befut támaszpontjára. Harminc órába telik, amig a hajót kijavítják. Erre az időre a tengeralattjáró tisztikara és legénysége szabadságot kap. Mindenki úgy tölti el a napot, ahogyan akarja. A tenger marcona hősei elindulnak. Ki, hova megy? Ki, mit élvez a szárazföldi világból, a civiléletből?... Érdekes,, hogy mindegyik úgyszólván menekül vissza, any- nyira nem érzik magukat otthon a szárazföldön. Aztán újból megindul a küzdelem a győzelemért. Az „X. 3.“ olasz tengeralattjáró „Alfa Tau“ jelzéssel, az olasz tengeralattjárók győzelmi jelével tér vissza . . . A film elején pedig megtudjuk, hogy az „Alfa Tau“ hősei közül ma alig egy-két katona van már életben. A többiek már mind feláldozták életüket hazájuk és Európa védelmében. Az ö emléküket örökiti meg ez a hatalmas filmalkotás. Kő Kolozsvár, julius 13. A kolozsvári pénzügyigazgatóság most állította össze az év első hat hónapjában eszközölt adófizetésekről szóló jelentését. A jelentés számadataiból kitűnik, hogy Kolozsvár adófizető polgársága a nehéz időkben fokozottabb mértékben teljesiti kötelességét az állam iránt, mint eddig. Ha összehasonlítást teszünk az idei és a mult év első felében befizetett állami adók összege között, megállapíthatjuk, hogy ebben az évben közel kétmillió pengővel több adót fizetett a lakosság, mint tavaly. A jelentés szerint Kolozsvár lakosságának a multévi hátralékkal és az idei előírással együtt összesen 15.057.856 pengő állami tartozása van. Ebből az összegből 6.165.005 pengő a hátralék, 8.892.851 Kolozsvár, julius 13. A kormány tudvalevőleg 1943 julius 1-től kezdődőleg ismét szabályozta a munkabérpótlékokat. Mivel a pótlékok számítása tekintetében bizonyos mértékű tájékozatlanság mutatkozik, a kolozsvári ipartestület szükségesnek látta az egyes szakosztályokat a munkabérpótlék alkalmazásáról az alábbiakban tájékoztatni: A munkabérek újabb szabályozása tárgyában kiadott rendelet vonatkozik az összes ipari üzemekben alkalmazott ta- noncokra, művezetőkre, iparos és kereskedő segédekre, munkásokra, gyári mesterekre, segédmesterekre, gépjárművezetőkre, pincérekre, takarítókra stb. A rendelet leglényegesebb intézkedése az* amely megállapítja az alapbér kiszámításának módját. A rendelet 2. §-a szerint a fizetendő bér megállapításánál az alapbérből kell kiindulni. Alapbér a rendelet hatálybalépését megelőző napon, vagyis 1943 június 30-án érvényben volt megállapodás, vagy szokás alapján járó teljes bér, vagyis a munkavállalónak bármilyen címen fizetett munkabér 77 százaléka. Az alkalmazott járandóságának megállapításánál aonban nem lehet számításba venni a tulóradijat, amely mindig a fizetés szerint számítandó ki, az esetleges vasárnapi pótdijat, az üzleti forgalom meghatározott százalékában meghatározott jutalékot, alkalmi segélyeket, a harmadik személyektől járó juttatásokat (kiszolgálási dij, borravaló stb.), úgyszintén a természetben járó szolgáltatási járandóságot sem, még az esetben sem, ha a munkaadó a természetbeni járandóságot megváltja vagy a megszerzéséhez szükséges összeget fedezi. Ha azonban a természetbeni járandóság megváltása nem igazodik a természetbeni járandóság értékéhez, vagy a megszerzéséhez szükséges összeghez, az esetben az alapbér kiszámításánál ezt az átalányösszeget is figyelembe kell venni. Tehát a alapbér kiszámítása úgy történik, hogy megállapítjuk a fentebbi módon junius 30-án járó fizetés összegét és vesszük annak 77 százalékát, páldául: ha segéd fizetése junius 30-án 1 pengő 50 fillér órabér volt, az alapbér ennek 77 százaléka, vagyis = 1 pengő 16 fillér. Az alapbért mindig külön fel kell tüntetni úgy a fizetési jegyzékben, mint a segédnek adott borítékon, valamint a munkakönyvben is. Az igy megállapított alapbér után fipengő pedig az ezévi kivetés összege. A fenti tartozásra junius végéig befizettek összesen 5.047.587 pengőt. Fennmarad tehát 10.010.269 pengő tartozás, amelyet az év végéig kell kifizetni. Érdekes a jelentésnek az a megállapítása, hogy az év első felében pontosan 1.825.168 pengővel több állami adót fizettek be a kincstár pénztárába, mint a mult év hasonló időszakában. Az állami adókon kívül különböző illetékekből júniusban befolyt 129.364 pengő, forgalmi adóból pedig 808.314 pengő. A várost illető közszolgáltatásokról még nincs jelentés, de meg lehet állapítani, hogy a befizetések aránya egyezik az államival. zetendő a bérpótlék. A bérpótlék a hadiüzemeknél és az előkészítésre kötelezett vállalatoknál 60 százalék. Ezek az üzemek sem kisebb, sem nagyobb bérpótlékot nem adhatnak, mint 60 százalékot. A többi üzemek részére a bérpótlék 30 százalék, amely a munkaadó által legfeljebb 50 százalékig emelhető. (Az emelés aránya a 30 és 50 százalék között a munkaadó elhatározásától függ. Szerk.) Ezt a rendelkezést a következő példával világítjuk meg: Tegyük félj hogy a segéd hetibére junius 30-án 60.— pengő volt, figyelembe- véve az összes járandóságait. Ennek az alapbére a 60.— pengő 77 százaléka, vagyis = 46 pengő 20 fillér. Erre köteles adni a munkaadó 30 százalék bérpótlékot, amivel összegszerűleg 60 pengő 6 fillért nyer, vagyis ennyit köteles adni a munkaadó, ha azonban a munkavállaló munkabérköveteléssel áll elő, amit a munkaadó méltányosnak lát, ebben az esetben is fizetését a 46 pengő 20 fillér 50 százalékáig terjedő összeggel növelheti, vagyis 23 pengő 10 fillérrel. így tehát a segéd fizetése nem emelhető magasabb összegre, mint 46.20 + 23.10 = 69.30 P. Ennél magasabb összegre nem emelheti a munkaadó az ilyen fizetésű munkavállaló fizetését, mert a rendelet 3. §~ának utolsó mondata határozottan megszabja, hogy nem szabad a rendeletben meghatározottnál nagyobbmérvü bérpótlékot adni. Egy kivétel azonban van akkor, ha az illető iparágban miniszteri rendelettel megállapított legkisebb munkabérek vannak és a fenti bérpótlék alkalmazásával a munkás fizetése nem éri el a legkisebb munkabér + 60. százalék összegét. Ezt is példával világítjuk meg: Valamely munkavállaló miniszteri rendelettel megállapított legkisebb heti munkabére 20.— pengő. Erre kapott munkaadójától az előző miniszteri rendeleteknek megfelelően 30 százalék munkabérpótlékot, vagyis 6.— pengőt, azután még kapott 4.— pengő javítást, úgyhogy junius 30-án heti fizetése 27.—• pengő volt. Ennek az alapbére (77%) 20 pengő 79 fillér. Ha erre az alapbérre a munkaadó a fentebb jelzett legmagasabb, vagyis 50 százalékos bérpótlékot adná, úgy a ínunkavállaló (segéd) fizetése 31.19 pengőre emelkedne. A rendelet szerint azonban azokban a szakmákban, amelyekben miniszteri rendelettel megállapított legkisebb munkabérek vannak, a munkabérpótlék 60 százalékát, igy tehát a 20.— pengő legkisebb munkabér után 60 százalék pótlék fizetendő, ami 12.— pengőt tesz ki. Ebben az esetben tehát a munkaadónak a segéd részére 32.— pengő fizetést kell adnia. Azok az iparvállalatok, illetőleg kéz- müiparosok, akik eddig a legkisebb munkabér után csak a törvényben megállapított 30 százalékos bérpótlékot adták, a bérpótlék mértékét 60 százalékra kötelesek emelni. Ez az intézkedés azokra az iparágakra vonatkozik, amelyekben miniszteri rendelettel megállapított legkisebb munkabérek vannak. Minden munkaadó köteles a rendelet szerint munkabérjegyzéket vezetni, amelyben fel kell tüntetnie külön az alapbért, külön a pótlékot, a túlórákat stb. A túlórák kiszámítása természetesen a fentebb megállapított pótlékok figyelembevételével történik, hozzáadva a 25 százalékos, illetve 50 százalékos túlórapótlékot, amint azt a törvény előírja. Az uj alkalmazottakra vonatkozólag a járandóságot a munkaadó úgy köteles megállapítani, hogy azonos legyen az iparos üzemében foglalkoztatott hasonló munkások bérével, vagy ha a munkaadó iparos azonos munkakörben segédet nem foglalkoztat, úgy azonos munkakörben hasonló terjedelmű vállalatban foglalkoztatott segédek, illetve munkavállalók bérével. Az alapbér és a bérpótlék külön vezetendők és tartandók nyilván. A munkabér és fizetésemelés ügyében értekezletet tart a kereskedelmi és iparkamara A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara e hó 16-án, pénteken este 7 órai kezdettel a kamara másodemeleti dísztermében értekezletet tart, amelynek tárgya a 3630/1943 és a 3640/1943 M. E. számú rendeletek folytán julius 1-én életbelépett munkabér és tisztviselői fizetésemelések rendelkezésének magyarázata. A kamara ezúttal meghívja az érdekelt munkaadókat, iparosokat és kereskedőket. A kamara részéről Torda Balázs dr. ügyvezető titkár ismerteti a rendeleteket. Tovább folyik a küzdelem az isztanbuli tífuszjárvány ellen Isztanhul, julius 13. (MTI.) Isztanbulban" az elmúlt 24 órában újabb 5 tiíuszos megbetegedés történt. Ez idő alatt újabb 1795 embert és 26 lakást fertőtlenítettek. A járvány leküzdésére Németországból 2000 köb- centiméter, Olaszországból pedig 2000 adag oltóanyag érkezett. A közvélemény nagy elismeréssel adózik a segítséget nyújtó baráti államoknak. Arany töltőtollal akart „Ingatni“ egy bejárónő Kolozsvár, julius 13. Kocsis Ferencné Szabó Mária Munkás-utca 22. szám alatt lakó kolozsvári asszony hónapokon keresztül egyik nyugalmazott egyetemi tanár szolgálatában állott, bejáróként. Az asszony takarította az egyetemi tanár irodáját is. A professzor egyszer elutazott s visszatérésekor megdöbbenéssel látta, hogy lezárva hagyott szobájának Íróasztaláról eltűnt többezer pengőt érő arany töltőtolla és ceruzája. Kérdőre vonta a bejárónőt, de az mindent tagadott. Másnapra azonban előadta az ellopott írószereket, sőt azt is bevallotta, hogy az álkulccsal felnyitott szóba könyvszekrényéből szintén elvitt néhány tudományos könyvet, amiket a lakás padlásán rejtett el. A megtévedt háztartási alkalmazott lopás büntette miatt biróság elé került. A törvényszék büntető hármastanácsa vele együtt felelősségre vonta Simonka Pálnét is, akinek Kocsisné Szabó Mária a professzor tüzifakészletéböl mintegy félmázsányit juttatott. A Szenczei József elnöklésével ülésező tanács előtt Kocsisné beismerte ugyan, hogy gazdája távollétében álkulccsal behatolt az irodába, de a lopási szándékot tagadta. — Olvasni szerettem volna, azért vittem magammal néhány könyvet — indokolta meg a szakkönyvek eltüntetését. 1 — Mit akart a drága irószerszámmal — tudakozódott az elnök. — Haza vittem, hogy alkalomadtán Írogassak velük. Majd újra visszajuttattam volna. További vallomása szerint a Simonka Pál- nénak átadott fát „munkadij fejében“ számolta el, mert az asszony gyakran segítségére volt a nagytakarításnál. Nagy Tibor dr. ügyész vádbeszéde után a bíróság Kocsis Ferencnét lopás bűntettéért egyesztendei börtönre, valamint ötévi jogvesztésre ítélte. Simonka Pálnét magántulajdon elleni kihágás cimén rótták meg csupán 50 pengő pénzbüntetéssel. Az ügyész mindkét esetben sulyosbbitásért fellebbezett. Kellemes és kényelmes a nyaralás a tusnádi Ujságirővillában A tizenkélszobás Ujságiró- villa Tusnádfürdő legmodernebbül berendezett, leg- szebbíekvésü nyaralója, a Csukás közvetlen közelében Egy és kétágyas szobák, panzióval, vagy panzió nélkül. Érdeklődni lehet a villa vezetőjénél: I özv. Hilinszky Andornénál, TusnádfUrdü, Ujsá&iróvllla. ^----------------------------------------------------------------------------------------------Hogyan kell kiszámítani a munkások és kereskedosegédek oj fizetését
