Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-10 / 130. szám
j943. J U JS I V S IO 3 MszmnrSiwsfJtG Tüntető lelkesedéssel fogadják mindenütt a bulgáriai körúton levő magyar újságírókat A kereskedő hivatása A miniszterelnök legutóbbi beszédében ismételten hangsúlyozta az egészséges alapokon nyugvó közcllátás fontosságát az ország jövője szempontjából. Beszédében vázolta a megoldásra váró feladatokat s kijelentette, hogy azoknak megvalósítására hamarosan sor kerül. A miniszterelnök kijelentéseivel egyidejűleg két fontos közellátási rendelet került nyilvánosságra, amelyek a kereskedők jövendő szerepét szabályozzá. Az a sokszor hangoztatott igazság, hogy a közellátáson áll, vagy bukik az ország belső rendje, szinte magától értetődően feltételezi azt, hogy a közellátás lebonyolításába és végrehajtásába a termelőkön és a fogyasztókon kivül belekapcsolódjanak a közvetítők is, akik az árut a termelőtől a fo- g\ asztóig eljuttatják. Mi sem természetesebb, hogy ha a termelők kötelességeit szabályozzák s ugyanakkor a fogyasztó« szük- scgletkielégitését is bizonyos megkötöttségek alá vetik, rendezni kell a közvetítők szerepét és feladatkörét is. A háborús erőfeszítések közepette termelt javaknak az a része, amelyet a közszükségletek fedezésére fordítanak, a nemzeti vagyonnak egy alkotórészét képezi s igy nem mindegy, hogy azok, akikre a nemzeti vagyon e forgalombahoza- talát bízzák, hogyan látják el munkakörüket Az elmúlt világháború szomorú tapasztalatai., arra késztették a kormányzatot, hogy a honvédelmi törvény megalkotásakor figyelembe vegye azokat a követelményeket, amelyeket egy korszerű háború jelent az ország gazdasági életében. Ma mindenki harcol s ez a harc csak úgy vezethet győzelemre, ha mindenki pontosan tudja feladatát s azt legjobb tudása szerint hajtja végre. Az uj termelési és beszolgáltatás! rend csatasorba szólította a termelőket és feladatukká tette, hogy termelőmunkájukkal biztosítsák az ország jövöévi élelmezését. De mit ér a gazda verejtókes munkája, ha a beszolgáltatási kötelességnek teljesítésekor termékeit nem tudja biztos utón a fogyasztóhoz eljuttatni. Most a termelési harcba belekapcsolódtak a kereskedők is, akiknek feladatát képezi a beszolgáltatásra kerülő áruk felvásárlása és a fogyasztóhoz juttatása a kitűzött irányelvek szerint. A kormányrendeletek megnyugtatásul szolgálhatnak mindazoknak, akik az utóbbi időben a kereskedelem jövőjét féltették. A kereskedő az uj rendben megtalálja helyét, fontos megbízatást kap a sokszor hangoztatott egyéni kezdeményezés és a vállalkozó szellem egy cseppet sem szenved csorbát. A korszerű gazdasági politika ugyanis kellőképpen értékeli ezt a két tényezőt s azoknak Jobb kihasználása érdekében megfelelő célokat tűz ki és megfelelő működési területet biztosit. A kereskedő feljogosításáról szóló rendelet értelmében a beszámítható áruknak a termelőtől a fogyasztóig eljutásának útja olyan kereskedőkre van bízva, akik az egyes árucikkek adásával és vételével eddig is foglalkoztak. Ilyen módon természetesen kellő ellenőrzés és irányítás mellett a rendelet a kereskedelmi forgalom megszokott rendjét tartja fenn. A kereskedők kijelölésénél is olyan szempontok az irányadók, amelyek elsősorban a nemzet érdekeit tartják szem előtt. Az a körülmény pedig, hogy három kategóriát állapítottak meg a kereskedők részére: az országos, a körzeti és a. helyi kereskedőket, csupán azt bizonyltja, hogy szociális szempontokból is figyelembe vették a kereskedelem mai adottságait. A fogyasztóközönség felé pedig nagy megnyugvást keltett az, hogy a termelés és a fogyasztás közötti ut egyenes, azon semmi zökkenő nem lesz, mert egyrészt a megbízható kereskedötársadalom, másrészt az állandó irányítás és ellenőrzés gondoskodik arról, hogy a termelt javak szétosztása akadálytalanul megtörténhessek. Amikor a rendelet az áruforgalmi közpon tok szervezéséről intézkedett, akkor ezt azért tette, hogy az egyes árucsoportok jogosított kereskedőinek működését a közellátás szempontjából irányítsa és ellenőrizze. A központok létesítése nem jelenti a vétellel és az eladással kapcsolatos ügyletek elbürokratizálódását, mert a központ beavatkozása sokszor előnyt fog jelenteni a kereskedőnek. A 'közellátás terén a parancsoló szükségességből kifolyólag adódnak olyan feladatok, amelyeket nem lehet mindig a gazdaságosság szempontjából megoldani. Az egyes központok esetenkénti közvetlen közreműködése megkíméli majd a kereskedőt attól, hogy számára gazdasági szempontból előnyt Dem jelentő vállalkozást hajtson végre. Végeredményben a rendeletek a hazafias szellemben dolgozó kereskedötársadalom részére nem jelentenek semmiféle nehézséget és megkötöttséget, mert minden kereskedő megkapja és megtalálja az egyéni adottságainak megfelelő feladatot és működési területet, csupán a felelősség lesz nagyobb, mert a háborúban élő nemzet javaival való gazdálkodásnál háttérije kell szorulni az ön- zéanefc és az egyéni haszonlesésnek, Szófia, junius 9. (MTI) A magyar újságírók Várnából jövet keden délelőtt Sumenbe érkeztek, ahol ünnepélyesen fogadták őket. A vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi osztályfőnök vezetése alatt álló csoportot Benev főispán és G salakor, polgármester köszöntötték. A katonazenekar a magyar és a bolgár himnuszt játszotta, majd a vendégek a városba hajtattak, amelyet ez alkalommal sűrűn fellobogóztak magyar és bolgár zászlókkal. Útjuk valóságos diadalmenet volt. Vitéz Thuránszky László és Kolosváry Borosa Mihály megkoszorúzták a magyar újságírók nevében Panajot Volovnak, a nagy bolgár szabadsághösnek síremlékét. A bolgár tanulóifjúság magyar nyelven elénekelte a magyar Himnuszt. Ezután az újságírók a lakosság sorfala között valóságos virágesö- ben Kossuth Lajos volt sumeni háza elé vonultak s ott a Kossuth-emléktáblán nem zetiszin szalaggal diszitett babérkoszorút helyeztek el. Tors Tibor mondott ünnepi beszédet. Ezután az újságírók megtekintették a Kossuth-ház termeit, majd tisztelgő látogatást tettek a főispánnál és a polgármesternél. Az üdvözlésekre vitéz Thuránszky László válaszolt. Ebéd után Pliszkánalt, az első bolgár birodalmi fővárosnak romjait tekintették meg, azután Madarabba látogatKolnzsvár, junius 9. A kolozsvári közellátási hivatal közlése szerint ezen a héten a 73-as, 75-ös és 93-as számú, továbbá az 1-tóf 44-ig számozott mészáros- és hentesüzletek szolgáltatnak ki sertéshúst az érvényes hus- szeivényekre. A jelzett üzletek minden hozzájuk bőszt ott fogyasztónak kötelesek kiszolgálni a rendes fejadagot. A közellátási hivatal gondoskodott arról, hogy a husipa- rosok a kellő mennyiségű húst megkapják és fogyasztóikat kielégíthessék. A rend érdekében a közellátási hivatal Kolozsvár, junius 9. Szűcs András dr., a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabíróság egyes birája szerdán Ítélkezett három bánffy hunyadi csizmadia: llosvai Géza, Kozma István és Dézsi István árdrá- gitási ügyében. A csizmadiák az elmúlt év őszén zsirosbör női csizmákat és férfibakancsokat készítettek, továbbá fejeléseket vállaltak, de munkájukért mindig többet kértek a hatóságilag megszabott áraknál. Az ügyészség ezért folytatólagos bűntett miatt emelt vádat ellenük. Az uzsorabirósági tárgyalás alkalmával, a tanukon kivül, szakértőként kihallgatta Kenner János börgyárigazgatót. Véleménye szerint egy pár női csizma elkészítéséhez szükséges anyag 44.60 pengőbe, a férfi lábbeli anyaga pedig 56 pengőbe kerül a munkadljon és törvényes hasznon kívül. A szakértői vélemény értelmében az uzsora- bíró mindhárom vádlottat bűnösnek mondotta ki, de cselekményüket vétséggé minősítette és Így csak pénzbüntetésben marasztalta el őket., llosvai Gézát 600 pengő, Koz-1 ma Istvánt 800 pengő, Dézsi Istvánt pedig, akinek cselekményében a folytatólagosságot is megállapították, 1200 pengő pénzbüntetésre ítélték. 1 Az egyes uzsorabiró Ítélkezett Simon Mór Mussolinl-ut 77. szám alatti kolozsvári fü- szerkereskedö felett is, akit paprika készletének visszatartása miatt vontak felelősségre. Simon Mórt az áruelvonásért őOO pengő pénzbüntetésre Ítélték. ötszáz-ötszáz pengő pénzbüntetéssel rótta meg az uzsorabiró Szarka János és Salamon György tóttelkei gazdálkodókat is, akik taie el, ahol Fehér Géza magyar egyetemi tanár magyarázta el a madarabai török— bolgár—magyar vonatkozású középkori történéseket, majd a helység történelmi emlékeinek eredetét. A magyar újságírók ezután visszatértek Sumenbe 3 onnan továbbutazlak SzófiaDa. Zilahi-Sebess Jenő, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője a lapok számára adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a bulgár—magyar kulturális érintkezés főként három irányban fejlődhetik ki: mindenekelőtt a diákcserét kell fokozni és fejleszteni. A színházi kultúra terén az együttműködés a nyelvek különbözősége miatt már nehezebb és inkább zenei téren valósítható meg kölcsönös bemutatókkal. A színtársulatok előadásának cseréje nehéz is. A magyar filmek vetítését annál gyakraSbban lehet megvalósítani. A magyar—bulgár kulturális együttműködés harmadik csoportja különösen a tudomány, az irodalom és az újságírás terén fejlődhetik kt. Az „Utro“ és a „Zarja“ cimü szófiai lapok közlik Kolosváry-Borcsa Mihálynak és a szófiai újságírók egyesülete elnökének a junius 6-i diszebéden elmondott pohárköszön- töjét. A bolgár lapok beszámolnak a magyar újságírók várnai látogatásáról is. arra kéri a közönséget, hogy a sorrendet saját érdekében tartsa be. Sorbanállásra nincs szükség, mert fejadagját az említett üzletekben mindenki megkapja. A közellátási hivatal kéri egyben a közönséget, hogy panaszával a jövőben ne a polgármesteri hivatalhoz, hanem közvetlenül a közellátási hivatalhoz (Farkas-u. 4.) forduljon orvoslásért. Ott minden esetet megvizsgálnak és orvosolnak. A közellátási hivatal a fennálló rendeletek ellen vétőkkel szemben szigorúan eljár. 2.60 pengő helyett 1^.50 pengőért árusították kilónként a kenderrostot. Hasonló, de kisebb mértékben elkövetett bűncselekményért Gálos Sándor tóttelkei gazdálkodót 800 pengő pénzbüntetésre ítélték. Miron Miklós és Pacular Roman köteleridl lakosokat tejdrágitás miatt Ítélték el 300, illetve 250 pengő pénzbüntetésre. Feriik Má- tyásné kötelendi asszony ugyanezért 250 pengő pénzbüntetést kapott. Szénadráyitásért büntették meg Mango Abrahámot Felsöfüldröl 400 pengőre, ten- geridrágitásért Gergely Andrást Magyar - kapusról 250 pengőre, szalmadrágitásért Imre Istvánt Jákót el kéről 300 pengőre, bu- zalisztdrágitásért ■ Magdó Andrást Zilahról, Tamásán Emiliát és Sancrean Ágotát Almás- szentmihályról napraforgódrágitásért egyenként 100—100 pengőre. Elítélték 100 pengőre Kispál Istvánné zentelkel asszonyt lóhere-drágitás, 200—200 pengőre Csupej János és Trifon András ma- gyarfodorházar gazdálkodókat fuvardijdra- gitás miatt. Kétszáz pengő pénzbüntetésre Ítélték Vitán Julia Zrinyi-utca 22. szám alatt lakó kolozsvári asszonyt Is, aki az igénybevétel elöl elvont mosószappant árusította drágábban. Végül Stanescu László gyerővásárhelyi gazdálkodót az 1.98 pengő helyett kilogra- lonkénti élősúlyban 4 pengőért kötött sertésvásár miatt 500 pengő pétizbüntetésre Ítélte az uzsoraibirósdg. A vádat valamennyi esetben Nagy Tibor dr. ügyész képviselte. As elhangzott Ítéletek jogerősek. Megalakították a kolozsvári Ítélőtábla szünefii tanácsát Kolozsvár, jiunius 9. A kolozsvári királyi Ítélőtáblánál az ezévi törvénykezési szünet tartamára a szüneti tanácsot a következőképpen alakították meg: Elnök: Farkas Béla dr. ítélőtáblái tanácselnök julius 5-étöl augusztus 1-ig, Mi kő ferine dr. ítélőtáblái tanácselnök augusztus 2-ától augusztus 29-éig, bírák: Urban Gusztáv dr. julius 5-étől augusztus 29-éig, Unz- mayer Károly dr. julius 5-étöl augusztus 1-éig és Jankovits Béla dr. augusztus 2-ától augusztus 29-éig. Százhuszonöt embert ölt meg a robbanás egvj amerikai hadianyaggyárban Genf, junius 9. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Newyorkból jelentik: A MariLand Elkton- ban, a Triumph robbanóanyaggyárban robbanás történt.. amelynek legalább 125 ember esett áldozatni. Többen ezenkívül való- szinüleg súlyosan megsebesültek, de részletek még nem Ismeretesek. A legtöbb áldozatot annyira szétroncsolt állapotban találták meg, hogy kilétüket nem tudták megállapítani. A kis város csaknem valamennyi ablaka összetört a robbanás alkalmával. A gyár ma több mint 10.000 munkást foglalkoztat. Nyolcnapos előadó- és szeivezc-köruton volt Marostorda vármegyében az EMKE népművelési szerelvénye Kolozsvár, jun. 9. Az EMKE népművelési szerelvénye az elmúlt napokban nyolc napos körúton volt Marostorda megyében. Részint szervező körúton volt, részint népművelési előadásokat tartott. Marostorda megyében ugyanis nagyarányú EMKE-szervezö munka indult meg Czakó József dr. kórház- igazgató, megyei választmányi elnöá, Lö- rinczy Ferenc tanfelügyelő, valamint Bartha Lajos és Csömör Dénes népművelési titkár irányításával. A kiállításon az EMKE központja részéről előbb Walter Gyula központi titkár, majd Unghváry Sándor közművelődési szakosztályi titkár vett részt. Zenei és film bemutatókkal, előadásokkal kapcsolatos kulturális ünnepségek voltuk a kiszállás során Akosfalván, Nyárádkarársoayfa'.ván, Mezökirályfalván, Kibéden és Nyárádszent- imrén. Előadókként Lörinozy Ferenc tanfelügyelő, Walter Gyula, Unghváry Sándor, Fálffy Károly református lelkész, ország- gyűlési képviselő, Fekete János református lelkész és Gagyi István református lelkész szerepeltek. Zenei bemutatók voltak Mezö- szentmártonban, Mezősámsondon és más községekben. Szervező látogatásokat végzett a szerelvény Mezó'panit, Mezőbánd, Mezőrücs, Teke. Kolozsnagyida, Magyarftilpös. B er-sztelke, Szászrégen, Déda, Sáromberkc, Ruekaiua- daras, Balavásár, Gyulatelke, Erdöszent- györgy, Makfalva, Sóvárad, Nyárádmagya- ros, N.várádszereda, Csikfalva, Buzaháza és Nyárádszentmárton községekben. A szerelvény marostordamegyei látogatását közelebbről megismétli, mert ebben a megyében 15 EMKE fiók-központon kívül minden községben fiókkör is létesült EMKE-megbizot- takkal. A Marostordában megindult hatalmas arányú szervező munka mintájára hasonló EMKE szervező akció vetie kezdetét Szilágy megyében, Szolnok-Dobokában, Beszterce-Naszódban és Kolozsban is, továbbá a székely megyékben, (Csik, Háromszék, Udvarhely) ahová a szerelvény ugyancsak rövidesen kiszáll. Erdély magyar népe mindenütt nagy szeretettel fogadta a kiküldötteket és minden remény meg van arra, hogy az EMKE beszervezése Erdély minden részében hatalmas arányokban történik meg. Milyen sorszámú hentesek szolgáltatnak ki ezen a héten sertéshúst Kolozsváron ? Árdrágítók serege feleli ítélkezett a kolozsvári uzsorabirósáq
