Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-06 / 127. szám
194 3. .JVHiUS 6 JKkt8«rfli«ata *— Merre laknak az üstfoltozó cigányok — Amott laknak a kollégák a Krizbai- utca huszonnégy alatt. Menjen csak a kalapálás hangja után. Akkor biztosan megtalálja bket. — Hm... ön is cigány? A siheder legény, akit megszólítottam, jókedvűen el neveti magát. — Nem, de szakmabeli. Elindulok a jelzett irányba, „hang után“. Ahogy a legény mondta. Válóban: a hangos „útjelző“, a fülsiketítő, utcahosszat visszhangzó kopácsolás valami vasüllőn, mindennél biztosabban útbaigazít. Befordulok a költői rendetlenséggel berendezett udvarra. A kapukérdést igen egyszerűen oldották meg: egy darahon hiányzik a kerítés. Mindenkinek nyitva áll a kapu. Igen vendégszerető ház. A látszat azonban csal, A házigazdák, az üstfoltozó cigányok bizalmatlanok. Megjelenésemmel ugyan sikerül átmenetileg felvillanyoznom őket. Az öré&, aki yörösrézíeiiiezt kalapál egy vasúti sin darabján, érdeklődve néz rám. Hasonlókápen a csoport optimista tagjai is. Amikor azonban kiderül, hogy nem vagyok szilvalekvárgyáros inkognitóban, akinek tizenöt üstre van hirtelenében szüksége borsos árón, hahóm csak egyszerű érdeklődő, aki a munkájukra kiváncsi, egyszerre kialszik az érdeklődés pislákoló lángja. Közömbösségük pedig egyenesen elutasító hallgatássá változik, amikor megszimatólják, hogy esetleg az újságba is kerülhetnek, holmi színes riportba. Első benyomásom az ezek után, hogy nem reklámemberek. Avagy: „a jó bornak nem kell cégér!“? Köszönöm, méhóségos ur! Cselhez folyamodom. Előveszem a cigarettatárcámat. üstfoltozóék nagy dohányosok. Csakhamar széthordják a karcsú „Mein- phis“-eket. Még az öreg kalapálógép felesége is rápipál. Az egyik fiatalabbtól pedig megkapom az első barátságos szót: —- Köszönöm, méltóságos ur ... Na, most talán beszédesebbek lesznek. Itt á jó pillanat. Üstfoltozó nyelven szólva: ,/idáig üsd a rezet, amíg meleg!" A rézlapokat ugyanis egy otromba nagy fujtatóval élesztett tűzön felhevltik és meleg állapotban kalapálják vékonyabbra, hajlithatóvá. Komisz munka és olyan pokoli lármával jár, hogy zeng az ember dobhártyája, mint valami üstdob egy. elszabadult, megbomlott, zenekar kellős közepén. A fülsiketitő lármában oda rikoltok a fiatalnak: — Nehéz munka ez ... Bólint. Komótosan végtgkalapálják a lemezt, amely közben félméteresről háromnegyedre nyúlik és felére vékonyodik. Aztán megtörli a homlokát szakadozott ingujjával, föláll, kibújik a deszkatákolmányból, amely alatt a „műhely“ van és csodák csodája: beszélni kezd. Emberbőrbe bujt dinamók — Hát ez nehéz . .. Ezt csinálom már kérem, vagy tizennyolc esztendeje. Azt mondják, hogy a cigány csavarog. Van, aki igen... De, amint az ur látja, mi dolgozunk. Munkás adófizető polgárok vagyunk... Az apám azóta .dolgozik ebben a mesterségben, amióta az eszit birja, meg a kalapácsot. Ránézek az öregre, aki a pokoli melegben, csupasz barna felsőtestén egy szellős, szurtos mellényben üjra kalapálni kezd gépszerü mozdulatokkal. Tisztességesen izzad közbén. A napon is meleg van, de a'tűz közelében lehet úgy negyven fok. Az Öreg föl se veszi. Veri a lemezt, mintha belé bujt volna a kalapálás ördöge. —- Az öreg még mindig nagyszerűen birja. Hány éves? — Hatvan. Elbámulok. Más ember ilyen korban három háziorvost tart, pirulákat szed, kimért, takarékos lépésekkel jár és az egészségügyi sétája még így is halálra fárasztja, ez meg dolgozik, mint egy emberbőrbe bujt dinamó. Bicepszét akármelyik „viíágbájhókjelölt" dijbirkózó megirigyelhetné. Nahát... ! A közlékeny üstfoltozó Ipari gazólványt tart elém. „Tisztességes cigányok vagyunk, , kérem!“ — Tisztességes cigányok vagyunk, kérem. Nem csavargók, hanem iparosok. Iparunk van. A minisztériumban kaptuk. Az öreggel vittünk föl egy mintaüstöt. — Gábor Gábor — olvasom az öreg üstfoltozó nevét az iparigazolványon a fotográfiája alatt. A fiatal mutat egy üstöt. Remekbe készült darab. Az embernek szinte kedve támad szilvalekvárt kavargatni benne. — Mennyibe kerül ez? — Kétszázötven pengő. — Mennyi idő alatt készültek el vele ? — Négyen két hétig kalapáltuk. A napon vörösarany színben tündököl a remek üst. Eszembe jut, hogy háború van. Honnan veszik a vörösrezet? — Az anyagot .úgy utalják ki nekünk — mondja, mintha az üstfoltozás mellett .a gondolatolvasás is a prakszisába tartoznék. Az öreg a tűznél abbahagyja a kalapálást. Pipát kotor elő és szotyógtatja. öreg a masinája, akárcsak ö. Meztelen talpait behúzza maga alá és eltűnődik keleties nyugalommal. Mostani mozdulatlansága éles ellentét-, ben van előbbi örült ' mániákus kalapálás! dührohamával. A távöli barna rokonok ülhetnek igy a buddhista kolostorok falai mellett. Pihen... 1. i , ' •\; . A beállott csend szinte sérti a fület. — Nem süketülnek bele ebbé az állandó égzengéebe? V . :" ’ ; í: — Hát az öreg már nem egészen jól Káli. Ennyi az egész. Pedig vagy ötven -évé kalapáld A rajkók A kapu mellett levő kis földszintes vityil- lóból közben rajzanak ki a rajkók. Szurkos- ságuk egyöntetű, mintha szurokkal mosakodnának. Körénk sereglenek. Lehetnek vagy tízen. Angyaliak. Egész kis fekete menyország. Ezeket meg kell örökíteni. Vázlatkönyv kerül elő. önkéntes modell is akad. Egy villogószemü üstfoltözópalánta feszes vigyázzbap áll egy fel fordítót üst tetejére, Amíg a művelet tart, hunyoritás nélkül állja a szembetüzö napot. Látszik, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi a dolgot. Ceruzavógre kerül belőlük még vagy öt. Elkapom az öreg kalapálógépet is és a közlékeny fiatalabb barátunkra akarom keríteni a sört, aki az öreg fia és utóda a mesterségben, de ő szerényen elhárítja magától a megtiszteltetést. ' — Nem vagyok megborotválkozva ... Átkozottul sok humor van ebben. Az inge, mintha most került volna ki egy alapos munkát végző tépögép karmai közül, az alsó lábszárán hasított, jellegzetes feszes nadrágja ott takar, ahol neki tetszik, mezit- lábosan topog a porban, de neki az a legfontosabb, hogy nem sima a képén az epidermisz. — A maszat, meg a szór úgyse látszik a rajzon — mondja a fia. A -ház elől érthetetlen nyelven valamit kiált az öreg felesége a fiúnak. — Prrsmnynyuivszkale ... —- Mit mond a nagyanyád? — Azt, hogy menjek fújtatni. — Milyen nyelven mondta? — Cigány nyelven. Földesurak és leventék .., A fiú odaáll a fújtató rudjához. A szén izzani kezd és rövid idő múlva kezdődik a dörömbölés újra, ha lehet, még erőteljesebb kreszcsendóban. Sokáig nem bírja ezt ki normális fül. Az egész környék visszhangzik a tingli-tanglitól. Most már az öreg felesége is kegyeskedik szóba ereszkedni velem. Láthatólag ő a főnök az üstfoltozóportán. Érdekes, hogy r- gyöngébb nem üstfoltozóéknál »« — az erősebb. Megtudom tőle, hogy az egész társaság BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem Eq\jáq\jas szobák 6*— F-töl 12* P-ig Kétáq^as szobák £)•_ p-től 18’— P-iq Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál __ Elismerten kiváló kon\?ha. Polgári árak. Nyaraljon Szováiáa a Szent József Villában Kényelmes elsőrendű berendezés folyó* vízzel a fürdő központjában, Medvetótól 3. percre. Mintaszerű kiszolgálás felügyeletet a Kalocsai Iskolanővérek lái.ák el. Szobaárak: egyágyas 6. Pengő kétágyas 8—10. Pengő Előszezonban és utószezonban 20°/» os kedvezmény. A villában elsőrenoű élferem áll a t. vendégek részére a közellátás altul megállapított szolid árakon. Élelmiszer jegyre szükség van. Közellátási igazolványát mindenki hozza magával. Tisztelettel: Szent Józaeí Vitt« vezetékneve Gábor. Együtt laknak vagy tizennyolcán. Egyébként Marosvásárhelyről származnak, meg Csókfalváról, ahol mai ; napig is van földjük valami, amelyen a rokonság, gazdálkodik. Szóval a tetejébe még földesurak is. Egyik meglepetésből a másikba esik, az ember. Egy fekete legényke sündörödik hozzánk. — Ez meg levente! — mondja az üstfoltozóunokák nagyanyja. Láthatólag igen büszke rá. Barna interior Még felvázolom az üstfoltozótanyát, aztán bepillantok a ház nyitott ajtaján is. Kedves látvány fogad: egy lavórban, amely stílusosan sokszor foltozott, barna rajkót füröszt az anyja. A fickó még nem is visít. Úgy látszik, hogy nem először van része benne. Nézd csak, ezek még fürödnék is. Le a kalappal ilyen higyénia előtt! Agyakat azonban hiába keres a szemem. Itt nem nagyon igényesek az emberek. Amint hallom, az üstfoltozó nehéz munkája fáradalmait a földre terített szalmán piheni ki a legszívesebben. A komfort többi részében is igen eredeti és ötletes megoldásokat fedezek fel. A óztál és szék nem fedezhető fél a szobában. A társaság egy része éppen ebédel. Ezek a szoba döngölt földpadozatára helyezett tányérból kanalazzák a menüt, amely a jelen pillanatban paszulyföselék. Az étkezés Igen érdekes testhelyzetben, törökülésben folyik. De a kisebbek szerfölött kényelmesen, nekihasalnak a táplálkozásnak. Legalább nem eszik le az abroszt és nem csöpögtetik le a ruhájukat. Próbálom megszámolni, hogy hányán vannak a tenyérnyi szobában, de mire a yégérd érnék, mindig összekeverednek■ Nyüzsögnek, mint a hangyák. Az api óságok számát tizre, a felnőttekét nyolcra becsülöm, nem számítva az udvaron dörömbölő öreg gözkala- pácsost, meg a segítőtársait. A rajkókból hárommanuálos orgonához lehetne sípokat összeállítani... Hihetőleg ’nem egyhamar fog kihalni az üstfoltozó« derék nemzetsége. Még egy pillantás a szoba sarkában hamisítatlan bájjal és festöiséggel összehordott főzőedény- és seprücsendéletre, aztán elbúcsúzom az üstök derék mestereitől. Biztosítom persze őket, ha netán szeszgyáros leszek, náluk rendelem meg az üstöket, sőt velük is foltoztatom. A rajkók a kapuig kisérnek, mint egy búcsúzó deputáció. Eljönnének még egy darabon velem, de biztosítom őket, hogy legközelebb cukorral jövök vissza és erre álmodozva megállanak a kerítésnél. A fülledt levegőjű autóbusz már a Szé- chenyi-tér félé jár ‘ velem, de még mindig hallani vélem megkínzott hallószerveimben a kalapácsok kegyetlen dörömbölését. Lehet, hogy aludni se fogok tudni ma éjjel. Az öreg üstfoltozó veteránra gondolok... Pokoli mélege lehet annak a szegény embernek! .. Irta és rajzolta: DOBRY LAJOS MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Vissza az utón. Főszerepben: Csortos, Mezey, Tolnay. Vasárnap d. e. %12-kor Matiné. Csak felnőtteknek! CORVIN: Fruska. Fősz.: Lilia Silvi és Hans StüWe. EGYETEM-mozgő: Tábori színház. A káprázatos revü főszereplői: Heddy és Margót Höpfner. Vasárnap d. e. 11-kor matiné: Tábori szinház. ERDÉLY-mozgő: Kölcsönkért férjek. Fős*.: Simor Ei'zsébet, Szilassy László, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc. Előadások kezdete 3, 5, 7. Vasárnap d. e. 11- kor matiné. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Ah) inker ingó. Fősz.: Sárdy János, Zsilley Margit, Lata- bár és Csortos. Előadások: 3, 5, 7. és vasárnap d. e. 11-kor. RAKÓCZI-filmszinház; Gül Baoa. Fős»: Szeleczky Zita, jávor Pál, Maklárj; Zoltán, Bihary.
