Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-06 / 127. szám

BAKELIT

préseket és sprlccgépeket veszek.

„Gyártmány és »megjelölés“ jeligére Blockner hirdetőbe. Budapest, IV., Városház-u. 10.

Dsida Jenő:

AZRAEL ÁRNYÉKÁBAN

Junius 7-én, hétfőn lesz öt esztendeje annak, hogy Dsida Jenő, a kiváló erdélyi költő és iró, a „Keleti Újság“ egykori helyettes szerkesztője, hosszas betegeskedés után örök álomra hunyta le szemeit. Az évforduló alkalmából adjuk közre megemlékezésül a költő sajátos hangulatú, gyönyörű versét, utolsó költeményei egyikét, amelyet már a kórházi ágyon mondott tollba ...

Fehér, haldokló koldusok.

Azrael szárnya megsuhog s nyomába, mint tinta, foly ezer puha, meleg bagoly.

Síró, piciny, beteg hitem eldédelgetem szelíden, de amikor elszenderül, úgy itt maradok egyedül.

Húsvétra készülnek talán, csengő cseng bankák nyakán.

Itt süt, pirít, pofoz, gyaláz a láz, a láz, a laz, a laz.

Reszketve sárgul a kezem. Bibliára emlékezem.

Ecetet iszom s untálan lándzsa döfi át oldalam.

Ezüst harang. Folyik a könny. Mögötte jön a hűs közöny.

A szem sötét, semmit se lát.

• Aludni ötszáz éven át.

Király János

kJSnyvsátra

saját üzlete előtt, hol az összes

könyvnapi

könyvek kaphatók.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Jutáim 5. Vasárnap d. u, fél 3-kor: Bohémélet, Layer Mária a M. Kir. Operaház tagjának fellépésével. Olcsó helyárak.

Junins 6. Vasárnap este fél 7-kor: Sasfiók Kiss Ferenc a budapesti Nemzeti. Színház örökös tagjának vendég-fellépésével. Bemutató helyárak.

Junius 7. Hétfő este 6 órakor: T, Bütös szekrény. H, ParasztbecstMet. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Nagy Géza tanár, tizedes, Jegyeket a pénztár nem árusít.

Junius 8. Kedd este fél 7-kor: A Sasfiók. Kiss Ferenc a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Bérietszünet. Bemutató helyárak.

Junius 9. Szerila este fél 7-kor: A Sasfiók. Kiss Ferenc a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának fellépésével. Bérletszünet. Bemutató helyárak.

Junius 10. Csütörtök este fél 7-kor: A Sasfiók. Kiss Ferenc a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának bucsufellépé- sével. Bérietszünet. Bemutató helyárak.

Junius 11. Péntek este fél 7-kor: Párisi express. Bérletszünet. Rendes helyárak.

Junius 12. Szombat este fél 7-kor: Csalódások. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Szabó Dezső, tanár, fötize- des. Jegyeket a pénztár nem árusít.

Junius 13. Vasárnap délután fél 3-kor: Három a kislány. Olcsó helyárak.

Junius 13. Vasárnap este fél 7-kor: Párisi express. Bérletszünet. Rendes helyárak.

Junius 14. Hétfő d. u. fél 3-kor: A bolond Asvayné. Bajor Gizi a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Rendes helyárak.

Junius 14. Hétfő este fél 7-kor: A bolond Asvayné. Bajor Gizi a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Bemutató helyárak.

Jé Ara és jé hlrdetés*sj*

^U5íb&

alapja a Jó ttzletmenetaeK

Passuth László: A bíborban született

A bíborban született — az utolsó, valódi római császár, a bizáncban uralkodó Ko- menosz Mánuel, egyike a XII. század legfontosabb alakjainak, akit emberi közelségbe hoz a mű. Apja a Gens Júliából származtatta magát, anyja Szent László leánya, Piroska volt. Vérében a nagy görög császárok hagyományait hordja, de lelkének latin fele próbálja áthidalni az Európát szétszakító nagy árkot, amely a középkor végén a római és a bizánci gondolat között szétnyílik. Magyar nosztalgiája a legerősebb: vágyakozik az anyai örökség, Szent István koronája után, amit — mint Isten kegyelméből való világ-császára szeretne fejére illeszteni.

Ellentétek embere s ezért meglepően, váratlanul modern —■- a középkornak kevés olyan király-alakja van, aki ennyire megközelíthető. Életstílusa a bizánci, csodálatos Szent Palota hierarchikus szertartásrendjében alakul ki, de az „Apostolokhoz hasonlatos“ császár sóvárog a lovagi kalandok után; ö, a szakadár uralkodó közelíti meg legjobban a nyugati lovag-ideált.,

filő, szerelmes ember, aki köré a hatalmas távlatokat felvázoló regény épül, mert a mü világa az egész korbeli Európa: a négy sarkán égő keletrómai birodalom mellett Barbarossa német császársága, a jeru- zsálemi francia világ, a gótikus Lajosok Franciaországa s legelső sorban Magyarország. amely most bontja ki nagyhatalmi életformáját. Először Vak Almost látjuk — Piroska császárné mellett — a fiú Mánuel környezetében, utána feltűnik a nyugtalan, trónkövetelő: Boris; majd megjelenik a magyar középkor egyik legmonumentálisabb alakja: Bánffi Lukács érsek, aki megteremtője & XII. századbeli magyarság fran- mia orientációjának, ő Géza király tanácsadója, a kis hercegek mentora, ö ereszti el a későbbi III. Bélát Bizáncba. Mert a regény második főalakja a kilencéves kis Árpád-herceg', aki tiz csodálatos esztendőt tölt a világ akkori fővárosában: trónörökös lesz. a császár leányának jegyese, majd bi- borcipőt hordó cézár, hogy aztán „földjére visszahulljon" s Magyarország középkori nagyságának egyik megteremtője legyen.

nők benne élnek a történetben: a szelíd, megátkozott német Berta, az első császárné s a mágikus, kísértő unokahug, Theodora, Mánuel legnagyobb szerelme, majd végül az élemedett imperátor második felesége, a csodálatos szépségű francia hercegnő, Ah- tiochial Mária. Am az egész műben átieng az utolsó, nagy Komnenosznak, Mánuel unokatestvérének: Andronikosznak diaboli- kus árnyéka, aki néhány évre a középkor első nagy állam-kommunisztikus kísérletét valósítja meg a forrongó, lázas Bizáncban.

Mert ez az ősi, csodálatos keret: a Birodalom szive, « város, amely maga Is birodalom — ezeresztendős és „angyaloktól őrizett".

A regénynek széles történeti távlata próbálja áthangolni s megközelíteni a keresztes háborúk Európájának mágikus és misztikus, de mégis annyira emberi és mai légkörét. Passuth László jellegzetesen egyéni es érdekes írói eszközökkel, hatalmas jellemző erővel, bőséges epikai vénával vázolta fel a grandiózus történetet: Európa egyik lázas, vajúdó korszakának élő és eleven korképét.

A hatalmas regény az Athenaeum nagyregényeinek sorozatában jelent meg.

Nagyenyedi Demokritus

— A Minerva kiadása —

Pompás és hamisítatlan zamatu, hires régi erdélyi anekdotagyüjtemény jelent meg a kolozsvári könyvnapokra, a Jancsó Elemér dr. által szerkesztett „Erdélyi Ritkaságok1- sorozat 9-ik és 10-ik köteteként. Az eredeti kéziratot, amelynek a múltban csak néhány anekdotája látott napvilágot, az Erdé'yi Nemzeti Muzeum kézirattára őrzi. Ez a teljességre törekvő kiadás 230 darabot közöl a kézárat 339 anekdotájából. A kiadatlan anekdoták nem jelentéktelenségük, hanem tartalmuk miatt maradtak ki. Hermányi Dienes József 1762-böl származó kéziratos gyűjteményének kiadása azonban feltétlenül így is nagybecsű kuriózummal gyarapítja az „Erdélyi Ritkaságok“-at s olvasói azt a gyönyörűséget fogják érezni, ami csak kivételes müveknek jár ki.

Hermányi Dienes József, aki a XVIII század első harmadában közbecsülósben álló, első papja volt az enyedi traktusnak s akit kortársai „ambuláns bib!iotheca"-nak neveztek, egyike azoknak a régóta porladozó, serény erdélyi toliforgatóknak, akiknek munkásságát irodalomtörténetünk valahogyan elfelejtette méltányolni. Pedig, ha nem is ült volna állandóan Íróasztala mellett s irodalmi hagyatékában nem találtak volna 1 folio és 157 negyedrét alakú „manuscripUi- mot“, már ezért a munkájáért is megérdemelné az utókor elismerését. A „Nagyenyedi Demokritus“ ugyanis a XVIII, század eiso feléről minden eddigi forrásnál színesebb és gazdagabb képét mutatja Erdély társada.mi és művelődési életének.

— „örök emberi esendőségek és gyarlóságok kerülne k elénk Ismert és ismeret lan személyekkel kapcsolatban“ — mondja György Lajos dr. egyetemi tanár, a mü pompás előszavának és alapos jegyzeteinek Írója — „két évszázad óta lappangó titkok, a családtörténetekben is elfeledett, kényes viszonyok, méltóságos famíliák apró szégyenfoltjai, úri könnyelműségei, tiszte’etes személyek és nagy tudós professzorok embert gyöngeségeí derülnék ki a mindennapi élet vig és komoly, tréfás és szomorú esc menyeiben. Más oldalról hitvány, ártalmas emberek, bűnös visszaélések, önző haszonkeresések, könnyelmű valláscserélgetéstk, irigykedések és a boldogulásnak vermet ásó ármánykodások, megdöbbentő dőzsölések, tobzódások, részeg eskedéeek, nekünk szokatlan életformák és szilaj erkölcsök vetődnek elénk s különösen gyakran vagyunk tanúi családi életek bomlásának. Azután pro- fánus papi viselkedések, hires házasságok és elválások, bámulatos pályafutások, szép- iróknak kapóra jövö regényes életek, paraszti furfangon nyújtanak igen változatos szórakozást. Közben elavult erdélyi szokásokat s divattörténeti érdekességeket ismerünk meg, teológiai vitákat hallunk és

grammatikai harcokba avatkozunk, vadász- hazugságokon és hárijánoskodásokon mulatunk, magunk is a Coccejanusok és Carte- sianusok pártjához szegődünk, veszekedő és verekedő papnékon hahotázunk s hogy egészen beleéljük magunkat az elmúlt időkbe, passió—játékokon és pünkösdi királyválasztáson veszünk részt, ördögűzésen, kuruzs- lásban és boszorkányüldözésben tusako- dunk".

Ez a néhány sor is izelitöt adhat a „Nagyenyedi Demokritus" sokrétű és változatos tartalmából s már ez is elárulja, hogy a kiadó nem mindennapi csemegével szolgál ezúttal az irodalom barátainak. (—)

ROSTÁS JÓZSEF: GYŐZNI KELL

Rostás Józsefnek, az Erdélyben még alig ismert katonairónak az Idei könyvnapokra jelent meg Kolozsváron „Győzni kell" című kötete. Vitéz lófö dalnoki Veress Lajos altábornagy a kötet bevezető soraiban tömör jellemzését adja Rostás József verseinek és prózai írásainak, amikor a következő szép és erőteljes szavakat mondja: „Kard és toll nem ellenségek, különösen nem, ha mind a ketten a magyar sors útját járják."

Maga a katonaköltö poézisének célját és értelmét e két szép sorban süritl:

Hősi időben ez a kürtös sorsa:

Riasztó hangnak belépni a sorba. ..

A kötet első verse Kormányzó Urunkról szól:

Tebenned bízunk, gyengék erősben, Zsenge hajtások acélos tölgyben.

A második vers a Kormányzóhelyettes Urat, a hős repülőt dicsőíti és hősi halálát siratja el, kemény rímekbe faragva szem példaadását.

Erdélynek már 1934-ben üzent Rostás József egyik verse:

, Megyünk, ha kell száz halállal érted, Addig élj és tartsd meg magad.

Minden versét idéznünk kellene, hogy

Körkötőgépet

bármilyen gyárlmányt 12—14 - finomságig 13—20 coll átmérőig megvételre keresek. 6-16 fejes orsozógépel is

Kramir, Rákospalota, DoM-utca 20 sz,

megismertessük Rostás József egyszerű, tiszta, magyar lelkületét, az ősi magyar katonaszellemtöl átitatott szemléletét, baj- társiasságát, emberségét.

Verseit szeretettel ajánljuk azoknak, akik a magyar ifjúság nevelését végzik: ez a jó és épszellemü kötet alkalmas arra, hogy iskolai és ifjúsági ünnepségekre hatásos és értékes müsorszámokat válogassanak belőle.

A kötet második felében két egyfelvoná- sos színpadi kép egésziti ki prózában azt a szellemet és felfogást, amely a verseket oly jellegzetessé teszi. — fz —

TÁNCSICS MIHÁLY: ÉLETPÁLYÁM

— Lepage kiadása, Kolozsvár —A mult évszázad derekának egyik legjellegzetesebb alakja: a hányatott sorsú Táncsics Mihály jelentkezik a XX. század magyar olvasója előtt ezzel a könyvvel. Táncsics alakját és munkásságát az utókor más és más megvilágításba helyezte s most önéletírásának uj kiadása alkalmas lesz arra, hogy egyéniségét, szerepét az önvallomás prizmáján Ítélhessük meg. Szókimondó, nyers egyénisége a mult század negyvenes éveiben a magyar szabadságmozgalomban olvadt fel s 1846-ban az osztrák uralom bebörtönözte. Csak 1848 március 15- én szabadították ki a forradalom egyik első cselekedeteképpen. A szabadságharc után sokáig bujdosott, hogy Haynau rémuralmától meneküljön s csak 1857-ben kapott kegyelmet. Néhány év múlva radikális tolla ismét börtönbe juttatta s 1867-ben szabadult ki újra, félig vakon. Ettől kezdve élete csupa nélkülözés és lemondás. Müvei 12 kötetben jelentek meg, de önéletírásét alig ismerték kortársai is.

Az idei könyvnapra Kolozsváron kiadott önéletrajza Táncsics Mihály zaklatott életének és zaklatott korának egyaránt hü tükre a XIX. század magyar életének s egyben érdekes, tanulságos, élményszerü Írás, amely a mai olvasót sok értékes adattal és részlettel ismerteti meg.

SZEPSI CSOMBOR MÁRTON: EUROPICA VARIÉT AS

Az Európica Varietas a magyar Európa* szerelem első halhatatlan emléke.

Mai helyesírással felfrissült soraiban egy Európa megismerésére vágyó magyar ifjú vándorol „egy Inggel és egy imádságos könyvvel", végig a legfényesebb Európán, 1618-ban, a harmincéves háború küszöbén, hadak és világnézeti harcok között, mindig lelkesen, mindig kíváncsian, egyre újabb és újabb élményt, megfigyelést jegyezve be útikönyvébe.

Szepsi Csombor Mártont útjában minden érdekli: a várak és városok, a szokások és viseletek, az ipar és a furcsaságok, a nyelvek és a kereskedelem, a, népek és a mult. Az egész nagy európai tarkaság és változatosság izes, humorral telt, a mai magyar népi nyelvvel feltűnően egybezengő szövegezésben örvénylik föl, a megírása óta ránehezedő századak súlyát elolvasztó remekléssel.

Az Európica Varietas a régi magyar irodalom első fénykorának eddig méltatlanul mellőzött remeke.

A magyar barokk stilus minden izével és jellegzetességével ékes írást a kolozsvári Lepage-cég adta ki az idei köhyvnapokra.

DOSZTOJEVSZKIJ: KARAMAZOV TESTVÉREK

— A Révai kiadása. —»

A tizenkilencedik századi orosz irodalom két monumentális tehetséggel ajándékozta meg a világot: az egyik Tolsztoj, a másik Dosztojevszkij. Ez utóbbi, akiben talán legmegdöbbentőbben tört fel a szenvedés titokzatos tüzében izzó orosz lélek, 1812-ben született, megjárta Szibéria fegyenclaktan.yáit, a hatvanas évektől fogva egyre nő irói hírneve, s amikor 1881-ben meghalt,, mint egy szentet temették el. Regényei mögött mindig a személyes élmény tartóssága lüktet; nem töprengő és formáit pontosan felépítő művész, -— a gyötrelem és a szeretet izgalmas nyersanyagát markolja meg és löki elénk müveiben. Hatása óriási volt, égjük mestere az uj angol és francia Irodalomnak, André Gide belőle indult el és Duhamel őt vall- hotja mesterének; ö a modem regény forrása. A „Karamazov testvérek" utolsó, hatalmas munkája. Oroszország képe egy család tükrében, szenvedély, szentség, szerelem és őrület csodálatosan mély és megrázó, ha- láltáncszerü remeke. A „Bűn és bünhödés'* mellett legnagyobb alkotása Dosztojevszkijnek, de még érettebb, még lenyügözőbb annál :egy egész fajta démont lelke lobog benne. A monumentális mü uj, kiadásához Kárpáti Aurél Irt remek befejező tanúiménJ^, mély színekkel festve meg a nagy iró és szenvedő ember arcképét s mutatva rá felülmúlhatatlan művészetére, meg művész éa kor kapcsolatára-