Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-29 / 144. szám
J 1943. J U N 1 V S 29 Hz EME a történelmi tapasztalatok figyelembevételével módosította alapszabályait és megújította a kultuszminisztériummal kötött szerződést Huszonk^ ^‘zdslmes kisebbségi évről szántóit be báró Jósika János elnök a rendkívüli közovüiésen emelésével és a mezőgazdaság gépesítésével. — Lehetnek egyesek, akik azt mondják, hogy benne vagyunk az inflációban — mondotta á miniszter. Ezeknek azt válaszolom, hogy más országokban — még a semleges országokban Is — vannak áremelkedések és mutatkozik a bankjegyforgalom emelkedése. Nem lehet tehát nálunk Inflációról beszélni, hanem csak háborús feszültségről, amely feszültséget a háború befejeztével könnyen le lehet vezetni. Nem tudok elképzelni kormányt, amely a háború befejezésével ne venné igénybe súlyos adók formájában azokat a jogtalan hasznokat, amelyeket egyesek maguknak szereztek. Erre meg vannak az eszközök a pénz lebélyegzésén kívül is, amire nincs semmi szükség. Az ártartás harmadik tényezője a tisztességes, fegyelmezett együttműködés. Az együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedöinek és a társadalom parazitáinak pusztulniok kell. t A pénzügyminiszter végül a munka, a becsület és fegyelem követelményei mellett az összefogás követelményeit hangoztatta, hogy kiérdemeljük a szebb jövőt. Bonczos államtitkár előadása ~p az Alföld szociális kérdéseiről Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár az Országos Alföldi Bizottság délutáni ülésén a városháza közgyűlési termében rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott, amelyben a tanyavilág közigazgatási, kulturális és szociális kérdéseiről szólt. Hangoztatta, hogy a magyarság biológiai ereje é* faji súlypontja a Magyar Alföldön nyugszik. Az Alföld sajátos szociális problémáit vázolva, azok megoldására a következőket jelölte meg: Erősíteni kell a gazdatársadalmat és irányítani kell a termelést, ml által a gazdaságokat több munkás foglalkoztatására tehetjük képessé. Tervszerűen átgondolt közmunkáról kell gondoskodni, meg kell »szervezni a munkaközvetítést és a munknplaeot, rendezni kell a munkaadó és a munkás közti Jogviszonyt. Mindezek mellett meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy a mezőgazdasági munkás évente 12 lieft keresetéből akarjon megélni. Ezért a háziipar gyakorlására kell rászoktatni. A népesség életszínvonalának jelentős emelkedését idézhetné elő, ha az alföldi vidékeket és tájakat erősen iparosítanák és a gyáripart decentralizálnák. A harmadik nagy alföldi problémát abban jelölte meg, hogy a mezőgazdasági proletárságnak és a földmunkás népességnek nincsen meg a feljebbjutási lehetősége. Éppen ezért meg kell nyitni a felfelé emelkedés útját és lehetőségét a nincstelen földművelők előtt, valamint a kis és törpebirtokosok számára. A társadalmi felemelkedés gyakorlati megvalósításának és pedig korszerű megválósitásának legkitűnőbb munkáját végzi a Nép- és Családvédelmi Alap. Metfalaliull a Maayar Munkaludományi Int&zet Budapest, juaSus 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: ▲ magyar tudomápyos világ és a gyakorlati élet régóta szükségét érezte olyan intézménynek, amely a munka, különösen az Ipari munka különböző irányú vonatkozásaival elfogulatlanul, tudományos módszerességgel foglalkozik. A Nemzeti Munkaközpont kezdeményezésére az illetékes tényezők jóváhagyásával és a közgazdaságtudomány kitűnőségeinek közreműködésével hosszabb előkészítő munka után létrejött a Magyar Munkatudományi Intézet. Elnöke Magyary Zoltán egyetemi tanár. Az intézet vezetősége már össze is állította a munkaprogramot, amely röviden a következő: Az intézet elsősorban a munkát, mint emberi tevékenységet, fogja vizsgálni. Foglalkozni fog tehát a munka bölcseletével, lélektanával és élettanával. Az intézet ugyancsak nagy súlyt kíván helyezni a munka gazdasági szerepének tisztázására. Ebben a vonatkozásban a munkát, mint legfontosabb termelési tényezőt tekinti és ennek szerepét akárja megvilágítani a nemzetgazdaságban é; az üzemben. Ezért feladatának érzi, hogy a mimkaerő-yazdálkodás és az üzemszervezés kérdéseivel is foglalkozzék. Az Intézet kutatásainak körébe természetesen a magyar munkásság története és szociográfiája 1» szervesen beletartozik. Az Intézet Ismertetett munkaprogramját tudományos alapon, a napipolitikától függetlenül az egész magyar munkásság érdekében akarja megvalósítani. Kolozsvár, junius 28. Az Erdélyi Muzeum Egyesület vasárnap délelőtt báró Jósika János Szilágymegye főispánja, elnök, gróf Bánffy Miklós és Tavaszy Sándor dr. alel- nökök, Biró Vencel dr. főtitkár és ifj. Nagy Géza titkár vezetésével az Egyetemi Könyvtár előadótermében tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A tárgysorozaton az alapszabály módosítása és az állammal kötött szerződés megújítása szerepelt. Báró Jósika János elnöki megnyitójában az Erdélyi Muzeum Egyesület történetét, az egyesület által kötött szerződéseket, valamint az egyesület és az egyetem viszonyát ismertette. Beszédében az alábbiakban utalt az elmúlt 22 évre: — Trianon gyászos napjai után a helyzet teljesen megváltozott — mondotta Jósika báró elnök. — A megszálló román állam, ahol előnyére szolgált, a Ferenc József Tudományegyetem jogutódának tekintette magát, dt az EME-vel kötött szerződést semmibe véve, használati dijat nem fizetett, az ellenőrzést megakadályozta és az EME működését elgáncsolta. ■— A háborút követő zavaros idők lecsillapodása után 1926 novemberében adtuk be az első memorandumot Ferdinánd királyhoz, kérve jogi helyzetünk rendezését és intézkedést egy uj szerződés megkötésére. Midőn a hatalmon lévők belátták, hogy vagyonúnkat egyszerűen elkobozná mégsem lehet, azon csalárd balkáni eszközhöz folyamodtak Ghibu tanár tanácsára, hogy tömeges belépéssel akarták az egyesületet majorizálni és a magyarságot ilyen módon jogaitól megfosztani. Ekkor az EME kétszázötven jelentkező román tag közül csupán négy egyetemi tanárt vett fel, aminek következtében a jogi személyeket ellenőrző bizottság 1929-ben javaslatot tett az egyesület feloszlatására. yégpusztulásunkat''csak úgy sikerült kikerülni, hqgjá a román kormány tudomására juttattuk, miszerint a feloszlatás esetén kénytelenek lennénk jogtalan vagyonelkobzás elmén a Népszövetséghez fordulni. Ugyanakkor beadtunk 1930-ban egy újabb emlékiratot Károly királyhoz. — Az akkor uralmon lévő Nemzeti Parasztpárt el akarván kerülni egy reájuk nézve kellemetlen népszövetségi panasz beadását, 1931 március havában megbízta Eorza egyetemi tanárt, hogy az egyesület vezetőségével folytasson tárgyalásokat a jogi helyzet rendezése érdekében. A tárgyalások alapjául egy tervezet szolgált, mely szerint át kellett volna adjuk az egyetemnek a természettudományi tárakat, saját tulajdonunkban pedig megtarthattuk volna a magyar könyvtárt és kézirattárt,. valamint a régiségtár magyar anyagát. Ezeknek elhelyezésére a román államnak kellett volna megfelelő épületet rendelkezésünkre bocsátania. Megegyezés most sem jött létre s mikor a liberális párt jött uralomra, a tárgyalások ujrafelvételéről már többé szó sem lehetett. Jósika báró enök beszédében meleg szavakkal emlékezett meg az EME életében Is sorsdöntő hazatérésről, méltatva Höman Bálint és Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszterek nagy megértését és jóindulatát. Az elnök megnyitó beszéde után tért át a közgyűlés a napirend két fontos pontjára: az alapszabályok módosítására és a kultuszminisztériummal kötött szerződés megújítására. Az alapszabályok módosításánál figyelembe vették, hogy az 1905-ben történt legutolsó módosítás óta történelmi tapasztalatokban gazdag négy évtized telt el s azok tanulságait a mostani átdolgozásnál figyelembe vették. Az alapszabály módosításával egyidejűleg Kolozsvár, junius 28- A kolozsvári köz. ellátási hivatal bejelentése szerint újabb nagy. arányú élelnitszerjcgylopás történt a szombatra virradó éjszaka- A bűnügy színhelye ezúttal a Horthy Miklós-uti állami elemi isko. Iában elhelyezett IV. kerületi kirendeltség volt. Ismeretlen lettesek hatalmas mennyiségű kenyér-, liszt-, zsír-, hús- és petróleumjegyet vü‘«k d került sor annak a szerződésnek a megújítására is, amelyet az egyesület a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel 1872-ben kötött és 1895-ben megújított, és amelynek értelmében az Erdélyi Muzeum-Egyesület Erdély legnagyobb értékű, de országos viszonylatban' is nemzeti jelentőségű tudományos közvagyonát, az Erdélyi Nemzeti Muzeum minden gyűjteményét és tárát évi 100.000 pengő bérösszeg ellenében a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem használatába bocsátja. Az uj szerződés negyedszázados súlyos megpróbáltatásoknak vet véget az egyesület életében. Bár a szerződés megújítására csak most került sor, valójában Észak-Erdély felszabadulása óta már ennek a szerződésnek a szellemében és feltételeivel működött együtt az egyesület a kolozsvári egyetemmel. A szerződés értelmében a Tudományegyetem használtaiéba és kezelésébe bocsátott kilenc tár közül hét egy-egy tudományszaknak az egyetemen való előadását és művelését teszí lehetővé, a könyv- és kézirattár, valamint a levéltár egyetemes jelentőségű. A tárak bérbeadásáért kapott évi 100.000 pengő felhasználásáról szintén intézkedik a szerződés, kikötve, hogy az ösz- szeg 8/10 része a tárak gyarapítására fordítandó. Ez a kikötés az egyesület óhajára történt. Az EME ezzel akarja egyszer s mindenkorra biztosítani az Erdélyi Nemzeti Muzeum állandó gyarapodását és fejlődését. A szerződés intézkedik a tárak kezeléséről, karbantartásáról, ellenőrzéséről, a tudományos kutatás, a nevelés és r. nagyközönség érdekeinek biztosításáról, a tárak igazgatóinak és tudományos tisztviselőinek kinevezési, illetőleg választási módjáról, ezek felelősségéről,, végül pedig a szerződés felbontásának módozatairól. A szerződés egész terjedelmében világosan mutatja, hogy a magyar kormány mennyire értékeli és megbecsüli az Erdélyi Nemzeti Múzeumot, mint az Egyetem munkájának egyik legfontosabb lehetővé tevőjét, de a legirkább éppen a szerződés befejezése mutatja az egyesület és az Erdélyi Nemzeti Muzeum iránti legteljesebb jóindulatot: mindkét szerződő félnek jogában áll, hogy a szerződést bármikor felmondja. Ebben az esetben az államkincstár vagy egy olyan épületet ad az EME-nek, amelyben minden tárát elhelyezheti, vagy olyan összeget, amelynek felhasználásával egy, erre a célra megfelelő épületet vásárolhat. Végül az államkincstár a szerződésfelbontás esetén egy, a muzeum további fejlesztését lehetővé tevő jövedelmű ingatlant is bocsát az EME rendelkezésére. Tudomásunk szerint a kultuszminisztérium ígéretet tett az egyesület vezetőségének, hogy anyagi áldozatok árán is hajlandó előmozdítani, hogy a háború után az Erdélyi Nemzeti Muzeum saját épülethez jusson s igy Önállósága még inkább kifejezésre jussön, tárai pedig szabadabbán fejlődhessenek. A szerződéssel áll szoros összefüggésben az alapszabálynak az az érdekes részlete is, amely az egyesület feloszlása vagy feloszlatása esetén az EME vagyonának hovafor- ditásáról és kezeléséről intézkedik. Ebben az esetben az egyesület minden vagyona osztatlanul átszáll a kolozsvári latinszertartdsu rám. kát. belvárosi, a kolozsvári református belvárosi, a kolozsvári unitárius belvárosi és a kolozsvári magyar evangélikus egyházközségekre. Ezek kötelesek az átadott vagyont osztatlanul együtt megőrizni és Kolozsvárt tartani. A közgyűlés ünnepélyes hangulatban folyt le, méltóan ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor újabb gazdag történelmi tapasztalatok felhasználásával hosszú évtizedekre biztosítja az egyesület létét, vagyonának békés és biztos fejlődését, s végső fokon az erdélyi és az országos tudományos nevelés, közművelődés szolgálatát. Az eltűnt élelmiszerjegyek felülbélyegezve, használható és forgalomba hozható állapot, ban. voltak, mindegyiken „Kolozsvár köz. ellátási hivatal IV. kirendeltsége“ feliratú kör- bélyegző. A rendőrség haladéktalanul meg. indította a nyomozást az ügyben, amely immár rövid időn belül a harmadik eset Kolozsváron. Ismeretien tettesek nagymennyiségű kenyér-, liszt-, zsír-, hús- és petréleumjegyet loptak az egyik kolozsvári közélelmezési hivatalból Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter nyitotta meg a zalavármegyei iskoiánkiviili népművelési bizottság tanfolyamát Keszthely, junius 28. (MTI.) Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen nyitotta meg hétfőn Keszthelyen a zalavármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság elöadóképzö tanfolyamát. A tanfolyam megnyitásán Hankiss János államtitkár is részt vett. A keszthelyi gazdasági akadémia nagytermét zsúfolásig megtöltötték a hivatalos küldöttségek és a közönség. A minisztert dr. Brandt Sándor alispán üdvözölte, majd Szinyei- Merse Jeriö vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszédében a Keszthely nevével örökre egybeforrott Festetics György gróf és Széchenyi Ferenc gróf emlékét, a keszthelyi Georgikon jelentőségét méltatta, majd Így fejezte be beszédét: — Igen helyénvalónak tartom tehát, hogy nemes Zala vármegye törvényhatósági iskolánkivüli népművelési bizottságának derék harcosai ezen a földön, e 'nagyszerű Intézmények légkörében ültek össze. Épüljenek, gazdagodjanak lélekben, vigyenek nemes kincseket haza népükhöz és yji, friss kedvet nemes hivatásuk folytatásához. A miniszter nagy tapssal fogadott szavai után Hankiss János államtitkár tartott előadást. Rámutatott arra a három sarkalatos főpontra, amely az iskolánkivüli nevelésnek alapja. Ezek között elsőnek kell megemlíteni a tudatosságra való nevelést. A második az ismeretközlés. A harmadik fontos szempont a néphagyományokban való nevelés. Az államtitkár nagysikerű előadása után Markossy Jenő, a népművelési tanfolyam igazgatója köszöntötte a vendégeket. Szavai után Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter köszönetét mondott az értékes előadásokért és Isten áldását kérte a tanfolyamra. Ezután barátságosan elbeszélgetett a jelenlévőkkel, majd fogadta a kántortanitól tisztelgő küldöttséget, majd vitéz gróf Teleki Béla főispán vendégeként Pölöskére ment. Hatvanhat napközi otthon nyitja meg kapuit julius elsején Háromszék megyében Sepsiszentgyörgy, junius 28. (MTI.) Három székmegy ében a kormányzat messzemenő anyagi támogatásával 66 napközi otthon kezdi meg működését julius elsején. A napközi otthonok vezető1 között tanfolyamot végzett diákok vannak. Jogerősen felmentette az Ítélőtábla a Savov-kávéház uzsoravétséggel megvádolt tulajdonosát és fttpincérét Kolozsvár, jun. 28. A kolozsvári törvényszék mellett müködö uzsorabiróság egyes birája ezév májusában Ítélkezett uzsora vétségért a Savoy-kávéház föpincére, Csutak Lajos felett. Ugyanakkor Szilágyi Sándor kávéháztulajdonost is felelősségre vonták, a kellő ellenőrzés elmulasztása miatt. Csuta,k Lajos föpincér a vád szerint egyik vendégének a borlapon feltüntetett árnál két pengővel drágábban számlázta a bort. A föpincér annakidején azzal védekezett, hogy a vendég hárslevelű bort kért, amiből több fajta szerepelt az árlapon. A kiszolgáld pincér tokaji „herceg Windischgratz-féle hárslevelűt“ szolgált fel, amit a rendelő el is fogyasztott. A borlapon 12 pengős árban feltüntetett ital a fizetésnél a fényűzőéi adóval és a pincérszázalékkal együtt 18 pengő 13 fillérre emelkedett. A vendég ezt méltánytalannak tálálta, mert — állítása szerint —i a 10 pengős árban bejegyzett „Mega“ hárslevelű borra gondolt a rendelésnél. Az uzsorabiróság Csutak Lajost 1200 pengő, Szilágyi Sándor kávést pedig 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte uzsoravétség miatt. Az ítéletet mindketten megfelebbez- ték. Az Ítélőtáblán Vékás Lajos dr. táblai elnök tanácsa szombaton tárgyalta az ügyet. A vádat Gyarmathy Béla dr. főügyész képviselte. A védelem részéről Fogarassy dr. és Gyenge László dr. ügyvédek azzal érveltek, hogy árdrágítás nem történt, mert a bort « feltüntetett árban szolgálták ki. ,,Mega" bor ugyanis nem volt raktáron s Így a pincér tokaji hárslevelűt szolgált fel a vendégnek s az nem emelt ellene kifogást. Azt is hangoztatták, hogy már csak azért sem történhetett árdrágítás, mert műsoros helyiségben tokaji bort fogyasztani nem közszükségleti cikk. A biróság helyt adott a védők álláspontjának és mind Csutak Lajos főpincért, mind Szilágyi Sándor kávést — kellő bizonyíték híján — felmentette a vád alól. Az itébt íqgerős.
