Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-29 / 144. szám

Kedd 1943. i un iu 8 29 % '^pviaeiöhák töayvtá pahi,a«2?/t SjcrsRr/'1' ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 3.30, NE­GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 12148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 144. SZÁM NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. KIADJA A LAPKIADÓ RiSZVÉNXTARSASAG TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Reményi-Schneller pénzügyminiszter: \ tisztviselőik, alkalmazottak és munkások fizetését összlftasiffba Ízeli Iiozni az uj őrszsnventilai Kállay Miklós miniszterelnök Szegeden nagyfontosságu beszédet mondott az uj gazdasági rendről és a zsidóbirtokok átadásáról Honvédelem mindenekelőtt! Szeged, jun. 28. (MTI) Az Országos Al­földi Bizottság vasárnap délelőtt Szegeden tartotta nagygyűlését, amely iránt ország­szerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A nagygyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök, mint az Alföldi Bizottság elnöke és Remé- nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter mon­dott beszédet. Megjelent a kormány vala­mennyi tagja és több mint száz képviselő és felsőházi tag is. Az Alföldi Bizottság nagygyűlése alkalmából valamennyi alföldi vármegyéből a főispánok vezetésével népes küldöttségek érkeztek Szegedre. HáJiay Miklós miniszterelnök elnöki meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az uj gazdasági rend alapja a kiegyensúlyozottság és összhangba hozatal a mezőgazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között, továbbá a társadalom minden réte­gének a tisztességes kereset, az élethez és a fejlődéshez szükséges javak biztosítása. Uj árszint a 40 pengős búzaár jegyében Az uj árszint a 40 pengős búzaár jegyé­ben alakult ki, ami azonban nem azt jelenti, hogy az uj árkialakulásnak az az oka, hogy a búzát 30 pengőről 40 pengőre emelték. Az uj árszint felidézőjét sem a tisztviselők fize­tésében, sem a munkabérekben, sem pedig az ipari és mezőgazdasági árak alakulásá­ban nem lehet keresni, kialakítása minden tényező egybevetésével történt. A feladatnak ez volt a könnyebb része. A nehezebb az, hogy az uj árszintböl állandó ár legyen és ez most következik. Kérlelhetetlenül végre kell hajtani mindazt, ami ennek megterem­téséhez szükséges. Figyelmezteti nemcsak a gazdaközönsé­get, de elsősorban a közvetítőket, a keres­A miniszterelnök a továbbiak során a zsi- dóbirfokok elvételével kapcsolatos földhöz- juttatásokkai foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ország nyilvánossága előtt akarja erről a tájékoztatást megadni, hogy véget vessen ebben a vonatkozásban .is minden szóbeszédnek. Rámutatott arra, hogy kor- mányralépésének első napjaiban egy millió hold zsidóbirtokot sajátított ki, amelyből az állam 680.000 holdat niár hasznosított is. Az öt holdon aluli területeket, összesen mintegy 20.000 holdat az ONCsa kapta, hogy sok- gyermekes hadviselt földműveseknek juttas­sa, 5—100 holdig, mintegy 130.000 holdat a Vitézi Szék kapott azzal, hogy a szántóföl­dek 80 %-át legénységi, 20 %-át tiszti vité­zeknek, a szőlők és gyümölcsösök 50 %-át tiszti, 50 %-át legénységi vitézeknek jut­tassa és'■hogy a juttatott teületekböl a régi háború vitézei 30 %-ban, az uj háború vité­zei pedig 70 %-ban részesüljenek. A többi területet az Országos Földhitel Intézet, az erdőket pedig az erdökincstár vette át. A Földhitel Intézet addig gyakorolja az átvett területeken az állam tulajdonjogát, amig azok felhasználhatók lesznek. Házi kezelésbe vettek 97.000 holdat. Ideig­lenes haszonbérbe adtak 89.000 holdat. A régi tulajdonosoknál maradt haszonbérlet­ben 35.000 hold. Az erdökincstár eddig ke­zelésbe vett 160.000 hold zsidó Ingatlant. Ezen felül a birtokpolitikai osztály Idsha- * kedelmet, hogy az ország nyugalmának és rendjének ma azok a legnagyobb ellenségei, akik nem akarják alávetni magukat annak a rendnek, amelyet a kormány most állapit meg és velük szemben semmi kímélet sem indokolható. Az uj lend végrehajtását három dolog aka­dályozhatja: és pedig a feketepiac, a végre­hajtásra hivatott szervek nem megfelelő munkája és végül a' protekcionizmus és a korrupció. Ezzel a három ellenféllel számol a kormány. Köztük az első kettővel fel tudja venni a küzdelmet, bár a nagyközönség tá­mogatására is szükség van, de á korrupció­val szemben, bár az államhatalom minden fegyelmi és bUntetöeszközt felhasznál, a leg­nagyobb támogatást mégis a nagyközönség­től kell kapnia. A tisztviselő, aki lelép a tisztesség útjáról, egy vonalon említendő a katonaszökevénnyel és a magyar közönség­nek is legszentebb hazafias feladata üldöző­be venni mindent, ami ezzel összefüggésbe hozható. Az Igazi bünrecsábitó az, aki az árakat tulfizeti. Nemcsak azokra kell tehát a törvény teljes szigorával lesújtani, akik megtévednek, hanem a megvesztegetőkre kell ráütni, mert ők akarják öncéluságból felbontani a .rendet és megingatni a bizal­mat. Senki se higyje, hogy nálunk megin­gott a tisztviselői tisztesség, de újabban — sajnos — erőt kezd venni az országon a gya­núsítás és a rágalmazás. A nemzet érdeké­ben kér mindenkit, ne üljön fel annak a há­borús szellemnek, hanem nézzen utána min­dig annak, amit hall és ha csakugyan ta­pasztal valaki visszaélést, arról tegyen meg­felelő helyen jelentést és ezzel legyen segít­ségére az államhatalomnak, de ne legyen hlrhordozója ki nem vizsgálat, meg nem állapított koholmányoknak. szonbérletbe adott 150.000 holdat, a továb­biakra pedig e’járás van folyamatban. Ezután kijelentette a miniszterelnök, el­érkezettnek látja az időt arra, hogy a zsidó birtokokat fokozatosan és a leggyorsabb módon végleges tulajdonba juttassa. Ezt a kormány ennek az évnek folyamán meg Is kezdi. Elsősorban azokat tartja jogosultnak a juttatásra, aki a most folyó háborúban vi­tézség! érmet szereztek, a továbbiakban azo­kat a hivatásos földműveseket, akik a régi és az uj háborúban szerzett hadirokkantsá­guk egyéb katonai szo'gálatuk, szakképzett­ségük és gyermekeik számának mértékével a tűzharcos törvényben megállapított sor­rendben jöhetnek figyelembe. Az egyetemes nemzeti célokat és nem az egyénieket tartja szem előtt és olyan földbirtokpolitikát fog vezetni, amely az országnak biztosítja az ellátást, a földön dolgozóknak pedig a meg­élhetést. Kormányzó Urunkat üdvözli a nagygyűlés Végül javasolta, hogy a nagygyűlés táv­iratban üdvözölje a Kormányzó Ur őfőmél- tóságát. A nagygyűlés közönsége a minisz­terelnök indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A miniszterelnök beszéde után Tóth Mik­lós, a bácskai gazdasági bizottság elnöke és Deák János szegedi gazda szólalt fel. Mind­A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a gazdaságpolitika vezérelve változatlanul két szóban foglalható össze: a honvédelem min­denekelőtt. Valamennyien katonái vagyunk a hátsó frontnak. Dolgoznunk kell erőnk végső megfeszítésével azon a helyen, ahová a sors állított bennünket. Tisztességről és becsületről kell tanúbizonyságot tenni egyé- érdekeink háttérbe szorításával és fegyel­met, engedelmességet tanúsítani a fronton küzdő katonáink példájára. Gazdasági téren az előfeltétel a termelési ágak és a foglalkozási körök Közötti harmó­nia és az egyensúlyi helyzet megteremtése. Ez lényegében árkérdés. Ezután rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek a háború óta emelöen hatottak az árszínvonalra. Ezek a tényezők eddig moz­gásban tartották az árszínvonalat, de ezt a fejődés! folyamatot most le kell zárni. A A munkások, tisztviselők, nyugdíjasok, általában a fizetéses alkalmazottak fizetését is hozzá kell idomítani az újonnan kialakí­tott árszínvonalhoz, különösen a kisebbekét, akik arra leginkább rászorulnak. Az 1938 A gazdaságpolitika következő feladata az árszínvonalnak minden .erővel való tar­tása, az áraknak, béreknek és fizetéseknek rögzítése. Hangsúlyozta a pénzügyminisz­ter, hogy a közellátást csakis egyenletes és igazságos szétosztással lehet biztosítani. A közellátási szervezet rendszeres kiépítésének máris vannak eredményei, mint aminö a kenyér- és lisztfejadag emelése, a textil­ellátás terén beállott javulás. Ha az első­rangú ellátási cikkekből mindenki meg­kapja a háborús viszonyokhoz mért részét A pénzügyminiszter ezután a pénzügyi politikával foglalkozva, rámutatott arra, hogy a pénzfelesleget vissza kell vezetni az államkincstárba, illetve megtakarítás utján a pénzintézetekbe. Az egyik az adó, a má­sik a hitel politika kérdése. Az államház­tartást a mult évben is a hadviselési költ­ségekkel együtt túlnyomórészt az adókból fedeztük. Tisztában van azzal, hogy az adók elég súlyosak és e helyről is köszöne­tét mond az ország lakosságának ezért az áldozatkészségért. Kötelessége azonban, hogy további áldozatokat kérjen a nemzet­től. Elsősorban a fényűzést és a luxust fogja, megterhelni, de az állami szolgálta­tásokért járó dijakat, tarifákat és mind­azokat az adókat tételesen, tehát nem szá- zalékszerüen állapították meg, az árszínvo­nalnak megfelelően fogják megállapítani. A másik csoportba tartoznak azok az adó­emelések és uji adók, amelyek semmiféle befolyást sem gyakorolnak az árszínvo­nalra. Ide tartozik elsősorban a rendkívüli mezőgazdasági árakat, az ipari árakat, a munkabéreket, a fizetéseket, nyugdijakat és adókat harmónikusan meg kell állapí­tani és ez az, ami most megtörténik az uj gazdasági évben. A mezőgazdasági árszínvonal a 40 pengős búzaáron épül fel. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanilyen arányban emelkedjenek a többi mezőgazdasági cikkek árai is, hanem azt, hogy az összes mezőgazdasági cikkek árai a 40 pengős búzához viszonyítva, egymás között is harmóniában lesznek. Az ipari árakat úgy fogják megállapí­tani, hogy a termelés polgári hasznot bizto­sítson az iparnak. Igen nagy probléma a kereskedelem kér­dése. Szükség van a valódi és szakértő ke­reskedőre, viszont ezeknek is meg kell elé­gedniük a polgári haszonnal. óta bekövetkezett áremelkedéseket termé­szetesen nem lehet teljesen kiegyenlíteni a ezért áldozatot kell kérnünk ezektől a tár­sadalmi rétegektől is. Sorsukon javit majd a közellátás johb megszervezése. az előirt minimális áron, akkor meg fog­nak szűnni a fizetés- és béremelési törek­vések. De ez talán a legerősebb fegyver is a fekete piac ellen. Ebben a kérdésben az egész nemzet egységes összefogására van szükség. Mindenki lássa be, hogy a nemzet elleni bűn a feketén vásárlás. A fekete áru azt jelenti, hogy valakinek a szájából el­vonjuk a falatot, akinek szüksége van rá, olyan egyéb javára, ki már megkapta a maga részét. hadiadó, amelyet azok fizetnek majd, akik fegyveres szolgálatot nem teljesítenek, vagy nem teljesítettek a mostani időkben. Meg­terheljük a teherbíró lakosságot Is, a na­gyobb vagyonokat s elsősorban azokat a személyeket, akik az ország nehéz idejében a gazdasági válságon és a háborús Időkön keresztül vagyonokat tudtak szerem!. Ez elsősorban és természetesen a zsidókat fogja érinteni, de érinti majd azokat a keresmé­nyeket is, akik nagyobb vagyonokat sze­reztek az utóbbi időben. Megadóztatjuk azokat is fokozottabban, akik ma lényege­sen magasabb jövedelmet élveznek, mint 4-—5 évvel ezelőtt. Magyarországon nincs szó inflációról A pénzügyminiszter ezután hangoztatta, hogy azt szeretné, ha a háború befejezté­vel a mezőgazdaságnak nem lenne adós­sága, annál kevésbbé, mert uj feladatok várnak a magyar mezőgazdaságra: a kül­földi verseny, legyőzése a termelési átlagok Elérkezett az idő a zsidóbirtokok végleges tu'a dorba juttatására Az uj árszinvonalhoz igazodik a tisztviselők és fizetéses alkalmazottak javadalmazása is Minden erővel tartani kell az uj árszínvonalat Uj adók és adóemelései ketten a gazdatársadalmi, különösen az al­földi gazdaproblémákkal foglalkoztak. Ez­I után Reményi-SchneUer Lajos pénzügymi­niszter állott fel szólásra.

Next

/
Thumbnails
Contents