Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

1943. M Jt J V 30 Roy Harmon» az 17. 5. Army hőse Püspök - g fógyfürdő I : • ív agy várad mellett 600 év óta használják eredménnyel 43",C. kénes, rádiumos hőforrásait reuma, kösrvény, Ischias, trombózis, ízületek és izmok csuzos bánfáiméinál, mindenféle női betegségeknél. ISZAPFÜRDŐ, forró iszappakolósok. Erdély egyetlen hullámfürdője. Díjmentes prospektus. Békebeli ellátás­1930 táján történt Budapesten. 'Az ide­genforgalom. addig ismeretlen méretei­ben, kezdett virágozni. Külföldi rendszá­mú luxusautók suhantak a körutakon s jókedvű, gondtalan idegenek szórták a pénzt a dunaparti éttermekben. A Duna­ikorzó akármelyik nagy nemzetközi für­dőhely sétányának beillett volna. Néme­tek járták kezükben Baedeckerrel a lát­nivalókat, franciák hüsöltek a terasszok piros napernyői alatt s amerikaiak hel- ßöetak a strandokon. I Egy forró júliusi délelőtton fekete lujc- tiszuskocsi állott meg a Gellért-szóüó előtt. KA portás hajbókolva emelte le az uj ■vendég csomagját. A főportás, aki úgy i'trónolt a hűvös, márványfala hallban, [mint valami ismeretlen istenség főpapja, mieg állapította a vendégkönyvből, hogy • az újonnan érkezett orvos és Newyork- ífeöl fűn. Az amerikai vendég felment a szállodába, kissé rendbeszedte magát, az­tán lesétált a Gellert hires hullámfürdő­débe. Vállas, keményizmu, pompás ter­metű férfi volt. Nem csoda, hogy min­denki utána fordult. Amint azonban Qtosszu elegáns lépésekkel végigment a !napozó kőkockáin s hatalmas lendülettel jţbelevetette magát a halványkéken gyön­gyöző hahókba — kitört a botrány. Ki­pirult arcú, hadonászó yankeek rohanták meg a direkciót s az asztalt verve köve­telték, hogy a newyorki orvost azonnal ^távolítsák el nemcsak a fürdőből, hanem tatfUodából is. Ellenkező esetben — etették hozzá fenyegetően — valamennyi amerikai állampolgár elhagyja a szállo­dát és gondoskodnak arról, hogy soha többé yankee ide be ne tegye a lábát. Mi volt a bűne a magas, szélesvállu newyorki doktornak? Gengszter volt, vagy valami hasaárulási bimper főszerep­lője? Esetleg veszedelmes emberrabló? Szó sínes róla. Az orvosnak egyetlen, de megbocsáthatatlan bűne volt — a fekete testszin. A newyorki doktor ugyanis — -jiéger volt. Magyarországon már azelőtt is hallga- Úólagcrsan tudomásulvették, hogy Ameri- ikéban üldözik és megvetik a négereket. ţDe valahogyan mindezt nem vették egé­szen komolyan, mint ahogy csak úgy í<mellékesen, félig odafigyelve regisztrál­tjuk azt is, hogy Kínában újra éhenhalt vagy tízmillió ember. Ez az eset azonban, amivel annakidején bő részletességgel foglalkozott a pesti sajtó, rámutatott azokra az áthághatatalan válaszfalakra, -/amelyek Amertka fehér és néger társa­dalmát elválasztják egymástól •.stm-r»*- • úr .,*■* tokai, isméi pontosan ugyanabba a sorba jognak süllyedni, mint a háború előtt. Mert jellemző, hogy mialatt az ameri­kai propaganda vadul támadja Német­országot fajvédő, zsidóellenes magatartá­sa miatt, ugyanakkor az USA a legszél­sőségesebb, kategorikus fajvédő politiká­ját folytatja immár évszázadok óta a né­gerekkel szemben. S ha az utóbbi évti­zedben, a vezető európai nagyhatalom, Németország befolyása alatt megnyir­bálták a zsidóság jogait, Amerikában már történelmi múltja van a négerek el­nyomásának. „No coloured people wanted!“ Szabad fordításban ez körülbelül igy hangzik: Nincs szükségünk színes népekre!,'Ez 'a felírás ott díszeleg majdnem mindenütt Amerikában. Szállóige, ami közvéle­ményt, az Egyesült Államok döntő .több­ségű angolszász népességének álláspont­ját fejezi, ki. Mert hiába vívta annakide­jén felszabadító háborúját Észak Dél el­len, a rabszolgaság megszüntetése nem hozta meg a négerek igazi szabadságát. A törvény betűi szerint egyehlőek a fe­hérekkel, de jaj volna annak a négernek, aki élni is merne ezzel. Délen, a nagy ültetvények világában nincsen rabszol­gaság, de a néger munkást ravasz bér­szerződések, megfizethetetlenül magas kamatok még a rabszolgaságnál is job­ban kiszolgáltatják a fehéreknek. A háttérben pedig ott van a félelmetes titkos társaság, a Ku-Klux-Klan, az an­golszász fajtisztasági törekvések elöhar- cosa s ez a szervezet lincseléssel, akasztá­sokkal, gyilkossággal is szolgálta a faj­védelmet. A „békés“ eszközökkel dolgozó angolszász fajvédelmi mozgalomnak sike­rült visszatérítenie a négerek nagyrészét az ültetvényekre. Ma körülbelül három és félmillió néger él a városokban s mintegy hétmillió a vidéken. * Érdekes az is, hogy tulajdonképen kit is tekintenek négernek az Egyesült Álla­mokban? A dél- és keleteurópaiakat pél­dául szintén félszinesnek számítják s majdnem ugyanaz a megvetés a sorsuk, mint a feketéknek. A négerek egyes, va­gyonosabb, részben értelmiségi rétege pontosan azt az életmódot folytatja, mint a. fehérek s külsőben is teljesen hozzájuk idomul. A négerek gyakran halványab­bak és kevésbé „négerek", mint jóné­hány fehér, de néhány jelből mégis csal­hatatlanul felismerik bennük a fekete eredetet. S akiben felismerik a néger vérkeveredést, az már nem lehet egyen­rangú társadalmilag. Vannak szőke, kék- szemű néger nők. Gyakran csak 16—18 éves korban üt ki rajtuk a faji bélyeg (tulfiosszu ujjak, felfelé iveit ujjhegyek), de akkor menthetetlenül kitaszitják őket a fehérek társadalmából. A négerek társadalmi gettóban élnek. Minden déli város mellett ott terpeszke­dik a „fekete város", kövezetlen utcái­val, roskadozó faházaival. Ennek a vá­rosrésznek csatornázásáról, tisztogatásá­ról, világításáról senki sem gondoskodik. Ez a magyarázata annak, hogy mig a fe­hér negyedekben átlagban 12.1 százalék- a halálozási arányszám, a néger negye­dekben 20.5 százalékra is felmelkedik. A legtöbb déli államban külön vasúti kocsikban kell utazniok s a fehérek szál­lodáiba csak mint szolgák tehetik be lá­bukat. Délen külön templomaik, színhá­zaik vannak s a néger csak a konyha­bejáraton át mehet be a fehér ember há­zába, még akkor is, ha annál gazdagabb és esetleg magasabb képzettségű is. A jótékonysági intézmények nem támogat­ják őket s a bíróság előtt jogegyenlősé­gük csak mese. Bár rabszolgaság nincsen, ma is lehet néger munkaerőt vásárolni, távozni aka­ró néger munkását pedig bárki nyugod­tan ütheti, verheti, akár el is pusztíthat­ja, senki sem fog felszólalni ellene, mert a fehér emberi a társadalom és a rend­őrség védelmezi. Az olcsó néger munkaerő versenyén túl az amerikai négergyülölet mélyebben fekvő oka a szexuális félelem, a fehér nő meggyalázásától való rettegés. A lincse- lések legnagyobb részét olyan négereken hajtották végre, akik fehér nőt becstele- nitettek meg. S ha a nép nem hajtotta végre az ítéletet, úgy a bíróság küldte a halálba a megvádolt négert, gyakran olyan esetekben is, amikor nyilvánvalóan a fehér nő volt a kezdeményező fél. Ter­mészetesen a néger nő ezzel szemben sza­bad préda. Északon valamivel jobb, de lényegében nem más a négerek helyzete. Newyork a, legnagyobb néger város, Harlemben háromszázezer néger lakik. Chicagóban kétszázezer. Renkivül igénytelenek ş ezért félelmetes verseny elé állítják a tanulatlan fehér munkásakat, akik éppen e'zé'rt halálosan gyűlölik őket. A néger nem. lehet tagja a szakszervezeteknek s gyakran valóságos pogromokat rendez­nek közöttük. A keleti nagyvárosokban, ahol renge­teg a bevándorolt idegen elem, — akik félig-meddig maguk is kiközösítettek, — valamivel enyhébb a sorsuk mint másutt, de szállodákba, uszodákba üt sem szabad bemenniök. A fehér társaság még a leg­kiválóbb szellemeiket is kiközösíti. Az északi nagyvárosokban széles néger ér- elmiségi réteg él tökéletes vesztegzár alatt; kitűnő Írók, művészek, tudósok, akiknek működését csak fajtestvéreik is­merik. A telivér amerikai, azaz az angolszász népelem, lényegében belső ellenségnek tekinti a négereket, amely a sárgákkal való leszámolás esetén hátba fogja tá­madni az USA-t. Ez a félelem ott van minden igazi amerikai szivében s tekin­tettel arra, hogy az angolszász rétegek erősen haladnak a terméketlenség felé, mig'a négerek minden elnyomás óllenére hihetetlenül szaporák, nem is tekinthető alaptalannak. Most egyetlen hadihajó elkeresztelésé- ijel akarja Roosevelt elfeledtetni a nége­rekkel mindazt a sérelmet és megbon­tást, amit évszázadok folyamán elszen­vedtek. Pillanatnyilag szükség van a né­gerek vérére, nagy kérdés azonban, hogy sikerülni fog ilyen szépségflastromokkal eltakarni ezt a súlyos és lényegében meg­oldhatatlan problémát. Szegény, halálá­ban felmagasztalt Leonard Roy Harmon vére aligha fogja lemosni mindazt a. megalázást és korbácsütést, amit a feke­ték a szabad és emberszerető Amerika földjén elszenvedtek. NAGT EMSS Nyári divat Mindez abból az alkalomból jut eszünkbe, hogy az Egyesült Államokban nagy ünnepélyességgel „Hármon" névre kereszteltek egy hadihajót. Az U. S. Navy legújabb hadihajójának névadója nem más, mint az amerikai hadsereg egyik feketebőrű katonája, Leonard Roy Harmon, aki a Gnadalcanarnál vívott harcokban hősi halált halt. Ez az első al­kalom különben, hogy négerről neveznek el hadihajót Amerikában. Nyilvánvaló, ez az ünnepélyes aktus sízt kívánja, jelképezni, hogy az Amerikai %Egyesült ĂHamok keblére ölelte fekete Igyermekeit. Az amerikai hadseregben néger tiszteket neveztek ki szép saAm- onal, sőt. még néger tábornok is van, aki n feketeezinü csapatok legfőbb parancs­noka. A szándék cseppet sem, kétséges. Az U. S. A.-na)c katonákra van szüksége. Közismert, hogy az amerikai fiatalság legnagyobb része erősen pacifista hajla­mú s nem hajlandó önszántából felöltem az egyenruhát. Ezzel szemben az alantas sorban élő, minduntalan megalázásoknak kitett négerek, akiknek nagyrésze olyan rossz sorban él, hogy a katonai zsold, egyenruha és főleg az állandó megaláz­tatások megszűnése rendkívül vonzó szá­mukra, nagy számmal állanak a hadsereg szolgálatába. Ezzel az Unió két célt is elér. Mindenekelőtt a maga fehér ember­anyagát kiméit s ugyanakkor a háborús veszteségek utján csökkenti a négerek számát, Mindezekből érthető, hogy Roose­velt kormányzata egész propagandagépe­zetét felhasználja arra, hogy az amerikai négereknek bebizonyítsa, jobb idők kö­vetkeznek rájuk a háború végével, meg­szűnik a társadalmi és gazdasági elszige­telődés és kiszolgáltatottság, de termé­szetesen csak abban az esetben, ha a né­gerek vállalják a háborús sorsot és áldo­zatokat. Aki azonban ismeri az „emberi egyen­lőségért és szabadságért“ küzdő Ameri­kai Egyesült Államok társadalmi maga­tartását és közvéleményét, tisztában le­het azzal, hogy mindössze propaganda- fogásról van szó s amint az amerikai né­gerek meghozták a megfelelő véráldoza­Fenti, eredeti terveinken ismét néhány csinos nyári ruhát, illetőleg köpenyt muta­tunk be hólgyközönségünknek. Első rajzunk példaképül szolgálhat arra, hogyan lohet maradék-anyagból csinos ru­hát készíteni? Második rajzunk imprimével diszetett csi­nos nyári köpenyt ábrázol. A harmadik rajzon szereplő hölgy csinos shanktung- koszttimöt visel. Utolsó rajzunkon úgyneve­zett kombinált j-uhát mutatunk be. Hátát egybeszabják az előre jövő széles övvel. TUD9A-E ÖN?... ,.. hogy a kövérség Kínéban a jólét jele és az európai kereskedők Kínában annál na­gyobb hitelnyújtási készségre számíthattak, minél nagyobb testi terjedelemre hivatkoz­hattak? A sanghaji kereskedők ezért új­évkor programmszeriien megmérették ma­gukat, hogy az ilyenkor szokásos udvarias- sági látogatások alkalmával kínai üzlet­feleiknek beszámolhassanak testsúlyukról. Amióta azonban a leggazdagabb keresliedök is autó helyett kerékpáron mennek napon­kint irodájukba, a Buddha-pocak természe­tesen ritkaság lett és ezzel .együtt a korlát­lan hitel korának is befellegzett, ...hogy a Röntgen-sugár felfedezése (a felfedezésnek egyébként az idén van ötve­nedik évfordulója) a laikus közönség köré­ben a legfurcsább elképzelésekre adott al­kalmat ? A legszélesebb rétegek hittek ab­ban, hogy a jövőben mindenki Röntgen- készüléket hordhat magával és embertársait tetszés szerint átvilágíthatja. Amerikában egy élelmes vállalkozó nyomban forgalomba, is hozta „a Röntgen-sugaras színházi lát­csövet“; mire.egy másik amerikai cég nyom­ban elérkezettnek látta az alkalmat, hogy az aggodalmas hölgyek megnyugtatására „Röntgen-sugármentes fehérneműt“ vessen piacra. ... hogy a legújabb német orvosi kutatá­sok szerint a savanyukáposztalé vitaminok­ban, ásványi sókban, mészben és vasban való gazdagsága folytán igen értékes táplá­lék, ezenkívül pedig enyhe tejsavtartalmánál fogva az étvágyat és emésztést is fokozza és igy az anyagcsere Sénkitésével is jóté­kony hatást fejt ki. A német orvosok a tej­sav ellensúlyozására a káposztalé édesitését ajánlják. ... hogy Augusztus császár, aki ugylátszik sokat adott arra, hogy a cirkuszi játékok közönsége illendő külsővel jelenjék meg, a személyes vendégeinek tekintett cirkuszláto­gatókat abban a kedvezményben részesítette, hogy a belépőjegy felmutatása ellenében a császárt borbélyokkal ingyen borotvdltathat- ták meg magúkat t. PÁNIM BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZAk Központi fekvés. * Korszerű kényeiev tSZÁLLÓ I Eqíjdqjjas szobdk * 6*— F-tőf 12- P-ig kţ Kétágas szobdk 9*— P-től 18*— P-ig ' Éttermében Veres Károly és c'gány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló ClilIP■ , i--iniTUHflirTTH.r. 'l’wm.Tiraigg p kengh a. Polgári d?«k.

Next

/
Thumbnails
Contents