Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

1943. M a J V if 30

MQetJBVrEhrxAgş

Szomorú történelmi emlékek, beszédes okmányok és múltbéli kuriózumok Kolozs vármegye levéltárában

Hit Irt 1838-ban a „Posti Rendőrség" az Európaszerte dühöngő pestisfcrvány „esmertető jegye rő " ?

Kolozsvár, május 29. A vármegyeháza épületének egyik földszintes helyiségében Hátuk, a vármegye levéltárában. Az előttünk lévő hosszú asztalon régi, porlepte okmányok tornyosulnak. Aki nem ért ezeknek a megfakult írásoknak a nyelvén, annak nem Is jelenthetnek semmit. Legfeljebb hűnwnögetve kéziébe veszi, aztán pedig újból az asztalra teszi. De, aki „otthon'' vas a megfakult Írások birodalmában, az kifcámozoa belőlük az értelmet, az értéket, mint a dió külső burkából az Ízes dióbelet. 8 a következő pillanatban már izeket Is érez, főként a leikével. Megfeledkezik háborúról, jegyreadszerről s mindenről a világon, ami ma kőről veszi s már csak a múltban él. Lehetnek porosak, megfakultak az akták, de a múlt, amely belőlük vallatásunkra feltámad, bizony élő és erősen sokat mondó.

Ezekről a dolgokról beszélünk Simon Károly vármegyei fölevéltárossal, amikor kezünkbe ad egy lepedőnagyságu, plakátszerü okmányt. 6s ahogyan jobban szemügyre vesszük, a következők derülnek ki:

Az „akta“ nem egyéb, mint (jrandp erre Emil dr.-nak, Erdély 1918-ban volt kormánybiztosának egyik levele Kolozs vármegye alispánjához. Nem is ez a levél a fontos, hanem a hozzácsatolt „melléklet“. Mert ez a mellékjét a szövetségesek és Ausztria-Magyarország között megállapított fegyverszüneti szerződés eredeti, francia szövegének magyarnyelvű fordítása! ... A gyászos trianoni szerződéshez vezető első lépcső... A fegyverszüneti szerződés főbb pontjai egyébként* a következőképpen hangzanak :

A magyar kormány összes csapatait északra vonja vissza. Erdély kiürítése 8 napon befejezendő. A szövetségesek teljes

Zongorát, pianinót. hármán umot § veszek.

Hívásra leutazom.

Farkas, Kispest, Egert-ulca 28. |

——mmrrnmmmm———— —mn»»

hatalommal szálljak meg a kiürített területet.

A magyar hadsereg leszerelése szárazon éti vizen, kivéve a 6 gyalog és 2 lovashad- osztályt, amelyeknek feladata a rend fenntartása. ,

Ugyancsak 1918-ból való a következő okmány is, amely egyben „távirat valamennyi főszolgabírónak":

— Az erdélyi fókormánybiztosság távirati megkeresés folytán valamennyi városi és községi nemzeti tanáccsal közlendő, hogy a magyar nemzeti tanács erdélyi bizottsága december 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a gyulafehérvári határozatok egyoldalú-. sága ellen és a nemzet önrendelkezési jogának a huszonhat keleti vármegyében való érvényésitése céljából nagy gyűlést rendez. Kérjük a népakaratnak községenként! s városonkénti képviseletéről gondoskodni. Kormánybiztos.

A távirat keltezése 1918 december 18. Néhány nappal ezután Erdélyt és Erdély fővárosát, Kolozsvárt, ellepték a „hódítók“...

Ettől kezdve az események már gyorsan peregnek s Erdély fölött mégis megáll az

Id«,'..

*

Erdély idegen uralma alatt a megszállók számtalanszor szemünkre vetették „türelmetlenségünket“ és „elnyomó politikánkat". Ennek ellenkezőjét pedig sok más okmány és kézzelfogható tény mellett' ugyancsak a vármegye levéltárában kezünkbekerült hiteles jegyzőkönyv is bizonyltja. Keltezése: 1869 március 21. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy Kolozs vármegye gróf Eszterházy Kálmán elnökletével lefolytatott állandó bizottsági gyűlésének jegyzőkönyvét román nyelven Is vezették ... A jegyzőkönyv aláírója az elnökön kivül Ioane St. Siuhitiu. Not. Comit.

*

Itt egy másik eredeti „bizonyíték". 1870- ből származó román-magyar nyelvű nagyszerűen szerkesztett cselédkönyv. Eisö jésze a törvényeket, másik része a szolgálati bizonyítványt tartalmazza.

*

A vármegyeház pincéjéből felhordott számtalan hiteles történelmi okmány között találta meg Simon Károly vánnegyei íőle- véltáros a „pestis esmértető jegyei", 1838- ból származó, 147 oldalas, „1‘estis-Rendőrségi Rendeletek“ című könyvecskét is. A rendeletek megjelenése előtt ugyanis nagy pestisjárvány dühöngött nemcsak Magyar- országon. de szerte Európában. A „Pesti- Rendőrség" jónak látta tájékoztatni a lakosságot a nagy veszedelem „esmertető jegyeiről" s azt a következőképpen határozza meg:

„ha a nem-orvosoktól is nem egy köny- nyen sokáig félre esmérhetö kórjelek (symptomák) is arra mutatnak;

ha a sirhal.unak sokasága a temetőkben szembetűnőiig szaporodik;

ha a lelkészek betegjeiket csak ritkán, sietve és felette elővigyázólag látogatják meg, a halottakat pedig temétéskor csak bizonyos távolságban kisérik;

ha az előkelőbbek vagy vagyonosak a gyanús helyt egészen odahagyják, falusi lakjaikba, vagy kertekbe vonják vissza magokat, vagy a köznép erdőkbe és magányosságokba vonni, magában a helységben pedig a lakhelyek mindinkább üresülnek.“

*

— Semmi sem uj a nap alatt — jut eszünkbe a nagy figyelmeztetés, amint a régi és ujabbkeletü levéltári okmányokat böngésszük. Az okmányok és rendeletek keltezése óta sok idő eltelt, de a mai Idők dolgai is mind, mind a régiekben gyökereznek. Az ember azt hinné például, hogy az az állami sorsjáték újkeletű találmány. Pedig nem az. Ezt bizonyítja az „Első magyar királyi állami sorsjáték propagandafüzete“, sőt ezt bizonyítják az első nyerőszámok listái is. 1869 november 30-&n 1...

*

Természetesen nem ezek a legfontosabb okmányok a vármegyeháza pincéjéből előkerült akta-halmaz között, hanem azok a történelmi vonatkozású iratok, amelyek most újból visszakerülnek méltó helyükre, a vármegye levéltárának polcaira. Helyük azonban nem csak itt' van, hanem a köztudatban ia. De, hogy odajuthassanak, hogy közkinccsé váljanak, előbb fel kellene dolgozni s nyilvánosságra kellene hozni azokat. De ez már történészek dolga ..,

Só

Könyvek között

ESSAI) BEY:

EGY ORSZÁG TRAGEDIANA (II. MIKLÓS CAR)

(Griff-könyvkiadó kiadása)

Az utolsó Romanov tragikus alakjával már sok írás foglalkozott, kevés mii állította anentoaa az olvasó elé olyan «uggesz- tiv erővel, mint Eesad Bey számtalan forrásmunkára támaszkodó, kiváló történelmi életrajza.

Megtörtént események sorakoznak fel a maguk rideg valószerüségében és drámaisá- gában s a könyv mégis úgy hat, mintha- régmúlt időkből fennmaradt, valószínűtlen monda lenne. Pedig érzékelhetően a közelmúltban történt, a történelmi távlatot talán még vitatni is lehetne. . . Es mégis! Ennek okát abban a szertelen, misztikummal teli, különös világban kell keresni, amely olyan lenyűgöző erővel támad fel a könyv lapjain.

Bssad Bey müve mégsem H. Miklós Oroszországinak. hanem a szerencsétlen sorsú cár életének tragikus csattanóju regénye, II. Miklós a világtörténelem félremagyarázott nagyságai közé tartozik. Az- utolsó cárról keringő tengernyi valótlanság és rágalom talán nem is a tudatos hamisítók bűne, hanem inkább a hamis mértéké, amellyel ezt a drámai embersorsot általában mérték. Ebben a könyvben kísérteties élességgel rajzolódik elénk az egyeduralom Donkihottejának portréja s szinte oknyomozó alapon döbbent, rá bennünket a szerző a cári cselekedetek belső inditóokaira. Végigkövetjük elnyomott gyermekkorán, előttünk serdül férfivé, meg« ismerjük házasságát, környezetét, híveit és ellenségeit, kétségeit, tépelödéseit és viasko- dásait, ott állunk mellette á történelem iszonyatos viharában s ott vagyunk a jeka- terinburgi Ipatjev házban is, ahol eldördültek egy dinasztia életére pontot tevő fegy- verlövések.

Az Izgalmasan megirt könyvet, amelyet egyébként Kassai Zoltán fordított kitünően, nemcsak érdemes, hanem — a tájékonott- ság érdekében — kötelesség is elolvasni.

SZÖNYI ISTVÁN: KÉP

Megjegyzések a művészetről.

A jeles művész könyve a „Kultúránk könyvei“ sorozatban jelent meg, amelyben a legelhivatottabbak Írnak mesterségükről, tudományukról, művészetükről. Magyar tudó-, sok, művészek és Írók müvei ezek az Ízlésesen kiállított könyvek, amelyek szerzői magyar szemszögből nyilatkoznak meg az egyetemes kultúráról.

Szőnyi István könyve egy minden előítélettől és korlátoktól mentes alkotóművész igazi, egyéni megnyilatkozása. Azt mond« hatnók, hogy olyan egyszerű és közvetlen, mint minden nagy mü, amellyel foglalkozik. A kiváló művész irá3a a művészet szemléletéről lerántja azt a sok bonyolult és kusza elméletet, amellyel a művészi kérdések megítélését oly sokszor elhomályosítják.

A 16 művészi képpel díszített könyvet, amelyet a művészet barátai valóságos kis breviáriumnak tekinthetnek, a budapesti dr. Vájná és Bokor könyvkiadó cég adta ki.

CSÉRY DEZSŐ: ÍTÉL A FÖLD

Cséry Dezső „ítél a föld“ cimü falu« tárgyú regényét kezünkbe véve arra gondoltunk, vájjon nii „újat" mondhat a szerző arról a már előtte annyira elcsépelt témáról 7 Äs meg kell állapitanunk, hogy amilyen .kedvezőtlen előítélettel vettük kezünkbe Cséry regényét, éppen olyan jó érzéssel tettük le a könyvet. Cséry Dezsőt eddig csak mint elbeszélőt ismertük, ez a drámai erejű irás az első regénye, A föld megrázó regénye. Szereplői pedig a földet szerető és a földet gyilkoló nép. Meit a földet nemcsak szeretni, hanem meg is lehet gyilkolni s hogy ki viselkedik a földdel szemben igy, agy úgy? — arról maga a föld mond megfellebbezhetetlen Ítéletet .. . Cséry Dezső regényében nemzedékek vonulnak fel és vív- ják meg előttünk kemény tusájukat a földdel, a földért. Kegyelmet nem ismernek egymás iránt, de a föld nem is szorul az ö kegyelmükre, egyformán hordozza hátán a Jókat és gonoszokat, csupán a végén Ítél. ítéletében meg kell nyugodni, mint ahogyan ennek a regénynek hősei is megnyugszanak. Mert „A csatakos föld fölött is él az laten ..

Ami kifogásolni valónk volna Cséry Dezső regényében, az a tájszólások sűrű használata. Hiszen meg vagyunk győződve arról, hogy regényét nem azoknak irta, akikről irta, holott az egyszerű népek sokat okulhatnának belőle, nemcsak a felsőbb rétegek.

A tájszólások egymásra való felbukkanása azonban megnehezítik a máskülönben rendkívül lenyűgöző meseszövés követését

Cséry Dezső „ítél a főid“ cimü regényei a „Griff“ könyvkiadó adta ki gtedn kiállításban, JU