Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-11 / 82. szám

1943,. ÁPRILIS 11

A Meleorológiai Inlézef

felhivása

A Meteorológiai Intézet április 12-töl 17-ig a magasabb légrétegek tanulmányozására légkörkutató műszereket bocsát fel. A Vesszöfonatu kosárban elhelyezett műszert kb. két méter átmérőjű fehérszinü gumigömb viszi fel a magasba. A léggömb el- pukkanása után a müszerkosár eltöemyö segítségével ér földet.

Az Intézet kéri a megtalálót, hogy azonnal sürgönyözzön a Meteorológiai Intézet, Budapest címre. A kosarat, ejtőernyőt és ballonalkatrészeket gondosan őrizzék meg addig, amig a visszaszállításra utasitást nem kap. Szigorúan tilos az állami tulajdont képező müszerkosár felbontása, mert a műszerek feljegyzései tönkremennek. Aki a műszert sértetlenül beszolgáltatja 20 pengő jutalomban részesül és költségeit a Meteorológiai Intézet megtéríti.

SAKK

156. SZÁMÚ FELADVÁNY Wartmann H. (Drezda.)

a bedé t </ h

KÖZÖTT

Kristóf György:

Kiráh/háqóniHneni hók Erdélyben

Kristóf Györgynek, a kolozsvári Ferenc József egyetem irodalom professzorának ez a legújabban, az egyetem kiadásában megjelent munkája, nemcsak irodalmi és tudományos értéke, hanem időszerűsége miatt is nagy jelentőségű.

A magyar szellemi egység megteremtése soha olyan sürgős szükségesség nem volt, mint most, amikor a sor újra emberfeletti erőket igénylő nagy feladatok megoldására jelölte ki az annyiszor próbára tett magyar nemzetet. Egymásra kell találnia minden magyarnak. Meg kell ismernünk önmagunkat és egymást.

Látókra, megismerökre, irányitójelölökre és munkátvállalókra van szükség. Emberekre, akiknek lelkűk a magyar örök eszményekbe vetett megingathatatlan hittel eltelt és szivükben a fajta s hazaszeretet tüze izzik. Ilyen lelkiség kialakításához akar segítséget nyújtani Kristóf professzor könyvében, amelyben Erdélyt, mint tájegységet a szellemtudományok területén legújabban alkalmazott vizsgáló módszerekkel vizsgálja. Azt a kétféle magyar életet állítja elénk, amelyik a XVI. századtól kezdve az örök egytest, egyvér s egyhon magyarság szellemiségében és kultúrájában kialakult. A tudós rendszerességével, alaposságával, sokoldalúságával s részletességével mutatja meg az okokat, amelyek miatt más életforma, más szellemiség kellett szükségképpen kifejlődjék Erdélyben és más a magyar medencében.

A sors más feladatok megoldására jelölte ki a görbeország Nagyságos Fejedelmeit s

más utakat járatott a havasokkal körülzárt fensikon az Isten markából hullatott morzsákon tengődő és létéért élő s élettelen környezetével örökös harcot vivő népével. Más volt s más az erdélyi élet, de magyar élet volt, mert magyar sors volt mindig.

Erdély és Magyarország minden tekintetben elválaszthatatlan egység. Elkülönítve csonka és béna mindkettő.

Miért történhetett meg mégis a szétvál- lás? Miért alakult ki e két területen kétféle magyar szellemiség és kultúra? Melyek közöttük a különbségek és hasonlóságok? Miben s hogyan hatottak egymásra és az egyetemes magyar életre? Ezek azok a kérdések, amelyekre Kristóf György professzor a földrajz, történelem, szociológia, politika és irodalom-tudomány szempontjából a tudós tárgyilagosságával válaszol.

„Nemcsak az a fontos, hogy vájjon Erdély ismeri-e eléggé és helyesen önmagát, a maga erejét és rendeltetését, hanem az is, hogy mennyire és milyennek ismeri a nagy magyar medence az erdélyit, az erdélyi országtájat.“

„A félreismerés végzetessé válhat mind két félre“ — Írja Kristóf György és az adatok s bizonyítékok rengetegével igazolja ezt a tételt. Majd végig vezet, a fenti kérdésekre válaszolva Erdély különválásának kezdetétől a legújabb egymásratalálás időpontjáig azon az utón, amelynek irányát a történelem jelölte ki és közben megmagyarázza: miért a hirtelen s merész kanyarok, miért a szakadékok szélén való haladás? S a táj s benne az ember széles és kemény

abc de fga

Matt Z lépésben.

Világos: Ke7, Bel, Fc2, f2, Hc7, h4, gy: b4, bő, c3, g3 (10).

Sötét: Keő, Hd2, c4, gy: b6, c4, cő, f3,

Í6 (8).

A március 21-én közölt 153. sz. feladvány (Boros) megfejtése: 1. Kf6—gt.

(Hastings-I karácsonyi verseny, 1935—36.) Világos: Dr. Tartakower. Sötét: Winter.

1. e4, c5. 2. g3. (A szárnyfejlödés nem a legerősebb, sötét könnyen jut ellenjátékhoz.) 2-----d5. 3. exd, VXdő. 4. Hf3, Fg4.

5. Fg2, Hc6. (Ehelyett 5.... Ve4-(- kényes helyzet elé állítaná Világost. 6. Ve2-re egyszerűen 6.... VXc2, amire 7. Vb5+, Hd7.

8. 0—0 stb. világos malmára hajtaná a vizet.) 6. h3, Fh5. 7. 0—0, Hf6. 8. g4!, Fg6.

9. d3, e6. 10. Ff4, Vd7. (Fenyegetett 11.

Heő.) 11. Hc3, Fd6. 12. Fd6, VXd6. 13. Hh4, 0—0—0. (A rövid sánc kevesebb veszélyt rejt magában.) 14. Vf3, Vc7. 15. Ve3, Hd4. 16. Bal, Hd5. 17. HXd5, eXd. 18. Bfel, He6. 19. b4, Bd7. 20. bXc, VXc5. 21. Vg3, Bhd8. (Számításba jött 21.... Vc7, amire világos 22. Be5-tel fokozhatta volna a nyomást.) 22. c4, d4. 23. Bbl, Vg5. 24. HXg6, hxg. 25. Be5! (Pompás kombináció bevezető lépése.) 25-----Vf4. 26. Bc5+, Kb8. 27.

Fxb7!? sötét feladta, mert 27.... VXg3+-ra 28. Fg2+, illetve 27... Bxb7-re 28. BXb7+, KXb7. 29. Vg2+, Kb8. 30. Bb5+ stb. mattra vezet.

mozi-műsorok

ARPAD-filmszlnház: A láp virága. Főszerepben: Fényes Alice, Jávor, Dianna Clayton, Pethes, Szondy Biri. Vasárnap d. e. %12-kor matiné.

CORVTN-mozgó: Az éjszaka lánya. Fősz.: Muráti Lili, Ajtay Andor, Perényi László, Greguss Zoltán, Rácz Vali, Szép Ilonka. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és vasárnap délelőtt 11 órakor.

EGYETEM-mozgó: Szerelmi vihar. (Charles Boyer.) Vasárnap d. e. 11-kor és hétfőn d. u. 2-kor és %4-kor: I. Az utolsó mohikán. (Börharisnya.) II. Harcra születtem. (Cow-boy). Hétfőn 5-kor és 7-kor utoljára: Szerelmi vihar. (Charles Boyer).

ERDÉLY-mozgó: Kisértés. Fősz.: Karády Katalin, Nagy István, Bulla Elma. Előadá sok kezdete 3, 5, 7. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel matrné.

MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Egv asszony visszanéz... Fősz.: Tasnády Mária, Jávor Pál. E'őadások 3, 5, 7 és vasárnap délelőtt 11 órakor.

RAKöCZI-filmszinház: Haláltánc. Csak 16 éven felülieknek! Fősz.: Goll Bea, Lázár Mária, Uray, Som ay, Perényi, Makláry, Bilicsi, Juhász. Vasárnap, 11-én d. e. 11 órákor matiné: Te vagy a dák

Könnyű kis tavaszi ruhák

Olajos Éva rajzai és tervei

1. Kompié: Vajszínű kabát, az emprimé ruha anyagával díszítve. Hátul a kabát anyagával behúzott csattal van befejezve, az övnek lefutó emprimé pánt.

2. A felső rajzhoz tartozó emprimé ruha fazonja, hogy a szabása jobban látható legyen, nem mintáztam

3. Csinos pettyes ruha, készülhet egész egyszerű kartonból, sőt nyakkendőselyemből is.

4. Sottis ruha két nagy lerakott zsebbel, keretes gombokkal, kézelője szintén levarrott. Lehet a szoknyát a blúzától külön készíteni s igy mint külön szoknya, más blúzzal, vagy fordítva is hordható.

vonásokkal rajzolódik ki s megértjük a nagy titkot, hogy e kettő végzetesen egymáshoz kötött, elszakadniok nem lehet, mert a táj alakítja a lelket s a lélek a tájat.

Ebben a viszonyban örökérvényű törvények s igazságok parancsolnak, ellenük vétkezni nem lehet. A vétkezőnek bűnhődnie kell vagy elpusztulnia. Látjuk s megismerjük erényeinket és bűneinket s megértjük, miért lehetett a kis „görbe ország" nagyhatalmak barátja, világpolitikai tényező és azt is, hogy miért némultak el a harangok.

„A tizenkilencedik század elején valósdg- gál föl kellett fedezni az ismeretlen Erdélyt a magyarországi magyarság számára — ez történeti valóság“ — hangsúlyozza Kristóf György és tizennégy királyhágóninnen! nagy magyar írónak, akik életük folyamán fölkeresték Erdélyt, nyomába szegődik s faggatja őket: Mit vettek észre, mit ismertek meg Erdélyből? Milyennek Ismerték és hogyan Ítélték meg Erdélyt? Erdélylsmere- tük gyakorolt-e hatást további életműködésükre és pályájukra? Vájjon erdélyi utazásuk hozzájárult-e az Erdélyismeret terjedéséhez, fokozta-e a magyar közösségtudatot, előbbre vitte-e a közművelődési egység és a politikai unió gondolatát, illetőleg a keleti és nyugati magyar lélek testvéri kézfogását?

Ezekre a kérdésekre nemcsak a megkérdezettek feleleteit tárja elénk Kristóf professzor, hanem részletesen leírja megtett útjukat is, beszámolva minden érdekes részletről, s arról is, hogy milyen fogadtatásban részesültek, kikkel érintkeztek. Ennek a nagy anyagnak rövid öszefoglalása is nagyon sokat mond és éles világításba állítja a szereplők alakját.

Dugonics, Vörösmarty, Tompa nem benső kényszerből jöttek Erdélybe. Dugonics sokéves itt-tartózkodása ellenére nem látott meg Erdélyből semmit. Nem is érdekelték Erdély dolgai. Vörösmarty irodalmi működésében is hiába keressük látogatásának nyomait. Legtöbb ideig Kazinczy, Petőfi, Jókai és Eötvös tartózkodott Erdélyben. A Királyhágón, vagy a Szilágyságon át jöttek. Útjuk Kolozsváron át Dés—Beszterce, vagy Torda, Nagyenyed s onnan a Székelyföld, Brassó, Nagyszeben. A félreeső Csikorszá- got, Fogarast csak néhányan keresték föl.

Eötvös, Hunfalvy, Rákosi, Széchenyi látogatásának politikai indékai voltak. Erdély múltjából legtöbbet Kazinczy és Jókai figyeltek meg. Kazinczy a müértő szemével, Jókai a regés hagyományok után érdeklődik. Széchenyit a jelen érdekelte: bírált és fontolgatott. Kisfaludy, Jókai, Eötvös, Hunfalvy meglátja és vizsgálja a nemzetiségi kérdést. Rákosi és Hunfalvi keresi a mély okokat, rámutat a magyar hibákra, bűnökre és mulasztásokra. A magyarság ügyét azonban legtöbben a legderülátóbb módon látják. Nem veszik észre Erdély magyar népének tragikus sorsát, az élet fölvetette nagy problémákat. Nem látják az erdélyi szegénységben rejtőző veszedelmet. Széchenyi keményen birálja az erdélyi vezetöréteg magatartását, ellenben nem látja a föld pépének szociális helyzetét. Szabolcska mély érzéséből fakadó feljajdulása a székelység pusztulása s romlása miatt, az egyedüli vészkiáltás. A legtöbben ideálizálva, csak dicsérő szavakat találnak e nép jellemzésére. Csak Rákosi „Elnémult harangok“-ja kongat veszedelmet, de utána is csak a jövő iránti bizakodás hangzik az Írók ajkáról.

Kazinczy, Jókai, Szabolcska költészete gazdagodott az erdélyi hatások s közvetlen élmények nyomán. Az Erdélytjáró Írók hatása döntő volt az unió nagy kérdésének megoldása szempontjából. Deák és Eötvös békekeresö, liberális, megértő politikájának a nemzetiségi kérdésben irányt szabott * nem rajtuk múlott, hogy a megnyugtató megoldás nem következett be.

Trianonnak kellett jönni, hogy a magyar közvélemény Erdély sorsdöntő nagy kérdéseit felismerje és azok megoldására teljes erejével törekedjék.

Az erdélyi lélek az erdélyi élet- és sorsproblémák megismerése ma a magyar lét egyik döntően fontos fejezete. A megismerés kérdése ma nem irodalmi, hanem politikai probléma. A lelkek egymásratalálása erő és a jövő küzdelméhez fegyver. Ebből a szempontból nézve Kristóf György munkája cselekedet, mert megdönthetetlen igazságok tárháza. (t. I.)

* VJ GAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK: Héjjas Endre: A sikeres méhészkedés feltételei, módja és eszközei. Második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadása ára P. 20.—. Schneider: Korszerű kecsketenyésztés P. 4.—. Szabó: A konyhakerti termények okszerű termesztése P. 10.—. Tomasovszky: Erdészettan P. 8.—. Kadocsa: Gazdasági áVattan P. 12.—. Uj kiadásban jelenik meg rövidesen Mohácsy Mátyás: A gyümölcstenyésztés kézikönyve. A második kiadás — szöveg közti 7 táblával és 225 ábrával — ára P. 25.—. Kapható: MINERVA Rt. Könyvosztályán Mátyás király-tér 8,