Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-18 / 88. szám
\ intLikl A i OéA, 4/ # SAv»kN'^p^V’b'ss&ae l KOLOZSVÁR, Apr. 17. A kormány rendeletet adott. Id arról, hogy a földadó, ház- f adó, általános kereseti adó, az alkalmazottak kereseti adója, a társulati adó, a tantiem- * adó és a társulati vagyonadó, valamint a jövedelem- és vagyonadó után a fennálló jjf törvényes rendelkezések szerint kivethető állami adók, különadók, pótlékok és n£ita<||ţ, a beruházási pótlék, valamint a Kárpátalján rendszeresített közigazgatási y "at*f €s útadó kivételével megszűnnek és helyettük egységes állami pótadót kell fJtós*. Az állami pótadó kulcsa a földadó után 54 százalék, a házadó után községekben és vidéki városokban 80—120 százalék, az általános kereseti adó után 50—125 százalék, a jövedelem- adó után 110 százalék, a vagyonadó után 130 százalék. A negyedik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, tűzharcosok és tűz keresztesek 5—5 százalékkal, az első, második és harmadik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, valamint hadiözvegyek és hadiárvák pedig 10 százalékkal kisebb pót adót fizetnek. A Hivatalos Lap szombati száma már közli is a rendeletet. A kormány 2100/1943. M. E. sz. rendelete lényeges egyszerűsítést hoz az adóközigazgatás tekintetében és ezzel nemcsak a kivető hatóságok munkáját könnyíti meg, hanem az adófizetőknek is nagy előnyt jelent — különösen két szempontból: 1. A rendelet nagymértékben egyszerűsíti az adóadminisztrációt. A hatóság egyszerűen és gyorsabban végezheti munkáját, az adózó pedig bármikor maga is ki tudja számítani, hogy mennyi pótlékot kell fizetnie, mert az eddigi sokféle és különböző százalékú pótlékok helyébe egyetlen pótadó lép; 2. az egységes állami pótadó bevezetése számottevő adóemelést általában nem jelent, csupán az ingatlanforgalomból származó nyereségeit adóztatja meg erősebb mértékben, ami országos közgazdaságügyi és pénzügyi érdekből igen előnyös, mert figyelembe veszi a felesleges és káros spekulációt. Eddig tudvalevőleg az volt a helyzet, hogy az állami egyenesadók, nevezetesen a földadó, a házadó, az általános kereseti adó, az alkalmazottak kereseti és kü’önadója, a kincstári pótlék, a társulati adó, a tantiem- adó, a társulati vagyonadó, a jövedelem és vagyonadó, a külön jövedelmi adó és a beruházási pótlék után a fennálló rendelkezések szerint kivetették a rokkantellátási adót, a nyilvános betegápolás! és gyermekgondozási pótadót, a nép- és családvédelmi pótadót, kincstári pótlékot, rendkívüli pótlékokat és hadfelszerelési adót. Ezek egy részéből az adózó már a fizetési meghagyásból értesült, másik részéről csak az alapadók előírása után az adóívből szerzett tudomást. A most megjelent rendelet egyszerűsítette az államot megillető pótadókat és pótlékokat és ezzel lehetővé tette, hogy az adózók az alapadókra vonatkozó fizetési meghagyásból maguk is megállapíthassák összegszerűen mennyit kell összesen az államnak flzetnlök. A jövőben tehát a rokkanetllátási adó, a nyilvános betegápolási és gyermek- gondozási pótadó, a nép- és családvédelmi pótadó, rendkívüli pótlékok, a különadó, a kincstári pótlék és a hadfelszerelési adó helyett minden adónem után csupán egy tételben az állami pótadó kerül kivetésre, mely magába foglalja az említett és most megszüntetett állami adókon, pótadókon és pótlékokon felül a légitámadások kártalanítási alapja javára kiróvandó kártalanítási hozzájárulást is. Azokat a mentességeket és kedvezményeket, amelyeket a megszüntetett adókról, pótadókról és pótlékokról szóló törvények és rendesetek tartalmaznak, a kulcs megállapításánál teljes mértékben figyelembe vették. A bevezetett egységes állami pót- adó nem jelent adóemelést, csak kisebb kl- kereldtések történtek a kezelés megkönnyítése céljából, hol felfelé, hol lefelé. Adóemelési jellege ezeknek á kikerekité- seknek csak egy tételnél van, mégpedig a szerzéstől számított 5 éven belül eladott Ingatlanok eladásából származó nyereség külön jövedelmi adójánál, amely után eddig tudvalévőén csak 10 százalék hadfelszerelési adó járt, mig most a jövedelemadónál általában érvényes 110 százalékos pótadó fog kivetésre kerülni. Ennek célja az, hogy az ilyen természetű spekulációs nyereségeket az államkincstár fokozottabb mértékben vehesse igénybe. A közvélemény bizonyára megnyugvással fogadja az egységes állami pótadó bevezetését, mert az egyszerűbbé és világosabbá teszi a fizetési eljárást és az állami adók nyilvántartását és ezzel az adófizetőknek megkönnyíti a pótadó kiszámítását, a községi jegyzők munkáját pedig módfelett megkönnyíti. Azok a pótadók és érdekképviseleti illetékek, amelyek az önkormányzatokat, tehát a vármegyét, a községet, a várost, a kamarákat és az egyházakat illetik, továbbra is megmaradnak, ezek összevonása a Jövö feladata. ■—— »— ............. ■!_ Jóban Béla államtitkár jelenlétében avatták fel Kolozsváron az első erdélyi zöldkeresztes védőnőket Kolozsvár, április 17. A hazatérés után a magyar egészségpolitika egyik fontos intézménye, a Zöldkereszt már 1940 végén megteremtette Kolozsváron is a Zöldkeresztes Védőnőképző intézetet. Az erdélyi lányok készséggel állottak a nemzeti érdek szolgálatába, lelkes buzgalommal kezdtek hozzá azoknak az ismereteknek elsajátításához, amelyek egészségügyi szolgálatra képesítik őket. A háborús nehézségek ellenére is fenntartották az intézetet és most elérkezett az idő, amikor az intézet első végzett növendékei sikeres záróvizsgájuk után elindulhatnak munkahelyükre. Az első végzett erdélyi védőnők utra- bocsájtása szombaton délben történt meg s erre az ünnepélyes alkalomra Kolozsvárra érkezett Johan Béla dr. államtitkár, a magyar egészségügy legérdekesebb munkása is, aki annak idején az elsők között vette ki részét a kolozsvári Zöldkeresztes Védőnőképző Intézet létrehozásának munkájából. Az oklevélünnepélyen a belügyminisztérium képviseletében megjelent Lőrincz Ferenc dr. egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, a kolozsvári védőnőképző intézet első igazgatója, valamint a kultuszminiszter képviseletében Gyergyay Árpád dr. egyetemi tanár. Megjelent Kolozsvár szellemi életének vezetői s ott láttuk Kovrig Béia dr. Rector Magnificust, Keledy. Tibor dr. polgármestert, Józan Miklós dr. unitárius és Vásárhelyi János dr. református püspököt és gróf Bethlen Györgynél. Az oklevélünnepélyt az intézet igazgatója, Faragó Ferenc dr. egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezető beszédében elsősorban üdvözölte Johan Béla államtitkárt és a megjelent előkelőségeket, majd hangsúlyozta az ünnepi alkalom különös jelentőségét, hogy ezek a zöldkeresztes testvérek az elsők, akik ebből az intézetből útnak indulnak, hogy Erdély terüleTöbb ci p é s z a I s órészkészitfiJt azonnal felvétetnek az «yEbrego“ Besztercei szij és bőripari szövetkezet-nél Beszterce, Hitler-utca 18. sz. ajánlatok a lenti címhez beküldendők. tén gondozzák a rászorulókat. Elmondotta azután, hogy két és fél év nehéz tanulmányai, fáradhatatlan munkássága után a zöldkeresztes gondolat gyökeres változást okozott a növendékekben, uj életfelfogást alakított ki bennük, ami további áldozatos munkásságukat a közösség javára fordítja. Az oklevéllel együtt megbízatást is kapnak. Ezzel a megbízatással együtt jár, hogy vállalják a küzdelmet a babona, a betegség, a szegénység és a maradiság ellen. Valameny- nyien mélyen átérzett hivatástudattal foglalják el munkahelyüket s igy tiszta idealizmusuk, hihetetlen munkakedvük, fáradhatatlanságuk minden bizonnyal sikerrel koronázza munkásságukat. Faragó Ferenc dr. egyetemi tanár megnyitó beszéde után felolvasta a kitüntetéssel végzett védőnők névsorát, amelyből kitűnik, hogy az első kolozsvári évfolyam országos viszonylatban is kitüntette magát, mert 42 leány közül 16 tette le kitüntetéssel a záróvizsgákat. A zöldkeresztes testvérek ezután ünnepélyesen letették a védőnői fogadalmat, majd az emelvényen Faragó Ferenc dr. egyetemi tanár kezéből átvették az •IwWSílet. Az oklevél kiosztását Johan Béla államtitkár kézfogással, Török Jolán, az intézet főnökasszonya pedig a jelvények átadásával erősítette meg. Lőrincz Ferenc dr., az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója intézett azután beszédet a végzett zöldkeresztes testvérekhez. Elmondotta, hogy a belügyminiszter megbízásából részt vett a vizsgákon és igy megállapíthatja, hogy a testvérek valamennyien alaposan felkészültek azokra a feladatokra, amelyeknek megoldását a magyar faluk népe várja tőlük. Köszönetét mondott ezután mindazoknak, akik támogatásukkal hozzájárultak az intézet fenntartásához s a zöldkeresztes testvérek kiképzéséhez. Elsősorban Johan Béla államtitkár gondoskodó támogatását köszönte meg, majd hálájának adott kifejezést a kolozsvári egyetem iránt is, amely a professzorok áldozatkészségével biztosította a zöldkeresztes munka és şt leányok tanulmányainak további menetét. Ugyancsak köszönettel fordult a későbbi oktatókhoz, akik Kolozsvár szellemi társadalmának minden rétegét képviselték. Hálás szavakkal emlékezett meg Vizy Marianne, a budapesti intézet főnökasszonya és Török Jolán, a kolozsvári intézet főnökasz- szonyának segítségéről, valamint odaadó munkásságáról, különösen pedig Keledy Tibor dr. polgármester jelentős anyagi támogatásáról. Megköszönte ezenkívül a végzett védőnők odaadó szorgalmát és az Isten áldását kérte további munkásságukra. > Lőrincz professzor beszédére a végzett zöldkeresztes testvérek nevében Molnár Erzsébet válaszolt. Elmondotta, hogy az intézet megalakulásakor nem tudták, hogy milyen hivatást vállalnak akkor, amikor zöld- keresztes védőnőnek jelentkeztek. De egy vágy, egy belső kényszer vitte őket erre a pályára, amit azóta minden fáradtság és nehézség ellenére is nagyon megszerettek és most fájó szívvel vesznek búcsút az Intézettől. De a fájó búcsún keresztül is érzik a munka hivó szavát és örömmel, szívesen mennek dolgozni az erdélyi falvakba.. Török Jolán fönökasszony szólott ezután végzett növendékeihez s kérte őket, hogy a legjobb tudásuk szerint minél többet adjanak népüknek. A fönökasszony beszedj után Johan Béla dr. államtitkár emelkedett szólásra. — Két és félévvel ezelőtt, amikor ezt az Intézetet létrehoztam, valami szorongató bizonytalan érzéssel hagytam el Kolozsvárt — mondotta az államtitkár. — A lányok szeméből nyugtalanító kérdések villantak fe- g lénk. Ezért kíváncsian vártam, hogy az oklevélünnepélyen hány lánnyal találkozom az első csoportból. Mégis azzal már akkor tisztában voltam, hogy ezek a lányok nem azért lettek védőnők, hogy kenyeret keressenek, hanem, mert adni akarnak. Most egészen más arcokat látok itt s ezek a tekintetek bizonyságot tesznek arról, hogy most már teljes egészében tudatában vannak annak, hogy mire vállalkoztak. Egyeseket talán gondolkozóba ejt az a körülmény, hogy a háborúban az emberek minden erejükkel a pusztítás növelésén dolgoznak és éppen ezért Ilyen viszonyok között van-e létjogosultsága a zöldkeresztes munkának, amellyel a hivatottak az emberek testi-lelki épségének megóvásán fáradoznak. Az életben a pusztulás és a regeneráció elkerülhetetlenül együtt van. A háború után minden nemzet fokozottabban fogja kiépíteni szociális intézményeit és biztosan tudóin, hogy a szociális gondolat érvényre futtatásában Magyarország sem marad el. Bgy bizonyos: bármilyen nehézségekkel küzdünk is, « szoMindvo bizonnyal nőm a log e balog, korom a icghó*, moly «onradásaakinduit s a log nyakát védtelenül hagyta Előzze mag a nagyobb bait keraaoe tol fogorvosát még ma és hămăita annak í’—Dutatása szerint d PYORRCA t,. jgytogpépet. mely adni a Isgkésl z javítja annak vérkeringését Jt 7TORRCA gyógy log pép ■ Wwsryae fo^énsttk Országée Igyí illsls ÜmHUím szériái készül ciális haladás utján nem fogunk megállóul. Közegészségügyi téren igen értékes eredményt értünk el a magyar tisztiorvosi szervezet létrehozatalával, a községi és körorvosi, valamint a zöldkeresztes védőnők államosításával és az egységes családvédelem megszervezésével. Ha ennyi mindent el lehetett érni a háború alatt, joggal bizhatunk abban, hogy a békében ezeknél még sokkal értékesebb és nagyobbjelentőségil eredményeket mutathatunk fel. Az államtitkár ezután a zöldkeresztes testvérekhez fordult és ünnepélyesen átvette őket a magyar egészségügyi szolgálat szervezetébe. John Béla államtitkár szavaival az ok- levélünnepély véget ért. Munkatársunknak alkalma nyílott rövid beszélgetést folytatni Johan államtitkárral az erdélyi egészségügyi kérdésekről. Az államtitkár kiemelte, ae erdélyszeite nagy erőre kapott tífuszjárvány elleni küzdelem eredményességét, a tífusz- védőoltások hatásosságát. Elmondotta, hogy még ebben az évben 32 egészségház építés fejezik be Erdélyben. Ugyancsak még ez évben átadják rendeltetésének a sepsiszentgyörgyi kórházat, amely uj szülészeti és gyermekosztállyal bővül. — A munka tovább folyik — mondotta Johan államtitkár — és az eredmények fokozása érdekében nagy segítség nekünk, hogy az egészségvédelmi szervezet a maI nappal jelentős számú védőnővel gazdagodott. Johan Béla államtitkár a záróünnepély után részt vett az intézet ünnepi ebédjén, délután megbeszélést folytatott a kolozsvári és erdélyi egészségügyi kérdésekről, majd az esti személyvonattal visszautazott Budapestre. B. F. Hétfen tort$a előadását Indiáról Mensching Gusztáv dr. bonni egyetemi tonár Kolozsvár, április 17. A Német Tudómé* nyos Iutézet Jókai-utca 2 számú helyiségében április 19-én, hétfőn Mensching Gusztáv dr., a bonni egyetem témára Indiáról tart előadást. Mensching professzor az indiai kérdésnek és a buddhizmusnak kiváló szakértője és ezekről a tudományos világban feltűnést keltő müveket irt. A Német Tudományos Intézetben hétfőn tartandó előadásában Mensching professzor az örök India szellemi és lelki erőiről tart előadást. Ismerteti az ősi árlánus múltból kibontakozó élet és világszemléletét ennek a csodálatos földnek és rávilágít az összefüggésekre, amelyek a jelenlegi India szociális kérdéseivel, az osztálytagozódásával és társadalmi rétegeződéseivel vannak összefüggésben. Kitér Mensching professzor előadásában az indiai népek belső erőinek jellemzésére Is, amelyekből a jelenlegi indiai kérdés valamennyi problémájáról tiszta és hü képet nyer majd a hallgatóság. Mensching professzor előadására fölhívjuk olvasóink figyelmét. Harmincezer finn gyermek üdült Svédországban a héboru fo'yamón Helsinki, április 17. (MTI) A sajtó képviselőit csütörtökön meghívták ,,A finn gyér* mekek Svédországban“ című film bemutatójára. A bemutató előtt Pagerholm miniszter elmondta, hogy a finn gyermekeket segélyező bizottság eddig mintegy 30.000 finn gyermek svédországi üdülését tette lehetővé. A finn gyermekek összesen kb. 6 millió napon vették igénybe Svédország támogatását. Je Ara és Jé hlrdctét-v^ alapja a JA ttxletmenetneJc H* I etmeaetnek I f ' ............. - ~ ^ 1943. A 1» n I € i S 19 * mmmmm A kormány cqysjrcsiici'e az ál! amol megillető pá!a dl £2 ' “’S és pótlékok fizetéséi
