Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-18 / 88. szám
4 19 43*. Ji P m I £ I & Szász Lajos közellátási miniszter ^nyilatkozata a textil zogkereskede- lem megszunteteserol aj lexliîrentîelel rentei Teremt az áruk 'igazságos eloszlása és árai Terén Budapest, április 17- A minap jelent meg a közellátásügyi miniszter rendeleté, amely a textiláruk előállítását és forgalmát szabályozta. Az uj szabályozásról a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Szász Lajos közellátásügyi miniszterhez, aki a következőket mondotta: — A háborús idők közellátási kérdéseinek ■megoldásában nemcsak a legszükségesebb élelmiszer előteremtéséről és igazságos szétosztásáról kell gondoskodni, hanem biztosítani kell a dolgozó néprétegnek azt a megfelelő ruhát is, amelynek segítségével egészségét és munkaerejét változatlanul megtarthatja. A közellátás feladataiban elsőrangú a ruházkodás megoldása. Figyelemmel kell kísérni az árut a gyártól a fogyasztói * — A közetlátás nem elégszik meg a mindennapi kenyér biztosításával, hanem arra törekszik, hogy a lehetőség szerint megfelelő rókát Is adjon. Ezt a gondoskodást igen sok akadály nehezíti meg. Mig békében az egyéni ízlés és vásárlási képesség szabta meg a szükségletek kielégítésének határa^ addig háborúban e szempontok érvényesülésének korlátot keálett szabni. Textiliparunk nagyrészt külföldi nyersanyagot dolgozott fel. amelynek besz.erése nehézzé vált. Ugyanakkor gondoskodni kell a megnövekedett szükségletről is. A külföldi behozatal elmaradása, illetve a csekély mértékben érkező nyersanyag drágulása a szövetáru színvonalának fenntartását nehezítette meg. A nyersanyagot olyan készítmények előállítására kell fordítani, amelyek elsősorban a hadsereg céljait szolgálják. A termelés irányítása egymagában nem elegendő, hanem a polgári szükséglet biztosításában figyelemmel kell kisérni az árut a gyártól a fogyasztóig. E felismerésből következett a nagykereskedői kijelölés, amely az üzérkedéstől akarta megóvni a fogyasztó közönséget. — A kormány a nagykereskedői kijelölés melleit az elmúlt év tavaszán felállította a textilközpontot, amelynek legfontosabb teendője — az áruelosztás. Mivel az intézkedések ellenére sem javult az ellátás, sőt egyre súlyosabbá vált, a kormány népruházat! mozgalmat szervezett, amelynek az a célja, hogy a termelőmunkábap résztvevő dolgozó tömegek megfelelő minőségű időálló anyagot kapjon, mégpedig olcsón. Ezek az akciók azonban a dolgozó tömegeknek csak egy-egy rétegét látlak el a lehetőséghez mérten árucikkekkel. Az ipari ellátás további szervezésében tehát arra kell törekedni, hogy a létfenntartásban nélkülözhetetlen ruházati cikkek a háborús körülmények engedte nreny- nviségbeu megbízható és megfelelő áron a fogyasztóközönség széles rétegeihez jussanak. Ennek feltétele a termelés irányítása. Ha ez megtörtént, a következő intézkedés: az áru elosztásának irányítása és a/, áru utjának biztosítása. Ezt a célt kívántam elérni a textiláruk előállításának és forgalmának újabb szabályozásával. A fogyasztó bármikor meggyőződhetik az árak helyességéről — A kiskereskedő, akinek eddig áruellálása Intézményesen nem volt rendszeresítve és ellátását ezzel az intézkedéssel a háborús körülmény, khez viszonyítva most biztosítottuk. * kapott árut esak a fogyasztónak és feldolgozó kisiparosnak adhatja tovább. Ez a toiyamal állandó ellenőrzés alatt áll. Ezzel megszüntetjük az utóbbi időben a szövött- árukban is jelentkező fekete piacot, mert az árut figyelemmel kísérjük előállítása percétől addig, amíg a hatóságilag megállapított áron a fogyasztó tulajdonába nem kerül. Az áru forgaloinbaliozataláuak ez a biztosítása elsősorban a fogyasztók érdekeit szolgálja- A körzetei kijelölése alkalmából az vezetett bennünket. hogy a rendelkezésre álló szövött áru az ország egész területén arányosan osztassák el. — A termelés irányításán és a termelt javak szétosztásán felül rendet kellett teremteni a textilárfronton is- Az eddigi megfigyelések azt bizonyítják, hogy a textiláru ellátás bajait nemcsak az áru hiánya, hanem az araknál tapasztalt sok visszaélés is fokozza. E visszaélései et és árdrágilásoknl megszünteti az a rendelkezés, amely szerint a gyárak és előállító üzemek gyártmányaikon minden egyes cikk fogyasztói árát maradandóan kötelesek feltüntetni. A fogyasztó közönség bármikor meggyőződheti^ így a kereskedő árszámitá- ■ának helyességéről, ugyanakkor a kereskedő sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy számvetése az ország különböző részein más-más eredményt mutatA külföldi árnteen is maradandóan fel kell bftirtetm az árakat — A fogyasztók érdekeinek védelmét szol; gálja a külföldről behozott áru szabályozása is. Ezek az árok sokszor a belföldinél lényeFIX duplapántos gumiöves sérvkötö dupiabiztos Késziti: Winkler Sándor orvos/ műszerész, BAKdeal-nt 53. Bdapest, Tilt. Kerjen ismertetőt gesebben drágábbak. Ezt a helyzetet egyesek kihasználták arra, hogy a magasabban megállapított külföldi árat érvényesítsék a jobb minőségű belföldi áru alacsonyabb árával szemben, amivel érzékeny károkat okoztak a fogyasztóknak. Ennek lehetőségét szünteti meg az az intézkedés, amely a külföldi árura b e'őirja az ár maradandó feltünctését. Arra törekszünk, hogy a termelés, elosztás és ármegállapítás irányításával és ellenőrzésével a kevésből annyi jusson az arra szorulónak, amennyi a legégetőbb szükségletet kielégíti. Mindenkinek tudni kell, bogy a háborús erőfeszítés lemondással is jár. Egyszerűség és takarékosság az a két erény, amelyet ruházkodásunkban is meg kell valósítanunk, hogy országunk e nehéz időszakának gondját enyhítsük. (MTI) ....................................... »I. imn»*»« Harminc méter hosszú, nyolc miliméter széles, de azért kerek kis történet Filmet ir’ak, rendeztek és készítettek a kolozsvári piarista lőgimnázium hatodikos diákjai Kolozsvár, ápr. 17. Mostanság mindenki a jövőben él. A ma csak olyan átmeneti állapot, a tervek a messzi holnaphoz fűződnek, akkorra halasztják, az élet kiteljesedését. De akik még várnak valamit az élettől, még azok is, akik már másra hagyják azt, valamennyien aggódó szeretettel gondolnak az elkövetkező idők várományosaira, a fiatalságra. A jövő reménysége — ez az ifjúság. Sokan lelkes bizakodással beszélnek róla, sokam pedig aggályoskodó kételkedéssel emlegetik fel a nehéz körülményeket, a korszellem károsnak vélt hatásait, a nevelés egyoldalúságát, stb. Olyan panaszokat is lehet hallani, hogy az iskoiánkivüli rengeteg elfoglaltság is túlságosan igénybeveszi a fiatalság idejét. Hogy lehetne ma tanulni, hogy lehetne ma komolyan foglalkozni nevelésükkel — mondják — amikor annyi nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy bár látszólag megmaradjanak az iskola kereteiben, ezerféle fontosabbnak tartott dologgal üssék el az időt. Mi marad a tudományos felkészültségnek, amikor Aero-kör, túlhajtott sport, cserkészet, légoltalom, levente, meg ki tudná felsorolni, mennyi" minden foglalkoztatja az ifjúságot. Ezekre az aggodalmakra gondoltunk akkor, amikor meglátogattuk a kolozsvári piarista gimnázium hatodik osztálya „Végvári Diáklapjának“ szerkesztőségét. Az egyik tanteremben jöttek össze a fiuk, hogy előkészítsék lapjuk legközelebbi számának anyagát. Előbb csak haik elfogódottsággal beszéltek munkájukról, de csakhamar feltüzelte őket az érdeklődés nyomán támadt büszkeség és természetes közvetlenséggel, igazi diákos jókedvvel magyarázták a lap létrejöttének körülményeit és a további terveiket. — Úgy volt, hogy van az osztályunkban két költő — mesélte az egyik barátságos- arcú fiú. — Abraham és Daniján. Tőlük «■ed a gondolat, ök kezdtek mondogatni, hogy lapot kellene szerkeszteni. Mindenkinek tetszett a dolog, hát megcsináltuk. — Csak a hatodik osztály részére készül a lap 7 — Kern. Háromszáz példányban jelenik meg. Az egész gimnázium, de meg más iskolák is vásárolják. Egy példány ára 18 fillér. Szemügyre vesszük a hatodikosok büszkeségét. Iz’ésas címlap, őr-toronyszerű várfokkal, előtte lovas vitéz. A második oldalon felsorolja a szerkesztő bizottság tagjait, a tudományos, irodalmi, film, sport, repülő hir és rejtvénylovat vezetőit. Alatta tartalomjegyzék következik. A főhely a gimnázium szelleméhez híven a piaristák magyarországi működésével foglalkozik, majd egy ízléses fej alatt két tudományos értekezés a „Vízözön“ és „Az istenítéletek“ citnmel. Az irodalmi rovatban két vers, egy elbeszélés és egy hangulatos szerkesztőségi beszámolót olvashatunk. Jóisikeriilt szalag vezeti be a filmrovatot, amelyben a rovatvezető: Préda Tibor számol be Páger Antallal folytatott beszélgetéséről. Ennél a résznél már nem állják meg szó nélkül a fiuk. — Tibor a fő filmszakértö. Filmrendezőnek készül. Most fejezte be első filmjét. — Ez csak olyan keskenyfilm — mondja szerényen az érdekelt. Harminc méter, 8 milliméteres szalaggal. Hat perc alatt le lehet forgatni. De azért kerek kis történet. Egy fiatalember viszontagságos útjáról ázol, aki hosszas keresés után végre megtalálja az édesanyját. A címe „Növekvő árnyék“. Kicsit költői, nem mondom, de általában a képletes kifejezésekre törekedtünk. Különösen vigyáztunk a filmszerűségre. Mert ugye, az biztos, hogy a film külön, öimálló művészet. . — Ki irta a forgatókönyvet ? — Tibor — mondja egy másik fiú. — Irta, rendezte, felvételezte, világra hozta Préda Tibor. — is a szereplők? — Azok az osztálytársak és a szülök közül kerültek ki. A főszereplő Derecskey Karcsi. Szivvel lélekkel játszott. Sok áldozatot hózott a filmért. A szamosfalvai külső felvételeknél még a sapkáját is elvesztette. •— Honnan szereztetek felvevőgépet'’ — A Jézuska hozta — mondja nevetve egyik kis barátunk. — Tibor kapta karácsonyra. — Díszleteket is építettünk — folytatják a felvilágosítást. — Csak olyan egyszerű kis szobát, de azzal is sok bajunk volt. A kulisszákat majdnem elvitte a szél. Inogtak, mozogtak jobbra, balra. Végül aztán mindegyiket megfogta egy-egy fiú. Egész idő alatt tartani kellett a díszleteket, amíg a felvételek tartottak. De ez a filmen nem látszik s így az Illúzió teljes. — Hogy sikerültek a felvételek? — Nagyszerűen. Ez nem dicsekvés, de igazán jobbak, mint ahogy vártuk. Valamennyi kép tiszta és éles. Pedig nem volt olyan egyszerű. Sokat kísérleteztünk. Persze a filmszerűség miatt. Megpróbáltuk például élethűen érzékeltetni egy fáradt ember járását. Hogy a kép kifejezőbb legyen, ösz- szehasonlitottuk a vonat sebességével. Vagy amikor a rab kiszabadul a börtönből. Semmi más nem látszik, esak egy nagy, nehéz kapu, amiről leesik a hatalmas zár. A nyersanyaggal nagyon takarékosan bántunk, mert igen nehéz volt beszerezni. — Mennyi idő alatt készült el a film ? — Alag-a a felvételezés kilenc napig tartott. Két tekercset tesz ki az egész, már készen lenne, de még nincs összevágva, pedig az nagyon fontos. Most azután szabályos interjút csinálunk a fiatal filmrendezővel. Nagy komolyan elmondja, hogy ö csak amatőr. De így jó, mert az amatőrök több művészetet adhatnak, mert nem köti őket a pénz, az üzleti szempont, össze akar kerülni a kolozsvári amatőrökkel, hogy kicserélhessék gondolataikat, tapasztalataikat. így akarja a lehető legalaposabban megismerni a filmgyártás és a. rendezés technikáját, hogy valóban jó rendező váljék belőle. Biztosan teljesülni fog a kívánsága, ha ilyen lelkes szorgalommal készül már most későbbi hivatására. így gondolkoznak fe’ölc a többiek is, akik most felszabadultan tárgyalják a film, az irodalom, a magyar film ás a magyar irodalom prob’émá.it. Szótlanul hallgatjuk beszélgetésüket, mert valami igen jóleső érzés fog el közöttük. Ez a néhány flu akaratlanul, tudtán kívül is megfelel azokra az aggodalmakra, amelyeket cikkünk elején említettünk. Közöttük nem lehet kételkedni a mat ifjúság erejében, jövőjében, mert ez a. fiatalság a legegészségesebb szel- lamtöl áthatva, készül a reá váró feladatokra. A „Végvári Diáklap“’ családias önképzőkör — mondják. A címe azt akarja kifejezni, hogy végvári, kolozsvári diákok lapja, de azt is, hogy a fiuk a nagy erdélyi költő, Reményik Sándor szellemében kívánnak dolgozni, aki Végvári álnéven irta költeményeit. fb. t)„ napid A KÉPZŐMŰ VÉSZEK és iparművészek hetedik tárlatát nagy érdeklődés kíséri. A tárlatot 11-én nyitották meg a Pannonin tdstermében s azon Szakmar majdnem wänden ipar- és képzőművésze képviseltette magát. A művészek Igen szép anyagot nyújtottak Se 8 a régi mesterek képei mellett sok nagy jövőjű fiatal munkája is helyet kapott. A szatmári művészek tavaszi tárlata kapcsán merült fel az az érdekes terv, hogy a jövőben a szatmáriak úgynevezett cseretárlatokat rendeznek, amelynek során megismertetik a közönséget a számottevő magyar festők munkáival, hogy kizárva a művészet területéről az üzérkedő képkufárokat, a komoly magyar művészetet juttassák el Szatmár müvésepártoló közönsége elé. A SZÉCHENYI TÁRSASÁG sxatmárvároei szervezet megtartotta alakuló közgyűlését. Eddig ugyanis csak a vármegyei szervezet működött, mig a városi szervezet megalakulására csak most került sor. A gyűlésen vitéz Madarassy Géza dr. országgyűlési képviselő mondott megnyitóbeszédet. a Társaság célkitűzéseit ismertetve. Ezután került sor a vezetőség megválasztására, amikor is az egybegyűltek bizalma. Böszörményi Emil földbirtokos felé fordult, akit elnöknek választottak meg. Ezután megválasztották a tisztikar többi tagjait. A választások után az elnök mondott köszönetét a megnyilvánuló bizalomért és ígéretet tett, hogy a társaság ügyeit a legjobb belátása szerint fogja vezetni. Ezután Kölcsey Ferenc dr. emelkedett szólásra és annak a reményének adott kifejezést, hogy a megalakulás és az elhangzott besaédek után most már a tettek következnek. A CIGÁNYKÉRDÉS megoldása újabb és újabb rfcndele Vekre kényszeríti. a szatmári hatóságokat. A szatmáa-vidéki — meglehetősen nagyszámú — cigányok ugyanis néha valósággal elözönlik a várost és ilyenkor szaporodnak a besurranó tol vaj! ások. Ezért a rendőrkapitányság úgy döntött, hogy április elsejétől kezdve a cigányok csak reggel S órától délelőtt 10 óráig tartóxkodhaäna* a város területén. A rendelet alól esak igazolt monfcaváilaMk, vagy orvost és gyógyszerészt keresők mentesöbiek. GŰMIGYŰJTÉST rendeztek az eiend iskolások Saüca János dr. tanfelügyelő élelmes indítványára. A kis elemisták hallatlan buzgalommal kezdték meg a hulladék gumi darabok gyűjtését és meglepően szép eredményt mutattak fel. Az apró gyüjtöhadsereg rövid hetek alatt ezer- hétszázhuszonhat kiló hulladék gumit gyűjtött össze és szolgáltatott be. A szatmári gumigyüjtés eredménye példa lehet az ország más városainak is. AZ ISKOLÁNK!VÜLI NÉPMŰVELÉS előadásai a tavas« közeledtével egymásután zárulnak be a* egész vármegyében Legutóbb Nagybányán a kolozsvári Perene József tudományegyetem vándoreJS- adásai, a Munkásfőiskola szabadegyetemi sorozata, most pedig a szatmári iskolán- kivitti népművelési előadássorozat ért véget. Ennek záróelőadásáji Földes Ferenc vármegyei népművelési titkár mosdott megnyitóbeszédet, majd Makkai Sándor or. ta rtott előa dást az erdélyiek Végvári - .Iáról, Remén yík Sándorról. Utána Pu- kánszky Béla dr. egyetemi tanár, kiváló irodalomtörténész beszélt Goethe Faustjáról. Az értékes előadások titán, az előadókat hosszasan ünnepelte a közönség. A RÁDIÓ hangfelvételeket készített az egész vármegyében. Szatmárnémetinek nagy szerep Ju- - tott. A rádió már közvetítette is a szatmári felvételeket, amikor is egy városkép keretében, ahol a székesegyház déli hangszavát te megörökítették, a város vezetői ismertették a történelmi és az uj várost. Különösen érdekes volt Budin szky Sándor riportja a református főgimnáziumban, ahol a Himnusz halhatatlan költőjének bútorait őrzik kegyelettel. Közvetítették ezenkívül a leventezenekar, az Iparos Otthon dalárdájának és a szalonzenekar számait. Hatásos volt Boros István magyar és kurucnóta száma, amelyet cigányzene-kísérettel közvetítették. Felvétel készült a Nemzeti Munkaközpontról is. Az egész közvetítést Szász Lajos miniszternek a város szülöttének üdvözlete vezette be
