Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-07 / 54. szám

1943. MM MC MIß S 7

9

Miérf marad semleges

Rásonyi László dr. kolozsvári egyetemi tanár, a kiváló furkológus érdekes és időszerű nyilatkozata a csillag és a félhold országáról

Akármilyen súlyos harcok tombolnak a harctereken, akármennyire is lekötik figyelmünket. a hadiesemények, a front helyzetének alakulásai, nem tévesztjük.szem elöl a diplomáciai küzdelmek folyamatát és kimenetelét sem. A minden oldalról teljes erővel folytatott diplomáciai csaták legfontosabbja Törökország körül zajlik le. Minden hatalom egész súlyát veti latba, hogy Török- effszágot megnyerje magának, ami egyik részről a háborúba^ való intenzív részvételt jelentené, a másik oldalról pedig legalábbis a teljes semlegesség maradéktalan fenntartását. Törökország háborús magatartásának értékelésén valószínűleg nemcsak a török haderő hatöképességen van a hangsúly, hanem különösen az ország földrajzi, ebben az értelmezésben tehát hadászati fekvésén és természeti gazdagságain. Akárhogy is forgatjuk az ütőkártyákat, amelyekkel a háború .végzetes játékában a hadi szerencsét hol ide, Tibi oda keverik, akik hisznek a népek hivatottságában, erejében, akik nem játszanak, hanem lelkiismereti, igaz belső, kényszerrel küzdik végig á megpróbáltatások napjait, mindenképpen komolyan számolnak Törökország állásfoglalásával. Éppen ezért Törökország állandóan az érdeklődés előterében áll.

Magyarországon a törökök iránti érdeklő- dés nem újkeletű, mert történelmünk eredetéig vezethető vissza. A faji rokonság testvériségén kívül, európai életünk sok változatban állított egymás mellé, vagy választott el .egymástól. Akármilyen volt is a sorsunk, a testvéri érzés nem veszett ki, a ro- , koni kötelék nem szakadt el. különös tápot kapott; ez az érzés a törököknél az első világháború után. Törökország' a nagy tisztogatás után, amellyel .kiűzte az angolokat, franciákat, visszaszorította a görögöket, teljédén 'magára mafkdt. Természetes, hogy gazdasági életének feljavítása érdekében hozzánk, magyarokhoz fordult segítségért s intézményei számára magyar szakembereket hívott,

, Sajnos,, a magyar vendégek közül sokan nem érezték küldetésük súlyát, fontosságát, a nagyobbára kalandorszellemü vállalkozók nem vétették jó fényt a magyarság becsületére. Különösen mégrontotta a; törökök részéről lelkes elfoglaltsággal előlegezett blúzaimat., és szeretetet az a magyar, munkás- csoport, amely a magyarországi kommunizmus eltiprása után nem egészen tiszta magatartása miatt szorult ki Törökországba. Az az ezer-ezerötszáz magyar ember az ankarai korcsmákban elfelejtkezett származásáról és" dicstelen viselkedésével visszaélt a törökök barátságával, de a magyar.. embert kötelező erényekkel-is. Hlyen csalódások után az; apk&rai mezőgazdasági egyetem megszervezésére nem magyarokat, hanem némete- két kértek fel. Az elzárkózottságban minden előítélet ellenére igen fontos eredményt jelent, hogy Réthly nevű magyar.ember szervezte meg a török meteorológiai szolgálatot, igen jelentős népszerűségre tett szert Tahy kpvet, mint ma is. osztatlan közszeretetnek oryghd Wörnle János,

Külön fejezetet érdeméi Csíki Ferenc dr. egyéniségének és munkásságának méltatása. A dési születésű Csiki Ferencet egész Törökországban „Csiki bey“ néven ismerik. Tizenöt évig élt a törökök között és az alatt igaz szeretetet és megbecsülést szerzett nemcsak a maga személyének, de nemzetének is. Ö szervezte meg a magyar lófajták meghonosításával a török lótenyésztést. Különösen magyar rendőrségi és katonalovakat vitt ki Törökországba, ő hozta össze a törökországi nemzetközi kolóniát, amikor megalakította áttörök lovas klubot. Mindezt a magyar jelleg kihangsulyozásával vitte végbe. A lovászok magyar ruliát viseltek, a lovaknak Bokros, Csaba, Ildikó neveket adtak. A lovas klubnak gyakori látogatója volt Ismét pasa, a mai török államfő is. Nagyszerű lovaspólómérközéseket rendeztek. A lovas- póló ősi török sport s abban több török szultán is életét vesztette Indiában és Egyip- tbmban. Ismét pasa mellett közismert igaz magyar érzelmű volt Kemál Atatürk is. Az tij ankarai egyetem magyar tanszékét az ö személyes kezdeményezésére állították fel. A- tanszék, betöltésére a magyar kultuszkormány Kásonyi László dr. egyetemi tanárt küldte ki.

Rásonyi László dl. a turkológia legkitűnőbb -magyäf tudóba. Hét évig élt Törökországban. A kiváló professzor ma a kolozsvári egyetem turkológiái tanszékének tanára.

*" Rásonyi László nyilatkozott lapunk munkatársának a cikkünkben elmondott kérdésekről. Véleménye szerint a turkológiának Erdélyben sajátos feladatai vannak:

■— Nem lett volna román etikurn — mondatta — nem jöttek volna létre román államok, ha a török nép, a kunok, a bcssenyök és az oszmánok nem lettek volna, kovásza a Balkán etnikai és állami életének. Eredetkérdés, nyelvészet, középr és újkori történelem, zeneflorklor, honfoglalómüvészet, tehát az általános problémákon túl is igen fontos jelentősége van Erdélyben a turkológiának. Turkológiái szempontból bárhol

érintjük a román kérdést, minden esetben nekünk előnyös. Ezért nincs turkológia a ron mánoknál. Hiába van népességi, állami életük, települési területük nagy kibővülése, nyelvük, kultúrájuk átitatva török elemekkel, a románokat mindez nem érdekli, ök ma is barbároknak minősitik a törököket, persze nem nekik szánt sajtótermékekben.

Evlia Cselebi " \ ;

Érdemes itt idézni egy Evlia CseJebi nevű XVII. századbéli török világutazónak .TK’íiííi vonatkozó Írásából: „Kolozsvártól utaztam Sz. városba és írtamban igen sok ú».fA jobbágyot találtam. Mert ezek KV.Î*' tű'-XA ky főurak rendkívüli zsarnokoskodása miatt tömegesen hagytak el hazájukat és azt mondván, hogy igaz ember és igazság csak Erdélyben van, hatalmas csapatokban özönlenek oda és azt teszik meg' hazájuknak.“ \r ' v,y, i •

~TJ :*■ A'V

>: -V\ v'.v. - '.v ,\\y

Erdélyi vonatkozásban nem. szabad elhall- gatni, hogy az első török nyomdász, a kolozsvári magyar janicsár Ibrahim Mirtefer- riká volt, az első kisázslai Útleírást pedig a nikápolyi csatában fogságba esett ugyancsak erdélyi Schiídperger irta.

Erdély történetére vonatkozólag igen sok kiaknázatlan, különösen krimi tatár anyag van a török munkákban. Éppen ezért állították fel Kolozsváron BáJinth Gábor és Gomboez Zoltán tanszékének folytatásaként a turkológiái tanszéket. Magyarország az egyetlen állam Európában, ahol a turkológiának több tanszéke is van.

Ismét pasa az ankarai magyar intézetben

Hogy ezzel szemben a törökök milyen jelentőséget tulajdonítanak a 1 hungarológiának, arra jellemző, hogy amikor Ismét pasa 1941 őszén meglátogatta az ankarai egyetemet, félórát töltött a magyar intézetben, és így nyilatkozott Kásonyi professzornak:

— Látom ebben az intézetben, hogy; nekünk, törököknek mennyire érdemes foglalkozni a magyarsággal faji rokonság miatt Is, elé azért is, mert nagyon szép feladat annak az okait kutatni, miképpen történhetett az, hogy egy nép, amely olyan rokontalan,

olyan magára hagyatott Európa szivében, ezer esztendőn át is meg tudta őrizni nemzeti sajátosságait és nemzeti kultúráját.

A magyar tudományos szellem törökországi értékelésének legszebb bizonyítéka, hogy az ankarai nemzetközi történelmi kongresszus. török történelmi kiállítása Islámon kivüli részének megszervezésével Rásonyi professzort bízták meg és ugyancsak őt kérték fel az egyetemes török történelem megírására. A könyv különösen az orosz kérdésben igen jelentős dokumentumokkal szolgál.

Huszonötmillió török él Oroszországban

Érdeklődésünkre Rásonyi professzor meggyőződéssel jelenti ki, hogy Törökország ebben a bábomban mindenképpen semleges marad.

— Törökország a legutolsó két éviízed kivételével állandóan háborúban élt. Hogy csak a századvégi háborúknál kezdjük, Macedónia, Hedzsasz, az uj török forradalom, az olasz, a Balkán-háború, az első világháború, majd utána az angolok kiűzése, a görög háború. 1923 óta békében él Törökország népé és történelme során talán most érti meg és most érzi át először a béke áldását. Hogy ez mit jelent, könnyű magyarázni. A lakosság száma 13 és félmillióról húsz év alatt 18 millióra emelkedett. A mezőgazdasági élet csodálatos fejlődéséről szól az a körülmény,. hogy Törökország az utolsó évekig gabonabehozatalra szorult. A török nép ugyanis még a magyarnál is több kényeiét fogyaszt. Most már mégis eljutott odáig, hogy gabonaszükségletét saját , terméséből, fedezi, sőt exportál isi Ugyanez a helyzet állott elő az iparban is. Különösen fellendült a cukorgyártás, a papírgyártás és a textilipar. Épül az úthálózat, hatalmas öntözőmüveket létesítenek, az anyagi és kulturális jólét komoly alapot ad Törökország nagyhatalmi igényének: Néni pacifizmus, vagy defetizmus tarája vissza a török népet a háborútól. A török nagyszerű katonaanyag. Hazájáért könnyen adja oda életét. A katonás szellemet jelentősen növeli 'az a fiatal, intenzív nacionalizmus, amely ma mély.nemzeti érzéssel hat át minden törököt. Dé Törökország vár. A háborúban a "győztes is, a legyőzött is gyengül, neki pedig szüksége van ereje teljére. Az ország lakossága 18 millió, de a környező területekkel együtt a törökség 54 millió lelket számlál. Az 54 millióból 30 millió él Oroszországban! Oroszország pedig utat akar a be nem fagyó meleg tenger felé ..,

— Nincs olyan török ember, akinek valamilyen hozzátartozója ne esett volna áldozatul az oroszokkal való érdekellentétek háborús kiegyenlítésének. A török álláspont különösen tartózkodó a Szovjettel szemben. Az uj nacionalizmus legfontosabb célkitűzése, hogy a török nemzeti öntudattal egységbe fogják össze az országon kivül álló törökséget is. Törökország a jövő országa, de a jövendőt a béke érleli.

Oroszország létében veszélyezteti Török- j országot. Ennek a tételnek modern politi-, kai jelentősége van magyar vonatkozásban is. Valami törvényszerű sorsközösség mutatkozik a magyar, a török és a finn, a három uralaltáji nép történelmében: mindhárom egyformán ki van téve a szláv tenger áradatának. Mindhárom az életét menti, ha az ár ellen körülsáncolja magát. Ezek a gátak olyanok, amelyben megtörik minden hatalmi kényszer, mert a nemzeti élet teremtő ereje — az elpusztíthatatlan faj...

BCDINSZKY FERENC

— Akiknek hozzátartozóik a harctereken küzdenek, vagy akik komolyan átélik a háború nehézségeit és négy gondját, azok bizonyára örömmel veszik a Katolikus Női Misszió húshagyó keddre tervezett Szént- ségimádását a piarista templomban. Reggel 10 órától este 6 óráig közösen imádkoznak felváltva itt a katolikus nők, hogy az Isten szüntesse meg a világháború borzalmait és hozza haza egészségesen a hozzátartozóinkat. A Katolikus Női Misszió vezetősége ezúton Is kéri. a katolikus nőket és férfiakat, hogy a Szentségimádáson minél, számosabban jelenjenek meg. Délután 3 órákor a katolikus ifjúság végez engesztelési. Minden katolikus leányt, odayárnak,

PÁNIM

BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés, # Korshíü kéni/elettt

SZÁLLÓ

Eg^dqgas szobák 6‘— P-től 12* P-io Kétágas szobák <?■— P-től 18*— P-ia

Éttermében Verer Károly és e gány- zenekara muzsikái

Elismerten kiváló konyha. Polgári árak.

Mindenféle okiratról

fénymásolatokat

(fotókópiákat) gyorsan készít

Lengyel Albert kSipiyomdája

Kolozsvár, Bólyai-u. 7. Tel.: 11-58

A gercpelY®aap* „fáacóemlier“

Március 12-én, Szent Gergely napján már mindenki türelmetlenül várja a tavaszt. A meleget, a jó időt, a langyos tavaszi fuvallatot óhajtja ember, állat. Mielőtt azonban beköszöntene a jó idő, a téli hidegnek még. egy utolsó szakaszára van kilátás.'A régi . debreceni versezet szerint, ha

Derült Gergelynek napja, " " örömét népünk, kapja,

* Hogy hideg némi harapja.

A régi hagyomány ma is élő voltát igazolja a hevesmegyei hiedelem, mely szerint, ha Gergely megrázza a szakállát, nagy hideg, meg hó lesz még. Azt is szokták' mon- .. dani, hogy Gergely havat vet. Szöregen az egyik mese szerint Gergely Mátyásnak arra a kérdésére,, hogy ö mit szeretne,. azt. feléli,., hogy ott (t. i. február 24-én) szeretne lenni, a naptárban, ahol Mátyás. .. Olyan hideget hozna, hogy megfagyasztaná a tehénben a .. borjut is. Pest megyében azt. mondják, hogy ha megrázza Gergely a szakállát,, forog -a,'.; hideg azutáni. Ha Gergely napján, hó e,sik, azt mondják: Megrázta Gergely a szakallót - Népmeséinkben is többféle helyzetben szerepel egy fázóember, aki a mesehősnek nagy segítségére van azzal, hogy tetszése şzgriiit tud hideget vagy meleget csinálni. Székely ; mese szerint ez, a csodálatos ember csak .ráz egyet magán és hideg lesz. Egy másik’ me-'- sében egyet futt a bal orra lyukán a. fázó- : ember és olyan hideg lett, hogy a kovácsok,- ■ is mind megfagytak, s még a tüzes kémén- ■ céhen is reszkettek. Sárospataki régi-mesénk szerint a bundás ember a megtüzesitett vas- .-. házban „megtörli a bajuszát, hát oly aw függést, deret bocsát, hogy valamennyi kovács-. volt, mind megfagyott, mikor pedig-ismét megrázza és megtörli a másik fél bajuszátr megint melegebb vala.“ Oláh mesében ezzel a különös tulajdonsággal biró ember meg- rázza a bundáját és hideg lesz.

Gergely napja nemcsak érről a mesevilág-‘ ba vesző időjósló babonáról ismert ä néphagyományban, hanem arról a népi játékról is, amelyet gergelyjárás néven emlegetünk, Gergely napján az ország igen sok vidékén az iskolás gyerekek ünnepi ruhába öltözködve bejárják az egész környéket és minden- házba betérnek, ahol iskolába kerülő gyerek, van. A gyereket felszólítják az iskolába Való' járás megkezdésére, a szülőket pedig a tanító részére való ajándékozásra.

Gergely pápa napja elmúlt e világbatt. • Figyelj gyermek, mindjárt viszünk oskolába.

— szólítja fel a gyermekeket á tréfás‘hangú versezet. A fiuk ugyanis derekukra fakardöli ' kötnek: ők. Gergely katonái. Egyik fíüGer--' gely pápát személyesíti meg, másik kettő á' kísérő püspököket jelképes ruhákban. A ház- ban szinjátéksze(rüen verses mondókat adnák elő, amely a tanulás hasznos voltáról ~ és' a ■ tanító megajándékozásának szükségességéről szól. Az egyik szereplő neve Dérhuzö, máshol' Tél inasa, vagy Tél barátja, vagy Kéii- gyelfutó, Fellajtár. ' ■

A gergelyjárók mondókájuk befejezése ‘ • után fakardjukra csapnak, vagy ä mester- ' gerendához ütik a kivont kardokat, a háziaktól átveszik az ajándékokat a kántömé”; részére, aki a gyermekeket 'Is -megvendégelt' ' az összegyűlt ennivalóból. Ez a szokás egy '' középkori iskolai ünnepség 'maradványa. Az' ünnepséget IV. Gergely pápa rendelte1'el valamikor Nagy Szent Gergely pápa tiszteletévé, aki többek között az iskolaügyeknek Is kiváló szervezője és mozgatója volt. A gergely jár ás szokása a tanító egy régi jâvdăal- mázási módjának és az iskolakötelesek ta- nulásra való fölhívásának csökevénye.' "

Ha meggondoljuk, hogy Gergely napja ä régi egyházi naptár szerint nem március

12-én, hanem március 1-én volt, s hogy a régi római és szláv népek az uj esztendőt március 1-én ünnepelték, rögtön világossá

válik előttünk, hogy régi, a keresztény egy....

ház; szokásai közé illesztett ősi hagyományok, amelyeket ma Szent Gergellyel kapcsolatban emlegetünk. Március elsején volt a rómaiaknál Mars isten napja; Mars azonban nemcsak a háború, hanem a viharok és a. fagyok istene is volt. A fagygerjesztés te- . hát a római hagyományban gyökerezik..

A gergelyjárás és a fázóember kapcsolata" , tehát nyilvánvaló: a keresztény egyház végtelen bölcsessége a művelődés szolgálatába állította az ősi hagyományt. A pogány szp-. kasból Így lett vallásos jellegű tevékenység, , amelyet a magyarság is megtanult a Tiihi- gattól és a maga sajátos gondolkodásának megfelelően alakított tovább.

DÖMÖTÖR SÁNDOR Art