Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-07 / 54. szám
KezbtiUtsjXg to «a»#8 1SÍ3. HAUCHS 7 Párlolfuk a keresztény cégeket! Zsák, zsineg, ponyva, fQigc ny, bútorszövet, szőnyeg, linóleum Erdélyi Kender-Lenáru és Kárpitoskellékek M.T> ▼. Tapíf«* r. t* Kolozsvár, wessefé yi Miklós-u. 10« Telefon: 37-03% Száras, zsíros, pórusos vagy rftncwS arcbőrét h>‘.yrehazza az „ILLA.** Loznt etika Tul.: m. Pdzmdmj flóra Mátyás királytér 27. Teltf.i 33-28. U; tar-ilvány life épzés, öltöny, telóltö és balioffkabétokban nagy választék Sebestyén Testvérek ruhaéruhéz ában Wesselényi Miklós*utca 4. szám. Méretszabőság. Nyjredl és Orbán készfér ti ruha Uztet Wesselényi M. és T?m'r-«itca sarok (Főpostával szemben) Felöltők és Ballonkabátok állandóan raktáron. Mór'tzné Szlgelhy Anna férfidivat üz^te Mátyás király tér 8. sz. Dusán feiszere’t raktár fohémeműekben és ka apókban. Folberth Éva áll. eng. gyors-, gépíró- és széplró- szakiskoláiéban minden hö 1-én u| tsr.folyamok tanulnak. Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 5. szám. L em. Tpipton 18 91. elektromos népek, szivattyúk, Ásvány mm ssus otto a. HIRDESSEN olajok. Növényvé«leírni permetezőKőbányai Polgársör beszerezhetik Boroagykereskedés 11 1 DATKY BÉLA MÖJÉGÜZEM KELETI ÚJSÁG műszaki vállalatánál Kolozsvár, Horfhy-ut S7. Kandó Kálmán-u. 7-ban! Telefon: 27-53. Telefon: 37-44. Magyarország a szociális haladás utján — Harmadik közlemény. — Az 1918. évi összeomlás után a porbasuj- J tott országban minden, amit a magyar erő és akarat századok alatt épitett, romokban \ hevert. A megcsonkított országban a négy- j esztendős háború és az utána bekövetkezett j forradalom, majd a kommunista forradalom j csak pusztított és rombolt. Mérhetetlen bajok származtak abból, hogy az ország régi, gazdasági egysége szétbomlott, az ország elveszítette iparához szükséges nyersanyagforrásainak legnagyobb részét, a megszálló csapatok leszerelték legnagyobb gyárainak berendezését, elvitték vasúti mozdony- és kocsikészletének majdnem kétharmadát, elhajtották nemes állatállományának legértékesebb részét. Az értékét veszített pénz, a felbomlott és megszakadt kereskedelmi összeköttetések, az uj határokon felállított vámok és a világ mind a négy tája felöl a szegény országra acsarkodó gyűlölet, amely az otthonukból elkergetett, koldusbotra juttatott magyarok százezreit üldözte ki a szűkre összeszoritott magyar határok közé — ezek az okok mind mérhetetlen gazdasági és szociális bajokat idéztek elő. Európának egyetlen más állama sem jutott hasonló tragikus helyzetbe a világháború megrázkódtatása miatt és önhibáján kivül, csak ellenségeinek rosszakarata és kíméletlensége miatt. Amikor az ország gazdasági erőit gúzsba kötötték a békeszerződések gazdasági rendelkezései, akkor a környező államok, sőt olyan országok is, amelyekkel soha semmiféle ellentéte nem volt, politikai okok miatt bojkottal sújtották Magyarországot. Ennek a zárlatnak megrendezésével fő szerepet játszottak az úgynevezett emigránsok, azok a kommunista, és szociáldemokrata, nagyobbrészt zsidó gonosztevők, akik, miután benn az országban bomlasztó munkájukat elvégezték, szerteszéledtek a világban és beálltak az ellenség zsoldosainak. Mint IV. Béla király idejében, az országot a semmiből kellett újjá épiteni. TJjjá’ szervezni a termelést, rendezni a kuszáit pénzügyeket, kenyeret adni és munkaalkalmat teremteni. Ezer és ezer rettenetesen nagy, szinte megoldhatatlannak tetsző feladat hárult a magyar élet vezetőinek vállára. A magyar jellem és akarat csodát mutatót ott a világnak: nemcsak megmentette az államot a csődbejutástól, hanem fokozatos és rendszeres épitömunkával megteremtette a rendes állami élet feltételeit, szociálpolitikai szempontból pedig egészen uj és sajátosan magyar rendszert hivott életre. Minden reform — bizonyos vonatkozásokban — megrázkódtatásokkal jár s különösen szociálpolitikai intézkedéseknek van az a sajátosságuk, hogy a beavatkozás következmé nyeit sohasem lehet előre teljes pontossággal minden vonatkozásban megállapítani. Legtöbbször a legnagyobbszabásunak Ígérkező szociális beavatkozások, amelyektől megalkotásukkor nagy eredményeket várnak, végső eredményükben az állami életnek egészen más területein súlyos bajokat idézhetnek elő. A világháború utáni években különösen az utódállamokban nagy nekibuzduással végrc: hajtották az ugyneveztt földreformot. Mindenütt rendkívüli eredményeket s áz állam szociális helyzetének a legjobb irányba való megváltozását várták ezektől a reformoktól. A legtöbb országban azonban nemhogy előnyösen változott volna meg a szociális és gazdasági helyzet, hanem a megvalósított reformok után néhány évre olyan súlyos válságok keletkeztek, amelyeknek leküzdéséhez újabb nagy áldozatok voltak szükségesek. Példának csak a Romániában végrehajtott földreformot és annak következményeit idézzük. Magyarország minden nagyhangú hírverés nélkül a legsúlyosabb válság idején, már 1920-ban megkezdte és egy mélyen- szántó, átgondolt terv szerint végre is hajtotta a magyar birtokrendezés legégetőbb feladatait. A háború után közvetlenül több, mint egymillió kataszteri hold mezőgazdaságilag müveit területet juttatott földreform utján a kisgazdák kezébe és fokozatosan folytatva ezeket a birtokpolitika! akciókat, egesz 1942-ig, összesen kétmillió holdat mozgatott meg ebből a célból. Az első földreform során kétszázhatvanezer családot juttattak Magyarországon házhelyhez és a jelenleg folyamatban lévő intézkedések ismét az első földreformnak megfelelő nagyságú területet juttatnak olyan embereknek, akiknek támogatását és megerősítését nem any- nyira gazdasági, mint inkább nemzeti és szociális szempontok kívánják. A magyar szociálpolitika alapelve, hogy a termelő és dolgozó rétegek munkaerkölcsét megőrizi. Ezért a magyar rendszer nem követi a külföldi államok úgynevezett munkanélküliek segélyezésére szolgáló intézkedéseit, hanem munkaszerzéssel, munkaalkalmak teremtésével igyekezett leküzdeni az ipari, de különösen a mezőgazdasági munkanélküliséget. Ez a rendszer igen jól bevált, aminek bizonyítéka a mezőgazdasági termelés és kivitel fejlődése. A magyar kormányzat mezőgazdasági beruházási tervezet szerint igyekszik a mezőgazdasági termelést mennyiségben és minőségben fokozni. Itt említjük meg, hogy az utolsó másfél év alatt ezermittió pengőt fordított erre a célra. A trianoni helyzet következtében igen nagy mezőgazdasági népsűrűség, azonkívül a vidékenként nagyon változatos blrtokmegosz- lásl szélsőségek következtében az ország lakosságának 52 százalékát kitevő Őstermelő rétegből a családtagokkal együtt körülbelül hárommilliónyi lélek tartozott mezőgazda- sági bérmunkások és munkavállalásra kényszerülő törpebirtokosok sorába. Meg kell emlitsük azt is, hogy a népsűrűség Magyar- országon kétszer annyi, mint Dániában vagy Franciaországban és sokkal több Németország mezőgazdasági népsűrűségénél is. Ez a helyzet a visszacsatolással agrárszempontból nem változott. Ebből a tényből, ha azt a mezőgazdaságilag számbajöhető területhez arányba állítjuk, kitűnik, hogy ezt a kérdést egyszerű földosztással rendezni nem lehetett. Az egyenletesebb birtokelosztásra kellett törekedni és ebből a szempontból az állom birtokpolitikái tevékenysége folytán lJiOO.173 katasztrális holdat, a magánparcellázások utján 456.757 kát. holdat osztottak ki. A Csonka-Mágyarországon magántulajdonban lévő ezer kát. holdon felüli nagybirtokoknak 67.5 százalékát teszi ki ez az 1920. évtől 1936-lg szétosztott földeterület. „Magyarországon a klsbirtokok állománya állandó és gyors gyarapodásban van, ez a folyamat fokozottan fejlődik. így Magyarország birtokállományának nagy ság szerinti megoszlása már 1935-ben Németország és Olaszország között állt.“ Az első zsidótörvény alapján 820.000 ka- tasztrális hold zsidó tulajdonban lévő mező- gazdasági terület került bejelentésre, az újabb zsidótörvény alapján még ötszázezer holdnyi erdőterület, ebből eddig négyszáz- ezer kát. hold tulajdonjogi átírására már megtörténtek a rendelkezések. Ezeknek a területeknek felhasználása elsősorban nemzeti és szociális célokat szolgál. Arra törekszik, hogy minél több életképes egzisztenciát teremtsen és a mezőgazdasági lakosság életszínvonalát emelje. „A kormányzat nem egyszerű és alkalmi reformokkal, hanem állandó és folytatólagos birtok- I politikai tevékenységgel igyekszik a lehető i legjobb eredményt elérni.“ 1931-ben a kormány az eladósodott gazdák | megmentésére kamatkorlátozó intézkedéseket és árverési tilalmat rendéit él. Azonkívül megalkotta az úgynevezett védettség intézményét. A húsz holdon aluli védett birtokosok a rővidlejáratu pénzintézeti terheinek egyrészét az állam még az általános teher- rendezés előtt teljesen ingyen kiegyenlítette. A 30 holdon aluli gazdaadósságok további kedvezményben részesültek, az 50 kát. holdon aluli gazdák pedig mentesültek az együttkötelezettségi minőségben őket terhelő kötelezettségek alól. Ezeknek az intézkedéseknek következtében a védett gazdák nagyrésze megerősödött és rendezni tudta a maga erejéből tartozásait. Nagyban fokozta törekvésüket az úgynevezett tőketörlesztési jutalmak adása. Ezeknek az intézkedéseknek vezető elve szociális gondolat és kisembervédelem volt. Bizonyltja az, hogy a 78.000 védetté nyilvánított birtok túlnyomó része 20 kát. holdon aluli kategóriába tartozott. Hatvankilencezer klsbirtokot mentett meg ez az Intézkedés, tehát közel félmillió embert szabadított meg a végromlástól. A mezőgazdasági dolgozók és cselédek szociális védelmére megalkotott intézkedésekről következő közleményünkben fogaink beszámolni. TURAN LAJOS mm S& & cll&CCă Néhány szép tavaszi ruha Olajos Éva rajzai és tervei Hölgyolvasóink bizonyára szívesen fogadják az alábbi, újabb, ízléses is ere-* deti ruhaterveket. A „Keleti Újság“ örömére szolgál, hogy ezen a téren is szolgálatára lehet a nagyközönségnek. Most már csak az a fontos, — hiába, háború van! — hogy a hölgyek legalább egyet- kettőt meg is tudjanak csináltatni az alábbi modelek közül... Felső sorban, balról-jobbra: Suzukik délutáni ruha, szegőzéssel. — Borsózöld selyemruha (blúz, szoknya). — Drapp szövetruha, pepitával kombinálva. Alsó sorban: Csíkos és sima anyagok felhasználására alkalmas ruhák.
