Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

4

javaslatát fogadta el s az egyik megüresedett tanszéket meghívás utján Benczédi Pál kollégiumi vallástanár, teológiai magántanárral töltötte be.

Benczédi Pál az uj egyházjogi és egyháztörténeti előadó tanár 1883-ban született Bencéden, Udvarhely vármegyében. Tanulmányait Székelykereszturon és Kolozsváron végezte, utána pedig ösztöndíjjal Manchesterben tökéletesítette tudását. Hazatérve külföldi tanulmányutjáról a Székelyföldön lelkészkedett, amig 9 évvel ezelőtt meghívta az egyházi főhatóság a kollégiumi vallásoktatás ellátására. Fontosabb önálló müvei: Az unitárius hitelvek története, Erkölcstan unitárius nézőpontból, továbbá több hittankönyvet és unitárius egyházi lapot irt és szerkesztett s ma is szerkeszti az Unitárius Közlönyt. Benczédi Pál rendezte sajtó alá az Erdélyi Ritkaságok sorozatában éppen most megjelent Jánosfalvi Sándor István 100 évvel ezelőtt és kéziratban fennmaradt Székelyhoni utazás a két Homo- rod mentén cimü igen értékes útleírást.

A második, üresedésben lévő teológia akadémiai tanszéket szavazás utján, három jelölt közül Kovács Lajos dr. teológiai magántanár, sepsiszentgyörgyi lelkésszel töltötte be a Főtanács. Kovács Lajos dr. egyike a legfelkészültebb unitárius lelkészeknek. Kissolymoson született 1909-ben. Tanulmányait a brassói római katolikus és a székelykereszturi unitárius kollégiumban, majd a kolozsvári unitárius Teológia. Akadémián végezte. Ezután 5 évig külföldön tökéletesítette képességeit. Marburgban, Ox- fordban és Strassburgban hallgatta a legkitűnőbb teológusokat. Doktorátusát is Strassburgban szerezte. Számos kisebb, nagyobb önálló müve jelent meg, a legjelentősebb azonban a Strassburgban, francia nyelven megjelent „Az Isten országa Jézus tanításában" cimü müve. Könyvét német és angol nyelvre is lefordították s ami még érdekesebb, magyar nyelven azonban még mindig nem jelent meg ...

Az uj teológiai tanároktól hétfőn reggel vette be az esküt a Főtanács. Kovács Lajos dr. és Benczédi Pál megköszönték a személyük iránt megnyilvánult bizalmat, miután Géléi dr. főgondnok a tanácskozást, felfüggesztette arra az időre, amig templomi istentiszteleten felszentelik az unitárius lelkésznemzedék 12 tagját. Az ünnepi istentiszteleten Szent-Iványi Sándor teológiai tanár, budapesti vezető lelkész prédikált Rámutatott arra a helyes útra, amelyen az uj unitárius papságnak haladnia kell, ha meg akarja valósítani Magyarországon, magyar hívei körében Istennek országát... Szent-Iványi Sándor után Józan Miklós püspök lépett a szószékre, hogy buzditó beszédet mondjon az uj lelkészekhez.

Ezután Kiss Elek dr. főjegyző olvasta fel a. hagyományos eskümintát, majd Józan Miklós püspök kiosztotta a fiatal lelkészeknek a díszes okleveleket. Lelkészt oklevelet nyertek: Ferenoz József, Darkó Béla, Gálna Sándor, Kerek y Gábor, Filep Imre, Mátyás György, Székely Gyula, tlrmösl Gábor, Dl- mény András, Imreh Lajos, Izsák Lajos és Köntés Béla. A felszentelt lelkészek nevében Ferencz József mondott köszönetét az egyházi Főtanácsnak és az egyház vezetőinek.

A lelkészszentelö istentisztelet után tovább folytatta fontos tanácskozásait a Főtanács a tanügyi-jelentések letárgyalásával. A tanügyi jelentések során beszámoló hangzott el a teológiai akadémiáról, a kolozsvári és székelykereszturi gimnáziumokról, a székelykereszturi gazdasági iskoláról, az érettségi vizsgálatok eredményéről, a szórványokról, az elemi népiskolákról és a többi unitárius tanintézetek és intézmények tanulmányi és valláserkölcsi elhaladásáról. A hétfői tanácskozások során a Főtanács még számos választást ejtett meg, majd javaslatokat fogadott el. Elhatározta továbbá a Főtanács, hogy testületileg vesz részt azon az ünnepségen, amelyet a székelykereszturi unitárius főgimnázium rendez fennállásának 150-lk éve alkalmából.

Dávid Ferenc emlékének védelmében

A fötanácsi bizottság általános jelentését Abrudbányay Ede dr. köri felügyelő gondnok ismertette. A terjedelmes jelentés felölelte a fötanácsi bizottság lelkiismeretes, egész évi működésének eredményét, rámutatott az egyházi élet minden fontosabb eseményére. Legkiemelkedőbb pontja a fötanácsi bizottság jelentésének az volt, hogy a Főtanács előtt mutatott rá arra, hogy „Kolozsvár, az 1000 éves magyar város" cimü, a város által kiadott műben egy fiatal történész súlyosan lealázó szellemi arcképet festett Dávid Ferencről, az unitárius egyház első, nagy alapitó püspökéről. A főtanácsi bizottság annál lealázóbbnak tartja ezt a megnyilatkozást, mert az egyébként diszes müvet erdélyi ember irta, Erdélyben jelent meg, éppen annak a városnak a kiadásában, amelyből Dávid Ferenc és tiszta magyar vallás-eszméje útjára indult. Ma már minden müveit ember tudja, hogy a

Polcáé Ilona Irén (Jéke-™i

Vizsgázottak ___

figyelmébe! ■"’WfcWéfii IIVNU ■■'^1 ■ utóda.)

gyo rsiró-, gépiró- és szépiróiskoiájábsn Timár-utca 2. sz. Főposfával szemben. Telefon; 22-84. Április 1-én vizsgázottak részére tovébképző (bsfzédfró) tanfolyam indul.

tordai országgyűlésen, 375 évvel ezelőtt maga Dávid Ferenc mondatta ki a vallás- egyenlőséget s tőle ered az a már klasz- szikussá vált mondás, hogy: „A hit Isten ajándéka" — mennyivel inkább kellett volna tudnia tehát annak a fiatal erdélyi történetirónak, aki avatatlan lélekkel és kézzel nyúlt hozzá Dávid Ferenc szellemi arcképének megfestéséhez — emelte ki a fötanácsi bizottság általános jelentése. A fötanácsi bizottság ugyanakkor felkérte az

egyház vezetőit, hogy járjon el a müvet kiadó Kolozsvár város vezetőségénél s szerezze meg a megfelelő elégtételt. A Főtanács a javaslatot magáévá tette.

Ezzel a Főtanács gyűlése délután fél 4 órakor véget is ért. Abrudbányay János dékán köszönetét mondott Gelel dr. fögond- noknak és Józan Miklós püspöknek a nagy- fontosságú tanácskozások megfontolt, józan levezetéséért. Józan püspök zárószavai után a Főtanács tagjai elénekelték a Himnuszt.

Hogyan leéli a EiázSuraSsn a le és a lak óknak a légvédelmi kár!afaniiás3 lerontok ?

HözbérjePegü a lakók légvédelmi hozzájárulása — A kérfalanilás a bérösszeg 3, illetve egyes hónapokban 6 százalékát leszi ki

Kolozsvár, március 29. A Budapesti Közlöny március 14-i számában — mint már megírtuk — olyan kormányrendelet jelent meg, amely általános érdeklődésre tarthat számot és a városi közönséget egyetemlegesen érinti. Az 1200/1943. M. E. számú rendelet a légi támadások következményeinek elhárítása és az ezzel kapcsolatos jogviszonyok tárgyában a hatósági intézkedéseknek egész sorát állapítja meg arra az esetre, hogyha valamely helységet légitámadás érne és ennek következtében anyagi károk következnek. A rendelet „légi támadások kártalanítási alapja létesítése" címen pénzügyi rendelkezéseket is közöl és egyszerű szóval kifejezve: adót. állapit meg különböző kulcsok szerint. Ez a légvédelmi adó a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem 1%-tt, a háza dó alá eső ingatlanoknál pedig a nyersházbérjövedelem, illetve, haszonérték i%-a. Ezt a légvédelmi adót 1943 január 1-sö napjától kezdve. vetik ki és a többi állami adókkal együtt szedik be. A házadó alá eső ingatlanoknál a rendelet megengedi a légvédelmi adónak a lakóra való áthárítását. Miután az erre vonatkozó intézkedés a rendeletben bonyolultnak látszik, felvilágosításért fordultunk a kolozsvári Háztulajdonosok Egyesületéhez, hogy ebben a kérdésben tiszta képet alkosson a lakosság számára.

— Az 1200/1943 M. E. sz. rendelet — adták meg a felvilágosítást a Háztulajdonosok Egyesületében — az első törvényes intézkedés, amely a háztulajdonosoknak jogai ad arra, hogy az adóterhet részben átháríthassák a lakásbérlőkre. Ezt az áthárítás! lehetőséget a kormány nyilvánvalóan azért adta meg, mert a lakbérek rögzítve vannak és a házingatlanok terhel olyan magasak, hogy már újabb terheket a háztulajdonosokra róni nem lehet.

— A légvédelmi adó a nyersházbérjövedelemnek, illetőleg a haszonértéknek 4%-a. Ez annyit jelent, hogy a háztulajdonost 1943 január 1-étöl kezdve minden száz pengő nyersházbérjövedelem, illetve haszonérték után 4 pengővel adóztatják meg. Ezt a 4%-os adót most vetik ki a pénzügyi hatóságok, de visszamenőleges joghatállyal, 1943 január elsejétől. A rendelet értelmében ebből az adóból a háztulajdonos a bérlőre háríthat

át minden 100 pengő házbér után 3 pengőt, vagyis a nyersházbérjövedelem 3%-át. Kivételt képez április, május és junius hava, amikor a háztulajdonos a bérlőktől a nyersházbérjövedelem 6%-át bevételezheti.--Az esetleges felmerülhető viták kikerülése végett és az azonnali teendők lerög- zitésére a következő példát adjuk: április elsején a háztulajdonos jogosan követelhet a bérlőtől az elmúlt három hónapra légvédelmi bérpótlékot. Egyszáz pengős havi bér mellett ez a bérpótlék az elmúlt január, február és március hónapokra 3X3, azaz 9 pengő. Ehhez járul még az áprilisra szóló légvédelmi adó-bérpótlék, amely viszont 6 pengőt tesz ki. összesen tehát 15 pengős bérpótlék hozzájárulást, illetve a nyersházbér 15%-át bevételezheti a háztulajdonos a lakótól. Májusban és júniusban ismét 6 pengő a bérpótlék, de már a következő hónapokban csak 3—3 pengő minden 100 pengős havi bér után.

— A rendelet megállapítja, hogy ez a

bérpótlék az esedékesség és a behajtás szempontjából, valamint a bérfizetést érintő minden egyéb magánjogi szabály alkalmazása tekintetében a bérösszeg sorsában osztozik. Ha tehát valaki ezt a bérpótlékot nem fizeti meg, annak számit, mint hogyha a házbért nem fizetné, tehát kilakollatási eljárásra ad jogalapot.

Az adóhivatal a háztulajdonostól a légvédelmi adót a rendes házadóval együtt hajija fel a-z esedékesség időpontjában. Az előzetes kivetés, utján megállapított kártalanítási hozzájárulás — amit ml légvédelmi adónak neveztünk — 4 egyenlő részletben, mégpedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, julius és október hó első napián esedékes és az illetékes évnegyed közepéig fizetendő. Az eltelt három hónapról a hozzájárulás kifizetése az adóív kézbesítéséi tői számított 45 napon belül fizetendő.

— Meghalt Aradon özvegy bellusi Baross Ferencné. E'őkelő aradi úrasszony hunyt el közelmúltban. E hó 22-én meghalt özvegy dr. bel'usi Baross Ferencné, szül. gyoroki Andrényi Adrienne, néhai aradvármegyei főispán özvegye. Gyümölcsoltóboldogasszony napján helyezték Aradon örök nyugalomra.

AT ERDÉLYI KERESKEDELMI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG és az Erdélyi Bank rt. igazgatósága, felügyelöblzottsága és tisztviselői kara mélyen megrendülve tudatja, hogy érdemekben gazdag aligazgatója,

Szabó ü&lárfon

1943. március 27-én váratlanul elhunyt.

Szorgalmas munkában eltöltött életét mindig intézeteink érdekeinek rendelte alá és elhunyta nagy veszteséget jelent részünkre.

Szeretetreméltó egyéniségének emlékét mindig kegyelettel fogjuk megőrizni.

Temetése f. hó SO-án déli 12 órakor lesz a Köztemető halottas kápolnájából.

Kolozsvár, 1943. március 27.

3943, MATtClU S 30

Évente Z00.000 magyarra/ születik kevesebb, mint amennyire szükség van

Kolozsvár, március 29. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség tudományos előadássorozattal is szolgálni kivánja a kereszténység és a magyar nemzet ügyét. Az előadássorozat megnyitó előadását a Nép- szövetség Igazgatója, Bálint József dr. országgyűlési képviselő tartotta meg vasárnap délután 5 órakor a „Mikes Kelemen“ római katolikus főgimnázium Jósika-disz- termében a magyarság legfontosabb életkérdéséről, a népszaporodásról, „Lesz-o húszmillió magyar?“ cimmel.

Az előadó nagyszámú hallgatóságát mindvégig lebilincselve mutatta be adatszerű igazolással, hogyan csökkent nemzetünk lélekszámának születési aránya Aí

V , iv.'f t v Ezzel az első helyről a tizedikre került hazánk s habár nem süly- lyedt még a kihalással fenyegető 'ívvWiW mögé, mégis évente csaknem kétszázezer uj magyarral születik kevesebb a húszmilliós népességet biztositó arányszáinnál.

— Ekkora veszteség csak az első világháború éveiben ért bennünket — mondotta Bálint József dr.

A továbbiakban rámutatott a meg nem született gyermekek révén nemzetünket fenyegető veszedelemre, a magyarságnál jóval szaporább környező népek részéről.

— A nagyobb élettér kérdése, a nemzet minden egyéb problémájának kedvező megoldása, még győzedelmes háború után is a népszaporaság ügyén áH, vagy bukik — hangoztatta. — A régi születési arány visz- szaállilása legyen első feladatunk. Ha ez sikerül, akkor valóban minden visszatérül és a piienk is marad örökre.

Ezután kitért a magyar „gyermek őfensége" ellen tanúsított fajgyilkoló bűnökre, amit most, amikor állítólag a gyermekek századát éljük, a. természetes népszaporodás megakadályozásával lépten-nyomon elkövetnek, Ezt az ifjabb nemzedékek körében dúló hitetlenség terhére Írja. Éppen ezért lelki megújhodásra van szükség, csak az Igazi keresztény lehet valóban jó magyar i*. Szükség van még a. szociális gondoskodás kiterjesztésére is, különösen a magyar nép egészséges szaporodását most is példásan fenntartó székelység támogatásán

Imre Lajos dr. előadása, az iskolai nevelés reformjáról a református teológia akadémiai estélyén

Kolozsvár, márc. 29. A református teológia akadémiai előadássorozatában vasárnap este 6 órakor Imre Lajos dr. teológiai tanár tartott magasszinvonalu előadást az iskolai nevelés reformjáról.

A színvonalas akadémiai estélyt a református kollégium énekkarának Tárcsa Bertalan zenetanár vezénylésével előadott énekszáma vezette be. Ezután tartotta meg mind végig lebilincselő előadását Imre professzor. Előadásában kifejtette, hogy az iskola szervezetében, célkitűzéseiben, alapvető elgondolásaiban, tanítási módszerében — válságban van. Az egész nevelési rendszer reformra szorul. De miiyen reform kell jöjjön, hogy a gyermekeket helyes és a kornak megfelelő szellemben készítse elő az életre? Elsősorban ki kell zárni a nevelésből a propa- gandisztikus és világnézeti elveket. Nem lehet a növendékek minden idejét, szellemét, képességeit az iskolához kötni. A nevelés nem lehet egyoldalú sem, mert ennek az életben érezhetik a növendékek a visszahatását. Az Is baj, ha az iskola sokat tanít, ha túlságosan gyakorlati s ha olyan tárgyakra oktatja a növendékeket, amelyeknek az életben semmi hasznát nem látja. Az Iskola válságát úgy lehet megoldani, ha az Iskolai nevelést közös nevelőre hozzák a családi neveléssel. Közös sikon kell haladni a családi nevelésnek az iskolával s a gyermekeket fokozottabban kell a nemzeti értékek, hagyományok tiszteletére nevelni, erőteljesebben kell felébreszteni bennük a hivatástudatot és hatékonyabban kell ér- vényrejuttatnl a keresztény szellemet. Isten előtt önvizsgálatra kell nevelni a serdülő ifjúságot és elő kell készíteni, hogy Istentől kapott rendeltetésének megfeleljen.

Imre Lajos dr. mindvégig lebilincselő előadását a teológiai fakultás dísztermét megtöltő hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Ezután Bartalis János olvasta fel néhány vallásos versét. Az akadémiai estélyt gyülekezeti ének zárta be.

Jó ÄRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK