Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

1943. MÁRCIUS 30 MÍBXMTiOtrsjia 5 MA: ELŐADÁSOK: Szabadegyetemi előadás-sorozat: Tury Sándor Kornél előadása „A vallás és vagyonjog kapcsolata“ címmel (Központi Egyetem Aulája, (47 órakor). A Francia Tanulmányi Központ rendezésében: Calame tanár elő­adása „A francia Svájc iroda'ma“ címmel (Tudományegyetem bölcsé­szeti karának III. sz. terme, %7 órakor). A Kolozsvári Iskolánkivüli Népmű­velési Bizottság előadássorozata: A MANSz-al karöltve: Apor-utca 7. sz. alatt, bőrgyárban: Farkas Ist­vánná „Társadalmi érintkezés lé'ek- tana". (6 órakor.) HITÉLET: Belvárosi Református Férfiszövet- ség összejövetele, (bibliaóra), Előad Bíró Mózes lelkipásztor „Keresztyén sáfárság“ cimen (Farkas-utca 21.. y27 órakor). KÖZGYŰLÉSEK: KEAC közgyűlése (Bölcsészeti tan­terem, 6 órakor). MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Bonatikus Kert­ben, (Majális-utca.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum állat- tára, (Mtkó-kert). Megtekinthető 9—12-ig. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. sz.) Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthetők: őskori és középkori kőtár. EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8 — 1-i*. délután 3—8-ig. A népkönyvtár — vasárnap is — délután 3—9-*i. (Mlkó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor a „Bűvös szek­rény“ opera előadása. MOy.i LLÖADASOK: ÁRPAD-mozgő: A harmincadik. (Magyar.) CORVIN-mozgó: Az éjszaka lánya. (Magyar.) N EGYETEM-mozgó: Négyareu asz- szony. (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: I. Vasöklii kor­mányos. II. Rémület az alvl ágban. MATYAS-mozgó: Családunk szé­gyene. (Magyar.) RAKóCZI-mozgó: Végre. (Magyar). SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Egyszarvú gyógyszertár, Mátyás kirá'y-tér 10. Távbeszé'ő: 32-23. — Kereszt gyógyszertár, MussoliDi-ut 2. Távbeszélő: 13-49. — Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. — Az aradi magyar konzulátus uj veze­tője. Larx Tibor dr. m. kir. konzult, az aradi m. klr. konzulátus vezetőjét két évi szó'gá­lát után áthelyezték. Utódja Parcher Félix dr.. aki a vatikáni követségnél, mint követ­ség! titkár teljesített szolgálatot. Az uj kon­zul atyja szintén diplomáciai szolgálatban állott. Utóljára Bemben követi minőségben képviselte Magyarországot. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mind­azoknak a rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek és kartársaknak, akik ál­dott emlékű férjem Literáti Bányay Ele­mér elhunyta alkalmából együttérzésük­nek bármily formában kifejezést adtak s ezáltal mélységes fájdalmamat enyhí­teni igyekeztek, ezúton mondunk köszö­netét. özv. L. Bányay Elemérné és csa­ládja. — Példamutató tisztek harcolnak a hon­véd csapatok élén. Ennek a ténynek va’ósá- gáról számol be, kiemelkedő fegyvertények alapján, a „Magyar Katonaujság“ legújabb száma. Érdekes tanulmány ismerteti a víz­ellátás jelentőségét az északafrikai harcok­ban. Sok szöveg- és képriport, időszeröség, képesmelléklet egészíti ki a legújabb szá­mot, amelynek ára változatlanul tiz fillér. Kapható mindenütt. Marion Áron püspök kilenc szerpapot széniéit Kolozsváron Kolozsvár, március 28. Még zászlódisz­ben áll a város, mely Mátyás király félezer­éves születési jubileumát ülte. Remek nem­zeti liturgia volt a világ legpompásabb lo­vasszobra előtt. Mátyás az igazságos, mintha bronzba öntött történelmi mérleg volna, úgy áll a nyeregben s a mérleg nyel­ve a vízszintesen tartott kard! Szeme délre néz. Onnan jött át Erdély rajongva szeretett katolikus püspöke, Márton Áron, hogy ma­gyar tájakon élő közel háromszázezer hivét meglátogassa, s bennök s papjaiban a krisz­tusi hitet megerősítse. Ezen a reggelen a katolikus világban a római szent Lőrinc szerpap temploma a Stáció, aki vértanú ha­lált halt lassú perzseléssel szegény híveiért, akiket holtáig gondozott. Az ember elámul az akaratlanul adódó történelmi találkozá­sok felett, melyekben egybefonódnak törté­nelmi események, emlékezések, hagyomá­nyok! Ezen a reggelen szerpappá érett kilenc erdélyi ifjú, köztük nyolc a Székelyföldről, s egy Innen Kolozsvárról való. Ez már régi szokás itt Erdélyben, hogy Cslkmegye adja a katolikus papok zömét. Onnanvaló négy, de képviselve vannak Gyergyó, Három­szék, s Udvarhelyszék is. Gyönyörű magyar nevek ezek az uj lőrincfiak: András István, Baricz Dénes, Bors Ferenc (a kolozsvári), Dukát József, Erőss Lajos, Orbán László, Fálffy József, Szilágyi István és Tompa Ferenc. Bennök Gyergyóalfalu, Tusnád, Bá­rót, Bözödujfalu azon székely községek, melyek a legtöbb levitát adják egyházuk­nak. Van ott gyermek bőven, telik a csalá­dokból papnak, tanítónak, jegyzőnek, vas­utasnak s marad még az ősi rögök művelő­jének s favágónak is elég! A római katolikus teológia csak harmad­éve van Kolozsváron, a legifjabb az itteni patinás nevelőintézetek között. De magával hozta évszázadait, kultúráját, fajszeretetét, magyar egyházi as érzéseit, s a nagy magyar összefogás Iránti immár veleszületett eré­nyeit. A most diakónussá szenteltek c«ak két évet töltöttek a gyulafehérvári várban, ők már harmadéve tiszta magyar szellem­ben nevelődnek. Velők jöttek tanáraik, akik nemcsak a jogfolytonosságot képviselik, hanem a lelkifolytonosságot ápolják: Péter Antal dr., Szentiványl Róbert dr., Baráth Béla dr., Faragó Ferenc dr., Dávid László dr., Erőss Alfréd dr. mind súlyban gazdag erdélyi teolőgusnevelők, akikhez itt csatla­kozott a köztiszteletben álló Veress Ernő lelkiigazgató. Ez volt' az első alkalom, amikor a volt kolozsvári plébános s a megszállási években az erdélyi magyar összefogás nagy papjá­nak kezéből vehette kilenc ifjú a diakoná- tust. Vele vették püspökük lelkét, ragyogá­sát, buzgóságát, hősi munkavállalását azon a poszton, ahová Isten állítja őket, mert tőié tanulják, le! kökbe égetik a püspöki jel­szót: „Soha semmi munkát el nem hárítok magamtól!“ REJÖD TIBORC dr. — köszönetnyilvánítás. Köszö­netét mondunk mindazoknak, kik felejt­hetetlen drága jó férjem, és apánk teme­tésén résztvettek és a fájdalmat enyhí­tették. A Deésy-család. — A Hitéi márciusi száma. A Hitel már­ciusi számának vezető helyén Albrecht De­zső a magyar hivatásról ir. Gondolatat két tételben foglalhatók össze: „A magyarság mint. állam nem nyugodhat bele abba, hogy másokhoz alkalmazkodjék, hanem az euró­pai rend és biztonság érdekében a Kárpát- medence népeit kell szilárd egységbe fognia, s olyan államrendszert kialakítania, mely a föld és a lélek adottságaira épül. Mint ősi müveltséghordozó nemzet pedig nem vá'lal- hatja az európai kultúrát." Deér József kö­zöl hatalmas tanulmányt az állam és a nem­zetiségek viszonyáról a régi Magyarorszá­gon, majd László Dezső érdekes okfejtésü cikke következik „Hatalom és erkölcs“ cím­mel, végül Oberding József György Ismer­teti a bánsági telepítéseket Mária Teréziától a múlt század végéig. Külön érdekessége e számnak az a vita-cikk, melyet Ottlik I^ászló irt válaszképpen azokra a támadá­sokra, amelyek Bárdossy Lászlónak a Hitel­ben közzétett „Két világ között“ cimü tanul­mányát érték. E terjedelmesebb közleménye­ket a szemle-cikkek egész sora egészíti ki. Ezek közül kiragadjuk a következő elmeket: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban. Az európai kereszténység megújhodása, Nemzetiségi középiskoláink. Néhány elvi és gyakorlati szempont az iskolánkivü’d nép­műveléshez, Kolozsvár 1942. évi népmozgal­ma.. — A magas színvonalú nemzetpolitikai szemlét A’breelit Dezső, Kékl Béla, Venczel József és Vita Sándor szerkesztik. Megje­lenik minden hónapban egyszer. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás ki­rály-tér 5. I. — A Termés Irodalmi estje. A Kolozs­vári Magyar Diákok Szövetsége vasárnap este. a Mátyás király Diákház diszteimében „Termés“ irodalmi estet rendezett. Az Iro­dalmi est közönsége nagyobbára egyetemi hallgatókból állott. Az esten Kiss Jenő mondott bevezető szavakat, Varró Dezső verseiből adott elő, Jékely Zoltán egyik novelláját olvasta fel, Budaházi Fehér Mik­lós, Bálint Dezső és Nagy Ilonka, a kolozs­vári Nemzeti Szinház koncertmesterei Ko­dály Zoltán két hegedűre és mélyhegedűre irt Szerenádját adták elő, Bözödi György elbeszélését olvasta fel, Sallai Kornélia, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja é3 Jan- csó Adrienne fiatal erdélyi költők verseiből adtak elő, Asztalos István elbeszélését ol­vasta fel, Horváth István két versét sza­valta el, Szabady István operaénekes Endre Béla zongoraklséretével a Háry Jánosból énekelt két dalt, végül pedig Szabédi László mondott el két verset. — Halálozás. Özv. László Albertné, szü'. Szyllaba Klára, Székelyudvarhelyt város né­hai főjegyzőjének özvegye, életének 73. évé­ben, özvegységének 8. esztendejében rövid szenvedés után elhunyt. Kartársunk Lász'ó Béla, a MTI. kolozsvári klrendeltrégénex belső munkatársa' édesanyját gyászolja az elhunytban, özv. László Albertnét március 31-én délután 3 órakor temetik a Házson- gárdi temető halottasházából. Ha'álát kitei- jedt rokonság gyászolja. — A Szabadegyetemi Előadások sorában a legközelebbi előadást dr. Tury Sándor Kornél egyetemi ny. rendes tanár tartja „A val'ás és a vagyonjog kapcsolata“ cimmel a Központi Egyetem aulájában, folyó hó 30-án délután 6 órakor. Az előadásra az e’nökség ezen az utón is meghívja az érdeklődő kö zönséget. AZ ERDÉLYI MUZEUM EGYESÜLET mély meglUetődéssel jelenti, hogy két évtizeden át volt pénztárosa, • ♦ Szálló Mhárlon bánit igazgató folyó évi március hó 27-én este 10 órakor szivszélhüdés következtében életé­nek 50. évében hirtelen elhunyt. Temetése március hó 30-án (kedden) d. e. 12 órakor lesz a református egyház szertartása szerint a köztemető nagykápolnájából. Szaktudásával Szabó Márton az Erdélyi Muzeum-Egyesületnek a két év­tized legnehezebb éveiben is halkhangu, de kitartó, önzetlen munkása volt. EMLÉKÉT AZ ERDÉLYI MUZEUM-EGYESÜLET KEGYELETTEL ŐRZI. Kolozsvár, 1943. márchus hé 28. AZ ERDÉLYI MUZEUM-EGYESÜLET ELNÖKSÉGE ÚJDONSÁG 25 erdélyi elbeszélés. Kapható minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. Levente-élet a szamosujvári járásban • A Levente Központ vita­min-tápszert küldött a sza­mosujvári járás leventéinek, melyet már ki is osztottak a szegénysorsu és gyönge test­alkatú leventék között. * Az ormányi levente-lányok Várady Lajosné levente-vezetőnő irányításá­val tollat gyűjtöttek és az összegyűjtött tol­lat beszolgáltatják a kolozsvári Vöröske­reszt kórháznak, ahol azt párnák készíté­sére fogják felhasználni a sebesült katonák részére. * Április 7., 8. és 9-én a kihirdetett vasna­pok keretében Szamosujvár és a járás te­rületén a leventék vasgyüjtést rendeznek. Megszűnt a földadó« és a Itözmunlza-iérílés A Hivatalos Lap vasárnapi száma közli a m. kir. minisztérium 1260/1943. M. E. sz. rendeletét a földadó- és közmunkamegtéri- tés megszüntetéséről. E rendelet értelmében 1943 január elsejétől kezdve sem a földadó, sem a közmunkaváltság megtérítésének nincs helye. * A bánffyhunyadi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól. 3773;1942. tlkvi. szám. Árverési hirdetmény kivonat. Dr. Bölöni Zoltán zilahi lakos végrehajta- tónak Pop Gábor bánffyhunyadi lakos végrehajtást szenvedő' ellen indított vég­rehajtási ügyben a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-c. 144. 146. és 147. §-a ér­telmében a végrehajtási árverést 524 P. 46 fill, tőkekövetelés, ennek 1934. évi áp­rilis hó 1 napjától járó 3 százalékos ka­mata, 428 P. 71 fill, eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kér­vényért ezúttal megállapított 31 P. 40 fill, költség, továbbá a csatlakozottnak kimondott tőkekövetelése és járulékai be­hajtása végett a Bánffyhunyad község­ben fekvő s a bánffyhunyadi 319. sz. tjkvben A+l rsz. 7513/l/b/3. hrsz. rét Csorgórét 192 négyzetől, 2. rsz. 7507/2/3. hrsz. szántó Csorgórét 223 négyzetől, 3. rsz. 7507/3/1. hrsz. szántó Csorgórét 224 négyzetől, — Pap Gábor tulajdonát ké­pező ingatlanokra 3030 P. kikiáltásban elrendelte. A telekkönyvi hatóság az ár­verésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségeiben (Király-utca 8. szám fszt. ajtó megtartására 1943. évi április hó 23. napjának déli 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150 §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételeket a hivatalos órák alatt a telek­könyvi hatóságnál (Király-utca 8. szám fszt. ajtó) és Bánffyhunyad város pol­gármesterénél tekinthetők meg (1881. LX. t.-c. 147. §. g. pontja). 1. Az árve­rés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. LXI. t.-c. 26. §.) Bán­ffyhunyad, 1942. évi december hó 24. napján. Dr. Issekutz János s. k. kir. já- rásbiró. Kiadmány hiteléül: Bokor Kata­lin* kifldót

Next

/
Thumbnails
Contents