Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-28 / 70. szám

1943. MÁRCIUS 28 tervező mérnöknek, a vállalkozónak és a munkáskezeknek. Köszönöm ezért a val­lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák a készséggel engedélyezett támo­gatást, a miniszter ur képviseletében megjelent Fáy István államtitkár ur Önagyméltóságának személyes közben­járásait, Kós Károly urnák, a tervező építésznek nagy művészettel alkotott ter­vét és lelkes fáradozását a kivitel folya­mán, Katona Lajos városi tanácsnoknak hivatali kötelességét messze felülmúló fáradozásait, Rátz Mihály építőmester- vállalkozónak a kifogástalan kivitelezést és minden munkásnak odaadó munkáját. — A Műcsarnok akkor fog rendelteté­sének megfelelni, ha elsősorban Erdély ■művészetének fejlesztését szolgálja, de ugyanakkor beleilleszkedik a magyar nemzeti, sőt az egyetemes művészet ke­retébe is. Legnemesebb feladatának fe­lel meg azzal, ha a sajátos táji jellem­vonások és műveltség sugallta művészet ápolásával és megtartásával hozzájárul a magyar művészet gazdagításához, szí­nesebbé tételéhez. — Ebben a törekvésében mindig meg fogja találni a művész Kolozsvár város — A magyar nemzet lelki kultúrájá­nak legbeszédesebb kifejezője a szépmii- vészet. A magyarság a maga szépet ked­velő művészi érzékét már az őshazából magával hozta. Már a honfoglaláskori leletek művészi anyaga is igen fejlett művészi készségről tesz tanúbizonysá­got. Amikor a magyar nemzet a keresz­ténység felvételével beilleszkedett az európai kultúrába, művészete is termé­szetszerűen bekapcsolódott a művésze­tek egyetemes európai életébe. Bár a történelmi idők viharainak mostohasága miatt a régi magyar műalkotások közül aránylag nagyon kevés maradt ránk, még ebből a kevésből is büszkén álla­píthatjuk meg, hogy középkori művé­szeink a kor színvonalán állottak. —- A magyar képzőművészet történeté­ben Kolozsvár külön fejezetet jelent. Kolozsvári György és Márton Szent György szobra a középkori gótikának legkiemelkedőbb alkotása és az ó-kor szobrászata óta az első olyan lovasszo­bor, amely teljesen kiemelkedik a térből és szakított a röliefszerű megoldásokkal. A később, a XV. század első felében élt Kolozsvári Tamás egyetlen ránk maradt ismert alkotása a garamszentbenedeki oltár rendkívül művészi kvalitásról tesz szintén tanúbizonyságot és semmivel sem marad e kor európai művészetének legkiemelkedőbb alkotásai mögött. — A legsajátosabb magyar művészet­nek, az ötvösségnek is kiváló állomása volt Kolozsvár és nagytekintélyű ötvös céhe méltán volt hires messzeföldön. — A mult században megújuló ma­gyar festőművészet Barabás Miklós, Szé­kely Bertalan nevével idézi ismét Ko­lozsvár városát, amelynek sokoldalú mű­vészete az elmúlt századok folyamán di­csőséges lapokat irt a magyar művészet történetének könyvébe. — Kolozsvár művészei a most meg- »yiló Műcsarnok révén állandó kiállító helyiséghez jutnak és hatalmas ösztön­zést nyernek arra, hogy művészi képes­ségeiket a legteljesebben kifejthessék. — Most, amikor a Műcsarnokot meg­nyitva azt hivatásának ezennel átadom, azon szívből jövő reménységemnek adok kifejezést, hogy ez uj intézmény a ko­lozsvári és erdélyi művészet számos dia­dalmas megnyilatkozásának lesz majdan színhelye és hogy az erdélyi művészek munkássága a jövő magyar képzőművé­szet történetében is olyan jelentőségű „esz, mint amilyenre őket a mult nagy és nemes hagyományai kötelezik. Erre közönségének és Hatóságának megértő támogatását. — Műcsarnokunk első kiállításán Er­délynek élő művészei jelennek meg a közönség előtt. Szükebb hazánk művé­szeti termeléséből tehát azt mutatjuk be, ami a jelenről ad hű képet és ennél­fogva a jövő ígéretét is tartalmazza. Egyébként a jövőben nyitva lesz a ko­lozsvári műcsarnok minden olyan művé­szeti érték előtt, ami közönségünk szel­lemi igényeit kielégítheti és Erdélyben a művészet ügyét előmozdítja. — Meg kell külön emlékeznem a ki­állítás rendezőiről, közöttük elsősorban Felvinczy-Takács Zoltán professzor úr­ról, aki szaktudásával és munkájával ismét segítségére volt a városnak. — Tisztelettel kérem a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ttr képvise­letében megjelent Fáy István államtit­kár ur Önagyméltóságát, hogy a Mű­csarnokot rendeltetésének átadni és a ki­állítást megnyitni szíveskedjék. A polgármester beszéde után Fáy Ist­ván titkos tanácsos, kultuszminiszteri ál­lamtitkár nyitotta meg a Műcsarnokot. a munkásságra kérem a Mindenható Is­ten áldó kegyelmét. Fáy államtitkár beszéde után kísére­tével együtt bevonult a Műcsarnok épü­letébe, ahol nagy tetszéssel szemlélte meg a minden tekintetben komoly Ízlés­sel és mély hozzáértéssel megrendezett, az erdélyi művészek kiemelkedő, érté­kes müveiről tanúságot tévő kiállítást. Az államtitkár kíséretével hosszasan idő­zött a kiállított müvek között és nem egy esetben őszinte elismerésének adott ki­fejezést a látottak felett A képzőművészek nevében szent- györgyvári Gyenes Lajos kormányfőta­nácsos köszöntötte Fáy István államtit­kárt s beszédében a következőket mon­dotta: — Az a hid, mely a magyar szellem szárnyain egy évezreden át hidalta jó­ban, rosszban a Királyhágót a Lajtától a Kárpátokig, a magyar képzőművészet számára is kőpillérrel tétetett tartósab- bá, ez a kőpillér a Magyar Hazának el­ső, vidéki Műcsarnoka, hová elzc rándo­bolni nekünk kötelesség, hol a 11agyar képzőművészeti kultúra legjavát bemu­tatni elhivatás s egyben a legsz intebb magyar müvészfeladat is. A kiállításon résztvevő képzőmé fészek a Műcsarnok ünnepélyes felavatái i után a Newyork-szálló éttermében tár asebé- den vettek részt s azon megjelen; vitéz Haász Aladár dr. miniszteri ősz ;ályfő- nök és Keledy Tibor dr. polgár nester is. Ebéd után a Barabás Miklós C :h lát­ta vendégül feketére a kolozsvár Mű­csarnok első kiállítóit. A Műcsarnok ünnepélyes megi yitása után Fáy államtitkár és az előkel í ven­dégek tiszteletére a város szűkkor 1 ebé­det adott a Központi-szállóban. Helyszíni közvetítés a Mátyás-hf zból A Műcsarnok ünnepélyes meg? yitása közben Budinszky Sándor, a J ’agyar Rádió kiküldött tudósítója helyszil i köz­vetítést adott a még átépítés ala ;t álló Mátyás-házból. A népszerű rádii ripor­ter Katona Lajos dr. városi tanács: lókkal beszélgetett a mikrofon előtt a M átyás- ház átépítéséről. A hangfelvételt a bu­dapesti rádió még szombaton d ilután műsorába iktatta. A közvetítés alatt a kolozsvári 1 onvéd- zenekar játszott a Mátyás-ház n ivarán Bentsok György dr. vezényletével, l hely­színi közvetítésnek és a térzenéire t Igen nagy nézőközönsége volt. Arpád-ház jelvénye vált állami, nemzeti jel­vénnyé. A legelső Arpádházl jelvény a IH. Béla királyunk által használatba vett magyar kettős kereszt, amely azután & magyar nagyhatalmi állás jelvényévé vált, mint Ilyet használta Nagy Lajos királyunk és Mátyás király is. Ez a jelvény vörös alapon lebegő fehér kettős keresztet mutat. A másik Arpádházl jelvény vörös és fehér sávokból áll és először Vndre király 1202. évi bullájának cimerpecsétjén fordul elő. A sávok száma eleinte váltakozó, mivel egyéni címer volt, a királyok egyénileg állapították meg a sávok számát. Általánosságban azon­ban a hét sáv az uralkodó, amely hét sáv­ban a hagyomány a hét honfoglaló törzs jelképezését látta és ezért tartotta ezt a jel­vényt eleinte a honfoglaló magyarság, majd pedig az egész magyar nemzet ősi jelvényé­nek. Az Arpádházi uralkodók kezében a sá­vok oroszlánokkal, illetve mivel négytalpon haladó oroszlánokról van sző, heraldikai nyelven szólva leopárdokkal — voltak meg­rakva. Ezeknek a leopárdoknak ráma is váltakozó, általában azonban a hét szám alakult ki, amelyben a régi hagyomány a honfoglaló vezérek ábrázolását látta. Ezért Írja Arany János még a XVIII. században is egyik Mátyás király ünnepségéről szóló balladájában: Ott a három ezüst esik vérvörös mezőben, Látszik, hogy piros vér megöntözte bőven, De a hét oroszlány (hét magyar vezérünk) Nincsen immár közte — Mint egykoron időben! Az Árpádok zászlói tehát hétsávosak vol­Koloasvár, március 27. Kolozsvár nagy ünnepén az ünnepi rend betetőzése volt az a Mátyás király emlékünnepély, amelyet szom­baton este fél 7 órakor a Nemzeti Színház­ban rendeztek. A színház a nagy naphoz és rendkívüli alkalomhoz méltó komoly ünne­pélyességgel zárta be a nevezetes nap ün­nepi eseményeit. A Mátyás király emlékün­nepélyen megjelent a kormány képviselője, Fáy István dr. titkos tanácsos, kultuszmi­niszteri államtitkár, a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter képviseletében flaász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök, Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgár- mester és Igen számos előkelőség. A nemzeti ima után a Kolozsvári Nemzeti Színház zenekara Erkel Ünnepi nyitányát adta elő, majd Kemény János báró főigaz­gató mondott ünnepi beszédet. A mesék és a mondák nagy királyáról szólt, aki mint mesebeli király semmivel sem bizonytala­nabb, mint a történelmi adatokban élő tak: négy vörös sáv között futó három fe­hér sáv. Az Aujon házból való királyaink az Árpádok hétsávos jelvényét egy fehér sávval és egy három sárga liliommal meg­rakott kék taggal bővitették. Az Anjouk után Zsigmond király és a Hunyadiak korában lendült fel ismét a lo­vagkor és ekkor élte fénykorát a heraldikai jelvények használata. Hunyadi Mátyás pőn zein és érmein szereplő sávos címerei kivé­tel nélkül hétsávosak. Ugyancsak hét vörös és fehér sávot mutat a Hunyadiak korabeli magyar nemzeti lobogó is. Ez érthető is, mert a fejlett esztétikai érzékkel bitó hu­manistáknak, akik Mátyás udvarának efajta alkotásait irányították, a vörös sáv­val kezdődő és vörös sávval végződő és Így művészi egységet alkotó nemzeti lobogó a leginkább megfelelhetett. A nyolcadik és pedig fehér sávnak betol­dása az Anjou és általában az összetett cí­mereknél érthető, mert a régi heraldikai törvény şzerint színre — szánt és fémre — fémet nem lehetett alkalmazni. És ezért vörös mellett nem szerepelhetett kék (az Anjou-család alapszíne, vagy Dalmácia alapszíne), hanem azt egy fém színével ezüsttel, illetve fehérrel kellett elválasztani, A honfoglaló hét magyar törzset és Így átvitt értelemben az egész magyar’ nemze­tet ábrázoló hétsávos jelvény volt a nemzeti zászló a Rákóczink korában is, amint azt a fővárosi Nemzeti Múzeumban ma is látható zászlók bizonyítják. Ez a régi magyar nem­zeti lobogó 1711-ben a nagymajtényi síkon lehanyatlott és nemrég kezdték el ismét használni emléklobogóként. nagy uralkodó. Kemény János báró beszéde után Kolár Mária Arany János „Both baj­nok özvegye“ elmü költeményét szavalta el, majd Takáts Paula énekelt áriát Erkel „Hu­nyadi László“ cimü operájábóL Bodó György Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka" cimU költeményét adta elő, ezután pedig a kolozsvári Nemzeti Színház tánckara Erkel „Magyar balett“-jét mutatta be. Szünet után a színház zenekara ®rfceí Hunyadi László-nyltányát játszotta. Varsá­nyi Ida Arany János „V. László" és „Má­tyás anyja“ cimü balladáit adta elő, Angyal Nagy Gyula Erkel „Hazám, hazám" cimü áriáját énekelte, befejezésül bemutatták Kisfaludy Károly „Mátyás deák“ cimü egy- felvonáso3 színdarabját Hangay Márta, Tóth Elek, Kenessey Ferenc, Csóka József. 8zécs* Ferenc és Szentes Ferenc fellépésével. Az előadást Kenessey Ferenc rendezte, a zenekart Endre Béla vezényelte. Az Ünnepi est Berlioz „Rákóczi induló“-jával ért véget Fáy István állomtitkár: „Â magyar képzőművészet történetében Kolozsvár külön fejezetet jelent" »«* Magyarország a háborúban is elegei fesz külföldi fizetési kötelezettségeinek A Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Általános Hitelbank most meg­jelent évi kimutatása szerint a magyar ál­lami pénzügynek irányát az elmúlt évben is jellemezte az a sikeres törekvés, hogy az állam ne csak rendes szükségleteit, hanem rendkívüli háborús kiadásait is minél na­gyobb mértékben a folyó bevételekből fe­dezze. A kimutatás megállapítja, hogy ál­lamadósságunk a nemzeti jövedelemhez vi­szonyítva még mindig lényegesen kevesebb, mint más hadviselő országoké. Az állam­pénztári helyzet az év végén kedvezőbb volt, ami abban is megnyilvánult, hogy a Magyar Nemzeti Bankban a kincstár javára lévő követelés örvendetesen meghal ráta as előad évben mutatkozó összeget. Az állami költ­ségvetésről kiemeli a jelentés, hogy a köz- igazgatási és üzemi beruházás nagyobb ré­szét a rendes bevételek fedezik. Magyaror­szág a háborús viszonyok által szabott korlátok között továbbra is eleget tesz kül­földi fizetési kötelezettségének. A külföldi hitelezőkkel kötött hltelrögzltő megállapo­dások megújításával gondoskodás történik az adósság törlesztéséről, természetesen a velünk hadiállapotban álló országokkal szem­ben lévő kötelezettségek kivételével — álla­pítja meg a Magyar Általános Hitelbank üzleti jelentése. \ leofoxsyári Nemzeti Színház Jiszelőadása A kétsávos nemzeti lobogó Ina: Széli Sándor dr. Mátyás király születésének ötszázadik év­fordulója alkalmára Kolozsvár városa rend­kívül dicséretreméltó stílus-érzékkel a város főterét az ünnepség tartamára a jelen’eg használatos háromszínü nemzeti lobogó mel­lett az Árpádok korából származó régi vö­rös és fehér sávos magyar nemzeti lobogót és Mátyás királyi standárjait Is felhasználta díszítésül. Amint láttuk, ez az újszerű lobogódlsz teljesen meglepő frissességet és szépséget vitt a főtér ünnepi hangulatába. A mai nemzedékek kevéssé Ismerik ezek­nek a régi lobogóknak eredetét és összeá’Ii­I NE X CSÖSt ZS UzTaNM A és VARGA MAdGOlNA S1 <ryo s- és qí Irdiskoldţdbcn I’ április ién uj tanfolyam kMdSdik |1 Cedk Ferenc-ulca 18. I. em. Te e on 40-19 tásuk magyarázatát, amiért is szolgálja­nak Útmutatásul az alanti sorok. A lobogó, a zászlóval együtt tulajdonkép­pen heraldikai jelvény, amelynek egy másik megjelenési formája a cimerpajzs. Ennek következtében a zászló és lobogó elvileg mindig megegyezik a cimerpajzs rajzával, beosztásával és színeivel. Nemzeteknek, államoknak eleinte nem voltak heraldikai jelvényei (elmer, zászló, lobogó), hanem csak személyeknek és csalá­doknak. A. középkori jogfelfogás szerint a rex és a regnurn fogalma egybeolvadt, amennyiben a király jelentette az államot is, a király hatalma egy volt az állam ha­talmával. Ugyanígy a király jelvénye volt egyben az állam jelvénye is. Magyarországon is, ahol a heraldikai Jel­vények használata a XIII század elejétől 1 kezdve mutatható ki, a királyok ée pedig az Budapest, március 27. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A Hivatalos Lap vasárnapi száma köz­li a honvédelmi miniszter rendeletét a zsidó hadkötelezettek jelentkezése, illet­ve bevonulása tárgyában, amely szerint a zsidónak tekintendő személyek közül egyelőre az 1906—1918. években szüle­tett hadkötelesek, — akik akár sorozáson alkalmasnak nyilvánítva felavattattak és ez idő szerint mint besorozottak szol­gálati kötelezettség alatt állanak, akár tartósan szabadságoltak, akár tartaléko­sok, vagy póttartalékosok, — katonai (kisegítő) szolgálat teljesítése végett be­vonulni tartoznak. Az említett születési évfolyamokba tartozó zsidók, akik nem esnek az előbbi meghatározás alá, vagy­is akik bármilyen okból sorozva nem lettek, vagy katonák nem voltak, jelent­kezésre kötelezettek. A rendelet közli s bevonulás és jelentkezés időpontját is, amely április 27. és május 13. között van megállapítva. A bevonulási és jelentkezé­si hirdetményt falragaszon is közzéteszik Kosta is Kádolt Mátyás kirá’y »miéke »160 KaSsa, március 27. Szombaton Kassa vá­ros társadalma is hódolt Mátyás király em­lékének: a Mátyás király-körűt 1 szám alatt lévő Jakab-palota falába Illesztett és Mátyás király emlékét megörökítő emléktáblát lep­lezték le ünnepélyes keretek között. Az ün­nepi beszédet Kiéri János dr. királyi tanfel­ügyelő mondotta, majd Pohl Sándor dr.. Kassa polgármestere átvette az emléktáblát A Város gondozásába. Rendelet a zsidó hadkötelezettek bevonulásáról és jelentkezéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents