Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-28 / 70. szám

Vasárnap

iBáS március

T. 033ZÄOGYÖLÉ3 £ö'«* Y?XHA > tjf

^dpviaelöiiáz kG:iyvt&ra ^5

:0UDA?Si>*

P.VSLAM3NT

^íro 20

miér

ELŐFIZETÉSI GTED ÉVBE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVBE 36.80 PENGŐ. — FOSTATAKARÉK- PÉNZTABI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NTOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAi-tJ. Î, TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 82. KÉZIRATOKAT NEM AJtHTNK VISSZA

^Mátyás» szelleme ifi van Icözollunlc,

'"■«* vágy és akarat uj élei és: meţjujuli nemzeti erő után«- Sangsulyossía Incxédy-Jolcsman Ödön cfr. főispán a Uolossvútri Máíyús-GmléKünnepGn mondott beszédében

Fáy István államtitkár felavatta a kolozsvári Műcsarnokot

Deák Gyula dr,, Bariba Ignác dl'., Bálinlb József dr. és Vita Sándor országgyűlési képviselőket. Mijny Ferenc dr.-t. Marosvásárhely polgármesterét, Kalilh András miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatói, Brutsi László műszaki főtanácsost. Hajdú Gyula miniszteri tanácsos, erdőígazgatót, Kelemen Lajos egyetemi fölevcltárost, Vásárhelyi László dr. pol- gármesterhelyettest. Grueza Lipót, Mutb Mihály, Katona Lajos dr., Segesváry Viktor dr, városi tanácsnokokat, Nagy László dr. városi tiszti főügyészt, Hegedűs Sándor és Vargha Lajos dr. liszliiigyészeket, szeri tgyörgy vári (íyenes Lajos dr- kormány-főtanácsost, aki a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének képviseletében jelent meg az ünnepségen, Szeli Sándor dr. tb- »főszolgabírót, aki a Budai Hollós Mátyás Társaságot képviselte az ünnepségen.

Pontosan 11 órakor érkezett meg tisztikül- döltség élén a hadtestparancsnok képviselője: vitéz Mindszenlhy János vezérőrnagy- A Himnusz hangjai mellett elvonult a kivezényelt diszszázad arcéle elolt, majd fogadta a diszszázad parancsnokának tisztelgését. Ezután érkezeti Inczcdy-Jokswan Ödön dr. főispán. meg vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök és Kcledv Tibor dr. polgármester kíséretében a kormány képviselője: Fáy István dr. titkos tanácsos,, kultuszminiszleri államtitkár- A kormány képviselője fogadta a különböző hatóságok és intézmények vezetőinek tisztelgését.

Az ünnepség a Hiszekegy hangjaival kezdődött, ezután Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán mondotta el megemlékezését Mátyás királyról.

nép és utána sóhajtotta: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság!“ De nem halt meg. Alkotásai ma is élnek és tanúságot tesznek hallhatatlansága mellett. Szelleme beolvadt a nemzet életébe, jelen van mindenhol. Találkozunk vele szülőházának falai között, az óvári zárda hűvös folyosóin, a Farkas- utcai templom gótikus ívei alatt, a Flebá- nia-öpület faragott köveinek felírásaiban és szerte az országban most ts hirdetik alkotásai az ö nagyságát és dicsőségét.

— Szelleme, leike itt van közöttünk, mint emlékezés és sóhajtás letűnt dicsőség után, mun vág}’ és akarat uj élet és megújult

nemzeti erő után.

— Itt ált fenséges királyi alakja, mely figyelmeztet minket, hogy mindéin erő és nagyság véges, idővel elmúlik, de a nemzet örök és hallhatatlan. Mint szobra körül hős vezérei Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Bátort István, Zápolvai János rajongó lélekkel tekintenek királyukra, lobogtatják a győzelmes zászlót és meghajtják előtte a meghódoltak zászlóit, úgy mi is Mátyás király köré seregiünk ez ünnej>élyes pillanatban, hogy tőle tanuljunk Hazát és fajtát szeretni, tőle nyerjünk bátorságot, hitet és kitartást az eljövendő boldog magyarságért!

Három koszorú

A főispán emelekedett szellemű szavai után került sor a Mátyás-szobor megkoszorúzására.

Elsőnek Fáy István dr. titkos tanácsos, kultuszminiszteri államtitkár lépett a szobor elé s a következőket mondotta’

Fél évezredes távlatban ma. is elevenen él dicsőségesen uralkodott 'Hollós Mátyás királyunk alakja nemzetünk tudatában, mintha csak kartácsunk volna. A nagy tem- plotnépUS, igazságkeresö, rendkívüli diplomata és hadvezér, a kiváló ország és hadseregszervező, a tudományoknak és a művészeteknek páratlan támogatója és barátja, ma a mai fogalmak szerint talán azt. mondanánk róla, hogy teljes mértékben tud ti mozgósítani országának és nemzetének minden anyagi, fizikai és szellemi értékét. Sajnos, hogy magasra ívelő terveinek csak az alapjait rakhatta le ennek a nemzetnek, a. azé- rencsétlenségére. A közéeurópai egyensúlyt biztositó magyar hatalomnak, a magyar ön- céluságnak legkiválóbb történelmi képviselője mindenkorra útmutató minden idők minden magyarja, előtt,

— Amikor a m. kü kormányJks/szorujál ércbe öntött emléke elé helyezem, egyúttal a némáét nevében mondunk soha el nem. múló hálával köszönetét Kolozsvár nagy szülöttjének az ö élete örök történeti tanulságaiért,

A kultuszállamtitkár beszéde után elhelyezte a kormány nemzetiszinü szalagokkal ékesített koszorúját a szobor talpazatára. Ezután vitéz Mindszeuthy János vezérőrnagy a honvédség, végül Inczédy Joksman Ödön dr. és Keledy Tibor dr. polgármester a város koszorúját helyezték el az igazságos király szobrára.

Látogatás Mátyás szülőházában

Az ünnepség’ a Szózat hangjaival fejeződött be, majd a diszszázad diszme.net ben elvonult az előkelőségek előtt, akik ezután a tatarozás alatt álló Mátyás-szülőház megtekintésére mentek, A szülőház bejáratánál Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyetter. fogadta a kormány képviselőjét és kíséretét. Fáy István államtitkár, behatóan érdeklődött a renoválási munkálatok állásáról, Kérdéseire Kés Károly adott felvilágosítást. A vendégek ezután nagy érdeklődéssel megtekintették az átépítés alatt álló, műemléknek, nyilvánított Mátyás-ház helyiségeit.

A kolozsvári Műcsarnok felavatása

Déli 12 órakor került sor az újonnan épült Műcsarnok megnyitására. A kormány képviselője, Fáy államtitkár kíséretében a főtéri ünnepségen megjelent előkelőségek valamennyien résztvettek Kolozsvár uj képzőművészeti csarnokának ünnepélyes megnyitásán. A Műcsarnok bejáratánál, díszbe öltözött hajdúk álltak őrt, előttük az ut két oldalán cserkészőrség tisztelgett a megérkező előkelőségek előtt. A megnyitási ünnepség a , magyar nemzeti imádsággal kezdődött, amelyet a kolozsvári Nemzeti Színház énekkara adott elő. Ezután Keledy Tibor dr. polgármester lépett a dobogóra s a következőkben ismertette a Műcsarnok megteremtését:

Keledy Tibor dr, polgármester beszéde

— Amikor tavaly március 31-én Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának közgyűlése elhatározta, hogy otthont épít a művészetnek, Mátyás királynak, e város szülöttjének akart, hódolni és múltjához kívánt hű maradni. A nagy király egyik legdicsöbb fejedelmi ténykedése a tudomány és a művészet pártolása volt. Elsősorban ez emelte Mátyást a nagy királyok közé. De Kolozsvárt. is műveltsége és a magyar művelődés ügyének felkarolása tette Erdély fővárosává. A szülőhely és a közművelődés ügye az a két pont. amelyen Kolozsvár és nagy fiának. Mátyásnak szelleme találkozik. Most, hogy az ország második állandó művészeti kié llitási csarnoka áll. meg kell vallanunk, hogy nehéz volt az ut idáig. Az ország teljes erejét az európai civilizáció védelmének szenteli. Nem. kell tehát sok szó annak magyarázatára, mit jelentett ilyen körülmények között alkotni. De Mátyás király emlékéhez híven és a mult hagyományaihoz illően meg kellett mutatnia ennek « városnak, hogy ugyanakkor, amikor a nemzet Európáért, a legnagyobb áldozatot hozza, az egyetemes művelődés szolgálatára mindig marad ereje.

— A mai körülmények közt csak minden tényezőnek összefogása vezethetett, eredményre. Az épület létrehozásában egyaránt részé van mind a m, kir. kor- mánknak, rmnd a város közönségének, a

Kolozsvár, mire. 27. Kolozsvár lakossága 1 «agy időkhöz méltó egyszerűséggel, minden disz és pompa nélkül ünnepelte meg Mátyás ’

király születésének félévezredik fordulóját. 1

Az ünnepi alkalomra a város zászlódiszl öl- I

tött. a Mátyás-szobor előtti térséget, ahol a :

szabadtéri ünnepség lezajlott, nemzeti- j

szinü. árpádkori és Mátyás-korabeli zász- 1

lókkal díszítették fel. Mindössze ennyi kiilsö j

disz emelte az ünnepség fényét. Az ünnep- 1

seg előtt a magyar egyházak főtemplomai- i

ban ünnepi misét, illetőleg istentiszteleteket I

tartottak, amelyen megjelentek az összes .ha- 1

lóságok vezetői és a különböző testületek és I

intézmények képviselőiAz ünnepi istentiszteletre a szemerkélő eső ;

ellenére mintegy tízezer tőnyi közönség j

gyűlt össze a Mátyás-szobor előtti őrségen, I

hogy tanúja legyen a lélekemelő ünnepség- :

nek. A szoborral szemben diszszázad és Ben- c*ik György dr. karnagy vezetésével a hon- <

védzenekar sorakozott fel, kétoldalt pedig a különböző hatóságok és intézmények vezetői 1

foglallak helyei. Ott lát luk Bethlen György i

gróf tikos tanácsost. Vékás Lajos dr. ítélő- s

táblai elnököt, Sándor Imre püspöki viká- i

riust, Józan Miklós unitárius püspököt, Ta- i

vaszi Sándor dr. református püspökhelyet- I

t-est. vitéz Boga Alajos dr. kanonokot, Dame- ]

rau német és Pietro Tromben olasz konzult. v

Kovrig Béla dr. Rector Magnificust, Szász 1

Ferenc dr- vármegyei alispánt, Illés Gyula 1

dr. tankerületi királyi főigazgatót, Kiss Ká- i

roly dr. tanügyi főtanácsost, Kemény János bárót, a Nemzeti Színház főigazgatóját, a szó- i

kesföváros képviselőit: N'émethy Károly dr. I

tanácsnokot, Kopp Jenő dr, képtárigazgatót, 1

Sitankay István dr, tanácsjegyzőt, továbbá

IrtczédyOoksman Ödön dr. főispán beszéde

Magyarok!

— Körei e helyhez a?, óvárban a ház, hol felezer esztendő előtt megszületett Mátyás király „az Igazságos“. Szaktudósok dolga annak kétségtelen megállapítása, hogy a nagy király 1440-ben, vagy 1443-b«,n született-e? Mi Kolozsvár magyar népi' a mostani alkalmat ragadjuk meg — hisz 3 évvel előbb amúgy sem tehettük volna — hogy a nagy király' emlékezetét felidézve,' bemutassuk kegyeletünket és hódolatunkat ércbekc- ményedefct alakja rlött. Az ö tetterös életéből és nrszáglása dicsőségéből erőt akarunk meríteni a próbatétel mai nehéz idejében. A ma ugyanis szorosan kapcsolódik a múlthoz. Csak magának élő, önző és hálátlan nemzedék feledi a múltat.

— A, magy ar niutt seregszemléje gazdag és tanulságos, sorozata szinte végelláthatat- bsn, amsnt egymásután következnek: fénybe»! és vérben, dicsőségben és megaláztatásban, a szabadságban vigadva, a szolga- tagban sírva, de sohasem veszítve el a reményt és birodalmat a jobb jövőben.

— A kegyetlen sors sohasem tudta olyan mélyre taszítani nemzetünket, hogy újra fel ne tudott volna álla ni. Megemlítsem-e, bogy Mátyás király 32 esztendeig hordozta fején a szent koronát és tartotta kemény jobbjában az ország jogarát ? És ez az idő válóban nemzetünk történelmének legragyogobb lapjait írta. Kelet felől már jelentkezett az tij nagyhatalom, hazánk félelmetes ellensége a pogány/ tőrök, hogy elsöpörje a nyugati Ferefez-ténységet, És ugyanakkor nyugaton

cselszövés és ármány' leselkedett reánk, hogy zsákmányul ejtse országunk szabadságát cs Függetlenségét. Itthon pedig széthúzás, önzés, hajsza a pénz és felejtő örömek után, hatalomvágy vert gyökeret a telkekbe. És ekkor jött az ifjú király atyjának bátorságával, anyjának okosságával és szelídségével és 3 évtizedes uralkodásában a magyar nemzet akaratának, lelkének és törekvéseinek nemcsak kifejezője, de formálója lett.

— A magyar az ö tulajdon vérének, Mátyás királynak szi vesén engedelmeskedett, tőle eltűrte a fegyelmezés szigorát, szívesen vállalta a reá rakott terhek súlyát, mert megérezte, hogy mindennek a célja az. ösz- szesség .java, a nemzet hatalmának megerősítése és a magyar birodalom megszilárdítása— Mátyás király jól ismerte nemzetéi, tudta, hogy az sok mindent el tud viselni: felgyűl, mint a tűz a hegyek ormán, de könnyen le is lohad, vakmerő és bátor a harcban, de könnyen csügged és bajok és veszteségek között, szereti a fényű és pompái, de képes rettentő szenvedésekre is. Csak egyet nem tud elszenvedni, hogy' a maga és országa szolidságát elveszítse. Történeti tény', hogy nemzetét hatalmassá, gazdaggá, megbecsültté tette és a királyi tekintélyt hihetetlen arányokban emelte.

— Síikor hirtelen a tettek lázában kialudt lelkének lobogó lángja, akkor tűnt ki igazán egyéni nagysága és lelkének örök magyarsága. Nevét, emlékét sasijára vette a