Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-21 / 65. szám
1943. MAUC1US 21 Sírba népi orvoslás A Köteti Újság március 14-lki számában fealogh Jenő igazgatő-tanitó beszámolót irt Bojka Zsiga bá’-ról, a 77 éves csemátoni, veszettséget gyógyító székely emberről. Ez a beszámoló régebbi hasonló híradások emlékét idézi fel bennem. Évekkel ezelőtt ugyancsak írtak a veszettséget gyógyító három- széki székely tudományáról. Talán akkor Volt az, hogy a román hatóságok nehézségeket támasztottak a tiltott doktorkodás miatt. Aztán úgy hallottuk, hogy az öreg székely tudományát egy német orvos vette meg. Ezzel az ügy el is ült, csak néhányunkoak fájt végtelenül, hogy a magyar népi tudás, de a magyar tudomány is, megintcsak szége- nyebb lett valamivel. És hogy megintcsak nem mi vagyunk azok, akik a saját tudástulajdonunk hasznait huzzuk; mint annyi más téren, erőtlenségünk, szervezetlenségünk, öntudatlanságunk miatt itt is nagy értéket engedtünk kicsúszni a kezünk közül. Hanem arról nem hallottunk azután, hogy ía veszettség gyógyításának uj módja valahol is felbukkant volna az orvosi tudományok világában. Balogh híradásából kitűnik a valóságos oka ennek is: Bojka Zsiga öreg székely nem adta el titkát senkinek. Ezt a hirt csak örömmel fogadhatjuk mindnyájan. Senki sem értheti félre ezt a megállapítást: itt csupán egy szellemi tulajdon jogának biztosításáról van szó, amiért semmiféle Ítélet nem élhet bennünket. Most tehát itt volna a végső ideje annak is,, hogy a Bojka Zsiga tudása gazdagodására legyen, a ma- gasabbrendü orvosi tudománynak s ezáltal közjavára legyén a világnak. Hetvenhét éves korral már nem sok elé nézhet egy emberi élet s ki tudja, akad-e még valahol magyar, aki ismeri és gyakorolja is Bojka Zsiga tudományát. Most még van egy ejnber, aki játszva teszi meg azt, amire az orvosi tudomány a Pasteur életével csak hatalmas erőfeszítések árán jutott el és itt van egy módszer, amely a maga primitívségében is sokkal biztosabb, mint a fáradtságos pasteuri eredmény, amely még azonfelül bonyolult is, költséges is a beteg számára. De nemcsak az orvosi szempontról van itt »zó, hanem a magyarság népi tudása , egyik értékének megmentéséről is. Ez a népi tudás éppen az utolsó százév hagyomány pusztító világában mérhetetlenül sokat veszített. A Bojka Zsiga bá’ról szóló híradással kapcsolatosan erről akarunk szólani. Hiszen nem is olyan régen még az ő tudása sem volt egyedülálló. Kertész Ferenc is Az uzdiszentPéteri gr. Teleki László Gyula Uradalmának csőszi tanyáján volt tanyabl- róról dr. Mocsi Károly uzdiszentpéteri származású, most kolozsvári ügyvéd adott érdekes közlést. Kertész Ferenc is tudta gyógyítani a veszettséget emberen, állaton egyaránt, A nyelv alsó felén kikeresett egy mirigyet, azon operativ beavatkozást hajtott végre — a laikus nép mondása szerint „vért eresztett" -r-- s ezáltal gyógyított. Híres esete történt még az első világháború előtt éppen az uradalomban. Veszett kutya garázdálkodott a csordában, minek folytán igen sok állaton tört ki a veszettség. Kertész Ferenc azt kérte, adjanak néhányat az ő kezére, ö meggyógyítja azokat. Meg is gyógyította. Míg a hatóságilag kezelt állatokat végülis agyon kellett lövetni. Gyógyító tevékenységéért a hivatalosak öt is üldözték, az emberek hozzá is csak titokban járhattak. A román uralom alatt az állategészségügyi törvény szigorú szankciói folytán — bár ott is akadt egy orvos, aki szemet hunyt működése felett — súlyos büntetést is szenvedett. Kertész Ferenc mindössze öt-hat éve, hogy meghalt. Hatvan- hetven év között lehetett akkor. Nyolc felnőtt fia maradt, de hogy hátrahagyta volna a tudományát, arról nincsen tudomás. A száj- és körömfájás gyógyítója Itt forog előttünk egy másik székely ügye is, aki több község igazolásával éppen napjainkban próbálkozik, hogy az illetékesek meghallgassák és tudományát megvizsgálják. György Sándor rigmányi gazda a szarvasmarhák közt pusztító száj- és körömfájást tudja 3 nap alatt meggyógyítani. Tánült gazdától hallottuk, hogy ha ez a betegség beüt, legjobb szándékosan végigvinni az egész állományon, hogy minél hamarabb túl legyenek rajta, mbit leküzdeni úgy sem lehet s mert a betegség különben is könnyű lefolyású. A falusi ember azonban fél tőle, mert ősi tapasztalatánál fogva tudja, hogy sok vele a komplikáció és hogy. a beteg tehenek borjai rendszerint elpusztulnak. Ami pedig nagyobb járványok esetén még nemzetgazdasági szempontból is számottevő kár lehet. Nem csoda tehát, ha a nép a maga módján is megpróbálta megkeresni a baj ellenszerét s ma itt áll egy székely, aki talán egy csapásra meg fogja változtatni a helyzetet. Az enyedi gyógyitőasszony A népi orvoslásnak igazi klasszikus művelőjéről anyámtól hallottam,' aki többször elbeszélte nagyanyám gyógyulását. Nagyanyám még iskolás korában egy eleséssel olyan szerencsétlenül ütötte meg a könyökét, hogy abból hosszú esztendők szenvedése származott. Marosvásárhelytől Segesvárig minden orvost megpróbáltak vele, de az alsó karján állandósult kelevényeket senki sem tudta begyógyítani s a kar levágását javasolták. Már asszony volt, amikor á hites enyedi asszonyt is megpróbálta. Az enyedi asszony magánál tartotta kúrára, ami csupán abból állt, Hogy naponként valami főzetet adott innia, S két hét múlva gyógyultan engedte haza. De gyógyított ez az asszony mindenféle sebeseket, ótvaroso- kat, még vakokat is. Egy alkalommal egy uapikog vajúdó, már halálán lévő szüiöasz- szonyt szabadított meg kínjaitól, pusztán a maga növényfőzetével. Nagyanyám mondása szerint egy nagy színben egyéb sem volt-, mint száradó fü és burján, azokból főzte orvosságait. És az enyedi gyógyitőasszony sohasem fogadott el semmit a munkájáért. Ellenben öt is számos esetben megbüntették kuruzs- lás miatt. Mégis gyógyított, mert kötelességének érezte, hogy á világnak haszna legyen abból, amivel ő Isten kegyelméből többet tud, mint mások. De hiába voltak sikerei. a saját eseteitől eltekintve, tudása nem lett közkinccsé. Életével együtt az is elveszett a kor tudatlanságában. És ez az élet á népi orvoslás pusztulásának is egyik legtisztább példája marad ötökre. Miért pusztul el a népi orvoslás ? Ha ezt kutatjuk, úgyszólván minden esetben azt tapasztalhatjuk, hogy a hivatalos tudomány eddig nem értette meg a népi tudás és benne a népi orvoslás jelentőségét. Sőt, nemcsak hogy nem értette meg, de még tudomást sem akart venni róla. ha csak azért nem, hogy üldözze. A diplomás orvos- tudomány nem tudta elképzelni, hogy a néptől is jöhet valami jó, hogy van tudás a hivatalos tudományon kívül is. Egyszerűen kuru2slás és sarlatánság volt előtt minden, ami nem tőle származott, nem az ö utján indult el, nem az ö módszereivel élt. Mért úgy van, hogy a hivatalos tudás és fémjelzés nem mindig ad bölcsességet is, sem látókört, de igenis könnyen a tudomány önhittségét. Az amúgy is fennálló társadalmi s más vonatkozású különbség mellé még óriási, szemléletbeli különbség is került a hivatalos tudomány és a népi tudás közé. Az előbbi úgy hitte, hogy lehetetlen lehajolnia az utóbbihoz, önmagán ejtene csorbát, ha meg- vizsgá’ná eredményeit. De része volt ebben a magatartásban, igen sokszor a céhbeli fé'- tékenységnek és kenyéririgységnek, aminthogy nagyon sokat róhatunk fel a tunya, vagy' cinikus nemtörődömségnek is. Ha ez á magatartás az enyedi asszony idejében, a 60 év előtti állapotokban, még megérthető, ma — amikor külföldön már tanszéke is van a népi gyógyászat ügyének s amikor itthon is mind több figyelem fordul a népi tudás felé -— már tárthatatlan és indokolatlan is volna. Az idők sokat változtak s a tudomány előtt csak egyetlen szempont érvényesülhet: a tudományos szempont. És csak egyetlen érv lehet döntő- a tiszta tudományos vizsgálat eredménye. Bojka Zsiga bá* igazsága Nem lehet tehát ma mindenre eleve rámondani, hogy kuruzslás. És -nem lehet, mindenre azt mondani, hogy babona, amit nem értünk vagy nem hiszünk s amihez még azt a fáradságot sem vettük, hogy a végére járjunk. Megdönthetetlen igazság a Bojka Zsiga bá igazsága, hogy „az Isten sok orvosságot adott fűben, fában, csak öswiemi kelj ököt“. Ezt bizonyítja az enyedi asszony élete, de ezt igazolja a modern gyógynövénykutató Páter Béla dr. élete is. Ha csupán csak ebből indulunk ki, már akkor is okvetlenül el kell vetnünk a kuruzslásról való előítéletet. S ha készpénznek vesszük az elbeszélést, hogy a délamerikai őserdők legveszedelmesebb siklójának, az atanyki- gyónak marása ellen való szerre a kígyó ellensége, egy madár, vezette rá az embert, miért ne lenne hihető, hogy bár 'egalább ilyen véletlenek a magyarság ősei előtt is fedtek fel valamit a természet titkaiból ? Dehát nem csupán a véletlen adott mindent. Gondoljuk csak meg, hogy népünk eredete a kikutathatatlan messzeségekbe vész, hogy történetének utjain számos ősi magas kultúrával is találkozott: mi rengeteg tapasztalat gyűlhetett fel benne a nemzedékek végtelen során! Olyan is. amiről már régesrégen megfeledkezett. Hiszen tudjuk, hogy a benepusztai honfoglaláskori sírokban ezüstlemezzel kifoldott koponyát is talá'tak. De juhászaink az ország különböző részeiben ma is mesteri koponyaléke- léssel operálják a juhok kergeségét. Az állatsebészet más vonatkozásaiban is nem egy ősi, keletre mutató műveletet fedezett fel a néprajzi kutatás. Mindezekből kétség telenül látszik, hogy régi gyakorlatok és tapasztalatok élnek a népben, amelyeknek gyakorlására olykor hallatlan képességek is születnek. Még nem is olyan rég volt, anú- Kor egy alföldi magyar azzal keltett feltűnést, hogy egyszerű bicskával szemhályogot operált. És ezek a gyakorlatok ma rohamos gyor- saságga.1 vesznek ki, ezek a képességek a mai élet egyéniségölö forgatagában végleg kihalnak: népi orvoslásunk — ha most. seni sietünk hozzá — mindörökre sirbaszáll. Tények és teendők Vájjon, meg íogják-é hallani az illetéke ■ sek Balogh Jenő híradását ? Lesz-é, aki megvizsgálja ée megmentse az öreg Bojka Zsiga bá’ tudományát? És vájjon, meghall gatásra, megértésre talál-é György Sándor a rigmányi székely? Ezt várjuk most már szorongva mind, akiknek csak egy kissé is fontos a népünk lelke, kultúrája és jövöj?. Mert bármi volt és bármi legyen is a híva talos felfogás, a tények itt vannak: egyszerű parasztok és pásztorok súlyos betegségeket tudnak gyógyítani primitívnek látszó eljárásokkal és nem egy téren hatásosabban, mint a tudományos orvoslás Orvosságokat ismérnek, mikről a gyógyszertan nem tud s amelyek lényegesen olcsóbbak és könnyebben kaphatók, .mint a vegyészeti termékek. A Bojka Zsiga bá’ példája is int: most már haladéktalanul meg kell indulnia egy mélyebb és átfogóbb kutatásnak a népi gyógyászat eredményeinek megmentésé-e. Komoly tudósoknak kell egész életre szóló munkát vállalniok ezért. Nem lehet az ügyet elintézni azzal, hogy ezek a népi. gyógyítók úgy sem árulják el titkaikat Hiszen ez a zárkózottság nem egyéb, mint a szó1 ■ lemi tulajdon védelmének egy formája. Amit természetesnek tartunk a magunk l:ö rében. azt meg kell értenünk a népnéi is. De bölcsességgel, szeretettel, tapintatta1 mindent el lehet érni. Egy mélyenjáró és abszolút becsületes kutatás még ma is sokmindent hozhat felszínre és meglepő dolgokra és összefüggésekre fog fényt deríteni. Hosszú esztendőkön át hallott számos egybevágó eset egybevetése pld. már régen azt a meggyőzödé«) érlelte meg bennem, hogy több népi „oa- bona“ mögött igen xísi okkult gyakorlataPAtlNOM BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eqtjdqijas szobád 6*—F-tőI 12* P-rq Kétágas szobák <3*— P-től 18 — P-ia Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikái Elismerten kiváló konjjha. Polgári árok. kát kell keresni. Csak ennek az égy kérdésnek feldolgozása is beláthatatlan jelentő) ségü volna. De hol az ember, aki egy étet reászánásával ezt is feldolgozza?. És minden ezen múlik, hol a szeretet, hol a megértés, hol az öntudat, az éberség i—• hói az ember, aki dolgozni akar? Aki menteni . és teremteni akar... < DEBKECZEN1 lAS/l.O tcfăzi Bem — Bemutató a Corvin-rrozgában — A háborús Olaszország kemény, harcokkal, lemondásokkal és hősiességgel tele ^élet-halál harcát mulatja be a ,,Bengázi“, az olasz film-, alkotás remeke- Olyan hatalmas, monumentális alkotás, aminőt ritkán lát a magyar néző. Hiszen ezt igazolja az a tény îs, hogy á velencei biennale n éppen a ..Bengázi" nyerte el az első dijat, a Mussolini kupái. Minket, magyarokat máskülönben is közelebbről érdekelhet ez a tény, hiszen a velencei biennalen magyar filmalkotás is dijat nyert: a nemrégiben hatalmas sikerrel bemutatott „Emberek a havason“ című Nyirő- film- Érdekes összevetni, összehosonlitani a két díjazott filmalkotást. Körülbelül úgy viszonylatiak egymáshoz, jnint a háborús olasz és a háboríts magyar élet... Ezzei pedig úgy hisszük, mindent megmondottunk. I A ,iBengázi“-t pénteken este mutatta 'be zsúfolt nézőtérnek a ,,Corvin“ filmszínház. A nézők lélegzetvisszafojtva csodálták a hatalmas filmalkotást. Tökéletesen kidolgozott tÍBinegjclenetck és külső felvételek nyűgözték le a közönséget. Sok pénz, nagy tudás és művészi -'leleményesség kellett ennek a valóban a mai életből vett háborús történetnek megelevenöcséhez- A „Bengázi“ rövid története egyébként a következő: . Az angolok első támadásukat indítják a libi.ai olasz csapatok ellem Az olaszok szívósan védekeznek, de a túlerővel szemben nem tudják tovább tartam Bengá- zit, A várost kiiiritik. Bérli százados is üzenetei küld Bengáziban tartózkodó feleségének, hogy kisfiával együtt azonnal hagyja ct a várost. Az asszony és a kisgyermek tehergépkocsin menekül. Az angolok bombázzák a hosszú oszlopokban, kétségbeesetten menekülő polgári lakoságot. Az egyik bomba éppen azt a tehergépkocsit találja el, amelyen a százados felesége és kisfia megy Tripolis felé. A felrobbant gép a kisfiút maga alá temeti. Borii százados a harcokban súlyosan megsebesül, elveszti egyik karját és az angolok fogságába kerül. Az angolok elfqgják ş Bengáziba szállítják az egyik hadikórházba. Bengáziba kénytelen visszatérni a századosim is, mert az angolok közben elzárták a Tripolis felé vezető utat s nincs menekvés. A százados a Vöröskereszt utján üzenetet küld feleségének, hogy .kisfiával együtt látogassa meg a kórházban. Az asszony nem meri megmondani, hogy a kisfiú halott- A századost a többi fogoly olasz tiszttel együtt el akarják szállítani az angolok Bengáziból, de a százados többedmagával megszökik- Bengázi már teljesen angol kézen van, de az olasz lakosság rejtegeti a szökevényeket, ők pedig lilkos rádióállomáson hírekkel látják el a tengely-csapatok parancsnokságát, amely már meginditotla a sikeresnek Ígérkező ellentámadást. A város lakossága körében egyre erősebb a remény, hogy a felszabadulás már nem késhet soká. És valóban, 54 nap után az angolok az irtózatos pusztítás nyomainak hátrahagyásával hanyaltliomlok menekülnek Bengázi fala közül, az olasz-német csapatok pedig újból bevonulnak Bengáziba- A lakosság örömujjongással fogadja őket s Berti százados is * visszatér feleségéhez, hogy uj életet kezdjen. Bengázi polgármestere pedig vísz- szaállitja a városban Itália felségjogait s lelkes beszédében bűzd it ja a lakosságot, hogy törhetetlen élniakarássali nézzenek szembe az elkövetkezendő súlyos időkkel is.... Berti százados feleségét egyébként Tasnády Fekete Mária alakítja. A magyar színésznő/ — amint az olasz lapok is i jak — egyiké ma a legértékesebb olasz filmszínésznőknek. Tökéletes játékkal és olasz nyelvtudással játszotta végig hatalmas szerepét. A ,,Bengázi“ azonban non -z egyes Szereplők művészetének a csillogtatására épül, hanem a mai háborús olasz lélek közösségi kereszt mét szelét tükrözi- Ezt a célt a film a legmiivészibb eszközökkel oldja meg- És éppen ebben van a „Bengázi“ nagy értéke. (-) — Hirtelen halál a városi fürdőben. Weingarten Sándor 76 éves, Árpád-ut 29. szárú alatti lakos szombaton délelőtt kabint bérelt a városi gőz- és kádfürdőben. A személyzet" azonban hiába varia, órák múlva sem adott magáról élet jelt. Végülis feltörték a kabin ajtaját s az aggastyánt a heverőn találták eszméletlen állapotban. Az esetről nyomban értesítették a mentőket, de amikorra a mentők, néhány perc múltán megérkeztek, Wein* garten Sándor már halott volt. A rendőr,ségs elrendelte a holttest felboncolását. Az idős férfivel valószínűleg szivszélhüdés végzett-
