Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

194 3. MAU Cl VS 3 Meleti Ihr&jxtn Milyen legyen a magyar kereskedő? Hetek óta csendes volt a magyar belpoli­tikai és közélet és semmiféle megnyilatko­zás nem hangzott el az ország közvéleménye leié a miniszterelnök részéről. Éppen ezért fokozott érdeklődéssel fogadta a,z egész ma­gyar társadalom a kormány elnökének a Baross Szövetség ünnepi közgyűlésén el­mondott beszédét. A kormányfő beszédében először a háborús helyzettel foglalkozott, majd Igen érdekes és figyelemreméltó kije­lentéseket tett a keresztény magyar keres­kedelem kötelességeire és feladataira vonat­kozólag. — Nagyon nehéz hetek és hónapok múl­tak el felettünk, — mondotta Kállay Miklós miniszterelnök. — A keleti fronton küzdő magyar hadseig nehéz megpróbáltatásokon és harcokon ment keresztül. Veszteségeket szenvedtünk emberben és fegyverben egy­aránt, de ami a legfontosabb: erkölcsi erő­ben, elszántságban ma Is töretlenül áll a magyar katona Keleten, mert tudatában van annak, amit nekünk sem szabad egy pilla­natra sem felednünk, hogy ez a kegyetlen küzdelem magyar célokért, magyar érde­kekért folyik. Ennek a háborúnak az a célja, hogy megmentse az országot a bolsevlzmus- tól, mert tisztában kell lenni azzal, hogy ha a keleti rém áttörné a keresztény civilizá­ciónak ezt az előretolt bástyáját, akkor nem lenne többé megállás, és nem volna, feltá­madás. Ennek a most folyó háborúnak az el­vesztése az egész keresztény világ, keresz­tény műveltség végső pusztulását jelentené. Beszédének másik részében a miniszterel­nök erőteljesen foglalt állást a keresztény magyar kereskedelem mellett. Rámutatott a Baross Szövetség közgyűlése előtt arra, hogy immár lehullottak a sorompók a ke­resztény magyar kereskedelem érvényesülése előtt. Az államvezetés, a törvényhozás tehát megtette a maga kötelességét, megterem­tette a kereteket, most már a magyar ke­reskedők feladata az, hogy ezeket a kere­teket élettel és erővel töltsék meg. Nagyon igaza volt a miniszterelnöknek, amikor hangsúlyozta, hogy gyenge és életképtelen lenne az a kereskedelem, amelynek minden lépésnél a hóna alá kellene nyúlni és amely csak állami gyámkodás mellett tudna mű­ködni. Az egyének munkájára van szükség, hogy minden akadály elháruljon a magyar kereskedelem érvényesülése elől és főleg, hogy ez a kereskedelem valóban százszáza­lékig magyarrá legyen. A magyar kereske­dőnek meg kell tanulnia a saját lábán járni. A gyámolított kereskedelem ma nem adna az országnak igazi kereskedő értékeket, pe­dig az Igazi kereskedő a kultúra, a művelt­ség és az ország-vezetés egyik legerősebb bástyája. A keresztény magyar kereskedelemnek elsőrendű kötelessége, hogy a saját soraiból kiirtsa, kivesse az oda nem valókat: a „stró- moim“-okat J, .\W. V »' Ugyanak­kor figyelembe kell vennie azt is, hogy a tisztes polgári haszon minden kereskedőt jo­gosan megillet, de a hirtelen meggazdagodás vágyát nem lehet összeegyeztetni a keres­kedői erkölcsökkel, a kereskedelem igazi magyar szellemével! A kereskedelem kereszténnyé és magyarrá tételének csak akkor van értéke, ha olyan hasznos polgárai lesznek az országnak, aki­ket világosan meg lehet különböztetni a zsidó kereskedőtől. Éppen ezért nem elég az, hogy valamely üzletnek a jövedelme nem az egyik, hanem a másik kereskedő zsebébe kerül, hanem a kereskedelem szellemének, a lelkének kell megváltoznia, azaz magyarrá lennie. A törvényhozás és a kormány sokat tett a magyar kereskede'em érdekében. Most a magyar kereskedőn a sor: mutassa meg, hogy az eddigi támogatást kiérdemelte, mert különb, hasznosabb és magyarabb lesz, mint a zsidó kereskedelem volt. Feltűnően rosszobbodott Pa esztina élelmezési helyzeté Genf, műre. 2. (MTI) A Német Távirati Iroda közti: Londonból jelentik: az „Economist“ jeru- zsálemi jelentése szerint 1842 eleje óta Pa­lesztina élelmezési helyzete feltűnően rosz- szabbodott. A legutóbbi hat hónap alatt 57 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árait. 1942 szeptemberében a kiskereskedel­mi árak 171 százalékkal vo’tak nagyobbak az 1937. évi áraknál. Ugyanakkor az áruk minősége lényegesen rom1 ott. A palesztin«! lisztben 15 százalék árpa és 12 százalék kö­les van. Búzalisztet csak orvosi rendeletle adnak. —* Kolozsvári csendőrtisztek és altisztek a honvédcsaládokért! A Kolozsváron szol­gálatot teljesítő csendőrtiszti és altiszti kar a Kormányzóné öfőméltósága által a hadba- vonultak hozzátartozói javára kezdeménye­zett akcióra 631.— pengőt gyűjtött és ado­mányozott, 3 Helyzetkép a keleti arcvonalról Berlin, március 2. Az Uta Press Service hírügynökség illetékes helyről nyert. értesü­lései szerint az alábbi összefoglaló helyzet- jelentést közli a keleti hadszíntérről; A déli front megszilárdulása Jóllehet a szovjet hadvezetöség a déli arcvonalszakasz helyett északon és a közép­ső frontszakaszon rendkívül hevességgel folytatja támadó hadműveleteit, a keleti arcvonal fejleményeiről német katonai kö­rökben nagy megelégedéssel nyilatkoznak. Itt határozottan arra a fontos tényre tá­maszkodnak, hogy a déli arovonalon, ahol a legutóbbi időkig könyörtelen harcok folytak és a bolsevista hadvezetöség erejének latba- vetésével mindent elkövetett, hogy hadászati célkitűzéseit megvalósítsa, a német védelem sorában erős megszilárdulást lehet megfi­gyelni. A német katonai vezetőség kezde­ményező fellépése eléggé beszédes bizonyí­téka ennek a ténynek. Meg kell említenünk, hogy a fordulat éppen abban az Időpontban történt meg, amikor a bolsevisták hatalmas erőkkel törtek északdéli irányban a Dnyeper felé és a Miusz-front mögötti térben hallat­lan erőfeszítéseket tettek, hogy a dé'i sza­kaszon végrehajtott ellenséges támadó had­műveletek teljes sikerét biztosítsák. Közben azonban kiderült, hogy a német hadvezetés számára vitális jelentőségű Dnyeper és Do­nee közötti övezet rendkívül erős védelem­mel rendelkezik. így történt meg, hogy az áttörésre bevetett bolsevista erők megsemmi­sültek. Nemcsak a támadóékek morzsolód­tak fel a német fegyverek tüzében, hanem erős, nagyrészt a gárda életformádéiból álló harci alakulatok is megsemmisültek, vagy teljes vereséget szenvedtek. A német részen is elismert, többször is kihangsúlyozott nagy­szerű felszerelésük sem tette lehetővé, hogy a német védőknek szánt sorsot elkerüljék. Német erőtartalékok A szovjet támadóoperációk északra tör­tént áthelyezése a német hadvezetöséget semminemű formában nem korlátozta ab­ban, hogy a német csapatok délen növeljék aktivitásukat és arcvonalukat megszilárdít­sák. A bolsevisták hirtelen eröáthelyezésük- kel és a középső, illetőleg északi arcvona!- szakaszon felvett támadóoperációkkal nem­csak a déli arcvonalon beállott kedvezőtlen időjárás nehézségei elöl akartak kitérni, hanem egyben a német déli arcvonal ellen- állóerejét Is szerették volna gyengíteni. Szá­mításuk szerint ugyanis a német hadvezetö- ségnek megszilárdított déli állásaiból csapa­tokat kellett volna északra áthelyeznie. Ezek a spekulációk azonban a katonai realitások­ban nem igazolódtak. Jólértesült német kö­rökben kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a német hadvezetöség a keleti arcvonal kö­zépső és északi szakaszán elegendő operativ tartalékokkal rendelkezik, úgyhogy a szov­Kolozsvár, március 2. A rendőrség elfogta es a királyi ügyészségnek átadta Lacié La­jos 36 éves, Tordai-ut 30. szám alatt lakó napszámost és Kurucz József 45 éves, Al­kony-utca 11. szám alatt lakó biztosítási ügynököt, mert szövetkezve egymással, a .Repülőgépet Erdélynek!“ mozgalom cél­jaira karnis gyüjtöivekkel, jogtalanul ki- sebb-nagyobb összegeket gyűjtöttek, illető­leg csaltak ki vállalatoktól és magánosok­tól. Ladó Lajos és bűntársa beismerte a rendőrkapitányságon, hogy 1000 pengönyi összeget csakugyan gyűjtöttek, megtéveszt­ve a hiszékeny embereket s az összeget sa­ját céljaikra fordították... Ladó Lajost „Ladó Laji“ néven csaknem az egész város Ismeri. Még a kisebbségi Időkben került fel Kolozsvárra a Székely­földről s mint pártfogót által kikiáltott „ős- tehetség“, egy időben még lapszerkesztő is volt. Ladó Laji szerkesztette a „Székely Alkalmazottak“ havonként megjelenő közlö­nyét. Az előlegezett bizalmat az újdonsült „szerkesztő“ azonban nem minden esetben arra használta fel, amire kellett volna s ép­pen ezért hamar elfordultak tőle egyszerű székely testvérei. Aztán megindult Ladó Jet támadások eléírta, követelményeknek hiánytalanul eleget tud tenni. Helyzetkép északon és a középső szakaszon A középső és északi arcvonalszakaszon ki- kényszeritett védelmi harcokat, annál köny- nyebben át lehet tekinteni, mert a német csapatok ezúttal gondosan kiépített erős vé­delmi rendszerre támaszkodhatnak, amelye­ket a multévi téli harc befejezése óta állan­dóan erősítettek és szilárdan német kézben tartottak. Ilyen hadszíntér viszonylagos ere­jére jellemzőek a kalinin—toropezi, az Il­men és Ladoga-tó melléki harcok, ahol a Szovjet hetekig tartó kétségbeesett harcok árán sem tudott említést érdemlő térnyere­séget kicsikarni. A védők kedvező helyzetének további mo­mentumaként német részen kiemelik, hogy az itteni harcok szorosan a közlekedési utak­hoz, vasútvonalakhoz kapcsolódnak, mert a terep talajviszonyai különben rendkívül sok nehézséget jelentenek, másrészt, mint a je­lek mutatják, a bolsevisták ma már lénye­gesen kevesebb erővel és lehetőséggel ren­delkeznek, úgyhogy nagy területet felölelő összefüggő hadműveletekre nem képesek. Ezek a körülmények természetesen növelik a védelem erejét és könnyítik feladatát, mert; a védelmet csupán bizonyos arcvonal­szakaszokra kell koncentrálni. Az ellenséges akciók utakra, illetőleg szilárd talajviszo­nyokkal rendelkező területekre való összpon­tosítása egyik magyarázata a német légi- haderő rendkívül hatékony közbelépésének, amely nemcsak az utánpótlás menetét, ha­nem a támadóhadmüveleteket is érzékenyen érinti. Német katonai körökben rámutatnak azokra a szokatlanul magasfoku vesztesé­gekre, amelyeket a bolsevistáknak ezen két frontszakaszon kellett elszenvedniük. Egye­dül a suchenitsii térben, ahol a középső frontszakasz legelkeseredettebb szovjet tá­madása tombolt, 2—3 páncélosezred és 7 lövészhadosztály szenvedett súlyos vereséget már a támadás első napján. Feltűnő, hogy az ellenséges sajtó, jóllehet a szovjet hivatalos jelentések rendkívül nagyfokú tartózkodást tanúsítanak, még mindig nagyszabású orosz területnyereségröl akar tudni. Angolszász részről már Kiev és az arcvonal közötti távolságot méregetik, amelyet szerintük fokozatosan csökkentének a Kharkovtól nyugatra folyó bolsevista tá­madások. Ilyen célzatos beállítással tulaj­donképpen annak látszatát szeretnék felkel­teni, hogy a szovjet támadás továbbra is nagyszabású területnyereségeket tud elköny­velni. Sem a német, sem a szovjet hivatalos hírszolgálat nem nyújt azonban ilyen képze­lődésekre alapot, sőt állandóan arról olvas­hatunk, hogy a bolsevisták újabb támadó- hadműveleteikkel nem tudtak említést ér­demlő térnyereséghez jutni. I Lajl lefelé a lejtőn... Az egyszerű székely legényből közismert, izgága korcsmatöltelék lett s hogy bűnös szenvedélyét, az italszere- tetét ki tudja elégíteni, semmitől sem riadt vissza. Ettől fogva már csak kisebb alkalmi munkákból és baráti kölcsönökből tengette életét, ami azonban nem lehetett valami kedvező életforma, mert amint a rendőrségi jelentésből is kiderül, könnyebb megélhetési forrás után nézett. Vesztére tette, mert bűntársával együtt „lebukott“, talán vég­érvényesen. .. — Előadás a kolozsvári református nők részére. Ma, szerdán délután a Fai kas-utca 21. sz. alatti tanácsteremben, kátémagyará­zat után, 6 órai kezdettel a református nők részére Kováts J. István dr. budapesti teo­lógiai tanár, a dunamelléki református egy­házkerület püspökhelyettese tart előadást. Előadásának cime: A boldog házasélet titka. Jő ÁRU ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETNEK Mindenféle okiratról fénymásolatokat (fotókópiákat) gyorsan készít Lengyel libert könyvnyomdája Kolozsvár, Bólyai-u. 7. Tel: 11-58 Meghalt Mühlbeck Károly, a kiváló arafikus és fesiő Budapest, március 2. Rövid távirati jelen­tés adja hirül, hogy Mühlbech Károly, a kiváló festő, grafikus és illusztrátor 74 éves korában váratlanul meghalt. Mühlbech Károly, aki főleg a fekete-fehér művészetet, a tollrajzot kultiválta — para­doxonnak hangzik bár — külön szint jelen­tett a magyar művészetben. Rajzai olyan egyéniek és eredetiek voltak, hogy ha nem is irta volna alá őket, akkor is könnyen mesterükre lehetett volna ismerni bennük... Egyike volt a legtermékenyebb művészek­nek. Csillagászati számot eredményezne, ha összeszámitanók, hány és hány rajz került ki keze alól hosszú művészi pályája folya­mán. Az ifjúsági regények számára készí­tett rajzai külön köteteket tesznek ki. Élete végéig rajzolt, egyre dolgozott... Lehet, hogy a halál is munkaasztalánál érte, tol­lal a kezében, amint éppen jellegzetes figu­ráinak egyikét vetette papírra... Mühlbech Károly 1869 április 2-án szüle­tett a Nyitra-vármegyei Nagysurányban. Művészeti tanulmányait Budapesten, a Mintarajziskolában végezte. Rajztanltól ok­levelet szerzett, de sosem foglalkozott taní­tással, már korán kezdett Illusztrált lapok részére dolgozgatni s csakhamar jó nevet szerzett magának. Népszerűségét nagyban öregbítették a gyermeklapok (Az fitt Újsá­gom) és az ifjúsági könyvek (Mackó ur utazásai) számára készített rajzai. A gyer­mekregények mulatságos 'medvefigurái: Mackó ur, Tányértalpu koma, Dörmögó Dö­mötör úgy él számtalan, azóta felnőtt nem­zedék emlékezetében, ahogy Mühlbech utol­érhetetlen művészete ■ megalkotta őket. ö illusztrálta Tóth Béla „Anekdotakincs“-él, „Gül Babá“-ját, humoros rajzokkal díszítette a Göre Gábor sorozatot. Szatirikus képessé­geit az „Uj Idők“-ben csillogtatta, amely­ben hosszú évek óta állandóan egész serég időszerű fejléce jelent meg, egészen a leg­utóbbi időkig... Vizfestményekkel többször szerepelt a Műcsarnokban és festett iskolai szemléltető képeket is, de — amint említettük, a toll- rajz volt a legerősebb oldala. Nem járt uj utakon, konzervatív művész volt, hiszen nem tartozott a fiatalok közé, de rajzai minden emberhez egyaránt szóltak és mindenki megértette őket... Megkezdődött a Magyar Acélárugyár Rt. alkalmazottainak „Korvin” Sportegyesülete által rendezett előadás-sorozat Kolozsvár, március 2. A Magyar Acéláru­gyár Rt. kebelében működő és a gyár alkal­mazottai által alapított „Korvin“ Sportegye­sület közművelődési szakosztálya elhatároz­ta, hogy nemzetnevelö és közművelődési előadásokat rendez. Az első előadás március elsején, hétfőn este zajlott le a gyár rmm- kásétkezöjének helyiségeiben. Az előadáson a gyár tisztviselői és‘munkásai nagy szám­ban vettek részt. Az első előadást Almay Béla Vk. alezrer des tartotta. A kiváló katonai előadót, úgy­szintén az előadáson megjelenő flauer ez­redest Banga András vasesztergályos üd­vözölte. Almay Béla vk. alezredes mindvégig nagy figyelemmel kisért előadásában az összes Időszerű háborús kérdéseket érintette. «Meg­emlékezett a rémhirterjesztők káros munká­járól és módszereikről, majd a magyarság céljait ismertette. A kiváló előadót a hálás hallgatóság hosszasan és lelkesen ünnepelte. Az előadás során nagy sikerrel szerepelt több számmal a Magyar Acélárugyár fúvós- zenekara, mig a Korvin-dalárda férfikar.; egy Kodály-dalt adott elő. László Ilonka, László Sándor vasöntő kislánya szavalattá' Ferenczi József heggesztömunkás pedig sr. ját verseivel szerepelt az előadáson. Alma vk. alezredes előadásáért Báló János' s gédmüvezetö, a „Korvin“ Sportegyesület e' nőké mondott köszönetét. A hazafias tárgya műsort a munkásság nagy szeretettel fogad­ta és további előadások megrendezését kérte. A gyár Igazgatósága — értesülésünk sze­rint —, további előadások megtartására Balogh Ernő dr. egyetemi tanárt, báró Atzél Edét, Bálinth József országgyűlési képviselőt és Tónk Emil dr, gyári, orvost kérte fel­Sorsdöntő Kérdésekben lelkitanácsadás; tudományos írásértel­mezés (grafológia) py« Iff ff Dr. NSMES „PlePS I UH Lélektani Laboratóriuma Houfhy **?k“ós u. 3. f*sfória.éf>lí|et„) Tele?: 31-23. Ladő Laji „repülőgépet szerez“ Erdélynek Szélhámoskodott a „Repülőgépet Erdélynek” mozgalom ürügyével, de rendőrkézre került a falusi „őstehefség"

Next

/
Thumbnails
Contents