Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

MEx&TslZrsjxa mmm Gino Cucchetti: Az Italíáérl kiöntött erdélyi vér 4 Gino Cucchetti neves olasz Közire nemrégiben Kolozsváron járt és elő­adást tartott. Elutazása előtt több ismerősének átadta „Transilvania“ cimü, 1941-ben megjelent könyvét. Gino Cucchetti könyve meleg szív­vel és tárgyilagosan tárja fel a Tria­nonban elszakított Erdély helyzetét és értékes adatokat sorakoztat fel a magyar—olasz kapcsolatokra, sok helyen felhasználva Hory Etelká­nak, a K. U. cikkírójának a magyar és olasz lapokban közzétett tanul­mányainak adatait. Gino Cucchetti könyvéből — addig is, amíg ismer­tetésére visszatérünk — Idézzük a következő szép fejezetet: Emlékezzünk meg a Telekiek, a Bethle­nek, Bánffyak, az Ugronok, a Símének, a magyarországi Türr és Tüköryröl, a hősök­nek erről a csodás táboráról, melyet az új­jászületett Olaszországnak jól kell ismer­nie. Erdély — és ezt jó tudnia a fasiszta Olaszországnak =— nemcsak Magyarország nemzeti ügyéért harcolt. Erdély földjének hősi áldozathozáshoz szokott fiai nem ma­radhattak érzéketlenek Olaszország jajszava iránt, hiszen az olaszok, akárcsak a ma­gyarok, hosszú, fájdalmas tapasztalatból Ismerték az osztrák elnyomást. így nemes elhatározástól ösztönözve az erdélyiek az olasz szabads&ghősök zászlal alá siettek, majd Garibaldi önkéntes csapatába és vé­gül Victor Em&nuet hadseregébe állottak be. A történelem gyönyörű napjai Íródtak a nevezetes emlékű 1859 május 5-töl kezdve, amikor Kossuth Lajos a Tuillériákban III. Napóleonnal folytatott tárgyalása után Victor Emánuel támogatása mellett meg­alapította a magyar nemzeti igazgatóságot. A magyar nemzeti Igazgatóság intézkedé­sére megindult az első magyar légió szerve­zése. Ihász Dániel ezredes vezetése alatt. Melléje osztották be Mogyoródy ezredest, Veress Sándort, Kiss Miklóst, Schréter ez­redest és Teleki Sándort. Kossuth értesíti Garibaldit és egyúttal segítségét kéri: ,.F,n szeretettel nyújtom kezemet derék nemze­tem nevében, amely annyira érdemes az On barátságára. Kérem, jogosítson fel arra, hogy nemzetemet megvigasztalhassam az­zal a hírrel, amely szerint ön szívvel fo­gadta a nemzet nevében nyújtott kezet.“ Maga Cavour Szarvady előtt Így nyilat­kozott: „Tökéletesen értem a magyar és olasz ügy szolidaritását. Hiszem, hogy Olaszor­szág függetlensége csak Ausztria jégmeg­törésével biztosítható, mert mig ez nagy­hatalom marad, ml biztosak nem lehetünk.“ Az olaszországi nemzeti mozgalmak arra késztették Bethlen Gergelyt, hogy Klapká­val együtt Napoleon herceg törzskarához csatlakozva, Olaszországba menjen és részt vegyen az egységes Itáliáért folytatott küz­delemben. Itt meg kell emlékeznünk Ugrón Gábor­ról Is, aki kapitányi rangban Garibaldi szárnysegédeként vett részt 18C9 ben Gari­baldi hadjáratában a franciák mellett, és a fiatal Bánffy Zoltánról, aki a heidelbergi egyetemről szökött meg, hogy az emigrán­sokkal együtt Olaszországban harcoljon. Meg kell emlékeznünk az olasz szabad­ságharcban dicsőséges szerepet játszó al­pesi vadászok hadosztályának felállításá­ról. Cavour, a nála Turinban jelentkező Teleki Sándorral az alpesi vadászokhoz való ezredesi kinevezését közölve Cavour ezekkel a szavakkal búcsúzott Telekitől és társaitól: — Vezérelje Isten önöket szerencsésen. Arra azonban figyelmeztetem és kérem önöket, hogy el ne fogattassák magukat, önöket nem fogják hadifoglyoknak tekin­teni, felakasztják és én nem tehetek sem­mit érdekükben. — Non bis in Idem, kegyelmes uram, — mondotta erre Teleki Sándor. — Hogyan? — Engem egyszer már felakasztottak. Csak nem fognak két felvonásban felkötni. — Hogyan akasztották önt fel? — kér­dezte Cavour nevetve. — In contumatum e in effíges — vála­szolt komolyan Teleki Sándor. — Az az előbbenl bűneiért történt, most uj kriminalitást követ el, bár annak a drá­mának két felvonása lesz. Isten önökkel. Varesen túl Teleki Sándor is csatlakozott H léglónistákkal Garibaldi seregéhez. Ber­gamo felé Igazi diadalmenet volt az ütjük. Lépten-nyomon férfiak, nők mentek elibük szekéren, gyalog, hogy hirt adjanak az el­lenség mozdulatairól. „Garibaldi spionjának lenni dicsőség volt.“ — írja emlékirataiban Teleki Sándor. Bergamot ágyú nélkül vették be. A csá­száriakat az az Urban tábornok vezette, aki 1848-ban vérbefojtotta az erdélyi szabadság- harcot. A nemzeti sérelem megtorlása az ütközet alatt uj erőt adott a magyaroknak. Teleki Garibaldi oldalán lovagolt be Ber- gamoba. Türr és Feleld ezredeseket a Ca- noccl-palotában szállásolták el, ahol a Marchesa, Olaszország egyik legszebb asz- szonya, ragyogó arccal üdvözölte őket: — Isten hozta önöket, a megváltás ka­tonáit! Garibaldi serege ezután Brescia felé in­dult. Az osztrákokat Solferinónál szétver­ték, de a győzelem örömét megzavarta Türr István sebesülése a Szent Glacoml hídnál. A hős magyar ennek köszönhette Garibaldi elismerő levelét: „A magyar vér Olaszországért folyt és azon testvériség, amely a két népet a jö­vendőben egymáshoz kell, hogy kösse, erős- bült az ön vérének hullásával.“ Nem feledhetjük el Kossuthnak a ma­gyar lélek büszkeségét jellemző, önérzetes szavalt, amelyekkel a villa-francai békekö­tés után visszautasította Napoleon anyagi segítségét: — Mondja meg ön urának, hogy a fran­ciák császárja nem elég gazdag arra, íiogy Kossuth Lajost alamizsnával kínálhassa meg. Az erdélyiek a szicíliai hadjáratban is fe­ledhetetlen hősiességgel tüntették ki magu­kat. A légiók és a magyar huszárok a Ga­ribaldi seregébe voltak beosztva. Az 1860 május 5. és 6. közötti éjjelen a Genovából Szicília felszabadítására Induló kis csapatban az erdélyiek közül Teleki Sándor, Mogyoródy, Veress Sándor főhad­nagy Is az ezrek között voltak, Türr tábor­nokkal, Tttköryvel és Béé kapitánnyal. Az expedícióban résztvett idősebb Dumas Sán­dor, aki Telekinek a magyar D’Artagoeu nevet adta. Tüköryt, aki részt vett a szám­űzött magyarok harcában, majd Kossuthtal Piemonba ment, 59-ben Torinóban megbíz­ták a piemontl kormány és a magyar nem­zeti Igazgatóság á'tal alakított magyar lé­gió IV. csapatának vezetésével. Tüköry azok közé tartozott, akik nem bíztak az Ausztria által Ígért amnesztiában, szíveseb­ben maradt Olaszország szolgálatában és beállott a piemontl hadseregbe. Tüköry már az első győzelmes ütközetnél, Ca'atafinlnél, nagyon kitüntette magát. Május 27-én a 60 önkéntesből és vezetőikből álló elővédet Tü­köry vezényelte. Erről a nevezetes napról Írja Türr tábornok: „Sokszor vissza emlékezem arra a csen­des, éjjeli menetre. A tábornok oldalán lo­vagoltam. Egy idő múlva Garibaldi nyugodt derültséggel nézett fel az égre és szokott mosolyával fordult hozzám: „Különös! Mindnyájunknak van szeszélye. Fiatal ko­romban azt mondták nekünk, hogy minden­kinek van egy csillaga és én kiszemeltem a magamét; nézze, ott a nagy medve jobbján, az az én csillagom. Neve Arthur.“ — „Nos ?“ — feleltem. — „Arthur ragyog. Jele, hogy bevesszük Palermói.“ Kolozsvár, március 2. Kunszery Gyula öt­letes, fordulatos szövegkönyvét már a „Bű­vös szekrény“ példátlan sikerű budapesti be­mutatója után átolvastuk s Így — a most folyó próbák egyikén, amelyet alkalmunk volt részben meghallgatni — díszletek és jel­mezek nélkül is el tudtuk ringatni magun­kat a bűbájos ezeregyéjszakái mese hangu­latában ... A pompás magyar vigoperaujdonságot, amelynek zenéjét Farkas Ferenc, az immár Európaszerte ismert zeneszerző, a kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatója Irta, március közepe táján mutatják be Kolozsváron. Nem kétséges, hogy az invenciózus, bő áradásu, i keleti és mégis sajátosan magyar muzsiká­nak nálunk is kivételes sikere lesz. Farkas Ferenc zenéje valóságos revellációt jelent a magyar operairodalomban, mindezen felül , pedig olyan magávalragadó, hogy hallgatója akarva sem tud hatása alól szabadulni... Nádasdy Kálmánnak, a budapesti Opera- ; ház kiváló főrendezőjének vezetésével folyik 1 a próba... O rendezte az operát Budapesten — „Minden bizonnyal!“ —* válaszolt a tá­bornok kétkedést nem tűrő határozottság­gal. Tüköry a palermói ütközet hajnalán, a Termini kapu felé vezető utón megsebesu t. L’Abba hiteles tanúvallomása szerint: „Tü­köry súlyosan sebesülve leesett és halot­tam, amint a segítségére sietöknek szelíden ezt mondta: — Menjetek. Menjetek előre, nehogy az ellenség Itten elfogjon.“ Később San Lorenzo herceg palotájába szállították, ahol ideiglenes kórházat ren­deztek be és ahol néhány hölgy, közöttük Caterina Faije, egy orvostanár felesége, ön- feláldozóan ápolta. A seb veszedelmes volt, az orvos kijelentette, hogy itten csak gyors amputálás segíthet. Tüköry még tovább akart harcolni és nem hallgatott az orvos tanácsára, de végül mégis engedett. Az amputáció akkor már nem menthette meg, junius 6-án éjfél előtt Tüköry e’hunyt. Türr ás Menottl bajtársuk koporsójához siettek. Ez alkalommal irta Garibaldi: „Az alpesi vadászok egyik legjobb bajtár­sukat vesztették el Benne.“ Palermó nem felejtette el magyar felsza­badítóját, legszebb utcáját. „Corso Tükör­nek nevezték el. A palermói győzelem után a marsalai ezrek serege tovább folytatta a küzdelmet. 1870 szeptember 6-án bevonultak Nápolyba. Október 1-én a királyiak nagy támadást intéztek Sant Angelo és Santa Maria ellen. A Türr-hadosztály és benne a Mogyoródy alezredes alatt álló magyar légió halá'megvetéssel harcolt és nagyrészt Mo­gyoródy gyalogsága és Scheiter huszárjai, a „vörös ördögök“ döntötték el a csata sor­sát. Garibaldit már majdnem körülvették a nápolyiak, mikor Mogyoródy a magyar lé­gióval egyszerre váratlanul ott termett és Garibáldit kis csapatával együtt a legna­gyobb veszélytől mentette meg. — TI vagytok, derék magyarjaim! — kiál­tott fel örömében Garibaldi. — Kergessétek d ezeket a gazfickókat!... A kis magyar csapat hősi elszántsággal vetette rá magát a tízszeresnél Is nagyobb ellenségre és azt szuronyrohammal szétszór­va, meghátrálásra kényszeritette. 1860 október 30-án nagy ünnepé’yességgel szentelték fel Nápolyban a királyi pa’ota előtt a szicíliai hölgyek által a magyar légió­nak ajándékozott két zászlót. A zász’óanya Pallavlcini Marchesa mel’ett Garibaldi és a légió két parancsnoka Türr tábornok és Teleki ezredes állott. A felszentelés után Garibaldi ezekkel a szavakkal adta át a zászlót: — A hálás Olaszország nevében nyújtom át nektek ezt a zászlót, Olaszország felsza­badulásáért kiontott hősi véretek jutalmát, ezek mindig diadalhoz fognak vezetni. Olaszország függetlensége és szabadsága szorosan összefügg Magyarország független­ségével és szabadságával. Éljen Magyaror­szág! Teleki Sándort saját kívánsága szerint, kedves koltói kertjében az alá a fa a’á te­mették el, amely alatt Petőfi legtöbbet ült. Teleki fegyvertársa és sorsosztályosa, Beth­len Gergely, örök álmát Kolozsvárott, ked­ves, városában alussza. Sírján ez a felírás olvasható. „Harcolt a hazáért 1848—49-ben, mint ez­redes, a világszabadságért, mint olasz tá­bornok.“ Nagy szövetségesével együtt most Mus­solini Olaszországa a közösen vívott szabad­ságharc em’ékéért Is visszafogja adni a hősök hazáját, Erdélyt, a magyar hazának. is s igy már „kisujjában van az egész“... Bámulatosan emlékszik minden hangra, min­den ütemre, de ez nem is csoda, hiszen a kirobbanó sikerű újdonság kialakulásánál úgyszólván már az opera megszületése óta asszisztált, értékes tanácsait örömest meg­szívlelték a tehetséges szerzők... Sziwel- lélekkel irányítja most Is az egyre jobban kikerekedö próbákat, együtt cseleskedik a szép és ravasz Zulejkával, együtt ágál a sze­relemre vágyakozó s közben önmagát is le­járató, kenetteljes muftival és rettenthetet­len nagyvezlrrel... Nemcsak az operaujdonság rendezője a régi, a díszletek és a jelmezek is Oláh Gusz­táv nagyvonalú eredeti tervei nyomán ké­szülnek el Kolozsváron. Közönségünk igy tehát voltaképen a budapesti előadást lát­hatja — kolozsvári szereplőkkel. Nádasdy Kálmán remeknek tartja a kolozsvári együt­test s igy prognózisunk, józan számítás sze­rint, csak a legteljesebb siker lehet. A kiváló főrendező a ,J3üvös szekrény" rendezésével debütál Kolozsváron, ez azon­1943» M/tUClVS 3 SZILÁGYI JÁNOS fiekkenezöje Kőmálalja-utca 1. (Astoria mellett) Ajánlja saját termésű kecskeméti fajborait. Kadarka klmérva litera 4.20 tdesRizilng „ „ 5.— Kitűnő házilag elkészített erdélyi és alfö di ételek naponta kaphatók. ban nem jelenti azt, mintha Erdély főváre-i sában ne Ismernék és ne értékelnék eddigi munkásságát. A beavatottak azt Is tudják róla, hogy egyike legsokoldalúbb emberek-* nek. Nemcsak elismert rendező, hanem ki~< tűnő operafordltó is. Puccini három egyfeU vonásos operájának fordításán kivül a Ja­wort Lescaut“ fordítása is Nádasdy Kálmán ssakavatottságát dicséri. Egyébként Kodály- növendék volt s végzett zeneszerző. Deháü — véleményünk szerint — egy operarende-« zönek, aki nemcsak hivatalnak tekinti tiszt-* ségét, kell Is ennyire sokoldalúnak lenni... A mulatságos vigoperát a Színkör színpa­dán próbálják. Egyelőre, mint fentebb em­lítettük, díszlet és jelmez nélkül, de majd arra is sor kerül később. Hevenyében oda­rakott lépcsők, pódiumok, székek jelzik m szép Zulejka otthonát, a dagadó öblil kere- vetet és a szerelmes kádi, mufti, nagyvezir. és asztalos csapdájává váló „bűvös szek­rényt“... A szereplők azonban olyan oda­adással alakítják szerepeiket, hogy a mar- kirozás nyomán is megelevenedik előttünk a bűbájos, vidám keleti mese... A nagyve- zirt éneklő Mélykúti Horváth József kezébe könnyen oda tudjuk képzelni a kardot és Fehérpataky Ervin álla alatt is ott véljük lengedezni a tisztes, hosszú, ősz szakáit, amint egy-egy álszent pózában az üres le­vegőt markolássza... A második felvonás közepe felé tartanak, amikor betoppanunk a Színkörbe. A zongo­ránál a kitűnő zeneszerző, Farkas Ferenc ül. Keze alól a pillanatnyilag távollevő ze­nekart is pótlóan szárnyal a muzsika. Zu­lejka otthonába éppen most lép be a lépre- csalt mufti és nagyvezir. Mindketten áss asszony raboskodó férjét, Hasszánt akarják magas pártfogásukkal kiszabadítani. E* azonban csak rosszul leplezett ürügy, ami­vel voltaképpen a szép Zulejkát szeretnék meghódítani. Egymás előtt persze kölcsönö­sen titkolják szivük rejtett vágyait, de nem­sokára lelepleződik minden. Az ajtón kopog­tat valaki s a „vén kappan“ és a „seprllnyél", ahogyan a vetélytársak egymást becézik, hanyat-homlok rohannak be a bűvös szek­rény egy-egy rekeszébe. Zulejka pedig, mint aki jól végezte a dolgát, nemcsak az ajtót zárja rájuk, hanem a kulcsot is megfor­gatja. .. Ezt a kis részletet láttuk kétszer, vagy háromszor végigpróbálni, de minél többször hallottuk, annál jobban élveztük. Hallani kell, hogy a szép Zulejka — Hldy Fran­ciska énekli és játssza pompásan a szere­pet — szövegben és zenében miképpen Inti mérsékletre a türelmetlen szerelmeseket, hogyan nagyképüsködik a maga módján a nagyvezir és a mufti... Az egyik damasz­kuszi kardját ajánlja fel védelmül az Imá­dott nőnek, a másik lelki vigasszal kecseg­teti. .. S hallani kell, hogy a szélesen höm­pölygő áriák után, amikor mindkét öreg szeladon kiesik a pózbői és leleplezi önma­gát, milyen könnyedén feloldódó, pattogó, boldog melódiára kiabálják világgá titku­kat. .. A fordulatos szöveg külön élvezet... Úgy hisszük, kevés opera próbáján van úgy az ember, hogy amig a zenében gyönyörködik, szívből mulat a szövegen és a helyzeteken.,, Még csak annyit, hogy az opera többi szerepeit, a már említetteken kivül Szánó,ti József (Kádl), Sikolya István (Hasszán) és Angyal Nagy Gyula (asztalos éneklik, míg a három odaliszk szerepe Lőrince Zsuzsa, Végh Kató és Turján Vilma kezében van. Reméljük, hogy a Kolozsváron Is nagysike­rűnek Ígérkező újdonság tartósan műsoron marad. Az az érzésünk ugyanis, hogy m uj vigoperát maga a premier közönsége szí­vesen végighallgatná mégegyszer, nem más­nap, hanem rögtön az előadás után.., <—)------------- «IBgBi-J--------------­Fegyverlulajdonosolc fi-TíVpímíbe Kolozsvár, március 2. A rendőrkapitány­ság illetékes osztálya közli az érdekeltek­kel, hogy az uj fegyverviselési és lőszervá­sárlási engedélyekkel kapcsolatban a rend­őrség falragaszok és hírlapi közlemények utján közelebbről tájékoztatást ad ki. As érdekeltek addig mellőzzék a személyes ér« deklődést. Nogy kedvvel készül operaegyüttesünk Farkas Ferenc „Bűvös szekrény" című víg- operájának kolozsvári bemutatójára Nádasdy Kálmán, o budapesti Operaház kiváló főrendezője irényitia a próbáét

Next

/
Thumbnails
Contents