Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-05 / 28. szám

4

1943. f £8Rt/4R "s>

{Keleti liadaziAtér.) Az éles szél vadul szemembe vágja a havat. Bundám köré még egy vastag pokrócot is takarok, hogy a lábam a gyékénycsizmában ne fázzék. Két- három órai ut szánkón, a mély hóban, éles téli széllel szemben komoly öltözködést tesz szükségessé. A folytonos hóesés miatt a mellékutat egyáltalán nem lehet látni, de a kocsis ismerős már ezen a terepen. Neki lebest köszönni, hogy nem tévedünk el, viszont ö sem tehet' róla, hogy néhányszor felfor- , dulunk s hogy még többször ki kell emelnünk a szánkót valami mélyedésből, amelyet a mély hóban egyáltalán nem veszünk észre.

Végre mégis ott vagyunk az erdő aljában húzódó kis faluban. Voltaképen nem is olyan kicsi, mint amilyennek első pillanatban hittem. Orosz jellegzetességgel a két sor ház elhúzódik csaknem három kilométer 'hosszúságban. Mindig a völgyben marad. Az erdős hegyoldal innen egyenesen a Donig húzódik. Ha felmegyünk a tetőre, as utakon mindenütt sűrű kocsi- vagy menetoszlopokat láthatunk, amelyek felett repülőgépek keringnek. Eltéved erre egy-egy orosz repülőgép is, a végtelen magasságban csak olykor bújik ki a felhők mögül, olyan mélyre azonban item ereszkedik, hogy érdemes lenne meg- nyitni rá a tüzet.

Ebben a faluban csend van és béke. A háborúnak alig lehet valami nyomát látni. Az erdőben és az erdő szélén hatalmas orosz tankok szétlőtt állapotban, autóroncsok és alkatrészek, amelyekről már nem lehet megmondani, hogy mi volt valaha i-endéltetésük. Aránylag kevés magyar katona és sok orosz fogoly látható az egyetlen utón, amelynek két házsora a falut jelenti.

Az állomásparancsnokságon Koszó György dr,v főhadnagyot találom. Szegedi járásbiró. Természetesen azonnal közös ismerősöket fedezünk fel, kissé elbeszélgetünk, aztán megmondom, hogy kit keresek. Hallottam egy hadapródról, aki rendkívül érdekés munkát végez ebben a faluban.

— Hát ez igaz, én csak két napja vagyok itt, de csodálom, hogy mit végzett itt eddig. Menjünk, keressük meg.

Elindulunk, de a hadapróddal szembetalálkozunk. Szánon vágtat felénk, valami egészen jó fekete ló huzza a szánját.

— Nagyon szívesen megmutatok mindent, — mondja szolgálatkészen, — de aligha van itt olyasmi, amiről érdemes lenne Írni.

Pelülünk szánjára, amelyen egy farkaskutya is ott gubbaszt. Magyar gazdájához láthatóan ragaszkodik, pedig eredetileg orosz, majd német gazdája volt.

Szenet termelnek az orosz foglyok

Nemsokára fent vagyunk az erdőben, két- három magyar katona vigyáz a foglyokra, akik lehetnek vagy negyvenen, szerteszét az erdőben. Igazán az mehetne el, aki akar. A szökésnek különösebb akadálya alig lenne De szökés nincs, mert a foglyok enni kapnak.

gad. A hatalmas osztagokat hó fedi, a foglyok és az asszonyok csizmában, vastag téli ruhákban vannak, de ez valóban cséplés. Tamóczy oda is megy a géphez és magot enged a tenyerébe. Messze elmarad attól, amit otthon Makón látni szoktam, de végeredményben mégiscsak buza. És a magyar pékek kitűnő kenyeret sütnek majd belőle.

Eszembe jut, hogy milyen nehéz volt idejutnunk.

— Hogyan szállítjátok ezt el innen? *— kérdezem.

— A kicsépelt ggbonát felrakatom vagy negyven szánkóra, azelőtt kirendelem a lakosságot az utak rendbehozására, aztán a negyven szánkó elindul.

<— Honnan veszed a fogatokat?

—- Igénybeveszem a polgári laKbsságtől. Adok érte ennivalót, meg egy kis szalmát a, lovaknak. A lakosság nagyon meg van elégedve, mert Így legalább van mit ennie.

—- Hogyan megy az igénybevétel?

— Mindennap kihallgatást tartottam. Megjelent a sztaroszta, a milicia vezetője, az orvosnő, meg a tanítónők és a foglyok parancsnoka, egy orosz főhadnagy. Ezeknek megadtam mindig az eligazítást. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Eleinte kissé nehéz volt, de most már úgy forognak a kerekek, mintha esztendők óta mindig ezt csinálták volna.

— Mennyi gabonát szállítottatok el eddig?

— Tálán két vagonnál. De még sok van. Ha fel nem fedezem, eltűnt volna az utolsó szemig.

— Tudsz-e még valami érdekeset mutatni?

Gőzfürdőéit sem kell a szomszédba menni!

Megint felülünk a szánkóra s néhány perc múlva ott vagyunk a — gőzfürdőben. Valódi, igazi, rendes gőzfürdő. Van benne öt zuhanyozó csap is, hat komoly üst, amelyet forró viz és gőz fejlesztésére használnak. Rendes, tiszta öltöző és megfelelő személyzet, ismét a polgári lakosságból. A vizet kéziszívattyuval kapják. A hozzávaló alkatrészeket szintén itt találtam.

— Honnan vannak mindehhez a szakismereteid? Mi vagy civilben?

— Kántortanitó a Bácskában, Katymáron.

Azt tudtam, hogy otthon a tanító a falu

mindenese, de hogy ennyi mindent tud, azt soha nem hittem volna, — gondolom magamban. 4

— Civilben én is nevelő vagyok, érdekel az iskolaügy is.

— Úgy nézz rám, hogy én vagyok a tanfelügyelő is, kineveztem magamat — mondja 1 nevetve. — Mindjárt, amikor idejöttem, feltűnt, hogy nagyon kevés gyérek jár az iskolába. Kiderült, hogy nem vezetnek mulasztási naplót. Mert azt. itt nem ipták elő. Az járt iskolába, aki akart. Én aztán elrendeltem, hogy mulasztási naplót kell vezetni 's azt be kell mutatni nekem. Hetenként megnézem s aki igazolatlanul mulaszt, annak szüleit a sztaroszta utján megbüntetem. Kizárom őket a munka lehetőségéből és igy nem kapnak ennivalót sem. Most aztán tele van az iskola. Igaz, hogy a falu terhére a tanítónők fizetését is felemeltettem. Mert annyi fizetésért, amennyijük volt, csak koldulni lehet. De most már folyik rendben a tanítás.

— Kiváncsi vagyok az iskolára.

Szovjet tanítónők

Mindjárt ott is vagyunk. Kisablakos, rosz- szulvilágitott, piszkos helyiség. Nyoma sincs benne a csinosságra törekvésnek. A tanítónő idősebb asszony, olyan, mint nálunk a koldusasszony. Szánalmasan szegényes a ruházata. közben Tamóczy vizsgáztat is egy

kicsit. JÓI beszél szerbül, igy az orosz sem okoz neki nehézséget. Megdicséri a gyerekeket, megköszöni a tanítónő munkáját és aztán belátogatunk a másik tanítónőhöz. Ennek tanítványai már hazamentek.

Micsoda szegénység... A fiatal tanítónőn nyoma sincs annak az ápőltságnák, amelyet' mi odahaza már a háztartási alkalmazottak nagy1 részénél is megszoktunk. A ruházatot nálunk rendesebb szobalány nem venné fel. De ez a „kartársnö", szegény, nem válogathat. A szűk kis szobában szekrény sincs, egész ruhatára elfér egy fogason. Azt hiszem, a szobának egyetlen és legfőbb értéke egy könyv volt, amellyel kartársnönk valami köcsögöt takart le. A clrillbetüs felírásban Puskin nevét Ismertem fel. Kartársnőnk határozottan csodálkozott, hogy ismertük Puskin nevét, hogy el tudtuk sorolni néhány nevezetesebb alkotását, sőt, hogy Dosztojevszkij, Tolsztoj, Turgenyev és Meres- kovszkij mellett még a nagynak tartott ukrán költő, Sefcsenko nevét is ismertük.

Amikor elbúcsúzunk, Tamóczy közli a tanítónővel, hogy Koszó főhadnagy dr. az uj állomásparancsnok. A kartársnő láthatóan elkeseredik.

— Mondd meg neki, hogy azért te, maradsz a tanfelügyelő — mondja Koszó főhadnagy, — mire én nem állom meg sziv- bőljövő, jóleső nevetés nélkül. Hogyne, hiszen van-e szívderítőbb valami, mint ez a hadapródőrmester-kántortanitó, aki jó kétezer kilométer távolságra hazájától fatelepet rendez be, csépeltet, faszenet égettét, szánokat gyárt, munkára fogja egy egész falu munkához nem szokott lakosságát, megreformálja a falusi tanügyet, felemeli a tanítónők fizetését és vitathatatlan tekintély- lyel a tanfelügyelői hivatást is betölti.

És bár itt nagyon megkeményedik az ember, csaknem könny gyűl a szemembe, any- nyira büszke vagyok erre az egyszerű hon véd-hadapródőrmesterre.

GALLYAS FERENC főhadnagy

A közigazgatási Hrőság véglegesen elutasította 75 zsidó orvos -kamarai felvételi kérését

T Három hónap alatt tízezer ürméter fát termeltünk itt, —- mondja Tamóczy József hadapródőrmester. — Ennek nagyrésze erődfa volt, már fel is használták az első vonal téli szállásainak kiépítésénél. Rájöttünk, hogy ezzel egyidejűleg faszenet is lehet termelni, arra pedig ugyancsak nagy szükség van kinn az első vonalban. Kaptam egy honvédet, aki otthon faszénégető. Az most a munkavezető. Van a keze alatt vagy 40—50 fogoly.

Három-négy nagy „boksát“ látunk, úgynevezett kétemeletes rakásokat, Egyet éppen most raknak be, kettőnél az égés folyamatban van, egy pedig már elkészült, ki lehet szedni a kész faszenet. A foglyok dolgoznak, a magyar honvéd irányúja őket, az eredmény kitűnő. Már mintegy három vagon faszenet termeltek ki.

— Természetesen nem álltunk meg itt sem, — meséli a hadapródőrmester — rájöttünk, hogy szánkóra is nagy szükség lesz még a télen. Az arra alkalmas, kitermelt fát kiválogattuk. Kértem egy honvédet, aki otthon kovács s most már javában vasalják is a legújabban elkészült szánokat. Ez a munka éppen most kezdődött meg, csak úgy mellékesen, a többi munka mellett. Ebből is készü' paponta néhány.

— A többi munka mellett? Hát még mi van itt?

\

Cséplés — februárban

Legnagyobb hasznunk mindenesetre abból volt, hogy az előttünk itt járt németek itt hagytak néhány hatalmas kazal learatott búzát. Szereztem egy cséplőgépet s most csépelünk.

— Csépeltek? — kérdezem szinte hitetlenül. — Hiszen tegnap valóságos hóvihar volt.

Valahonnan valóban zúgást hallok. Eddig fel sem tűnt, húszén Itt tele van a fülünk mindig valami motorzugájsal. A fekete ló Wátíé arrafelé üget. Szc katlan látvány #«•

Kolozsvár, február 4. A Kolozsvári Orvosi Kamara felvételi bizottsága és másodfokon a belügyminiszter által elutasított zsidó orvosok panasszal fordultak a közigazgatási bírósághoz, amely a panaszt 1942. évi december. 21-én tartott nyilvános ülésén tárgyalta és azt visszautasította.

A belügyminiszter által másodfokon és igy véglegesen visszautasított orvosok névjegyzékét alább közöljük. A visszautasított orvosok a törvény rendelkezései értelmében orvosi gyakorlatot többé nem folytathatnak.

Az elutasított orvosok névsora a következő: dr. Abrahám Lajos Kolozsvár; dr. Ausländer Agnes Kolozsvár; dr. Adler Hermann Beszterce; dr. Blum Ella Kolozsvár; dr. Bernáth László Kolozsvár; dr. Codner Ghers Kettösmezö; dr. Ehrmann Géza Szatmárnémeti; dr. Fuchs Salamon Havasmező; dt. Farkas Tibor Kolozsvár; dr. Fried Emá- nuel Kolozsvár; dr. Goldfried Ilona Szilágy- somlyó; dr. Goldstein Izidor Kolozsvár; dr. Grosz Magdolna Kolozsvár; dr. Grosz Eszter Csúcsa; dr. Glück László Kolozsvár; dr. Holder Saroltái Kolozsvár; dr. Kerskó Adolf Kolozsvár; dr. Heiler József Kolozsvár; dr. Harnik Sári Róza Kolozsvái: dr. Herskovits Béla Kolozsvár; dr. Heller József Kolozsvár; | dr. Josepovits Regina Kolozsvár; dr. Kálmán Endre Budapest; dr. Klein Imre Kolozsvár; dr. Király Jenő Kolozsvár; dr. Keresztesi Ferenc Kolozsvár; dr. Katzer Ödön Kolozsvár; dr. Klein Mihály Tancs; dr. Köppich Ferenc Kolozsvár; dr.' Klein Ernő Szilágycseh; dr. Kurzberg Nándor Kolozsvár; dr. Korányi Mihály Kolozsvár; dr. Lardesmann Miklós

I

tenstein Imre Kolozsvár; dr Leitmann Imre Nagyvárad; dr. Mandel György Nagyilva; dr. Mármor Adolf Maroshéviz; dr. Mende- lovits Izsák Kolozsvár; d- Menyász Emil Kolozsvár; dr. Mátyás Terézia Kolozsvár; dr. Müller »'Miksa Kolozsvár; dr. Naftalin Zoltán Pecsétszeg; dr. Neufeld Endre Kolozsvár; dr. Neufeld György Kolozsvár; dr. Nádai Károly Nagynylres; dr. Neumann Erzsébet Kolozsvár; dr. Neuländer Arthur Kolozsvár; dr. Noszin Erzsébet Kolozsvár; dr. Rosenthal Jakab Kolozsvár; dr. Rotschlld Ilona Kolozsvár; dr. Rosenfeld Anna Kolozsvár; dr. Roth Márton Kolozsvár; dr. Rácz Ilona Kolozsvár; dr. Rachmuth Frigyes Kolozsvár; dr. Sonnenwirth Náthán Kolpzsvár; dr. Steuermann Miklós Kolozsvár: dr. Spielmann József Marosvásárhely; dr. Szilágyi András Kolozsvár; dr. Stern Sándor Kolozsvár; dr. Sch'apira Mór Kolozsvár; dr. Schwarcz Vilmos Kolozsvár; dr. Salgó Dezső üllő; dr. Szinetár Ödön Zilah; dr. Schwarz Ferenc Kolozsvár; dr. Strasser Sándor Nagyesküllő; dr. Weisz Sándor Kolozsvár; dr. Weisz Lajos Kolozsvár; dr. Wald Jakab Kolozsvár; dr. Váradi László Szeged; dr. Weinberger Lásfcló óradna; dr. Westfried Róza Kolozsvár; dr. Friedmann Juliánná Kolozsvár; dr. Neumann Ernő Kolozsvár; dr. Sávor György Ákos.

3K1ÉK1 H

Men en • lapot a7.

HIRDESSEN ~~ jS

ORSZÁG EGÉSZ

A Jk.KL.fe 11 ff

VEVŐK EPES K.OUJSAttBAN a

ZONSEGE oívaaa

I Kolozsvár; dr, Lőh Tibor Tasnád; dr, Li

Jah/moSTmwß.

NEGYEDSZÁZ ÉVE MAR, hogy meghalt Szolnolt-Doboka egykori országos him főispánja, Désy Zoltán, aki képviselő korában, közéleti tisztaságot követelő harcai során, az akkori pénzügy- minisztert is megbuktatta. Az őszülő Désy Zoltán önként jelentkezett a műit világháborúban frontszolgálatra és huszár- roham közben járta át szivét a golyó.

*

A TÖREKVÉS KÜLTUREGYLET

Sztojka László hírlapíró, ügyvezető elnök közbenjárására az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökségétől kis házi- könyvtárt kapott az egyesület részére. A könyvek, amelyek most érkeztek meg, a tagok művelődését szplgálják. Az elnökség, Gyáni Ferenc titkárt bízta meg a könyvtárosi teendők ellátásával.

*

A VÖRÖSKERESZT uj dési tanfolyamára hatvan magyar asz- szony jelentkezett. A nagyszámú jelentkezés a dési asszonyok hazaszeretetét és lelkesedését igazolja. Koller Kálmánné, a tanfolyam önzetlenül dplgozó vezetője nagyon elégedett az eredménnyel.

*

A DÉSI ÜGYÉSZSÉG

Bodolla Gábor dr. elnök fáradhatatlan vezetésével, Nónay György dr., Soltész dr. ég Hosszú Elemér dr. ügyészekkel összesen 1648 ügyet tárgyalt az elmúlt évben. Hó- rornszázharmincegy napot töltöttek tárgyat láson és 4508 beérkezett ügyiratot dolgoztak fel. ♦ . '

A SZÁMOS-MEDENCE NÉPKÖLTÖJE Sallai Mihály széki kisgazda, akinek egyik versét az egyik kolozsvári közület évkönyve is közölte, Sallai Mihály lelkes munkása a főidnek és egyáltalában nem kíván városlakó lenni.

Javaslatot tett a Hivatásszervezet a faipori munkabérek szabályozására

Kolozsvár, február 4. A faiparra vonatkozólag uj bérmegállapítások vannak folyamatban. Ezzel kapcsolatosad a Hivatás- szervezetbe tömörült munkások szakcsoportjai külön javaslatokat terjesztettek fel a szervezet központjához. A központi vezetőség faipari titkára összegezte a javaslatokat és annak eredményeként a kívánságokat magában foglaló, hét pontból álló javaslatot állitott össze s azt az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség által a bérmegállapítások céljából összehívott bizottság elé terjesztette.

* A javaslat elsősorban a faipari munkabért eddig meghatározó 1939-iki iparügyi miniszteri rendelkezés módosítását kéri, mégpedig területi beosztásban. A javaslat külön területi csoport beosztást kíván Budapestre és az ország fővárosát S0 kilométeres körzetben övező környékre, továbbá Kolozsvár, Szabadka, Pécs, Miskolc, Sopron» Szeged, Győr és Kassa városokra. Az ország más területén lévő többi törvényhatósági jogú és megyei városok, úgyszintén azok a területek, illetőleg helységek, amelyek közvetlen vasúti összeköttetéssel nem rendelkezhetnek és mezőgazdasági terményeik sem elégségesek élelmezésük biztosítására, szintén külön területi csoportot alkotnának.

Az ország egyéb területére az előbb említett 31.033/1939 számú XIII. iparügyi miniszteri faipari munkabérhatározatban előirt legkisebb munkabérek 35 százalékos emelését óhajtják s annak együttes összege szolgálna a 30 százalékos drágasági pótlék alapjául. Ugyanitt annak leszögezését ia javasolják, hogy a faiparban foglalkoztatottak részére a legkisebb munkabér nem lehet alacsonyabb 40 fillérnél.

Munkaegyesités jogán végzett szakmunkáért, ha az a munkavállalóra kedvező, akkor azt a munkabért kell fizetni, amit szakmájában egyébként is élvez.

A továbbiakban az ipari segédmunkások fogalmának meghatározásával foglalkozik a. javaslat, az erdőgazdasági munkásokká» szemben, majd a természetbeni ellátás, a lakbérhozzájárulás és a tüzelőanyag-ellátás kérdéseiről, végül a felmondási feltételekről szól. Leszögezi még, hogy minden üzemben kölcsönös üzemi bizottságot kell alakítani s annak egyenlő arányban legyenek tagja! & munkavállalók és munkaadók. A bizottság célja a felmerült munkaügy-viszályok békés elintézése és megvizsgálása lenne minden olyan esetben, amelyek szorosan összefüg- nek az üzemmel és a munkásságot érintő kérdésekkel,

Békemunkc a front mögött

— A honvéd haditudósító század közlése —