Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-05 / 28. szám

1S43. rznnuan s. A Halott város Drámai riport Szlalingrád utolsó napjairól A sztálingrádi hősök példát- rautató bátorsága és önfeláldo­zása kölcsönöz időszerűséget az alábbi haditudósitásnak, amely­nek Írója drámai erejű képet rajzol a körqlostromolt keleti német végvár utolsó napjairól. günk is derekasan kiveszi a részét a küzde­lemből és az előretolt megfigyelők irányí­tása mellett sűrű tűz árasztja el az ellenség által megszállva tartott városrészeket. Egyik nap úgy telik el, mint a másik: szakadatlanul hullanak a bombák, dörren- nek az ágyuk, a becsapódások, süvítenek a lövedékek a levegőben és fütyülnek a puska- és gépfegyvergolyók. A rohamágyuk támo­gatásával indított támadások lefolyása is mindig ugyanaz. Akár géppuska, páncél­törő ágyú, vagy robbanószer használatáról van szó, minden fogás, minden kézmozdulat szinte gépiesen, jösztönszerüen történik. ' A lassú előrenyomulással mindig uj és uj arcot kap a küzdelem, aszerint, hogy miért folyik a harc. Egy azonban mindig ugyanaz marad: az öldöklő küzdelem szavakkal nem ecsetelhető súlyossága. Időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott a szerdai minisztertanács Csak a hadigazdálkodás szempontjából maradnak meg A birodalmi gazdasági miniszter három fontos readelefe Berlin, február 4. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A német nép minden erejének általános mozgósítása keretében a birodalmi gazda­sági miniszter három rendeletet adott ki. E rendeletek célja, hogy a kereskedelem, az ipar és a vendéglátó ipar terén minél több munkaerőnek a hadviselés céljaira történd bevetését tegye lehetővé. A rendeletek lé­nyege a következő: 1. minden olyan kereskedelmi üzemet, amely nem feltétlenül szükséges a lakosság ellátása szempontjából, bezárnak. A rende­let keresztülvitelénél gondosan elkerülik mindazt, ami a lakosság háborús ellátását és a gazdaság ellátását veszélyeztetné; 2. minden ipari üzemel is felülvizsgálnak. Megszüntetnek minden olyan kézműipari munkát, amely nem feltétlenül szükséges a hadigazdálkodás vagy a lakosság életszük­ségleteinek kielégítése szempontjából, Így elsősorban a javítási munkálatokat szünte­tik be; 3. a vendéglátóipar minden üze'mét, amely Tizenöt nagyobb abauji zsidóbirtokot adnak haszonbérbe keresztény gazdálkodóknak fontos üzemek Ném etországban a hadigazdálkodás vagy a lakosság ellátása szempontjából nem feltétlenül szükséges, szintén beszüntetik. így a többi között be­zárják valamennyi éjszakai szórakozóhe­lyet, bárt és minden luxusszállodát. A be­zárt üzemek tulajdonosai a háború után folytathatják iparukat. Az elrendelt intéz­kedéseket a legsürgősebben végrehajtják. Március 15-ig befejezik a rendelkezések gya­korlati keresztülvitelét. Szénutalványokat vezetnek be Prágában Prága, február 4. (MTI) Szerdán ülést tartottak Prágában az érdekelt gazdasági szervezetek az 1943-T44. évi széngazdálko­dással kapcsolatban. Az ülésen dr. Eilers, a védnökség széngazdálkodási hivatalának vezetője mondott hosszabb beszédet, amely­ben megállapította, hogy a szén jobb ki­használása érdekében az Idei gazdasági év­ben a háztartások részére szénjegyeket és szénutalványokat vezetnek be. A fae!osztá3 terén ugyancsak hasonló rendszert léptetnek életbe. Élénk a forgalom a Sztálingrádba észak­nyugat felé vezető főúton. Tehergépkocsik és utánpótlást szállító szekerek kapaszkod­nak gyors menetben a város nyugati részén levő utolsó magaslatra. A magaslat mögött a Volgáig terül el az a nagy kiterjedésű romhalmaz, amelynek helyén Sztálingrád házai állottak. A városból menekülő polgári személyek közelednek felénk. A beitekig és hónapokig tartó gyilkos bomba- és gránát- eső csak annyit hagyott meg Ingóságaikból, amit most hátukon, vagy taligákon el tud­nak vinni. Csapatostól hagyják el a füstölgő várost és mennek, maguk sem tudják hova. Arcukon a bolsevistáknál már annyira meg­szokott tompaság, érzéketlenség és kö­zöny üt. Ez a kép, a német jármüveknek és a me­nekülő lakosságnak ellentétes irányban ha­ladó hosszú sorai, uralja a romokkal szegé­lyezett utakat egészen a fövasutvonalig, amely a Volgával párhuzamosan, szeli át a várost. Egy beomlott aluljáró törmelékén keresztül jutunk be a város központjába, annak korszerű és reprezentativ, de súlyo­san megrongált épületei közé. Éh itt kez­dődik a hallgatag és nyomasztó érzést keltő halott város. Több méter magasságba nyúlnak az egyes összeomlott házak romjai. A kőtörmelékek összevisszaságában csak körülbelül lehet ki­venni, merre is voltak az utak és utcák és hol volt beépített terület. Lovak hullái a kőtörmelékek alatt. Égett szag árad ki ab­ból a néhány pincéből, amely a véletlen folytán nem kapott a jégeső módjára hulló gránátokból és bombákból. Minden kihalt- n&k látszik, a legcsekélyebb életnek sincs nyoma. De aztán Itt is, ott Is feltűnik egy- egy német katona, rendszerint az egyes utcasarkoknál, vagy egy-egy torlasz mö­gött. Füstölgő kályhacső mered ki az egyik pinceablakon. Benn német katonák húzód­nak meg s a tűzhelyen valamilyen leves is rotyog. A főtéren állunk már, ahol a párt­épület, egy nagy áruház és az „Intourist“ utazási iroda állott. Néhány lerongyolódott alak megy át félénken a téren, egyik pince­ablaktól a másikig. Az a kevés élet, ami megmaradt, csak a pincékben és fedezékek­ben talál némi helyet. Ezeknek dohos fél­homályában húzódik apg a német katona éppen úgy, mint a polgári lakosság marad­ványai. Körülbelül négyszáz méternyire van a yolga partja. Itt is törmelékek, romok, em­beri és állati hullák, tankroncsok és össze­lőtt ágyuk között vezet az nt. De aztán vé­gül mégis csak lenn vagyunk a parton. Fenségesen hömpölyög a nagy folyapi a ragyogó napsütésben. A táj végtelen messze­ségében könnyebben lélekzik már az ember, mint a halott város ijesztően rideg romjai között. Egymástól nagyobb távolságra áll­nak a német támaszpontok a Volga mellett. Itt egy gépfegyver fészek, amott egy pán- célos-elháritóágyu. Sajátságosán hat a nagy csend Sztálingrádnak ebben a részében... Csak a város északi részéből hallatszik sza­kadatlanul ide a harci zaj. 1 Visszamegyünk, majd a város nyugati szélén északkelet felé'visz utunk. Jobbfelől a város központja és északi negyede között van az a magaslat, amely napokig tartó súlyos harcokban többször cserélt gazdát. Néhány kilométernyire északra, Sztálingrád nyugati részén terül el a „Krasziüj Aktjator“ — „Vörös Október“ nevű iparnegyed. Ennek a gyámegyednek a szélén robbannak most a túloldalról lövő orosz nehéztüzérség grá­nátjai. A gránátbecsapódások innen egészen a „Vörös Barikád“ teljesen lerombolt mun­kásnegyedéig terjednek és az egész város­részt por- és füstfelhőbe borítják. Csak gyalog, egyik gránáttölcsértől a má­sikig ugorva lehet ebbe a városrészbe el­jutni. Német katonát Itt sem igen látni. A löyészek, páncélosvadászok, utászok stb. mélyen a földbe vágott fedezékekben ke­resnek menedéket a szovjet tüzérség tüze elfll. Ezekből az állásokból csak néhány órával előbb verték ki a bolsevistákat. Most csak egy kis tűzszünetre várnak. Néhány száz méterre előttük robbannak 'a német stukák és rombolók bombái. Saját tüzérsé­Budapest, február 3. A Magyar Tudósító jelenti: Abauj-vármegye gazdasági felügye­lőségéhez Is megérkezett a földművelésügyi miniszter rendelete, amelynek értelmében a zsidó kézen lévő 100 katasztrális holdon fe­lüli mezőgazdasági ingatlanokat átmenetileg haszonbérbeadás utján hasznosítják. Abauj- torna-vármegyében 15 ilyen nagyobb zsidó ingatlan van. Ezeket most olyan tőkeerős Ilyenkor ebed után kt szundit egyet, ki olvasgat vagy tesz vesz a szobájában, én éppen írogattam. Igen elmerülhettem a munkában, így történhetett hát, hogy a kopogást sem hallottam. Egyszer csak nyílt az ajtó és egy ifjú hölgy lépett be hozzám. Álmélkodva néztem fel az írásomból. Min­den bizonnyal ajtót tévesztett, gondoltam. — Kit tetszik keresni f — szólítottam meg a látogatómat. — Gyűjteni jöttem a honvédek itthonma­radt hozzátartozóinak részére. — Parancsoljon, kérem. — Azt az utasítást kaptam, hogy lehető­leg a fizetés öt százalékát kérjem. Tessék, itt van az iv. Mennyi a fizetése kérem f Nem tagadom, meglepő határozottsággal és eréllyel lépett fél velem szemben a hölgy. Tétovázás és gondolkozás nélkül vallottam. A számolásról szép gyakorlatról tett ta­núságot kedves vendégem. Az a bizonyos sokat emlegetett újságírói kíváncsiság nem hagyott nyugton s mielőtt a pénztárcám után nyúltam volna, szemügyre vettem a listát. Szimatom nem csalt, szemem-szám elállóit, olyan érdekes adatokra bukkantam. nemzsidó haszonbérlőknek adják, akik ed­dig is élethivatásszerüleg foglalkoztak gaz­dálkodással és igy biztosíték van arra, hogy a termelés folytonosságában visszaesés nem áll be. Az ingatlanokat a Földhitelintézet a vármegyei gazdasági felügyelőség utján adja bérbe. A haszonbérlő köteles az összes gaz­dasági cselédeket és munkásokat szolgála­tába átvenni. Gvmtfíiv és korszellem » Nagyon v csóválhattam a fejem, mert a látogatóm is az iv fölé hajolt és készségesen magyarázgatta az észlelt furcsaságokat. Az első oldalon csaknem csupa egypengös tétel.-----Miből élnek ezek as! emberek, nem mondaná meg, ha fizetésük 5 százaléka egy pengőt tesz ki. Részvéttel sajnálkoztam nyomorúságukon és komoly lelkiismeretfurdalásokat érez­tem azokért a méltatlankodásokért és kifa- kadásokért. melyekkel néha szorongatott helyzetemben magamat és áldatlan hivatá­Boila Zakariás, és még 54 személy lakhelyet jelöltek Bukarest, febr. 4. Mint a Temesváron megjelenő „Déli Hírlap" legutóbbi számában olvassuk, a román hivatalos lap január 26-i száma minisztertanácsi naplót közölt, mely- lyel ötvenhat személy részére kényszerlak­helyet jelöltek ki. Közöttük van többek kö­zött Halea Mihai egyetemi tanár volt mi­niszter, Boila Zakariás, Lobontin Emil, 14- vezeanu Octavian, Eftimiu Viktor irő és Cioculescu Radu közíró. . Ralea Mihály Calinescu „újjászületés!“ kormányának a munkaügyi minisztere vo'-t, azelőtt a nemzeti párti fiatalság egyik ve­zére. Eftimiu Viktor a legjobb nevű román ' drámaíró, „Prometheus“ című darabját flu Sorsdöntő k ^rdésekbsn lelkitaaácsadás; tudományos irásértel- mezés (grafológia) m* |J|Wä j Dr. NEMEI 991*1 ENI V K Lélektani Laboratóriuma Horthy Mlkfós-u. 3. (flstória-épiilet) Te!ef.: 31 23. üfern/ Efrsjfa sunkat ostoroztam. Ezekután nem panasz- ikodhatom. Tengődök, tengődök, de a listán szereplőkhöz képest úri bőségben. Legalább is ezt árulja el az én jövedelmem 5 száza­léka és az egypengös adományok között mutatkozó különbség. Siettem érdeklődni az egyik egypengös tétellel jelképezett anyagi helyzet felől: — Ki ez a szegény asszonyt — kérdez­tem nagy részvéttel. Kaptam az alábbi választ és felvilágosí­tást: — ó, kérem, őnagysdga rettenetes nyo­morban él. Képzelje csak, becsöngetek, olyan szobalányféle nyit ajtót. Vártam vagy öt percig, amig előkerült a ház asszonya is. Ragyogó pongyolában rongyoskodik és kicsit türelmetlen, mert amint mondja, siet­nie kell a fodrászhoz. A mondókám végén magamra, hagy, hogy mindjárt visszajön. Mondhatom, nem unatkoztam, amig vára­tott. Azt a szegénységet, uram, látnia kel­lett volna. Valódi perzsaszőnyegeit, három­részes gyönyörű, nagy könyvszekrény, a könyvek finom bőrkötésben, a vitrin roska­dozik az ezüsttől. Istenem, úgy sajnáltam szegény asszonyt. Már élőre elhatároztam, hogy ha kétszáz pengőt akar adni, kockára teszem a becsületemet és százat mindenkép­pen vtsszáadok, hogy legalább egy vala­mirevaló guruló asztalkát vásárolhasson, rajta. Hiszen ez borzasztó. Nem is tudom, min szervírozza a likőröket. Annyira elra­gadott a lelkesedés, hogy már arra is gon­doltam, hogy egy szép vázát is vétetek véli', arra a sarokasztalra. Jól illene a hímzett térítőhöz egy csontszinü, vagy, vagy egy meisseni porcellán. De közben önagysága visszajött, leszámolt a markomba öt darab S0 fillérest, kérte az ivet és kecses kéztar­tással aláírta a nevét. Az itt látott nyomor nyomasztó érzése élt bennem még akkor ts, amikor ds első emeleten egy szegény ház- tulajdonos hasonli^ bőkezűségének áldozata lettem. Nem tehetek róla, nincs szerencsém. Ilyen nyomorúságos környék jutott nekem. Csupa háztulajdonos, csupa foglalkozásnél­küli, tudja csak, mind kénytelenek a vagyo­nukból és reménységeikből élni. Egyebük sincs, nem igaz? Mert ők, amint maguk mondják: a „korszellem áldozatai"... Megértőén bólogattam. — Persze, persze. Szegények, öt szobás lakásukkal, perzsaszőnyegeikkel és perzsa­bundáikkal, ezüsttől, porcellántól roskadozó vitrinjeikkel! Már nem jut ki nekik semmi az élet javaiból, csak a romi, a bridzs és a cukrászda, no meg egy-két selyempincs. A bérház nem hoz semmit, römiátalányt sem kapnak háborús pótlékkal. Szegények! Hát csoda, ha az ő ötszobás lakásukból csak egyetlen egy pengő, azaz 5 darab husz- filléres jut egy olyan ügyre, amelynek ár­nyékában még mindig megvannak az öt- szobás lakások, a perzsák, a vitrinek, a re­mik és a cukrászdái tereferélt. — Valóban csoda — mondotta kedves lá­togatóm, miközben a fizetésem 5 százalékát jelentő pengők kis hálmazocskáját az ötszo­bás szegények huszfilléresei mellé rakta. — De az is csoda, hogy pirulás nélkül adják. Mert adott nekem az ivemre bankót is egy­szerű magyar munkás, és pironkodva kért bocsánatot azért, mert nem tud két bank­jegyet adni. Pedig annak csak egy szobája volt, perzsák és vitrinek nélkül. Csakhogy es is a korszellem tünete! 8 ez a pirulás vigasztal azért, hogy sokan, nagyon sokan nem pirulnak... B. F. Felhívás a kolozsvári > V. Légoltalmi Körzet u’coDaianesnobaihoz Kolozsvár, február 4. A Légoltalmi Liga elnöke felhívja mindazokat a Légo-utca- parancsnokokat, akik a hozzájuk tartozó házcsoportok nyilvántartó-lapját még nem szolgáltatták be, hogy azt február 7-én, va­sárnap délelőtt 9 órától 12 óráig a Lég­oltalmi Liga Szentegyház-utea 25. s2. (I. emelet 4.) alatti irodájába beadni szíves­kedjenek. Eftimiu Viktor részére kényszer­ki Romániában dapesten is játszották. A legtöbben azonban, — különösen Ko­lozsváron, — Boila Zakariást ismerték, öccse Boila Romulus volt kolozsvári egye­temi tanárnak s éveken keresztül szerkesz­tette Itt a „Rontania Nöua“ cimü napilapot, amely akkor indult, amikor a „Pátriát“, a román nemzeti parasztpárt addigi kolozs­vári lapját, kivették a párt kezéből V *.,.' W.'V .v.r.H. ÍJ*-, ’ f i rj V»».’* 'w\ .’V.«'« „»«'«• V.\ .Vn,W»V,V. -V.V.AX/,' fi.'.'.cvv.v.vVf’i' ,’i *V.\ } • * *v V <tr * «, r I kor minisztertanácsra ültek össze. ídószerti kormányzati kérdésekkel foglalkoztak este 10 éra utánig. Budapest, február 4. A Magyar Távirati i Irőda jelenti: A kormány tagjai Kállay Miklós mlnisz- I terelnök elnöklésével szerdán délután 5 óra- j mii ni ■ i—w—

Next

/
Thumbnails
Contents