Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-25 / 45. szám
JKkmiyigrfo A „szent város66 monda szerint szellemek építették a tuniszi Kaíruan?, amely .délibábként" emelkedik ki a sivatag magányából n' Kaiman tuniszi várost röviddel ezelőtt angol-amerikai repülőgépek bombázták. A polgári lakosság közül sokan meghaltok, vagy súlyos sebesülést szenvedtek. Kairuan, a mohamedánok szent városa, fehér falaival, ragyogó kupoláival, égbeme- redő tornyaival büszkén emelkedik ki a tuniszi sivatag magányából. A termékeny Bahel-vIdék és a Szahara között nagykiterjedésü szteppével találkozunk, ahol nem láthatunk fát, vagy bokrot. Csupán szegényes füfélék tengetik itt árva létüket. A hatalmas egyhangúságot csak vadon legelésző tevék zavarják. Itt-ott egyszerű beduintörzsekkel találkozunk. Csúcsos sátraikat álig lehet megkülönböztetni a vidék halódó, barnás színétől. Ezen a vidéken nincsen patak, mégcsak forrás sem. Csak ltt-ott éri «1 a felszint a félig hl záradt sós tavak alig iható vize. A nap melege könyörtelenül pusztítja az életet. Szellemek építették T Ilyen körülmények között elképzelhetjük, hogy Kairuan mint „fata morgana" tűnik fel előttünk. As ember nem akar hinni szemének, amikor a kihalt sivatagban pezsdülö , élettel találkozik. Útleírásokban többször olvashattuk Kairuan nevét. A városoknál megszokott adatokon kívül Itt legtöbb esetben mondaszerü elbeszélésekkel Is megörvendeztet a szerző. Nem is csoda. Az arab lakosság szent áhítattal meséli, hogy a hatalmas fehér falakat, égbemeredő tornyokat és kőkupolákat isteni csoda varázsolta a földre. Ha nem.hiszi az ember, megkérdezi, vájjon honnan kerülhetett akkor a hatalmas sivatag elhagyatottságába. Építését szellemeknek tulajdonítják, akik az óriási kőtömegeket messze országokon, tengereken át kezükben szállították ide, hogy a sivatagban felépitsék városukat és legalább egyetlen éjszakára korlátlan urai lehessenek a messze sivatagnak. Később nomád törzsek vándorlásuk közben rátaláltak és csodálkozva álltak meg a lenyűgöző látvány előtt, amely egyik napról a másikra teljes pompájában eléjük vará- zsolódott. A monda még azt Is elmondja, Jiogy Sidi-Okba-ben-Nafi, Mohamed tanítványa dárdáját a homokba döfte és nyomában kellemes forrásvíz tört elő a földből. Később ellentétbe került Allahvál, aki a hatalmas kövárost éppen kezében tartotta és haragjában levetette a földre. A néphit szerint ezekből a kövekből építették fel Kairuant egy „fata morgana“ pontos képmására. Az arabok állítása szerint ugyanis a légi tünemények régi Idők eseményeinek, tárgyainak visszatükröződései, legalább is más világrészben bizonyosan létezik hasonló külsejű város. Tény, hogy az Ilyen alakú kupolák Afrikában nem otthonosak. Arab elbeszélések szerint Bagdadból származnak. Egy kisgyermek homokban játszadozott és omladozó homokfalakra kivájt tököt bontott. A kalifa egyik sétája alkalmával meglátta a szellemes gyermeki találmányt és elhatározta, hogy kísérletet tesz hasonló építési formával. A mosókat ezidö- 161 kezdve építik a közismert, jellegzetes kupolával. Mekka áfán a második „szent város“ Kairuan alapjában véve olyan város, amely zarándokok síremlékeiből áll. A szent cselekmények céljaira szánt házak száma olyan «agy, hogy a város falain belül alig lehet magánépülettel találkozni. Történelmi kutatások megállapították, hogy a várost a VIII. században egy Okba-ben-Nafi nevű mohamedán hitvitázó alapította. Rövidesen Eszak- Afrika jelentős egyetemi városává feljlődött. Kairuan lett az izlám második szent városa és ma is közvetlenül Mekka után következik, irz építéséhez szükséges- köveket pedig Tunisz különböző vidékein épített és később rombadölt római városok szolgáltatták. Az arabok palotáikat és moséikat messze vidékről összegyűjtött oszlopokkal ékesítették. A város legszebb mosójának, Sidi-lkba síremlékének kupoláját nem kevesebb mint 500 antik, római-görög, bizánci, sőt föníciai oszlop tartja. A történelem Kairuant sem kímélte meg a .szörnyű háborúktól. Sidi-Okba után az Oma- jndok, Fatimidák és Aglabiták dinasztiái versengtek az elsőségért. Árulások, öldökléBelépésre keresünk erélyes főgépészf, elsőrendű munkaerőt, aki kellő nagyüzemi gyakorlatai bir. Résziefes ajánlatokat eddigi működési adatok valamint fizetési igény megjelölésével „fiagvvjradi ipnvált]lat" jeligével a kiadóhivatalba kérünk. sek követték egymást. Hatalmas ciszternái, gyönyörű kertjei elpusztultak, Kaíruan mai képe Évszázadok folyamán többször ellenséges csapatok, járvány, láz pusztította a várost. Kaíruan legszentebb helyeit megcsufolták. Néhány templom gyönyörű márványudvarát karavánpihenővé alakították át, Kaíruan * azonban ennek ellenére Is a csodák városa maradt. Vannak fanatikus vallási alakulatok, amelyeknek tagjai Bidi-ben-Aissa temploma körül csoportosulnak, amott „élő szentek“ járják az utcákat és a megszentségtelenltett mosék látogatására hívják fel a jámborab- bakat. Uton-utfélen találkozunk prófétákkal, varázslókkal, akik egy tenyérnyi homokból, vagy az égboltozat csillagaiból megmondják a jövendőt. A hatalmas fallal körülvett Kairuan Európa közelében még mindig abban a gondolatkörben él, amelyet Mohamed tanítványa, Sidi-Okba-ben-Nafi több mint egy évezreddel ezelőtt hirdetett. Híppke Ilimet orvos-vezérezredes és Gohrfcandt német orvoi«ezredes előadást tartott Budapesten Budapest, február 24. A Hlppke orvosvíí írezredes vezetésével Budapesten tartózkodó német repülőorvosok kedden délelőtt a repülőorvosi vizsgálólntézetet és a magassági vizsgáló- és kutatóállomást keresték fel. Délután a Tudományegyetem közegészségtani intézetének nagy előadótermében Merényi-Sóit Gusztáv dr. magyar orvoa- slezredes, a magyar légierő egészségügyi szolgálatának vezetője rendezésében lioltr- bandt orvosezredes és Hlppke orvo3vezér- ezredes rendkívüli érdeklődéssel kísért nagysikerű előadást tartott. A hallgatóság körében megjelent Johann Béla dr. belügyi államtitkár, Demkő Antal vezérőrnagy, a honvédorvosi tisztikar elnöke, MUllán Béla, Frantz Géza és Érti János dr. orvos-vezérőrnagy, Benedek László, Boros József, Balog Ernő, Issekutz Béla, Kovács Ferenc, Matolay György, Máté Dénes és Orsós Ferenc egyetemi orvostanárok, valamint igen sokan a honvédorvosi kar és a magyar orvostársadalom vezető személyiségei közül. A német vendégelőadókat Merényi-Solt Gusztáv dr. orvosalezredes üdvözölte, majd Gr-hrbandt dr. német orvosezredes „A háborús fagyás a hadisebészet keretében“ címmel rendkívül érdekes előadást tartott. Vetitettképekkel tarkított előadásában részletesen beszámolt az orvostudomány legutóbbi tapasztalatairól és arról a nagy fejlődésről, amelyet a fagyás gyógyításában az utóbbi időben tapasztalni lehet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Hlppke orvosvezérezredes „A repülőorvos- lan háborús feladatai és a légibetegség és sebesUltezálUtás orvosi kérdései“ címmel tartott beszámolót. Hangoztatta, hogy a német légierő valamennyi hajózóját megismertetik a magassági betegség mibenlétével Utalt a mesterséges légzőkészülékek döntő fontosságára, majd a betegek és sebesüllek légi utón történő szállításáról szólott Kiemelte, hogy a német légierő most folyó háborújában nagy szerepet juttat a betegek és sebesültek léglszállitásának. A szállításra a JU 52. mintájú rendkívül jól bevált hárommotorcjs szállítógépeket alkalmazzák. A legelső vonalakból a távoli repülőterekig a repülőszállitásra az átépített Storch gépeket használják, amelyek majdnem mindenhol le tudnak szállni. Valamennyi beteg és sebesült alkalmas a légiszállitásra. A gyors orvosi beavatkozás lehetősége különösen a szakorvos alkalmazása egyedül igy lehetséges. Az orvos-vezérezredes előadását veti- téttképekkel élénkítette. A hallgatóság ezt az előadást Is igen nagy elismeréssel fogadta. A két előkelő előadónak Merényl-Solt Gusztáv orvosalezredes, a magyar légierő egészségügyi szolgálatának vezetője köszönte meg az értékes előadásokat. (MTI.) Minden középiskoSai tanulóról fejlődési törzslapot rezet az iskolaorvos Kolozsvár, február 24. Rövidesen megemlékeztünk a közoktatásügyi miniszternek „az Iskolaegészségügyi szabályzat kibocsátása tárgyában" kiadott rendeletéről. A rövid Ismertetőt alább néhány érdekes részlettel kibővitjilk. A szabályzat szerint az iskolákban iskolaorvosi szobát s hozzá lehetőleg megfelelő váróhelyiséget is kell berendezni. Az ingyenes Iskolai egészségvédelem minden nyilvános tanulóra kiterjed. Az Iskolai egészségvédelemmel kapcsolatos tennivalókról az orvosi feladatokat több iskolában végző körzeti iskolaorvosok és az egészségtantanárok gondoskodnak. Az egészségtantanár - tennivalóit általában az Iskolaorvos végzi. Az iskolaorvosnak véleményt kell mondania az iskolai helyiségek helyes és szakszerű fűtéséről, világításáról, szellőztetéséről s minden tanulóról fejlődési törzslapot kell vezetnie. A tanulót 12 életévében, illetve iskolátoalépésének évében, továbbá 15. és 19. életévében rendszeren orvosi vizsgásainak kell alávetni. Az Iskolaorvos az iskolába elsőikben felvett tanulókat október végéig, a többieket az iskola év folyamán legalább egyszer ellenőrző vizsgálatnak veti alá. A tanuló betegségeire és elváltozásaira figyelmezteti a szülőket. Szükség esetén gondoskodik a tanuló megfelelő szakorvosi megvizsgálásáról. Különös gondot fordít a fertőző betegség terjedésinek megakadályozására. Kötelező védőoltásban részesíti a tanulókat én elvégzi a traboma- és gilmökór-vlzsgálatokat. Tanácsot ad a közellátó és nagyot halló tanulóknak megfelelő Iskolai ültetésére vonatkozólag. Figyelemmel kíséri a tanulók tisztálkodását, ruházkodását és szokásait Is. A tanuló pályaválasztására vonatkozólag orvosi szaktancsot ad. Javaslatot tesz a rajz, a kézimunka, az ének és a testnevelés gyakorlati része alól való felmentésre. Az igazgató, vagy az osztályfőnök felkérésére a tanulót az iskolaorvosi helyiségben megvizsgálja abból a célból, hogy a tanuló mulasztása igazolható-e. Az egészségtanainak nemcsak az egészségtan anyagát kell módszeresen feldolgozva előadnia, hanem az egészségügyi Intézmények megtekintésére tanulmányi kirándulásokat kell szerveznie és a tanulókat egészséges életmódra kell nevelnie. A tankerületi királyi főigazgató az Iskolai egészségvédelem működését a tankerületi felügyelőorvos utján őrzi. Ünnepi estebéden veit részt a Korvsn-lárc és a Korvin»koszoru tulo’donosafnalc testülefe Budapest, február 24. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A magyar Korvin-láne és a magyar Kor- vm-koszoru tulajdonosainak testületé kedden Mátyás napjának előestéjén szokásos évi ünnepi estebéden hódoltak névadójuk. Mátyás király emlékének. A teljes számban összegyűlt Korvin-láncosok és koszorúsok liöman Bálint, volt kultuszminiszter, a testület elnöke hódolattal emlékezett meg a testület megalapítójáról, Magyarország Kormányzójáról, akit a megjelentek hosz- ezosan és melegen ünnepeltek. Hóman Bálint megemlékezése után az ünnepi beszédet a Korvin-serleggel kezében, Vojnovlch Géza felsőházi tag, az Akadémia főtitkára mondotta. 1943. ftBBtáli 25 Színházi napló Bókay János, számos nagysikerű színdarab szerzője Budapestről Kolozsvárin érkezett, hogy személyesen Irányítsa „Az utód" próbáit. Bókay János szerdán délelőtt már részt is vett darabja előrehaladott próbáin. A kitűnő szerző a március 3-ra tervezett díszbemutatón is résztvesz, * Szerdán délután hazaérlcezett kétnapos nagysikerű nagyváradi vendégszerepléséről a kolozsvári Nemzeti Színház operaegyütle-> se. Az operaegyüttes a ,ßzevillai borbély“-t és a .pillangó kisasszonyát mutatta be a váradi közönségnek. A vendégszereplés két estéjén egyébként zsúfolásig megteli k nagyváradi színház » a közönség lelkesen ünnepelte a kolozsvári Nemzeti Bzinház operaegyüttesét. A zenekart egyébként Vaszy Viktor, az operaegyáttes igazgatója végé“ nyelte. * Csütörtökön Kolozsvárra érkezik Ná- dasdy Kálmán, a Magyar Királyi Opera- ház főrendezője Is. Nádasdy Farkas Ferenc vigoperáját, a „Bűvös szekrény"-t rendezi. A „Bűvös szekrény“ bemutatója március elején iesz parádés szereposztásban. IHásodFobon Is felmentették a kilenc rendbeli megvesztegetéssel vádolt székelyudvarhelyi városi mérnököt Marosvásárhely, február »4. (MTI) A királyi Ítélőtábla kedden tárgyalta Asztalos Kálmán székelyudvarhelyi városi mérnök bünperét. A mérnököt, aki a tornán uralom alatt is szolgálatot teljesített, kűencrendbeh megvesztegetéssel vádolták. A vád szerint csak azoknak adott építkezésre anyagot, akik mérnöki tanácsért nagyobb Összeget fizettek neki. Elsőfokon a székelyudvarhelyt törvényszék felmentette. Az Ítéletet most a marosvásárhelyi tábla helybenhagyta. Az ügyész az Ítélet ellen fellebbezett. Befejeződött a dohány* jövedéki alkalmazottak II. szakkongresszusa Budapest, febr. 24. Vasárnap délelőtt tartotta a Hivatásszervezet Munkácsy Mihály- utca 25. számú helyiségében a Dohányjövedéki Alkalmazottak Országos Testületének rendes évi összejövetelét, mint a II. Dohány - jövedéki Országos Szakkongresszust. Jelen voltak dr. Nemes Ernő miniszteri tanácsos, fönökhelyettes vezetésével a dohányjövedéki központi igazgatóságnak mintegy tiz képviselője, valamint a lágymányosi, kőbányai, óbudai, szegedi, pécsi, sátoraljaújhelyi, sepsiszentgyörgyi, debreceni szentgotthárdi dohánygyárak és a budapesti, beregszászi, debreceni, érsekujvárl, faddi, jászberényi, komáromi, lévai, miskolci, nagy- kállói, nagylétai, polgári, szatmárnémeti éa szolnoki beváltó hivatali munkásság kiküldöttei. A Hiszekegy elmondása után Vida István országos főtitkár Ismertette a kongresszus célkitűzését. Leszögezte, hogy a háború ellenére is már rég meg kellett volna oldani a nyugdijkérdést, a hadiüzemi ellátást, a beváltó hivatali munkások ipari munkásokká való minősítését, a rendkívüli gyorssegélyek rendszerét is be kellett volna már vezetni. A nemzeti alapon szervezett munkásság törhetetlen győzelmi vágyának lelkes hangoztatásával zárta hatalmas tetszésnyilvánítás közben szavalt. Hortobágyi László központi titkár ismertette az 1942-ben tartott I, kongresszus határozati javaslatát s : arra 4 hónappal később kapott igazgatósági vá'aszt. Elismerte a Központi Igazgatóság jóindulatát és azt a reményét hangoztatta, hogy a Dohányjövedék minden üzemét „szociális mintaüzemmé alakítja át!“ Székely Zoltán, a szervező bizottság vezetője foglalta össze a több, mint fél millió pengőt kitevő érdekvédelmi eredményt, mivel a Hivatásszervezet közbenjárására az Igazgatóság könnyített bérkiigazitások, atb. formájában a munkásság nehéz helyzetén. Utána az országos kiküldöttek mondták el felszólalásaikat, melyek a fent említett négy fő kívánság mellett, a tüzőrök, dohányhov- dók, fizetéses szabadság, csa’ádi pótlék, a fizetések arányosítása, munkáslakások építése és más fontos problémák körül forogtak. Vlda István országos főtitkár a határozati javaslat ismretetésével abban a reményben fejezte be a kongresszust, hogy az igen mérsékelt, jogos és méltányos kérésekre az Igazgatóság mihamarabb tettekkel fog válaszolni.
