Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-25 / 45. szám

1943. JF EB ttU AH23 Kormányzó Urunk hitveséről nevezik el a Kolozsváron létesítendő iskolaszanatóriumot fl magyar Iskolaszanatórium EgyesBIef szeptember 1-én adja dt rendel­tetésére« a felbecsülhetetlen jelentőségű eqészségüqyi Intézményt. Teljesen dtalahitják, kibővítik és újonnan berendez.k a Kozmutza­szanatóriumot Kolozsvár, febr. 24. Erdély felszabadítá­séval az illetékes tényezők szomorúan álla­pították meg’, hogy mennyi beteg van az erdélyi iskolásgyermekek között, mi'yen sokan gyengék, vérszegények és tüdő­bajra hajlamosok. Legmegdöbbentőbb volt az a megállapítás, hogy nagyszámú tüdőbe­teg is van az erdélyi Iskolásgyermekek kö­zött. Amikor ezek az sutátok a Magyar Isko­laszanatórium Egyesület a'apitó elnökének, Zichy János grófnak tudomására jutottak, azonnal összehívta elnöktársait Badvánszky Albert bárót, Ravasz László püspököt, gróf Károlyi Gyulánét, Komis Gyula egyetemi tanárt. Darányi Kálmánnét, az Országos Hölgyválasztmány elnökét, a szükebb ügy­vezető-elnökséget, Kemtler Kálmán állam­titkárt, F. Szabó Géza főispánt és Gönczi Elemér dr. kormányfőtanácsos, alelnök, fő­titkárt. Az elnökségi értekezleten egyértel­műiig elhatározták, hogy a feltomyosu’ó nehézségek ellenére, mindent elkövetnek, Hogy Erdélyben felállítsák az egyesület har­madik iskolaszanatóriumát. Badvánszky Albert báró társelnök és Gönczi Elemér dr. alelnök-főtitkár már 1041 novemberében helyszíni szemlét tartot­tak Kolozsváron és arra a meggyőződésre jutottak, hogy legelőnyösebb volna, ha az egyesület megszerezné a mintegy 4 holdas fenyves területen 450 m. magasságban, 5 pavilonnal, 200 személy részére alkalmas kápolnával rendelkező úgynevezett „Koz- mutza-szanatóriumot“, amely köztudomású­kig már abban az időben Is súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött. Elhatározták, hogy a tervek megvalósulása esetén a még mű­ködésben lévő gyógyintézetet céljaiknak megfelelően te’jesen átalakítják, kitataroz­zák, az egészségügyi követelményeknek megfelelően berendezik, a fenyves területen nagy anyagi áldozattal szabadlevegös erdei iskolát létsitenek, e az orvosi és pedagógiai követelményeknek teljesen megfelelően Is­kolaszanatóriummá szervezik át. Az egye­sület közölte ezt a tervet a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériummal, amel'yel az egyesület működésében szoros kapcsolatban All. Miután a kultuszminisztérium hozzájá­rult * tervhez, az egyesület már 1041 de­cemberében véglegesen úgy döntött, hogy megszerzi a szóbanforgó gyógyintézetet. Hosszadalmas volna elmondani a minde­nünnen felmerülő akadályok halmazatát, amelyek a nagyjelentőségű terv megva'ósl- tását megnehezítették. Valóban csak a leg­szívósabb ügyszeretet és lelkesedés tehette (ehetővé, hogy a terv rengeteg áldozattal, utánjárással és fáradhatatlansággal mégis megyalósnlhatott. Az egyesület vezetősége a lehetetlent kibérelte és oldotta meg a más­fél évig húzódó, körülményes ingat’an-ügy­let megoldásával, amely végre is te jes si­kerre vezetett. A Magyar Iskolaszanatórium 1942 január 30-án tulajdonjogilag átvette a nagy értékű ingatlant, amelynek megszerzése annál is inkább fontosabb volt, mert ilyen alkalmas területet Kolozsvárott uj gyógyin­tézet céljaira nem lehetett volna megsze­rezni, teljesen uj építkezéssel pedig a mai viszonyok közepette nem lehetett volna meg valósítani. Az egyesület vezetősége a legfelbecsülhe- tet'enebb szolgálatot tette Erdélynek és az egész erdélyi magyar ifjúságnak, amikor az akadályokat legyőzve, megvalósította az or­szágos jelentőségű tervet. Nagy része van a sikerben annak a meg­értésnek is, amellyel Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter az erdé’yi iskolaszanató­rium a’apltásának tervét magáévá tette és elhatározta, hogy a maga részéről minden áldozattal elősegíti Erdély e fontos, európai színvonala intézményének megalapítását. Buzgó munkatársai voltak az a’apitási ter­vekben a kultuszminiszternek Velics Lajos államtitkár és Laszkáry Miklós miniszteri tanácsos, az egyesület állandó miniszteri megbízottja, akik nagy szeretettel buzgó'- kodtak a jelentős terv megvalósítása érde­kében. E sősorban kell talán azonban meg­emlékezni azokról a lelkes asszonyokról akik az Iskolaszanatórium Egyesület orszá­gos munkájában áldozatos és fáradhatatlan módon mindenkor részt vesznek és akik első­sorban viselték szivükön azt a nagy gondo­latot, hogy Erdélyt ilyen intézménnyel mi­előbb gazdagítani lehessen. Az egyesület Országos Hölgyválasztmánya né’küi aligha jutott volna tető alá a legerősebb fáradozá­sok eredménye. Erdé'y közönségének hálá­val kell gondolnia Darányi Ká’mánnéra, néhai nagynevű miniszterelnökünk özve­gyére, aid, mint a választmány lelkes elnök- nője, Varga Józsefnével, a je’en’egl iparügyi és kereskedelmi miniszter hitvesével együtt egy percig sem nyugodva tevékenykedett a nagy cél érdekében. Varga Józsefné külön hívta fel a nagyobb kereskedelmi és ipari vállalatok figyelmét az erdé’yi "beteg Isko­lásgyermekek megmentése érdekében kitű­zött nagy nemzeti cél megvalósítására. Fel­hívása teljes megértésre talált s a vállala­tok eddig Is Igen jelentős összeget ajánlot­tak fel a kereskedelmi és iparügyi minisz­ter felesége minden elismerést megérdemlő fáradozásának sikere érdekében. Varga Jó­zsefné most is állandóan folytatja ily irány­ban fáradtságos munkáját. Kivette részét a nagy munkában Bárán­nyá! Lipótné, a Nemzeti Bank volt e’nöké- nek felesége is. Egyedül a Nemzeti Bank 60.000 pengős adományával segítette elő az erdélyi Iskolaszanatórium megvalósítását. A kolozsvári Iskolaszanatórium előkészítő munkálataiban közreműködött egy fiatal kiváló kolozsvári ügyvéd, Sáry István dr. Is, aki Kolozsváron buzgón segédkezett a bo­nyolult ügy jogi megoldásánál. Sáry István dr. ügyvéd az egyesület fe’kérésére tovább­ra is résztvesz az egyesület Erdélyben, első­sorban Kolozsváron megalakítandó alapsza- bályszerü osztályainak megszervezésében és egyéb munkakörében. A Magyar Iskolaszanatórium Egyesület nagyje’entőségü működését, mint az egyesü­let fővédnöke állandóan figyelemmel kíséri a Főméltóságu Asszony, a Kormányzó Ur hitvese Is, áld az egész ország há'áját kiér­demlő nagy szociális tevékenységében nem mulasztja el, hogy ne érdeklődjék az egye­sület iránt. Az egyesület svábhegyi iskola­szanatóriumát személyesen avatta fel, ami­kor megkezdette működését. Most szeretet­tel karolja fel az erdélyi beteg gyermekek számára készülő nagyjelentőségű Intéz­mény létesítését is, amelyet az egyesület a Főméltóságu Asszony kegyes hozzájárulá­sával Róla óhajt elnevezni. Az egyesület az uj tüdőgyógyintézet meg­alapításával kapcsolatban természetesen be kívánja vonni a jövendő munkába Erdély egész társadalmát is. Megalakítják Erdély egész területén, elsősorban Kolozsvárott, az egyesület alapszabályszerü osztályait, fi.k- jait és megszervezik az erdélyi részekre külön működő orvosi és pedagógiai bizottsá­gokat Is. A egyesület országos orvosi tanácsának elnöke, Kováts Ferenc dr. a tüdőgyógyászat nemrég kinevezett nyilvános rendes egyete­mi tanára egyébként rövidesen Ko’ozsvárra érkéz’k és az ő részletes utasítása alapján történik majd meg a kolozsvári intézet át­alakítása, felszerelése és berendezése. Az intézményt, amely mai állapotában 150 fé­rőhelyes, az egyesület 200 férőhelyesre kí­vánja bővíteni és azt tervezik, hogy az inté­zeten kívül még egy külön, úgynevezett „prevenciós" szanatóriumot is létesítenek Kolozsvárott a gyenge, vérszegény, megerő­sítésre szoruló gyermekek részére. Az egyesület rövidesen hozzákezd a s® natórium területén az átépítési, átszervezési és berendezési munkálatokhoz és Erdély fő­városa a következő tanév elején, tehát már 1943 szeptemberében gazdagabb lesz egy uj nagyfontosságu intézménnyel. Az uj erdé­lyi iskolaszanatórium mé’tóan sorakozik majd az egyesület szentgotthárdi és sváb­hegyi iskolaszanatóriumaihoz, amelyek mű­ködésükkel a müveit külfö’d orvosainak és pedagógusainak figyelmét is fe'keltették. A magyar orvosok és pedagógusok vitték a legtökéletesebben keresztül az iskolaszana­tóriumban a tökéletes győgykeze’éssel kap­csolatos rendszeres tanítást. Ezt a kiépített rendszert honosítja meg az egyesület uj nagy kolozsvári intézetében, amely büszke­ségre és európai kulturértéke lesz egész Er­délynek, elsősorban Kolozsvár városának. A kolozsvárii Iskolaszanatóriumot az alapító Magyar Iskolaszanatórium Egyesület 1943 szeptember 1-én adja át rendeltetésének. A magyar irodalom fokozottabb ismeretét követelik meg az érettségire álló tcnulókfól Kolozsvár, február 24. A Budapesti Köz­lön j keddi száma közli a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a gimnáziumi ’érettségi vizsgálatok tárgyában kiadott ren­deletét. Eszerint a gimnáziumi és leány­gimnázium! érettségei vizsgálatokat a 23.601/ 1933. V. K. M. számú rendelettel kiadott érettségi vizsgálati utasításnak a reálgim­náziumra, illetve a leánygimnáziumra vo­natkozó rendelkezései alapján kell megtar­tani az időközben elrendelt, továbbá a ren­delet mellékletében foglalt módosítások al­kalmazásával. A melléklet a következő in­tézkedéseket tartalmazza: A latlnnyelvü Írásbeli és szóbeli "vizsgá­ló c tárgya bármely klasszikus lró vagy költő müvéből vett rész. A magyar nyelv­ből és irodalomból minden jelöltnek két kér­dést kell adni. Az egyik egy-egy irő, vagy rnü beható tárgyalására vonatkozzék. A második kérdést a magyar nyelv rend­szerére vonatkozó ismeretek köréből kell választani. A magyar nyelv és Irodalom kőiéből származó kérdések tárgyi tekintet­ben alkalmasak legyenek arra, hogy a je­lölt megmutathassa a magyar irodalomban való tájékozottságát. Napjaink Íróinak és irodalmi irányzatainak, valamint a népköl­tészet értékes darabjainak ismeretét is meg kell kívánni. A súlyt a jelölt olvasottságának és Iro­dalmi műveltségének megítélésére kell vetni. Ebben a korszerű irodalomismeret követelményeire és — lehetőség szerint — a magyar irodalom fejlődésének világiro­dalmi hátterére és az összefüggések jelen­tőségére is figyelemmel keli lenni. A jelöl­tektől Kölcsey Himnuszán, Vörösmarty Szózatán, Petőfi Nemzeti dalán és Berzse­nyi Fohászkodásán felül Petőfinek legalább tíz, Vörösmartynak és Aranynak legalább hat-hat, Tompának legalább két Költemé­nyé' könyv nélkül is meg kell kívánni. A rendelet végül arról intézkedik, hogy az érettségi bizonyítványba az érettségi vizsgálat eredményének feltüntetése után még a következő tárgyak utolsó érdemhe­gyét kell felvenni: hit- és erkölcstan, fötd- é3 néprajz, gazdasági és társadalmi Isme­retek, görög vagy a második élő idegen nyelv, bölcsészet, természetrajz, vegytan, rajz és műalkotások ismertetése, továbbá a főgimnáziumban a honvédelmi Ismeretek. „Feketén" árult vajért perbefogták Sir Bazil Zaharoff, az egykor mesés gazdag­ságú nehéziporos fogadott leányát Zaharoff Bazil az elmúlt évtizedek hires alakja volt. Valahol a Balkán déli részén kezdte pályafutását még a mult század végén ez a rejtélyes görög, aki később ho­mályos üselmei révén végül is a világ egyik leggazdagabb embere lett. Zaharoff vérből csinált aranyat. Mindenütt azonnal ott volt, ahol háborús felhők torlódtak az égen. Fegyvereket és hadiszereket közvetített háborút viselő, vagy háborúra készülő álla­moknak. Végül már annyi pénze volt ennek a nemzetközi fegyverszállltónak, hogy azt C sem tudta, mit csináljon vele. így vette meg ţ csak úgy szórakozásképpen a montecarlól i játékbank részvénytöbbségét. Ekkor azon- | ban Zaharoff már fáradt, beteg lett, toló- I széken kocsikáztatták a tengerpart gyö­nyörű sétányain. A milliárdos azután nem­sokára meghalt és Franciaországban temet­ték el. Jött a legújabb világháború és most ismét emlegetik Zaharoff nevét, de ezúttal egy igen jelentéktelen ügy kapcsán. A néhai milliárdos fogadott leányáról, Angela Bor­dón y Mugnero asszonyról van szó, akit most perbe fogtak, mert nyolc kiló vajat élelmiszer jegy nélkül adott el, — tehát feketén. Vájjon mit szólna hozzá Sir Bazil Zaharoff, ha tudomására jutna ez a kis pör a túlvilágon, ö egész flottákat, egész arzenálokat adott el feketén, egyetlen ren­delkezésére akár százmilliókat utaltak ki a világ legnagyobb bankjai, s Íme most a fo­gadott leánya valamelyik franciaországi kis­városi bíróság előtt felel majd a zugban árult vajért. Ez az epilógus igazán nem méltó a nagy kalandor múltjához és emlé­kéhez. Bizony nem méltó hírneves papájá­hoz a fogadott utód. Néhány kiló vajjal ku- fárkodnl, mint akármelyik falusi kofa, ez bizony nem Zaharoff lányához méltó ügy. Van azonban Itt még valami, amin érdemes elgondolkozni. Hogyan lehetséges az, hogy az egykori Krőzus fogadott leánya ilyen ki­csinyes anyagi bajokba sodródik. Vájjon hova lettek a mllliárdok, amikből bizonyára neki is bőségesen jutott. Erről nem szól a ’ tudósítás. A szombati Bárdossi/-est műsora Kolozsvár, február 24. Városszerte nagjr az érdeklődés a szombati Darányi Diákház- est lránt. A mozgalom, amelynek célja egy — főleg népi származású diákok részére —• Budapesten felállítandó hatalmas otthon, ma már az egész országban folyik. Ebbe a moz­galomba kapcsolódott bele « Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége, amikor a Dará­nyi Diákház javára a szombati nagyszabású előadói est rendezését kezdeményezte. Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyet­tes nyitja meg az estet, amelynek során Soós Géza dr. ismerteti a Darányi Diákház mozgalmát. Tamási Áron elbeszélését olvas­sa fel, Bárdossy László dr. ny. miniszterel­nök agyar sors, magyar feladatok" cím­mel tart előadást. Az állami tanitő- és ta- nitónőképző intézet Kodály és Veress müve­ket énekel Nagy István vezénylésével. Jancsó Adrienne szavalata és Endre Béla zongora- kiséretével Török Erzsébet Kodály-dalai egészítik ki a művészi műsort, Az SBtre jegyek a Méhkas Diákszövetke­zet Mátyás király-téri üzletében elővételben még kaphatók. Amikor a Kolozsvári Magyar Diákok Szö­vetsége a magas színvonalú estét megren­dezi, ismét arról a megujhódó magyar szel­lemiségről és cselekedni tudásról tesz bi­zonyságot, amely a kolozsvári ifjúságot mind beszédesebben jellemzi. Magyar hősök A rendületlen küzdőszellemnek szép pél­dáját adta a Don-menti harcokban Oaugecz József szakaszvezetö. 1942 szeptember 13-án az úgynevezett harmadik Uryw-i ütközetben Sztorozsevofe körül kemény harcokat vívtak páncélosaink. E harcokban Oaugecz szakaszvezető mint egyik harckocsi vezetője vett részt s kocsi­jával bátran előretörve, megsebesült. Sérült harckocsijából kiémelték s a kötözöhelyre került, nem akart azonban kikapcsolódni a harcból, hanem sebe ellátása után elhatároz­ta, hogy kihozza megbénult és vezető nélkül áUó harckocsiját az ellenség füzéből. Vállal­kozását egyik önként jelentkező bajtársával keresztül is vitte. Bár a harckocsi környéke szakadatlan bolsevista tűz alatt állott, vak­merőén előre mentek s noha az ellenség most ellenük fordította leghevesebb tüzet, halálmegvető nyugalommal javították ki a Sérült harckocsit és sikerült is ezt a további harcok számára kimenteniük„ Gépkocsi szaladt egv Wesselényi-utcai üzlet kirakatába Kolozsvár, február 24. Tegnap délután & óra tájban a Wesselényi-utl járókelők üveg­csörömpölésre lettek figyelmesek: a \Ves- selényi-utca és a Csáky-utca sarkán lévő festékkereskedés kirakatába beszaladt a G. 072. sz. kolozsvári bérgépkocsi, betörve an­nak külső és belső, üvegtábláit. A bérgép­kocsi vezetője, Blág Sándor nagyobb sze­rencsétlenség elkerülése végett hajtotta fel kocsiját a járdára. Előadása szerint sza­bályszerűen hajtott az úttest jobb oldalán az állomás Irányába és közvetlenül a Csálcy- ulra előtt vette észre, hogy ellenkező Irány­ból egy egyfogatos teherkocsi, mint utóbb megállapították, Balogh-Szöllösi Mihály Bethlenkert-utca 3. szám alatti kelnie- és vegytisztító áruszállító kocsija, hajt keresz­tül szabálytalanul a Csáky-utca felé. Hogy ne üsse el a kocsit, jobbra fordította a kor- ir.ánykereket és ügyelve aira Is, hogy á járda szélén haladó katonatisztet kikerülje. A rendőrörszem Igazoltatása során megál­lapították, hogy az egyfogatu áruszállító kocsit egy 14 éves gyermek, a kelmefestő Balogh Sándor nevű szolgalegénye vezette. M’nthogy 16 évnél fiatalabb kocsis város­ban nem hajthat, ezért külön eljárás !s in­dul. Szemtanuk előadása szerint a Far1 De­meter tulajdonát képező bérgépkoos' ze- töje nem hibás a balesetért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents