Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-21 / 42. szám

IO

qzdcifáaifiet

Értekezlet a kolozsvári Iparkamarán a vámszabadraktár ügyében

Béieezlcy Ernő dk. és Huszár Ferenc ismertetve a vám szobaáraktól

jelentőségét

Kolozsvár, febf, áö. Pétitek este, rmgy számbán gyűltek össze n Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében a kolozs- várt ifWport-dxport-eégók, nagybankok ég szállítmányozók képviselői a m. kíf. Nemzeti Szabádkikötö és Tengerhajózási Vâllalăt kezelésében Kolozsvárt létesíted Vámszábadfaktá? ügyében íéflde- zétt első értekezleten.

Bevezetőben a Keresk. és Iparkamara miniszteri biztosa, Berectky Ernő df. főtitkár, ismertette a Vámsí ab;,draktár lényegét kereskedelempolitikai Szemponttól, ráímltatva árra, bogy Kolozsvár — mint Erdély fővárosa e vámsSdhadrák- táf létesítésével a decent' oHzált kereskedelem egyik fontos központja lész,

Megállapította továbbá, bogy a kolozsvári keresztény tiagykétosUsdelem Budapest Után, az ország összes többi városait megelőzve, as import terén á második helyen éli-. A most WusK«Ht Vámszabadraktár kereskedelmi «**«?'■ pontból annyira fontos intézmény ■ g/ jelentékeny módon fogja elősegíteni a? itt működő közigazgatási egyetem hallgatóinak szakszerű és gyakorlati képzését is. Egy uj s â nemzetközi kereskedelem legmagasabb iskoláját járt kéreské- dögéneráció indul él az intézmény bekap csolásával, hogy hirdesse a magyar kereskedő rátermettségét. Mint á kereskedelmi é§ iparkamara vezetője megígérte, hogy ezután még fokozottabb mértékben támogat minden import és export törekvést.

Rámutatott továbbá arra, hogy a kolozsvári nagykereskedelem azért tudott ilyen szép eredményt felmutatni, mert a helyi pénzintézetek a kezdeti nehézségekkel küzdő nagykereskedőket a legnagyobb odaadással pártolták, amiért ezúton is a leghálásabb köszönetét fejezte ki, annak a reményének adva kifejezést, hogy e támogatásnak már á közeljövőben gyümölcsét is fogják élvezni.

Ezután Huszár Perene á Vámszabadraktár vezetője ismertette a raktározással kapcsolatos technikai munkálatokat, ä vámszabádraktár adminisztrációját és annak â fővámhiVátalhoz Való Viszonyát. A továbbiakban kitért a Nemzeti Szabadkikőtő tnidápftsti telepének ismertetésére és hangsúlyozta, hogy az jelenlegi formában és méreteiben talán sohasem alakult voina ki, ha a gyászoe emlékű trianoni békeparahes el nem vágta volna kereskedelmi életünk egyik Ütőerét: Fiúmét, az Adriai tengert és ezen keresztül a világtengereket. A magyar élniakarás azonban nem nyugodott bele ebbe és a magyar alkotóerővel párosulva, sokszáz kilométerre a tengertől, mélyen a középeurópai szárazföld belsejében, a Buna mentén tengeri kikötőt teremtett, ahová átrakás nélkül lehetett Szállítani a Kőtelkeiét, nevezetesen a Levante értékes árucikkéit. A készülő, másrészt tervbevett Bum-. Majna-, Pa\- na-csatornák már a közeljövőben hixto- »itsíii {»triók a közvetlen vizióssrekőne^ tért az Északt és KtleH-tengerekkel Ennek folytán a Nemzeti SzabadkiKfttő jelentősége még inkább megnövekszik, minthogy as eochgi*k??£l fokozottabb mértékben válhatni majd Xözépeurápa és a Baihán elosztó állomás ive « nyugati országok felé pedig mint gyujtőál- lomás szerepelhet.

Rámutatott az előadó azokra a kedvező lehetőségekre is, amelyeket a ezabad- kikötő igénybevétele nyújt főként azok számáta, akik á külföldről érkező árut külföldön óhajtják értékesíteni, mivel az a szabadkíkölöben Való hosszabb tárolás után sem esik elvámolást kényszer alá, kivéve tt belföldi felhasználás esetét. Bár a kikötő forgalma tiz év alatt a háromszorosára emelkedett, még korántsem érte él feilődési lehetőségének tetőfokát. A továbbfejlesztésre Vonatkozó tervek készen állanak és nem múlik el hónap, hogy égy-egy áruszin, Vagy fa- kodóberendezés tie gazdagítaná a kikötőt, amely a jövőben Európaszerte meginduló hatalmas versenyben minden körülmények között meg kívánja állani helyét, Az Ország különböző vidékein létesített fióktelepek iá azt a célt kívánják szolgáim, hogy a kereskedelem számára nélkülözhetetlen közraktárak az áruk szakszerű kezelésével és raktározásával levegyék a kereskedő válláról az ilyenirányú gondot.

Visszaiqényelhetők

a román megszállás alatt kisajátított erdőgazdasági ingatlanok

Nagybányai napló

SCHNELLER KAROLY DR..

a kolozsvári tadomáftyegyetem neveti ata- tisztiku*» tartott előadást a tudomány* egyetem Vándor szabadegyetemi előadásainak keretében Nagybányait. 8ritueller Károly dr. „Élet és halál a számok tükrében“ rímmel az ország népesedést fcrány- számával foglalkozott. Táblázatokon mutatta be, hogy a magyarság szaporodási hányadosa Í8hO-tÓl 19.18—19-ig a Sokat sajnált francia szaporodási hányadosig romlott le, amely a legrosszabb a számottevő európai nemzetéti között. A halálozás! aránysaám általában kedvező, de kedvezőtlen a csecsemőhalandóság. Bár a fertőzd okok hál történt halálozás A csecsemőknél a kimutatás szerint annyira kod ve7.fi, hogy eW'-U a szempontból Európában a második helyen állunk-, a más okokból történd csecsem őhalandóság, fíPeg á tuherkulottkus esetek, ftriftyszáma Igen kedvezőtlen. Orvoslásra Van szükség, hogy a bölcsé és koporsó versenyéből á bölcső kerüljön Id győztesen.

*

AZ ACÍtÖ CATHOLIC A

sorozatos előadásokat tárt a nagybányái Szent József Otthonban. AD első elOíUPt^on ötvös Dániel dr. bevezető beszéde Után Takács Tibor dr. tartott előadási n házasság erkölcsi, társadalmi és ne mse (névelő fontosságáról. A második előadáson Pór is Jenő jrimsádlMH igazgató tartott bevezető előadást, majd Katona József aUanii igazgató- tanító beszélt a katolikus házasság egységéről. Az előadást Meltau Perem dr. plébános záróbeszédé fejezte be. Ad értékes előadások városszerte nagy érdeklődést keltették.-*

LEVENTE-ELŐADÁSOK

szerepeltek á MnnkásfŐtskóla legutóbbi szabadegyetemi előadásán. A megnyitót Molnár János főmérnök, a Levente Egylet elnöke mondottá S beszédében a 1 evetite Egyesület célját és a rteve'és feladatának fontosságát fejtegette. A szépen felépített értékes beszéd után szavalat következett, majd Majoros László Százados, levente járásparancsnok tartott élőadást a leventeképzésrfil. Előadásában a levente - képzés Célját és azokat a törvényeket Ismertette, amelyeket minden leventének még kell tartania, ha az ország szabad, becsületes boldog Jövőt akar. Az előadás LŐltneZ.y Géza unitárius lelkész záróbeszédével ért Végét.

*

„OTTHON ES ERONT“

címmel színdarabot irt Bz, Kováts Gyuládé. Színdarab fában sikeresen oldotta meg a nemzetneveléssel párosult szórakoztatást. A darabőt eddig már négyszer adták elő, minden esetben nagy siker mellett á Munkásföiskoía műkedvelőgárdőjátiak szereplésével, Minden előadáson különös sikert aratott a iiök közül Kertész Pátné és dr, Szilágyi Zoltánná, míg a férfiak közűt Giczai Tibor, az átlagos műkedvelői színjátszást mesSze fölülmúld alakításukká], Igen jő volt Ss. Kováts Gyula, amint őzt egy hajdani hivatásos színésztől ét is várta á közönség.

*

KÉL NEM LÁTOTT MUNKÁBAN

gyönyörködik a város közönsége. Ja|m- tokkni, csákányokkal felszerelt embercsoportok jelennek meg ft város főbb utcáin és táblákban szedik fel az, Úttestről ft keménnyé fagyott és taposott kőrétegei, amelyet szekérre raknak és elszállítanak. Azért kedves látvány ez, mert a múltban ítértt igen fordult elő ez a munkálat.. Az egyenlőtlen kőrétege« hullám vasutoftHrü mozgással közlekedtek a jármüvek, a hó eltakarítását pedig a természetre bízták, amely hol hamarább, hol később, de mindig eltüntet te az utak hókérgét..

#

A GYÚJTÓ LÉGGÖMBÖK

eddig elkerülték a bányavidékét, de ä közel- múltban erre a „mellőzött'1 vidékre is el- jújlak a szedek egyet belőlük. BorpâtakoH, a sörgyár közelében fedezték fel a aeveeetcs jószágot, amint, éppen lefelé ereszkedett. Talán még a földre sem ért, amikor megjelentek a Csendőrök éé ä muszka főidről elindult vándort örök nyugalomra helyezték a borpataki földben.

Belépésre keresünk erélyes fögépészt,

elBÓrendtl munkaerőt, aki kellő nagyüzemi gyakorlattal bír.

Késztetés ajdnlotokat eddigi mii kod Isi adatok valamint fizetési igéiig megjelölésével „tlagvvdfaüi Ipái vállalat" jeligével a kiadóhivatalba kérünk.

Kolozsvár, febf. 20. A kormány 970—1943. M. E. Szánul rendeletével szabályozta a visszacsatolt területekén végrehajtott föld- birtokrendezéssel kapcsolatos kérdéseket az erdőgazdasági ingatlanok tekintetében. A rendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg.

A rendelet szerint a* egyházi és Iskolai Célokra történt ingatlanszerzéseket., valamint a természetes személyek ingat.lan-szeí- íéseit meg kell erősíteni, az erdőbirtokossá gl, legeltetési társulatokat kárpótolni kell a kisajátított ingatlanaikért, az érdekelt községek részére biztosítani kell a fa használati és legelőliasznáJall jogokat, a fennmaradó inga! tanokat Vissza kell adni á kisajátítást szenvedett volt tulajdonosoknak. Az egyházi személyeknek. Iskolafenntartóknak én a természete« személyeknek a birtokszerzésben való megerősítésüket, á kisajátítást sAéöVéddtt veit tulajdonosoknak pedig ftz Ingatlan visszajuttatását bérelmez- ulök kell.

A kormányrendelettel egyidejűleg- kihirdetett 134.000—1949. F. M. számú fénde'ét szabályozza ft kormányt ertd elét végiehajtá- sáVftl kapcsolatos eljáfást. Az érdekelteknek a végrehajtási rendelet szerint 1943 április 30-ig kell bCjélenteniök az ingatlanra vonatkozó részletes adatokat. A bejelentéshez szükségéé nyomtatványokat a községi elöljáróságnál lehet beszerezni. Aki a béjelett- tést. elmulasztja. ingatlanszerzésben nem erősíthető meg és részére nem lehet ingatlant visszajuttatni. Minden egyes ügyben ft területileg illetékes erdőigazgatóságok tesznek javaslatokat és javaslataik alapján a földművelésügyi miniszter dönt.

A kormány ezzel a rendelettel annak ft helyzetnek visszásságát kívánja otvoso'ni, amely annak következében állott elő, hogy

ft Visszacsatolt területeken así idegen uralom alatt végrehajtott földbirtokpolitikftl Intézkedésekkel mintegy 827.000 kát. hold erdőgazdasági Ingatlant la kisajátítottak, noha a földbirtokpolitikai jogszabályok erdőgazdasági ingatlanok kisajátttáftára általában nem adtak és nem adnak módot. A kisajátított ingatlanokban az erdőket a tervszerűtlen kezelés folytán nagyrészt letarolták, közvagyon pusztult el, á tarolások következtében az árvíz- és belvízveszély tetemesen megnövekedőit, az erdős területek elköpáfösodáSa megindult. Megnehezedett á3. ót’Sfclg fával váló ellátásának lehetősége és a lakosság megélhetését Súlyosait veszélyeztető mértékben csökkentek az cfdőgáa- dálkodáasaí járó munkaalkalmak. A régi legelők elhanyagolásával és ft letárolt részeknek ft légeléslte vdló bevonásával, amelyek rövid Időn bélül megszűnnek jó legelők lenni, az állattenyésztési érdekek is sü’yos sérelmet szenvedtek. Szükségessé vált tehát, hogy a kormány a helyes szociális és gazdasági élvekkel ősszé nem egyeztethető intézkedések folytán keletkezett helyzet visz- sZásságát megfelelően orvosolja.

Megnyílt az átmenő forgalom a bánsági területekkel. A MÁV Igazgatósága közli, hogy február 15-ével felvette a forgalmát a volt jugoszláv állam megszállott bánsági területének állomásaival, Szőrcg. Illetve Bahatskó Arftndjelövo állomásokon keresztül. Expressz áruk, nem fuvarozható*. Az útlevél és vámvizsgálat magyar részről Szőreg, a megszólott terület részéről Ba- natsko ArandjelaVo állomáson történik. (Magy. Tud.J,

1943. FEnn EJ AU 21

.-Arofe&pceoiae"- «etan ^rueeusetatás" a textilkereskedelemben. Emlékezetes még. hogy a hatóságoknak csak ft legszigorúbb rendszabályokkal sikerült megszüntetni különösen ft textilkereskedelemben Iábrakapott „árukapcsolást", amikor a kereskedők bizonyos textilányagokal csak akkor szolgáltattak ki á vevőknek, hft azok még egy sereg más textilárut is megvásároltak. Most égy Újabb visszaélés, az úgynevezett „árticsusztatás" ellen folyik a küzdelem Egyes téxtllgyáfftk ugyanis úgy Játszák ki az érvényben lévő rendelkezéseket, hogy a textilkereskedőnek csak akkor szolgáltatnák ki árut, ha az kötelezi magát a teljés árumennyiségnek, vagy annak emerészének a ki nem jelölt zsidó kiskereskedő, vagy zsidó konfekció* részére való átadására. Előfordult olyan eset la, amikor a gyár a nagykereskedőnsír eladott árut egyenesen a zsidó kiskereskedő üzletébe szállította le. A Textil Központ szigorú intézkedéseket hozott a* áruosusztetás megakadályozására.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Február 31. Vasárnap d. n. W órakor: R.-.A* piros rózsa. Olcsó hélyárak.

Február 2l Vasárnap este ^7 órakor: Mária főhadnagy. Bérletszünet. Rendes

helyárak.

Feb iAr S3 Hétfő este őrskor: A csikó*. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Ör. Csizmadia Andor városi ta- * .=nok, főtizedea. Jegyeket a pénztár néhl árusít.

ti' \t 23. Kedd éate fél 7 órakor: Téli zsoltár Bérlétszünet. Rendes helyárak.

Február 24. Szerda esté V%1 óialcor: i*1Aria főhadnagy. Bérletszünet. Rendes hely- árak.

Február 28. Csütörtök este %7 órakor: Paraszt becsület. Opera. Sehcrezade. Balett. Opera helyárák. Bérletszünét.

Február 26. Péntek este y»7 órakor: Lakmé. Bérlétszünet. Opera helyárak.

Február 27. Szombat d. ü. kä. órakor: Szevillái borbély. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít.

Február 27. Szombat este %7 ómkor: Márta főhadnagy. Bérletszttoet. Rendes helyárak.

Február 28. Vás.írnap d. «. Órakor: Luxemburg grófja, öleeó helyárak.

Február 28. VásárnAp este H7 ómkor: Márta főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak.

Március 1. Hétfő este H7 órakor: Luxemburg grófja. A Tizes szervezet előadása. Bevezetőt mond Cseiényi Béla tahár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusát.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA A SZÍNKÖRBEN:

Február 28. Vasárnap d. u. Va3 órakór: ,Vén diófa. Mérsékelt helyárak,

Február 28. Vasárnap este *$7 órakór: A csikós. Mérsékelt helyárak. I

A Színkör jegyeit csütörtökön d. ft. 10 órától árusítja a Színkör elővételi pénztára.

ARPAB-fUmszlnhftz: Elnémult harangok. Főszerepben: Nagy István, Lukács Margit, Kiss Ferenc, Vasárnap d. é. %12-kór matiné.

CORVIN-mozgó (volt Royal)4 A hegyek lánya. Fősz,: Fényes Alice, Nagy István, Qregusa Zoltán, Df. Hosszú Zoltán (Dani bá'). Az előadások ismét 3, 0 és 7 Őrskor kezdődnek. Vasárnap d. é. 11 órakor matiné,

BGYETKM-mözgó: I. Vlharkapitány 11. Donald és a pinguin. UJj sziiies Micky Staus). Vasárnap Ö. é. U-kor é* d. U. fél 2-kor is.

ÉRDÉLY-mózgö: A férfi mind őrült, Főst.« Páger Antal, lAZár Mária, Jávor Pál. Előadások kezdete 3, B, 7 órskof. Vasárnap délelőtt 11 órái kezdettel matiné.

MÁTYÁS KIRALY-niozgó: Emberek a havason. Főszereplők: Szellay Alice, Qőrbe János, Bihary és Borovszky Oszkár. A film előtt: Magyar és Ufa világhtfadók. Előadások 3, 5, 7 órakor.

RÁKÖCZl-fllntszínház: Pista Tekintete« Ur. Legújabb fhágyaf zenés vígjáték, fősz.: Jávór Pál, Toiftáy K'árl, Turay Ida, Hai- hiay, VáSzary, Máiy Gerö. Vasárnap, 21-én d. fc. il órakor matiné.

FERENCJŐZSEF

KESERÜVII