Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-18 / 39. szám

MmxMfttStrsJgg Előadást tart Kolozsváron Gino Cucchetti, az ismert olasz köziró, Magyarország régi barátja 4 Kolozsvár, február 17. Gino Cucchetti, a magyar barátságáról munkái révén nálunk már jólismert, kiváló olasz író, aki jelen­ség Budapesten tartózkodik, Kolozsvárra is ellátogat, ahol valószinüleg pénteken, feb­ruár 19-én, délután 6 órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében Gabriele D’An- nunzioról tart olasznyelvti előadást. A jeles publicistát D’Annunzio magyar kapcsolatai­nak emléke készteti arra, hogy az olasz költőfejedelemről heszéljen, aki legnagyobb magyar írónőnknek, Tormay Cecilnek több elbeszélését fordította olaszra. Amikor a Marcia su Roma 10-ik évfordulóján a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének tagjai Tormay Cecil vezetése alatt a Dúcé­nál tisztelegtek, D’Annunzio — aki már nem hagyta el gardonei villáját — a követ­kező sürgönnyel köszöntötte Tormay Ce­cilt: „Szeretném kezéhez sok példányban M- juttatni a magyaroknak küldött Üzenete­met- Elfelejtették-e, hogy én voltam el*ő védője az 5 nagy, megbántott nemzetüknek ? És, hogy vlttoriabeli házamban alázatosan őrzök egy maroknyi földet abból a földből, amelyen Petőfi Sándor elesett.“ Gino Cucchetti a nagy olasz napilapok hasábjain már 1921-ben foglalkozni kezdett a magyar kérdéssel. A Milánóban 1929-ben megjelent könyve: „Nel Cuore del Magiari“ úttörő munka volt és hozzájárult az olasz- magyar kapcsolatok kiépítéséhez. A könyv, amelynek címlapját a magyar Szent Korona díszíti, első oldalán Kormányzó Urunk arc­képét hozza. Budapest nevezetesebb épüle­tei és szobrai mellett az akkori Magyaror­szág vezető államférfiainak, politikusainak, Íróinak képét mutatja be. A legérdekesebb ábra, amely a magyar sors tragédiájának ä térzését bizonyltja, egyúttal irányt mutat az olasz iró munkájának. Közli az ezer­éves Magyarország térképét s alatta a megcsonkított Magyarország térképét „A trianoni béke szörnyszülöttje" felírással. A kettős kép alatt ezek a magyarázó szavak állanak: A trianoni szerződés áltat elkövetett tréfa. Az alapos ismerettel megirt könyv 24 fe­jezetben fejtegeti a magyar történelmi és politikai törekvések igazságát. Vázolja a Károlyi-forradalom zűrzavarát, a magyar tanácsköztársaság rémnapjait, az összeom­lás utáni Magyarország helyzetét. Beszá­mol Bethlen István gróf nagyjelentőségű római útjáról és ezzel kapcsolatban meg­jegyzi: — Függetlenül a fiumei kérdéstől is, Ma­gyarország miniszterelnöke nem vehette út­ját más főváros, mint Róma felé. Gino Cucchetti nagy elismeréssel adózik Kiebelsberg Kiinó gróf közoktatásügyi mi­niszternek, aki a magyar iskolákba beve­zette az olasz nyelv tanítását és megvalósí­totta nagyszabású tervét: a római magyar akadémiát?. Szeretettel foglalkozik könyvé­ben a magyar tanulóifjúságnak az olasz nyelv és az olasz kultúra iránt való érdek­lődésével és fogékonyságával, amiről az Eötvös-kollégiumban és más felsőbb tanin­tézetekben személyesen győződött meg. Le­írja, milyen jóleső érzéssel hallotta Buda­pesten Romanelli ezredes nevének említését. Egész legenda vette körül akkor a hős olasz ezredest, aki a bolsevista rémuralom alatt rengeteg magyar embert mentett meg a terroristák kinzókamaráiból. Elismeréssel foglalkozik a Prónay államtitkár vezetése alatt, egy neves politikusokból álló bizott­ságnak a fasiszta reformok megismerése céljából Rómában folytatott tanulmányut- járól. Külön fejezetet szentel Bogyay or­szággyűlési képviselőnek, aki a magyar képviselőházban az elsők között szólalt fel az olasz-magyar politikai kapcsolatok kí- mélyitésének szükségessége mellett. A csehszlovák kérdéssel foglalkozva Gino Oncchetti finom gúnnyal ismerteti 1 Jenes vérmes politikai terveit. Megemlékezik Tisza Istvánról és An­ti rássy Gyuláról. Külön fejezetet szentel a magyar irodalomnak s abban a régi nagyok neve mellett foglalkozik Herczeg Ferenccel, Ady Endrével, Babits Mihállyal és Berze- viczy Alberttel. Szép megható fejezetben tárgyalja a szá­zados olasz-magyar sorsközösség kialaku­lását s ezzel kapcsolatosan Kossuth Lajos­nak és Tűit Istvánnak, majd az olasz nem­zeti ügyért harcoló magyar jégló emlékeze­tének. Értékes könyvének utolsó fejezete Er­délyről és az erdélyi népművészetről szól. Különös figyelmet szentel a Székelyföld ha­Kolozsvár, febr. 17. A város törvényható­sági bizottsága március elsején, hétfőn dél­után fél 6 órakor tartja legközelebbi köz­gyűlését a városháza dísztermében. A köz­gyűlés gazdag, 15 pontból álló tárgysoroza­tának kiemelkedő pontja az uj árvízvédelmi szabályrendelet letárgyalása lesz, amelyet a mérnöki hivatal most dolgozott ki. Kiemel­kedő pontja a közgyűlésnek a Farkas-utcai református-templom környékének szabályo­zására vonatkozó előterjesztés. A város ve­zetősége megfelelő keretet akar biztosítani a műemléknek nyilvánított, ódon templom­nak és ezért méltóképpen rendezni kívánja annak környékét. Ezen a közgyűlésen álla­pítja meg a törvényhatósági bizottság a Kajántól-ut külső szabályozásának tervét. A külső Kajántól-ut évek óta szörnyű álla­potban van s ezért most a város vezetősége idei utcarendezési munkatervében előirá­nyozta ennek a fontos és nagyforgalmu út­szakasznak a rendezését is. Sor kerül a közgyűlésen több ingatlan adás-vételének jóváhagyására. A Magyar Acélárugyár Ka- jántó-ut 16—22. számú telkének visszavá­sárlása, a város Méhes-utcai ingatlanainak a Közjóléti Szövetkezet részére történő el­adása, Rebreanu Péter dr. Almos-utca 63— 71. számú telkének megvásárlása szerepel a tárgysorozaton. A törvényhatósági bizottság ezen a köz­gyűlésen állapítja meg a városi legelők bér­leti szerződését. A legelőket tudvalevőleg a kolozsvári kisgazdák részére adja bérbe a város vezetősége. A közgyűlés dönt a köz­ellátási kölcsön összegének felemelése tár­Kafandvógy és szerelem sodorta Kolozsvár, febr. 17. Határátlépési ügyek foglalkoztatták szerdán a kolozsvári törvény­szék Szenczer József elnökletével ülésező hármas büntetőtanácsát. Valamennyi ügy szereplői románok voltak. Kit kalandvágy, kit a katonai kötelezettség elöl való mene­külés, kit pedig — érzelmi okok sodortak a tiltott útra... Dobondi János szamosujvári szobafestő- legényt barátai azzal biztatták, hogy „oda­át“ jobban kereshet. Az elmúlt év junius 1-én át is szökött Romániába s az egész munkaévszakot Nagyszebenben dolgozta vé­gig. A tél küszöbén hirülvitték neki édes­anyja betegségét, mire december 7-én Fe­leknél visszatért. Nyomban jelentkezett a csendörségen. A bíróság kétszeres tiltott határátlépési vétségben mondotta ki bűnös­nek és ezért egyhavi fogházra Ítélte. Az esedékessé váló katonai szolgálattól szeretett volna megszabadulni Cioban János 20 esztendős nagyesküllől legény. 191,2 októ­ber 1-én éjszaka nekivágott Tordának és ott az északerdélyi „menekült" románokat nyil­vántartó irodában jelentkezett. Később hire járt, hogy a nyilvántartottaknak is be kell vonulniok majd a román hadseregbe. — Akkor már inkább honvéd leszek — fogadkozott Cioban János és november 22-én Dezmér határában vissza is tért az országba. Vétségéért egyhavi fogházbünte­téssel sújtották. Családi perpatvar késztette határátlépésre Farkas Miklósné Monosturan Mária dési I gyományos, ősi faragőmOvészetének és a íaragásos székely kapuk eredeti báju fel­írásainak. Ezt a könyvet még több Magyarországról Írott munka követte s azok is mind az olasz-magyar kapcsolatok elmélyítésének nemes célját szolgálták. A Gino Cucchetttnek szóló szívélyes „Is­ten hozott“-ban benne lesz az a kívánság, hogy bár huzamosabb Időt szentelhetne Er­délynek és legújabb könyvében a bécsi dön­tésben kijelölt határvonal révén hszatért drága országrész egészen egyedülálló kérdé­seit világítaná meg. HOEY ETELKA gyában Is. A törvényhatósági bizottság már korábban négymillió pengős kölcsön felvé­telét engedélyezte a lakosság élelmiszer- szükségletének beszerzésére. Ez az összeg azonban a változott viszonyok miatt nem bizonyul elégségesnek és ezért a város ve­zetősége a kölesön összegének felemelését kéri. A közgyűlés azután letárgyalja a hon­védelmi áldozatokat hozó alkalmazottak és hozzátartozóik támogatásáról, valamint a városi kórház szervezetéről és működéséről szóló szabályrendeleteket. Dönt a hirdetési jog bérbeadása ügyében, valamint a bérhiz­lalás! szerződések kérdésében. Igen fontos pontja a közgyűlésnek a város és az OTI között kötött ajándékozási szerződés tár­gyalása is. A város vezetősége még a mult évben a Méhes-utcában nagyobb telket ajándékozott az OTI-nak, hogy ott a lakás­ínség enyhítésére két 108 kislakásos bérhá­zat építtessen. A szerződés szerint az OTI- nak az egyezség hatálybalépésétől számított három hónap múlva hozzá kellett volna kez­denie az építkezéshez. Az anyaghiány miatt azonban a munkálatokat nem kezdhették meg s ezért a szerződésnek ezt a részét módosítani kellett. Az OTI az anyagbeszer­zési lehetőségektől teszi függővé az építke­zések megkezdését. Hír szerint az OTI hoz­zájutott a szükséges építőanyagokhoz és Így valószinüleg még ebben az évben felépül a két bérház, amely nagyban enyhítene a je­lenlegi lakásínségen. Végül letárgyalja a közgyűlés a Magyar-utca 49—61. számú ingatlan kisajátítási ügyét. tiltott útra a vádlottak Javarészét asszonyt Is. A fiatal menyecskét tavaly ok­tóberben férje valamiért helybenhagyta. El­határozta, hogy világgá megy. Vigasztalója is akadt a hosszú útra, Murza Lázár Ko­lozsvárról Tórádra távozott csempész sze­mélyében. — Majd én gondoskodom róla, hogy a maga gazdája legyen — biztatta a ravasz csempész —, akkor aztán férje bottal ütheti a nyomát. Mária asszony hallgatott a szóra, noha Murza „jóindulata“ 30 pengőjébe került. Ennek ellenében nemcsak a határon vitte át, de a mócsi csendörségen is szólt néhány jó szót érdekében. Igazoló irást is kapott tőlük, aminek alapján egy csendöraltiszthez szegődött be Tordara. Hetek múlva munkája feleslegessé vált. Ekkor Györgyfalvára köl­töztették. A faluban szép házastelket kapott lakásul ingyen, terjedelmes gyümölcsös kerttel. Magyarországra menekült azékely gazdátlanul hagyott birtoka volt. Férjének közben hírül vitték a megugrott asszony cimét. Farkas Miklós ajánlott le­vélben sürgette hazatérésre hűtlen hites­társát. Közeledésére megenyhült az asz- szony és november 24-én otthagyta György- falvát. Egy hónapi fogházbüntetéssel fize­tett a kalandért. Dolidn Ilona 20 esztendős palatkai leány kalandja több keserűséggel végződött. Do- lián Ilona Péter-Pálkor egy náluk névnapozó Leuca Pável nevű magyarpetel fiatalember rábeszélésére ment át Romániába. Kesző J IS43. F £ B Tll) AH 28 községben ütöttek tanyát s ott három hétig élték világukat. A mézeshetek elteltével Leucának eszébe jutott, hogy Tordára kei! mennie jelentkeznie. El • is ment és.., többé nem tért vissza... Dalián Ilona heteken át várta... Néhány napig még gondtalanul élt, de később még a betévő falatját is magának kellett meg­keresnie. Hónapokig napszámoskodott Így, amíg végül mindenre ráunt és november 27-én visszatért elhagyott otthonába. A rosszul sikerült „próbaházasságért“ bünte­tésül még egy hónapot kellett ülnie a fog­házban. A mult nyáron elkövetett cselekményéért' került bíróság elé Laze Tivadar hódosfalví gazdalegény. 1942 julius 18-án este Lázé néhány társával Mogyorókerekénél elhagyta az országot és a Romániába fekvő Bökénybe ment. Kukoricával és málélisztte! megrakott' zsákokkal tértek vissza hajnalban. Az élel­miszert magukkal vitt lepedővásznakért vá­sárolták. A törvényszék tiltott határátlépés vétsé­géért még az ősszel Laze valamennyi társát kisebb szabadságvesztésre Ítélte. Laze ügyét akkor — katona volta miatt — elkülönítet­ték. A szerdai tárgyaláson Laze Tivadar büntetését háromheti fogházban szabta meg a bíróság. Valamennyi Ítélet jogerős. Kegyetlenül meggyilkoltak és kifosztottak egy nyugalmazott gödöllői dllotoreos^ Gödöllő, február 17. Gödöllőn Bendly Ernő nyugalmazott állatorvost lakásán szétron­csolt fejjel találták. Valószínű hogy még va­sárnap este gyilkolták meg fejszével. A je­lek szerint rabló gyilkosság történt. A gyil­kos a nyomozás adatai szerint valószinüleg Budapestre szökött. Állategészségügyi főtanácsosi címet adomá­nyoztak Fülöp József volt járási állatorvosnak Az adományozó okiratot ünnepélyes külsőségek között adták át a kitüntetettnek Gyergyószentmiklós, febr. 17. Bensőséges ünnepség színhelye volt nemrégiben a gyer- gyószentmiklósi városháza nagyterme. Itt nyújtották át Fiilöp József nyug. állategész­ségügyi tanácsos, volt járási és városi állat­orvosnak azt az okiratot, amely az állat- egészségügyi főtanácsosi címet adomá­in ányozta a Csíkban mindenki által ismert és közszeretetben álló férfinek. Az ünnep­ség jelentősége az volt, hogy ez az első eset, amikor járási állatorvos állategészség­ügyi főtanácsosi elmet, kapott. Az adományozó okirat ünnepélyes átadá­sánál megjelent Kollonay Endre dr. állat­egészségügyi főtanácsos, kerületi felügyelő, a földművelésügyi minisztérium erdélyi ki- rendeltsége képviseletében, Csikvármegye részéről Puskás Imre főszolgabíró, Gyergyó- szentmiklós város nevében László Antal fő­mérnök, ezenkívül vitéz Ferenczy Balázs dr, járásbirósági elnök, Csíki János dr. igaz­gató-főorvos, örményi Antal dr. rendörta- nácsos, Mánya Ferenc gimnáziumi igazgató, Csathó Árpád bankigazgató, Balázs Sándor blrtokossági elnök, az erdélyi vármegyék állatorvosi kara részéről pedig Botár Dávid dr., Lootz Frigyes dr. és Schranbeck István dr. törvényhatósági állatorvosok, Csikmegye összes állatorvosai és Fülöp József barátai­nak és tisztelőinek hatalmas csoportja. A kitüntetett állatorvos érdemelt Kollo nay Endre dr. méltatta. Kiemelte, hogy já­rási beosztással állatorvos ilyen kitüntetés­ben még nem részesült az országban. A fő­tanácsosi címmel azt is el akarták ismerni, hogy Fülöp József hivatali köte1 esség telje­sítésén túlmenően a közösség és a nagy nemzeti célok szlgálatában is különös érde­meket szerzett. Minden magyar megmozdu­lásban vezetőszerepet vitt, erején túlmenő erkölcsi és anyagi áldozatokat hozott a megszállás éveiben népéért s példaadóan önzetlen harcosa volt mindenkor a magyar ügyeknek s a magyar élniakarásnak. Rollo nay Endre dr. ezután átadta Fülöp József­nek az adományzási okiratot- László Antal főmérnök Gyergyószentmik- lós városa nevében üdvözölte Fülöp József főtanácsost. Lelkes beszédében hangoztatta, hogy a címadományozás a kitüntetett sze­mélyén keresztül az egész székelységnek szól s hálával és köszönettel fogadják, mint újabb megnyilvánulását annak a gondosko­dásnak és szeretetnek, amellyel a kormány­zat a Székelyföld felé fordult. Fülöp József magas kitüntetése nemcsak Csikmegyében, hanem az egész Székelyföl­dön nagy örömet keltett, mert mindenki is­meri a kitűnő állatorvost, aki fáradhatatlanul s magánügyeit félretéve állott a megszállás nehéz éveiben a hozzáfordulók rendelkezé­sére. Fontos kérdésekben doni Kolozsvár törvényhatósági bizott­ságának március elsején összeülő közgyűlése Valószínűleg még 02 idén sor kerül az OTI két, 10* kislakásos bélházának felépítésére Sorsdöntő kérdésekben lelkitanácsadás', tudományos irásértei mezés (grafológia) gkjl ■» Hkgg «gf* ff Dr. NEMES şş 1*1 E W I S€ Lélektani Laboratóriuma Ho»thv Miklós u. 3. (Astórla-épiilet.) Te’e?: 31-23. Regényes határátlépési ügyek a kolozsvári törvényszék előli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents