Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-18 / 39. szám
1943. FEBnvjin ia SCbzbti ZiisMa Numerus nullust, vagy miniszteri biztos kiküldését kérte a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő Szövetkezete A kiszorított zsidó fások propagandája aggasztó helyzetbe akarja sodorni a székely munka gyergyói végvárát — Megalkuvás, vagy megszűnés veszedelme fenyegeti a szép eredménnyel dolgozó szövetkezetét — A Keleti TJjsdg kiküldött munkatársától. — Gyergyószentmiklós, február 1T. Éppen egy évvel ezelőtt alakult meg Gyergyószent- mtklőson a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő és Értékesítő Szövetkezete. Működését az elmúlt év májusában kezdette meg s az első csonka üzleti év figyelemreméltó eredménnyel zárult: a szövetkezet fakitermelő és értékesítő munkája, valamint a Gyergyószentmiklóson létesített ládagyár együttesen körülbelül 100.000 pengő tiszta hasznot hajtott. Nemcsak a bécsi döntés után hazatért Székelyföld, hanem az egész Magyarország gazdasági életének szempontjából rendkívül nagy jelentősége van ennek az eredménynek. Az alábbiakból kiderül, hogy miért. fis mégis, minden jel arra mutat, hogy a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő és Értékesítő Szövetkezete a szép üzleti eredménynyel is olyan súlyos helyzetbe jutott, hogy •ma már a legkomolyabb aggodalommal kell felvetnünk a kérdést: vájjon sikerül-e ennek az életrevaló és magyar nemzeti szempontból annyira fontos vállalkozásnak jelenét megmenteni és jövőjét biztosítani T A szövetkezet sorsában csúnya fordulat történt az utolsó hónapokban s ma már az a helyzet, hogy a szövetkezet vagy beszünteti mü ködösét, vagy pedig üzletvitelében olyan módszerekre kényszerül, amelyek sem szö- vetlcezeti, sem keresztény és magyar jellegével nem egyeztethetők össze. Hogy a helyzetet megértsük, történelmi visszapillantást kell vetnünk a Gyergyói medence fakitermelésének történetére, s meg kell ismernünk azokat az adottságokat, amelyek Gyergyó népességének életét meghatározzák. Állattenyésztés és fatermelés Tudnunk kell, hogy Gyergyó a Székelyföld legmostohább területe. Mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. A lakosság megélhetését a múltban két tényező biztosította: az állattenyésztés és a fatermelés. Az első világháború előtt a gyergyói székelyek megélhetésének főforrása az állattenyésztés volt. A saját szükségletet és fogyasztást meghaladó állatmennyiség biztos piacot talált a Monarchia területén és külföldön Is. Trianon nemcsak azzal sújtotta a gyergyói székelyeket, hogy elszakította őket az anyaországtól, hanem azzal is, hogy a Monarchia szétdarabolásával elvesztette régi felvevő piacait. A román uralom pedig azzal ütött rajtuk, hogy a földbirtokreform végrehajtása során a közlegelőkből is sokat kisajátított. Az állattenyésztés tehát megszűnt a megélhetési források sorában. Ebben a helyzetben a gyergyói medence lakossága természetszerűleg fokozottabb mértékben tért át a fakitermelésre. Hiszen ez maradt egyetlen kereseti forrása. Nem titok, hogy a székelyföldi fatermelés már azelőtt Is zsidó kezekben volt, A román impérium míg inkább kedvezett a székelyföldi faipar elzsidósodásának. A gyergyói medencében keresztény fatermelő irmagnak is alig akadt. A baksisrendszer lehetővé tette, hogy a gyergyói favidék urai a szó legrosszabb értelmében vett rablógazdálkodást léptessenek életbe. Nagyon fontos annak a körülménynek ismerete, hogy Gyergyóban az erdöbirtokok nem magánosok, hanem közbirtokosságok, vagy politikai községek tulajdonában voltak és vannak. A zsidó vállalatoknak egyetlen szempontjuk volt: elérni a lehető legnagyobb hasznot a maguk zsebére. Számukra nem volt fontos, hogy a közbirtokosságok is tisztes és tisztességes haszonhoz jussanak. Nem is volt szükség ilyen szociális gondolkozásra, tisztességes üzleti elvekre. A zsidó fások lefizették az erdészeti közegeket, megvesztegették a közbirtokossági vezetőket, markukban tartottak mindenkit. Vettek például valamelyik közbirtokosságtól 5000 köbméter fát, de a valóságban a vett mennyiség kétszeresét vágatták ki. Miután a gyergyói favidéket a vállalatok maguk között érdekkörzetekre osztották, az árakat kényük- kedvük szerint diktálták. A közbirtokosságok tagjai ilyenformán alig kerestek valamit, egy-egy tagra rendkívül kis összegek jutottak. A közbirtokosságok a hatalmas fakonjunktura mellett is élszegényedtek, alig tudták adminisztrációjuk költségeit előteremteni, adóhátralékok halmozódtak a nyakukra s arra nem is gondolhattak, hogy szociális, népjóléti és kulturális színvonaluk emelésére intézményesen áldozhassanak. A gyergyói favidék urai a munkást is kizsákmányolták. A munkásokat rosszul fizették. fis a sovány keresetet is elnyelte az üzemi kantin, amelyben gyenge élelem mellett bőségesen mérték a pálinkát. A kanti- nok túlnyomó többségükben a román „közéleti nagyságok“ tulajdonában voltak. A munkás garasait elnyelte a pálinka. Két legyet ütöttek egy csapásra: koldussá tették a hatalmas favidék őslakosságát s ráadásul még biológiailag is gyengítették, erkölcseit aláásták. A gyergyói fa, ez az értékes székely kincs, mindenkinek adott kenyeret és kalácsot, csak éppen az őslakó székelyeknek száraz morzsákat. Tel Avivban és más Palesztinái városokban utcasorok épültek gyergyói fából. Európa sok fővárosában emeltek palotákat abból a haszonból, amelyet a gyergyói fűrészeit arany hozott. A székely érték és székely verejték mindenkinek, idegeneknek zsírját hizlalta. Gyergyó népe pedig évről-ívre szegényedett, koldusodott. Ebben rejlik magyarázata annak, hogy miért volt olyan hatalmas kivándorlás a román idők alatt a Székelyföldről a Regát felé és miért pusztult fii annyi derék és jobb sorsra érdemes székely fiatal legény s leány a rcgáti erkölcsök kloákájában. S ahogy az idegen erkölcs és idegen szellem egyre jobban befészkelte magát, a térhódítással párhuzamos mértékben romlott és süllyedt az ősi székely erkölcs is. Áldatlan személyi harcok, tettlegességek okozója lett a gyergyói fa körül gátat és törvényt nem ismerő erkölcstelenség, korrupció. Ebben a légkörben szinte mindennapos volt, hogy egyik székely a másikat jelentette fel a román hatóságoknál. A közbirtokossági tag nem átallotta vezetőit adócsalás címén de- nunciálni. A fa körül késhegyre menő érdekharc robbantotta ki a gyergyóálfalui bomba- merényletet is. A gyergyói élet teljesen a fa függvénye lett. A román megszállás utolsó éveiben a korrupció, ez erkölcstelenség, az elszegényedés tényei mellé még felsorakozott az a nagy aggodalom is, hogy a kitermelhető favidékek rövidesen elfogynak s akkor az egész gyergyói székelység veheti a vándorbotot, vagy a koldusbotot. Uj helyzet, uj tervek Ez a nagy veszedelem azonban mégsem következett be. Az utolsó pillanatba)?! jött a bécsi döntés és a tönk szélén álló Gyergyót is visszacsatolta az ezeréves Magyarországhoz. Gyergyó minden tisztességes érzésű * és gondolkozásu embere felismerte, hogy az a helyzet, amelyet a korrupt román közigazgatás és a lelkiismeretlen fakitermelők diktatúrája Idézett fel, tavábbra nem tartható és nem is tűrhető. Gyökeres, mélyreható változásra volt szükség abban, hogy a gyergyói fagazdálkodás régi rendje megszűnjék végre és az őserdőkből még megmaradt kincs kitermelésének haszna valóban eredeti birtokosa: a székely nép életszínvonalát emelje. Ennek a gondolatnak valóraváltásaként alakították egy évvel ezelőtt a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő és Értékesítő Szövetkezetét. A cél az volt, hogy a Gycrgyól- medence minden erdőtulajdonos közbirtokosságát és közületit tagként megnyerjék, erős és jól szervezett erkölcsi és gazdasági blokkot formáljanak és a szövetkezet utján olyan racionális erdőgazdálkodást és fatermelést vezessenek be, amelynek révén a fa értékesítéséből elérhető minden anyagi haszon származzék vissza a vUl*k lakóinak javára. A szövetkezet megalakításának egyik elvi elgondolása az volt, hogy a hasznot nem osztja ki a lejegyzett üzletrészek arányában, hanem további életlehetőségek megteremti sére fordítja egy észszerű és tervszerű iparosítási munkaterv megvalósításával. A sző' vetkezet megteremtői világosan meglátták, hogy a két évtizedes rablógazdálkodás miatt a fa kitermelési lehetőségei rövidesen megszűnnek, ezért mis kereseti források megteremtéséről kell idejében gondoskodni, a székely lakosság szaporulatának és kulturális igényeinek megfelelően. Megindul a székely szövetkezet munkája A szövetkezet megalakulásakor a következő közületek csatlakoztak: Gyergyószent- miklós, Gyergyótekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyóujfalu közbirtokossága, valamint Gyergyószentmiklós város, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyószárhegy ér Gyergyóditró községek. A csatlakozott közületek felajánlották, hogy évi vágterületüket ezután a szövetkezetnek engedik át kitermelésre s azonkívül a lejegyzett részjegyek értékének megfelelő értékű külön vágterületet adnak be apportképen. Ilyenformán a szövetkezet intézményesen biztosította munkamenetét. A magyar kormány — amint azt már oly sok esetben tapasztalhattuk — a szövetkezet nemzetpolitikai fontosságát elismerve a legmesszebbmenő jóindulattal és készséggel sietett az életrevaló terv támogatására. A minisztertanács az elmúlt év tavaszán 4 millió pengős hitelkeretet engedélyezett a szövetkezet számára s ebből az Összegből az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet (ERIMI) utján 1.600.000 pengőt a szövetkezet már fel is vett, hogy munkája megkezdéséhez forgótőkéje legyen. Minden erkölcsi és anyagi feltétele megvolt arra, hogy a gyergyói fakitermelés és erdőgazdálkodás székely kézbe való vételével megvalósítsa azt a régi kívánalmat, hogy végre Gyergyó — a gyergyóiaké legyen! Amikor a szövetkezet megalakult, a gyergyói faipar száz százalékban zsidó kézben volt. A gyergyói medencében több, mint húsz fűrész dolgozott. Mindenlk nagyobb, vagy középüzem volt, évi 10—15.000 köbméter kapacitással. A szövetkezet életrehivása azt jelentette, hogy miután a legtöbb gyergyói közbirtokosság és erdötulajodonos közület a szövetkezetnek adta át vágterületeit s Így a zsidó fűrészek munka nélkül maradtak. Munkájuk már csak arra szorítkozott, hogy régebbi vételeiket bonyolították le és dolgozták fel. Rejtélyes támadások A szövetkezet egyre erősödött s ezzel párhuzamosan csökkent a régi für észdiktátorok üzleti lehetősége. Mégis, a jelek azt mutatták. hogy a székely faipar honfoglalása elé rejtélyes nehézségek tornyosulnak. Már regebben közismert volt, hogy az életterüket elveszített zsidó fürésztulajdonosok nem nyugosznak bele az érdekeidet megsemmisítő változásba. Nyíltan nem léphettek fel, hát titokban Indították meg • a harcot. < '* ♦ ,«.* '•« * hVlM Vţl |* « * % Ş V Bárom hónappal ezelőtt pedig valóságos összpontositrtt támadás indult a szövetkezet ellen. Maguk a szövetkezetbe belépett közbirtokosságok oldaláról érkezett a támadás. Ennek a különös támadásnak következtében a szövetkezet abba a helyzetbe került, hogy — amennyiben felső támogatás és segítség nem érkezik — vagy megszűnik, vagy pedig kénytelen lesz a megalkuvás útjára lépni és ' 5 • * • * , . , « í I ' , I. 11 S - \ ■ ** ' - 1 ' ' ' *' ' • közönséges üzleti vállalkozássá változik és mindenben igazodik ahhoz a rendhez, amelyet a gyergyói famedencében elvesztett pozíciójukat görcsösen védelmező zsidó fások diktálnak. A szövetkezet vezetői látva a fenyegető veszedelmet, a helyzetet részletes emlékiratban tárták fel a koi-mányzatnak. Gaál Alajos dr. országgyűlési képviselő, a szövetkezet elnöke a napokban Budapestre utazott, hogy az Illetékes köröket személyesen is tájékoztassa a gyergyói medencében uralkodó állapotokról. A szövetkezet emlékirata azt kérte ft kormányzattól, hogy a mtt (OdinsBk «I RIKA áztató és RIKA súroló p or nem háborús pótanyag RIKA a I eojobb minőség! RIKA Kapható: Köztisztviselők, Der- mata, Iriszteiepi és Kaláka «szövetkezetben* csatlósaik Izgató propagandájának hatása alatt előállott helyzet elmérgesedésének megakadályozására azzal teiemtsen tiszta helyzetet, hogy vagy rendelje el a numerus nullust, vagy pedig küldjön ki miniszteri biztost a rendcsinálás munkájának elvégzésére. A következő számunkban részletesen ismertetjük a gyergyói favidéken keletkezett zűrzavaros helyzetet és azt az üzletpolitikát, amellyel a gyergyói fa régi diktátorai meg akarják fojtani a náluk né’kül Is igen szép eredménnyel dolgozó székely munka-végvárat. FINTA ZOLTÁN A világ fűkre A „Newyork Times“, amelynek szovjetbarát magatartása ismeretes, hosszabb cikkben válaszol a „Pravda“ ismert cikkére Kijelenti, hogy az Egyesült-Államok a balti államoknak a Szovjethez való csatlakozását nem ismerték el. Európa, az egyesült nemzetek és az orosz érdekek összhangbahoza- talának szükségéről Írva a lap rámutat arra, hogy az orosz kormány az Atlanti-chartahoz való csatlakozásával határozott kötelezettséget vállalt. Az Atlanti-charta ugyanis kizárja a területi változást, hacsak nem az érdekelt nép kívánja. Amerikai hivatalos körök egyébként tartózkodnak minden nyilatkazattól az orosz és az amerikai lap vitájában. * Az algiri rádió kedden este felhívást közölt, amelynek értelmében valamennyi arab férfinak sorozásra, kell jelentkezni* . * Északamerikai kapitalista körök aggályaiknak adnak kifejezést a háború utáni nemzetközi kérdések tekintetében Washingtonban megnyilvánuló irányzatokkal szemben és erélyesen elítélik Dawies volt moszkvai nagykövet kijelentését, amely szerint a Szovjet-Unió az egyetlen az egyesült nemzetek között, amely megfelelően felkészült a világháború utáni szabadságának védelmére. Ez a kijelentés élénk tiltakozást váltott ki az Egyesült-Államok lakosságának minden rétegében, mert nz amerikaiak semmiféle rokonszenvet nem éreznek a Szovjet módszerei Iránt és teljesen tisztában vannak azzal a súlyos fenyegetéssel, amelyet a Szovjet szövetségesei számára is jelenthet, ha a háború eszközt ad kezébe a világ bolsevizáiására. * Mint Rio de Janeiróból jelentik, azok a brazil csapatok, amelyeket francia északafrikai rendeltetéssel hajóra raktak, fellázadtak. A kormány sok tiszt és közlegény letartóztatását rendelte el. * Mint a londoni „World Rewiew“ jeleaţi, az Egyesült Államokban tapasztalható réz- hiányra való tekintettel a legszigorúbb takarékosságot rendeiték el. Az ország többi részén a rézből készült centek eltűntek a forgalomból. Ennek következtében az Idahn- államban lévő Boise város most kénytelen volt az aprópénzhiány pótlására papír azttk- ségpénzt kibocsátani. A papircentek kemény papírból készültek béiyegnagyságban. Nagy bajban van a washingtoni hadügyminisztérium is. Ennek főleg n hóbort iá rendjelekhez és kitüntetésekhez szüitedges fém hiányzik. Most úgy segít magán, hogy kitüntetések gvanáut upró szint» s**iiagokat -------Kizsákmányolás, pálinka...
