Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-12 / 8. szám
19 4 3. J AH l) Alt 12 Monstre kommunista-bünpert tárgya! a pestvidéki törvényszék épületében a kolozsvári törvényszék ötös tanácsa A hatalmas szervezkedésben szerepfő 664 személyi őft külön csoportban vonják felelősségre BUDAPEST, január 11. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A kolozsvári törvényszék ötös tanácsa a'pestvidéki törvényszék épületében nagyszabású bűnügyet tárgyal. Nem kevesebb, mint 87 vádlottat von felelősségre, aki ellen az ügyészség az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt emelt vádat. A vádlottak valamennyien eló'zetes letartóztatásban, vagy internálótábori őrizetben vannak. A vád szerint résztvettek abban a szervezkedésben, amelyet a kommunisták romániai pártja még 1980-ban, tehát még abban az Időben kezdeményezett, amikor még román megszállás alatt állt Erdélynek azóta felszabadult területe is. Ennek a mozgalomnak folytatásaként kihasználva a felszabadulás első idejében az államigazgatás kezdeti nehézségeit 1940. és 1941-ben próbáltak továbbszervezkedni. Amint a szovjet háború veszélye közeledett, erősebben mozgolódtak, de a magyar hatóságok éber szemmel figyelték őket, míg a szovjet háború kitörésekor hirtelen rajtaütéssel felgöngyölítették az egész frontot. Összesen 664 személy ellen emeltek a mostre bűnügyben vádat és ezeket öt csoportban Budapesten, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Máramarosszlgeten vonják felelősségre. A kolozsvári törvényszék ötös tanácsát Zalán Endre dr. táblabiró elnök vezeti. A tanács tagja Botskor Árpád dr. kolozsvári törvényszéki tanácselnök, Sebessy Gábor dr. kolozsvári törvényszéki bíró, Molnár Sándor dr. pestvidéki törvényszéki biró, Menyhárd Alfréd dr. budapesti törvényszéki bíró lesz. Pótbiró Reitter Ferenc dr., jegyző Szerény! Károly dr. és Kernya Jenő dr. A közvádat Placsek István dr. kir. ügyész, a budapesti ügyészség tagja képviseli, aki a hatalmas bűnügy egész nyomozási anyagát feldolgozta és avádat elkészítette. A pesti főtárgyaJás előreláthatólag több hétig tart. W 63 ezer pengő házassági kölcsönt folyósított a város népjóléti ügyosztálya december végéig InczédyOoksmon Ödön dr. főispán Só yom Sándor dr. tiszti főorvos munkáját méltatta a város közigazgatási bizottságának ülésén Kolozsvár, január 11. A Város közigazgatási bizottsága hétfőn délután 5 órakor tartotta az újévben első ülését a városháza tanácstermében. Az ülésen elnöklő lnczédy- Joksman Ödön dr. főispán napirend előtt bejelentette a közigazgatási bizottság tagjainak, hogy az elmúlt napokban lieledy Tibor dr. polgármester társaságában sorra látogatta Kolozsvár egészségügyi Intézmé-' nyelt és mindenütt a legkifogástalanabb állapotokat találta. Az egészségügyi intézmények, amelyeket a románok annakidején siralmas állapotban hagytak hátra, feladatuk magaslatán állanak s jelentős részük van abban, hogy Kolozsvár egészségügyi viszonyai semmi kívánnivalót nem hagynak maguk után. Ennek elérésében elsősorban Sólyom Sándor dr. városi tiszti főorvosnak van része,” aki az egyes intézmények vezetőivel karöltve hatalmas munkát végzett az egészségügyi szolgálat minél tökéletesebb kiépítésére. A főispán bejelentése után Folyovich János főjegyző terjesztette elő a polgármester jelentését, amely részletesen foglalkozik a város közellátási < helyzetével. Hangsúlyozza, hogy a burgonya- és takarmányellátás kivételével, a lakosság ellátása decemberben zökkenőmentes volt. Nehéz helyzet mutatkozott a tejellátás körül is. A jelentés a továbbiakban a népjóléti hivatal működéséről ad számot. A népjóléti hivatal szociális gondozói decemberben 256 környezettanulmányt és 548 családlátogatást végeztek. A hadbavonultak hozzátartozói részére az állami ' támogatáson kivü! 5981 pengő segélyt osztottak ki. Ezenkívül 2547 pengőt osztottak ki a hadbavonultak hozzátartozói között rendkívüli lakbér- segély dinén. A népjóléti ügyosztály december végéig 85 kérelmezőnek 68.690 pengő házassági kölcsönt folyósított, átlag 748 pengőt. A polgármesteri jelentéshez Török Bálint, Bartha Ignác dr. és Kalith András szóltak hftzzá, majd Nagy Géza dr. elnök adott pontos képet az árvaszék helyzetéről. Ezután Sólyom Sándor dr. tisztifőorvos a város egészségügyi helyzetéről számolt be A tisztiföorvosi hivatal jelentése szerint számbajöhető járvány a mult hónapban nem volt Kolozsváron. Decemberben a következő fertőző mégbetcgedé.seket jelentették be a főorvost hivatalban: 56 bárány- himlő, 1 kanyaró, 52 vörheny, 9 szamár- köhögés, 14 diftéria, 36 nyílt gümökór, 32 hasihagymáz, 2 vérhas és 1 trachoma. A közigazgatási bizottság ülése után a szakbizottságok tartották meg szokásos havi ülésüket. „Sok könnvet akarunk letörölni, a gondok áradatát feltartóztatni, tehát anyagi erőnk határáig kérjük a társadalom támogatását!“ Mindent a honv^dcsaládoknakÎ Minden fiiért z hsdb- vonultak hozzátartozó nak I $o?át költségén rendez be eoy szobát a Vörös Kereszt uj kolozsvári hodikérhá- zában oz NNK kolozsvári női csooortja Angliában tovább szigorítják az élelmiszer-adagolásokat Genf, január 11. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint Londonból jelentik, a Times azt írja, hogy Angiidban az uj esztendő hat hónapjában tovább szigorítják gz élelmiszer adagolásokat. A lap szerint erre azért van szükség, mert „a katonai hadművelet k és az utánpótlás biztosítása céljából feltétíenül további hajótért kell megtakarítani. Kivégezték a rálosszentmiháSyi lakások fosztogatóját Budapest, január 11. Hétfőn délben kivégezték a rögtönitélö tanács által halálra Ítélt Gergely János alkalmi munkást, aki október közepétől néhány hét alatt Rákos- szentmihályon 5 betörést követett el. Világháborús kardjával akart válaszolni az igazoltatásra egy mutatásból hazatérő, idősödő hadfi Az ittasságával védekező vád’oftat felmentette a törvényszék Kolozsvár, január 11. Világháborús tiszt- helyettes volt Jánosi Lajos. Az idősödő hadfi szeretettel ragaszkodott vitézi múltjához. Még az 19H—18-as háborúból emlékül maradt ütött-kopott kardját is újra nikkelez- tette az elmúlt télen. A vadonatújjá varázsolt karddal 1941 december 15-én hazafelé indult. Útközben találkozott egyik ismerősével, Pozsgai Ferenccel, akinek nyomban el is dicsekedett a villogó karddal. Az eset örömére betértek egy pohár horra s azt sűrűn megujrázták. Este 10 óra tájt a Budai Lajos-féle kocsmában folytatták a délután megkezdett mulatozást s pálinkával cserélték fel a boritalt. El is áztak alaposan mind a ketten. A kocsmáros igyekezett szabadulni a han- goskodóktói, de csak nehezen sikerült őket útra tennie. Útjukat annyira zajosan folytatták, hogy a szolgálatos rendőr is figyelmes lett rájuk. Hozzájuk lépett és igazolásra szólította fel őket. A háborús élményeiről ábrándozó Jánosi ekkor kirántotta hüvelyéből vadonatúj kardját és azzal kezdett hadonászni a közbiztonság meglepett őre felé. A rendőr természetesen lefegyverezte, majd az örszobára kisérte be Jánosit s az idősödő hadfi ott aludta ki mámorát, A parázs botrány nem maradt következmények nélkül: hatóság elleni erőszak miatt eljárás indult Jánosi ellen. Hétfőn vonta felelősségre a kolozsvári törvényszék Szenczer József elnökletével ülésező büntető hármastanácsa. Az ittasságával védekező vádlott állítását megerősítették vallomásaikkal a tanuk is, akik szerint „annyira el volt ázva, högy tántorgott, sőt el is esett“. A biróság az ittasság okának-megállapl- tása céljából orvosi szakvéleményt kért. A szakértő orvos tanuságtétele szerint a vádlott a. kérdéses időpontban beszámithatósá- gát annyira korlátozd állapotban volt, hogy nem retidellcezhetett szabadon akaratával. A törvényszéki orvosszakértö véleménye alapján a vádat képviselő Szacsvay László dr. ügyész — tekintetteT az öntudatlan, ittas állapotra -— elejtette a vádat. A felmentés jogerős, amennyiben hatóság elleni sértés esetében a sértett nem léphet fel mint pőtmagánvádló. Kolozsvár, január 11. A Nemzeti Munka- központ kolozsvári szervezetének női csoportja ismételten bebizonyította, hogy helyt tud állni, amikor áldozatot- kell hozm a közösség érdekében s elsőként jelentkezik, ha az elesettek, szegények megsegítéséről van szó. A női csoport áldozatoslelkü tagjai, akik valamennyien egyszerű, máról-hoi napra élő munkásasszonyok, dolgozó nők, akik mindig nagy lelkesedéssel bizonyították, hogy nemes, érző szív lakozik bérmük. A csoport tagjai gyűlést tartottak s egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a most. li- tesitett kolozsvári honvédkórházban egy szobát saját költségükön rendeznek be: ellátják minden felszereléssel, hogy a Kotozivár- ra kerülő sebesült katonák felgyógyulásukig teljes kényelembe.n lehessenek. A női csoport ülésén Cs. Farkas Istvánná elnökölt, aki néhány keresetlen, meleg szóval nyitotta 1 meg az ülést, majd átadta a szót Fodor Anna munkásnönek, aki a jelenlévők nagy lelkesedése közepette jelentette be az elhatározást. A továbbiakban a női csoport elhatározta, hogy tagjai kulturális színvonalának emelésére előadásokat rendszeresít. A jótékonykodás alapjának növelésére a női csoport minden héten teadélutánt rendez a Nemzeti Munkaközpont helyiségében. A női csoport x-eméli, hogy a teadélutánok bevételeiből további alapot teremt jótékonysági mozgalmának gyakorlásához. Könyvek között BAKTAY ERVIN: INDIA SZABADSAGOT AKAR Baktay Ervin uj könyvének elme tömören és határozottan sűríti magába a legnagyobb jelentőségű távolkeleti "kérdés lényegét. Áz indiai kérdés lényege már évtizedek óta valóban ebben az egy mondatban robban: „India szabadságot akar." Igen, India már régóta akarja a maga' szabadságit a ez az akarat éppen a mostani világháború- bah lett a* legerősebb. India népei úgy ér- - zik, hogy a mai világháborúban kialakult katonai és politikai helyzet eredményeképpen megszületik végre India szabadsága s . az ázsiai kontinensnek ez a hatalmas kiterjedésű földrajzi .egysége végre maga lehet ura sorsénak: jövendője kialakításának. A kérdés azonban cseppet sem egyszerű. Indiát nem ok nélkül nevezik „rejtelmes Indiának“. Jelenje a legszorosabb és a leg- szervesebb összefüggésben van múltjával s a mult ismerete nélkül senki meg nem értheti a mai India politikai, gazdasági, társadalmi szerkezetét, szellemiségének értékét és helyét az emberiség egészében. Es ami pillanatnyilag a legidőszerűbb, India múltjának ismerete nélkül e 4 és fél millió négyzetkilométer nagyságú terület katonai helyzetét sem tudjuk megítélni. Baktay Ervin okos és világos könyve abban siet a magyar olvasó segítségére, hogy közli és elmondja mindazt, amit Indiáról tudni kell, ha meg akarjuk érteni Tndia népeinek mai elszánt politikai küzdelmét India szabadságáért. „India jelen helyzete s azok a kérdések, amelyek a jövőben várnak megoldásra, — Írja Baktay Ervin könyve bevezetőjében — szervesen erednek egyrészt a brit uralomból, másrészt az indiai nép társadalmi ré- tegezödéséből. Ezek viszont előző fejlődési fokozatra mutatnak vissza; a brit hódítás érthetetlen .marad, ha nem tudjuk, milyen politikai viszonyok előzték meg, s az indiai népcsoportok vagy néprétegek problémái reménytelen zűrzavarként jelennek meg előttünk, ha nem ismerjük létrejöttük és kialakulásuk okait és gyökereit... Ezért mindeme ki kell térnünk és mindenekelőtt tisztába kell jönnünk azokkal az elemekkel, amelyekből India élete felépül, majd fogalmat kell alkotnunk magunknak arról a folyamatról, amely India művelődésében, történetében, társadalmi fejlődésében, gazdaságában, iparában stb. a történelem évszázadain át végbement. Mindez elválaszthatatlanul összefügg a ma kérdéseivel." Baktay könyvének már első fejezete egy fontos tényezőre figyelmezteti az olvasót. India mem ország*, hanem valóságos kis kontinens, amelyen „majdnem annyi fajta, nép és nyelv, de sokkal több eltérő vallás" van, mint Európában, Csakhogy az indiai népele sorsközössége sokkal szorosabb — épp India zárt földrajzi egysége miatt is — mint az európai népeké a múltban. Baktay Ervin ' ezt az indiai sorsközösséget szépen és szemléletesen'bontja ki az olvasó előtt a legfontosabb földrajzi, történelmi és néprajzi adatok felsorakoztatásával és rendszerbefogla- lásával.”Bár könyve terjedelme nem engedi . meg, hogy teljes alapossággal ismertesse a részleteket, mégis alapos áttekintést ad India népeinek történetéről s az angol uralom kiterjeszkedéséröl és berendezkedéséről. Kendőzetlenül mutatja meg a brit uralom igazi arcát: a humánus jelszavak mögött meghúzódó Remény elnyomást. A britek kizsákmányolták Indiát s cserébe nagyon- ■ nagyon keveset adtak. Baktay tárgyilagosan rajzolja meg az indiai angol uralom mérlegét, de a tények beszéde fölött is állandóan megüti a bírálat és Ítélet hangját és sokszor, igen sokszor áll ki férfias együttérzéssel és részvéttel India népei mellett. / Nagyon érdekesek és értékesek a könyv ütolsó fejezetei, amelyek az indiai nemzeti mozgalmak történetét .ismertetik, párhuzamosán az India szabadságának megadása elöl következetesen perfid Ígéretekkel kibúvó brit politika fejlődésével. A lehetőségekhez képest igen részletes adatokat tál' fel India közigazgatásáról, gazdasági helyzetéről és alaposan ismerteti az indus szabadságmozgalmak vezetőinek: Gandhinak, Nehnmak és Bose-nak életét és politikai tevékenységét. Természetes, hogy az indiai függetlenség kivívásáért elszántan harcoló kongresszus mozgalmait is igen éles megvilágításba helyezi a szerző s ezzel az egész indiai kérdés mai állapotának megértéséhez adja meg a kulcsot. Baktay Ervin világos, egyszerű és pompásan tájékoztató könyve az „írás" könyvkiadóvállalat kiadásában jelnt meg Szűcs Pál festőművész szemléltető ábráival és több eredeti fényképfelvétellel. Akik a ma világpolitikai kérdései iránt érdeklődnek, Baktay könyvében a legjobb utrüutatást kapják az indiai kérdésben való tájékozódáshoz. —tz — Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK i
