Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-09 / 6. szám

4 19 4 3. J AN V an 9 Történelmi seregszemle az orosz titkos- és terrorszervezetek Érdekes részletek az Ochrăna, a Cseka és a G. P U. megalakulá­sának körülményeiről A GPU: a Glavnoje Poiltlcsenszkoje TTp- ravlenije, vagyis a politikai főigazgatóság, amelynek három kezdőbetűjéből alakult ki a GPU gyűlöletes megjelölés, — Oroszor­szág történetében nem egyedü'álló jelenség, hanem csak folytatása, — bár borzalmasan eltorzított folytatása — már korábban is fennállott hatóságoknak. Elsőlzben a XVI. században került sor ilyen szervezet létesítésére, amikor IV. Iván eár, aki később az orosz történelemben a „Zivataros“ jelzőt kapta, amelyet a kü föl­dön hamisan — Reltenetes-nek -- szoktak fordítani, — ült a moszkvai trónon. Kor­mányzati tevékenysége erö3en emlékeztet XI. Lajos francia király uralkodására, an­nál is inkább, mert a két uralkodó arra tö­rekedett, hogy számos kis állam mozaikjá­ból erős, egységes államot létesítsen. IV. Iván ezért felvette a harcot a Rurik-ház kis fejedelmeivel szemben. Oroszországot évszázadokkal ezelőtt sikerült a Rurik-csa- lád egyik ágának egyesítenie, később azon­ban az országot a család egyes ágai fe osz- latták egymás között. IV. Iván az egész országot saját uralma alá akarta hajtani. -Harca éppen ezért nemcsak a kis fejedel­mek, hanem a bojárok ellen is irányult, akik elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy alkalomadtán a cárral is dacoljanak. A fejede’mek és a bojárok ellenállását, ahol szépszerével nem lehetett, erőszakkal ipar­kodott megtörni. Környezete nem volt meg­elégedve azzal, amit tett és zúgolódott. Ek­kor Iván cár egy szép napon kijelentette, hogy a tapasztalt hálátlanságot már meg­elégelte, lemond a kormányzás terheiről és gondjairól, kormányozzon az, aki akar, mig ö visszavonul a Moszkva felett fekvő ale­xandro vszka-slobodai kastélyba, ahol mint magánember fog lakni. így Oroszországra egészen váratlanul a kormány nélkü i álla­pot szakadt. Ez szinte megfoghatatlannak tetszett. A patriarcha és a bojárok össze­gyűltek tanácskozásra. Tanácskozásuk a ké­ső éjszakai órákba nyúlt. Következő nap ünnepélyes menet vonult a patrlarchával az élén a cárhoz, azzal a kéréssel, hogy térjen vissza és kormányozza újra országát. A cár először egyáltalán nem bocsátotta be őket, úgyhogy a patriarcha és a magasrangu inak napokig álltak a kastély udvarán, bebocsá­tást kérve. Végre azután a cár fogadta őket és kijelentette, hogy hajlandó visszatérni, azzal a feltétellel: egyezzenek bele, hogy külön gárdát alakítson, amely csak neki en­gedelmeskedik, neld felelős és amelyre nem vonatkoznak az általában érvényben lévő törvények, hogy Így könnyebben megvaló­síthassa tervezett reformjait. A patriarcha és a magasrangu urak örültek, hogy bármi áron is visszakapják a cárt. A cár vissza­tért Moszkvába és megalkotta a hírhedt Opricsnina szervezetet, vagyis a kiváltságo­sok aakulatát, amelyre nem vonatkoztak a törvények. Minden opricaniknak, vegyi» a szervezet minden tagjának Ünnepélyes es­küt kellett tennie, amelynek értelmében nem volt szabad többé ismernie rokonait, csak a cárnak volt szabad engedelmeskednie és minden titkot meg kellett őriznie. Az eskü­ben az állott, hogy az il ető titoktartást fo­gad, amelyet nem szeg meg atyján '• ha á- los ágyánál sem, vagy akkor sem, ha anyja, vagy felesége, vagy mindketten életveszé y- be kerülnének, nem szeg meg kedvesével szemben sem és stb ... Az opricsnikok nyer­gükben kutyafejet és seprüt viseltek jel­vényként, amellyel azt akarták jelezni, hogy klseprüzik az országból az árulást és a cár ellenségeit kutyák módjára üldözni fogják. Megkezdődött a főnemesség elleni megsem­misítő hadjárat és először azoiine’' fejel hu lottak porba, akik annyira örültek, hogy visszakapják a cárt. Elég volt egy fe’jelen- tés, amelyben azzal vádoltak meg valakit, hogy szóval, vagy tettel megbízhatatlannak bizonyult és az 11 etöre máris rátette kezét az Opricsnina, ami többnyire a halállal volt egyértelmű. Az Opricsnina IV. Iván cár egész uralkodási Ideje alatt fennmaradt és csak halála után oszlatták fel. Miklós cár megteremti a hírhedt Ochranát Háromszáz évvel később az időközben csá­szári birodalommá lett Oroszországban I. Miidós cár uralkodott. Neve Magyar rszá- gon is eléggé ismeretes, mert ö volt az, aki 184S/49-iki szabadságharc leverésére csapa­tait Magyarországra küldötte. I. Miklós cár testvérét, I. Sándort követte a trónon és trónra épésekor azonnal le kellett vernie a dekabrista-felkelést, amely az alkotmány megadását akarta a császártól kikényszerí­teni. I. Miklós cár igazságos ember volt, azonban sajátos felfogása voit küldetéséről és arról, hogy milyennek ke’lene Európá­nak lennie. Fiata’korában igen nagy rémü­lettel és borzadállyal töltötték el öt a fran­cia forradalom eseményei és ezért ultra­konzervatív irányt követett. A közvélemény­nek még oly ártatlan megnyilvánulását is forradalmi összeesküvésnek tekintette és fő­feladatának a nyugalom fenntartását tar­totta. Már trónralépésekor is fenná’lott az uralkodó kabinetirodája, amelynek az volt a fe'adata, hogy az ura’kodóhoz intézett kérvényeket feldolgozza. Erre a hivatalra tényleg nagy szükség volt, mivel az 1917. évi forradalomig minden orosz nemesnek joga volt a minisztérium vagy más illetékes hatóság kikerülésével közvetlenül kérvény­nyel fordulni az uralkodóhoz. Idővel azután erre az irodára más feladatokat is biztak és Miklós cár megteremtette az irodának harmadik osztályát, a később annyira hír­hedtté vált Ochranát. Az Ochrana szó őri­zetet jelent, és ennek a harmadik ügyosz­tálynak tény'eg az volt a feladata hogy őr­ködjék a belső nyugalom és rend fe'ett. Másszőval politikai titkosrendőrség volt ez az osztály. A denunciálás, az árulkodás és feljelentés Ismét virágzani kezdett és dús gyümölcsöket hozott. Hogy ezt a titkos­rendőrséget végrehajtó szervvel is el'ássa, I. Miklós megalakította a csendőrt estületet. A III. osztály vezetője az elmúlt évszázad­ban állandóan a csendörség parancsnoka is volt és egyben mintegy rendörminiszb sze­repet is töltött be. Később a két hivatalt egymástól elválasztották, azonban a ül. ügyosztály vezetőjének az 1917. évi forra­dalomig megmaradt az a joga, hogy köz­vetlenül érintkezhessek az uralkodóval, vagyis miniszteri rangja volt. A csendörség megalakításáig volt már rendőrség Orosz­országban, a csendörség nevet azonban e’sö- izben ez az alakulat kapta meg. A csend­őrség az 1917. évi forradalomig fennállott. A csendőrség megalapításánál n cár abból indult ki, hogy a közhatóságok gyakran fel­mondják a szo'gálatot és nem tudják bizto­sítani az igazságosság ura'mát, úgyhogy Ilyen esetekben az ochranának, vagyis a ni. ügyosztálynak és a esendőrsér-iek kel­lett volna közbelépni. A császár jó szándé­kát ml sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy a csendőrség alapítási ünnepé­lyén a csendőrség első parancsnokának zseb­kendőt adott át azzal a paranccsal, hogy ezzel száritsa fel az üldözöttek könnyeit. A valóság ezzel szemben persze nem volt Ilyen eszményi, mert az Ochrana eredménnyel utá­nozta az opricsnina módszereit és gyakran legjobb szándékai mellett Is túllőtt a célon. A Rasputin-eset Az orosz titkosrendőrség élén 1905-től 3911-ig a jelenleg kü'földön, emigrációban élő Gerassimow tábornok állott. Ez igen tehetséges ember volt, aki világosan látta azt a veszélyes befolyást, ame'yet Rasputin a cári csa’ádra gyakorolt és azt a propa­gandát, amelyet a forradalmárok Kasputin- nak és a cári családnak kapcsolatai nyo­mán kifejthetnek. Éppen ezért Rasputint az Ochrana tisztviselőivel lefogatta és Szibé­riába vitette. A cár erre parancsot adott, hogy azonnal hozza vissza Rasputint. ö azonban hajthatatlan maradt és kijelen­tette, vagy Szibériában marad Rasputin és ő megmarad állásában, vagy pedig hozas­sák vissza, de ő azonnal lemond, mert nem hajlandó vállalni a felelősséget Rasputin te­vékenységéért. A cár ennek ellenére kiadta a parancsot Rasputin visszahozata’ára, mire Gerassimow beadta lemondását. A későbbi események felfogását és magatartását tel­jesen igazolták. A Cseka megalakulása A rendőrség és csendörség a forradalmá­rok szemében a gyűlölt cárizmus legfőbb támasza volt s Így az 1917. évi forrada’om után azonnal feloszlatták. A forrada'ml kormány azonban csakhamar belátta, hogy neki még fokozottabb mértékben szüksége van a politikai titkosrendőrségre és ezért külön'eges bizottságot alakított az ellen­forradalom, a szabotázs és spek't'áció leküz­désére, amely az ochrana szerepét vette át, azzal a különbséggel, hogy azok ellen Irá­nyult, akiket az ochrana meg akart védeni. A rendkívüli bizottság neve oroszul Csrevlcsajnajá Komissla, amiből rövidítve CSEKA elnevezés származott, tagjait pedig csellistáknak hívták. A Cseka már az úgynevezett prov'zorikus kormány alatt is do'gozott, azonban kitel­jesedését a bo’sevisták uralomrajutása után érte el. A bolsevisták a Cseka elnevezését azután a cikkünk elején említett GPU névre változtatták. A GPU tehát egyenes folyta­tása a Cseka-nak és a GPU tagjait ma is csellistáknak nevezik éspedig te jes joggal, mert a GPU ugyanazokat a kegyetlen mód­szereket alkalmazza, amelyek a Csekát is már ugyanolyan hírhedtté és gyiilöltté tet­ték Oroszországban. Maffvar hősok Az önfeláldozó kötelességteljesltés ra­gyogó példáját nyújtotta bajtársainak Bem Lajos honvéd, golyószórós irányzó. 1942 au­gusztus 8. és 12. között az el'enség hatal­mas erőfeszítést tett Kostenki község elfog­lalására. Augusztus 10-én nyomasztó túl­erejével sikerült betörnie föellenálló vona­lainkban. Bera Lajos honvéd raja hősiesen védekezett. A rajparancsnok elesett és baj­társai is csaknem mind megsebesültek. Az ellenség minden oldalról közeledett- Bem Lajos végezetül már csak egyedül Védeke­zett hősiesen jóllrányzott golyószórójával... Mindig a leghatásosabb módon tüzelt az el­lenségre, s annak igen nagy veszteséget okozott. Amikor lőszere elfogyott, egy el­lenséges csoport rohamot intézett ellene. Bern példás hősiességgel szállt szembe a rohammal, s kézigránátokkal verte vissza a támadást. A küzdelemben azonban több géppuskalövés érte és összeesett. így azután a védelem nélkül maradt fészken az ujra- támadó ellenség átrohant s Berát halottnak vé te, nem törődött vele. A höslelkü honvéd azonban eszméletre tért és súlyos sebesülése ellenére az volt első gondja, hogy golyószó­róját, valamint a közelében lévő távbeszélő készüléket megmentse. Sikerült Is mind a kettőt elrejtenie. Ennek megtörténte után a nagy vérveszteség miatt ismét elvesztette eszméletét. Ebben az állapotban ta’álták meg a község vsszafoglalására kirendelt honvédek ellentámadó köteléke és vitte a kötőzöhelyre. Bera Lajos hősiessége hatha­tósan járult hozzá ahhoz, hogy a betört el­lenség nem tudta sikerét gyorsan kihasz- ná ni és igy az ellentámadás eredménnyel járhatott. (MTI) niaghosszabbi’oftdh Horvátországban az utazási korlátozásokat Zágráb, január 8. (Búd. Tud.) Az utazás korlátozásáról szóló rendelkezések január 6-án lejártak, de most bizonytalan Időre » rendeletek érvényét meghosszabbították. Hagy sikerrel zajlott le a NMK szabad'dőszeivezete uj előadássorozatónak első műsoros es<jé Kolozsvár, január 8. Csütörtök este mű­soros esttel kezdődött meg a Nemzeti Munkaközpont szabadidőszervezetének uj népművelői előadás-sorozata. Az est ki­emelkedő eseménye Alniay Bála vezérkari alezredes előadása volt, amely a hadihely- zettel kapcsolatban a belső front feladatat ismertette. Az értékes előadást meleg ün­nepléssel köszönte meg a hallgatóság. Tóth Gábor, a Népművelési Bizottság titkára örömmel üdvözölte a Népművelési Bizott­ság és a Nemzeti Munkaközpont szabad- idömozgalma együttműködését. A MANSz részéről az est sikeréhez Maczalik Gab­riella zenetanárnő járult hozzá, aki több énekszámot kisért művésziesen zongorán. A Magyar Dalárda Rezik Károly vezényleté­vel nagysikerű dalokat adott elő. Az est sikerére jellemző, hogy a műsor befejezése után a hallgatóság alig akarta e'hagyni a termet. A felélénkült, ünnepi hangulatban, a műsor lezajlása után a Der- mata munkásnőinek és a MANSz tagjainak egy-egy képviselője buzdító beszédet mon- r.ntt. Hangsúlyozták, hogy az ország min­den magyarjának, ' így a magyar asszo­nyoknak kezet kell fogniok egymással tár­sadalmi különbség nélkül, a haza érdeké­ben. A sikeres kezdet reményt ad a sikeres folytatásra is. A legközelebbi előadás ja- rv-ár 20-án lesz. Az est műsorát annakide­jén közölni fogjuk. Kőidéit ás c«aiá«ob rolnii — mtlsfélév! l»"rfon Budapest, január 8. Ecet Bélát, egy élelmlszernagykereskedés fiókjának vezető­jét az Ítélőtörvényszék másfél évl börtönre Ítélte, mert a zsiradag mérésekor a mérleg serpenyője alá két deka súlyú ■ papírlapot helyezett és azáltal a vásárlókat esetenként két dekával megrövidítette. A vádirat sze­rint csalást követett el és az elsőrendű köz­szükségleti cikket tiltott módon elvonta az Igényjogosultaktól. Vegye M«fényl*e kedvezményes sázbeuezefésl akciónkat 12—14 havi részletre É d klődjön propaganda üzUtűnkbn: Wcsscf« M.-aíca 35. sz. Telelőn: 3139, vaun a Giz­imnek telepen, oezsma-n. 34. szem. Telelőn: 30 n.

Next

/
Thumbnails
Contents