Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-05 / 3. szám

8 194 3. j a N u an s A németek „támadó Jellegű védekezése“ irányítja a keleti front helyzeté* Berlin, január 4. (MTI) A Német Táv- li ati Iroda katonai munkatársa figyelemre­méltó jelenséget lát abban a tartózkodásban, amelyet hivatalos német katonai körök ta­núsítanak az újévi háborús helyzet megíté­lésében. A tudósító a következőket írja: ,,A keleti arcvonal helyzetéről minden to­vábbi nélkül meg lehet állapítani, hogy az a német vezetés, valamint, a továbbra is tá­madó jellegű védekezés alapján áll, s a né­met és szövetséges csapatok számára sem­miféle meglepő elemet nem rejt magában. A keleti csata lankadatlan hevességgel folyik tovább. Az időjárás általábavéve rossz, eső és hó váltja egymást. Német katonai körök­ben tudomásul veszik a szovjet sikerekről szóló jelentéseket, különösen a bolsevisták­nak azt az állítását, hogy elfoglalták Veli- kije Lukit, stb. A valóságban ugyanis egé­szen máskép áll a helyzet. A német és szö­vetséges csapatok továbbra is kezükben tartják az elfoglalt területet mind Velikije Lukiban, mind példának okáért Sztálingrád­ban. Az Egyesült Államok kormánya „Fehér Könyviben számol be a köztársa­ság háborúba lépése előtti évtizedben kifejtett tevékenységéről a tengelyhatalmakkal szemben Az északamerikai külügyminisztérium va­sárnap „Fehér Könyvet“ adott ki. A beve­zető indokolás szerint az Egyesült-Államok kormánya szükségesnek látta, hogy egy „Fehér Könyv“ ismertesse az Egyesült- Államok kormányának 1931 és 1941 közötti tiz döntö esztendőben kifejtett állandó erő­feszítését, amellyel igyekezett a náci ura­lom európai terjedését feltartóztatni és szembeszállni azokkal a világraszóló veszé­lyekkel, amelyeket a japán-német-olasz tá­madó fellépés idézett fel. „A háború és béke" cimü „Fehér Könyv­höz Cordell Hull államtitkár irt bevezetőt, amely abból a feltevésből indul ki, hogy Németország uralkodó kolosszus akar lenni Európában. A most közlésre kerülő ok- mánygyüjtemény — írja bevezetőben szó- szerint Cordell Hull — mutatja, hogy ez­alatt az egész idő alatt kormányunk állan­dóan olyan nemzetközi magatartást hirde­tett, követett és ajánlott más országoknak, amelyeknek alapján a világ nemzetei meg­teremthették volna az Igazságot, a bizal­mat és a haladást. Meggyőződésem, hogy a népek közötti minden jogos panaszt és vi­szályt békés eljárással és erőszak alkalma­zása nélkül el lehetett volna Intézni, ha a világ nemzetei elfogadták és alkalmazták volna ezeket az alapelveket. Németországgal kapcsolatban a „Fehér Könyv“ többi között ezeket irja: „Egy hónappal Németországnak az után az elhatározása után, hogy kilép a Népszö­vetségből, Németország kitért minden le­szerelési értekezlet elől, de állandóan han­goztatta békeakaratát és azt a kívánságát, hogy együttműködjék a többi nemzetekkel. Időközben Németország tovább folytatta fegyverkezését. Mindjárt a müncheni egyez­mény után Hull külügyminiszter óva intett attól a felfogástól, mintha' a müncheni egyezmény biztosítaná a békét, vagy szi­lárd alapokra helyezné. Csehszlovákia rá­következő megszállása és Olaszország Albá­nia elleni támadása két olyan csapás volt a világbéke ellen, amely ráébresztette Eu­rópát az öt fenyegető veszélyre “ Olaszországról a „Fehér könyv“ egyebek között a kővetkezőket irja: „Amikor valószínűvé vált Olaszország tá­madása Franciaország e'len, Roosevelt há­rom felhívást intézett Mussollnihez. Roose­velt felajánlotta, hogy Olaszország különle­ges kívánságait továbbítja Nagybritanniá- nak és Franciaországnak. PhUlppsnek, az Egyesült Államok római nagykövetének nem engedték meg, hogy ezt az üzenetet szemé­lyesen nyújtsa át Musso'ininek. A nagykö­vet az olasz külügyminiszterrel beszélt az üzenetről és a külügyminiszter Mussolini jó­váhagyásával kijelentette, hogy Olaszország nem fogadhatja el Roosevelt elnök javasla­tát és eltökélt szándéka, hogy teljesíti a Né­metországgal kötött szövetségből eredő kö­telezettségeit. Erre Roosevelt óva intette az olasz diktátort, kijelentvén, hogy az Egye­sült Al'amok érdekelt azonnal kellemetlenül érintené, ha a háborús Európában Olaszor­szág belépése következtében kitérjedn". Mus­solini azt válaszolta, hogy már meghozták a döntést a háborúba való belépésről.“ Frandáorsxág kölelezell§égeft vállalt lnnf óltetdai megsenri misáfésére Az Egyesült Államok Franciaország irá­nyában követett politikájáról a „Fehér Könyv“ a kővetkezőket irja: „Nagy általánosságban ez a politika első­sorban a német támadás elleni szilárd el­lenálláson alapult. Franciaország összeom'á- sa és a német-francia fegyverszünet meg­kötése után ez a politika mindenek előtt a következő célokra törekedett: 1. megakadályozni, hogy a francia hajó­had és a francia tengeri és légitámaszpon­tok a tengelyhatalmak kezébe kerüljenek; 2 amennyire csak lehetséges szorosan együttműködni a francia néppel, támogatni öt a szabadság és a demokrácia fenntartásá­ra irányuló törekvésében és amilyen gyorsan csak lehet, elérni felszabadítását; 3. állandó befolyást gyakorolni Francia- országra, ellenezve Franciaországnak Hit- ierrel és a hitlerizmussal való önkéntes, vagy kényszerű együttműködését. A francia kormánnyal való kapcsolat fenn tartásának első gyümölcse volt, hogy 1940 junius 18-án a francia kormány kimondotta, majd a német—francia fegyverszünet után megismételte azt a kötelezettségét, hogy a francia hajóhadat sohasem szolgáltatják ki az ellenségnek.“ Figyelemre méltó része még a „Fehér Könyvnek“ a Japánról szóló alábbi megálla­pítás: „1940 szeptember 12-én Grew, az Egyesült Államok tokiói nagykövete a következőket táviratozta Hull külügyminiszternek: „Ja­pán a világhe'yzetben kétségtelenül nagy­szerű alkalmat lát terjeszkedési álmai meg­valósítására. Mig azonbán Japán Nagybrltan- nic. vereségére számított, most számol azzal a lehetőséggel, hogy Németország nem nyeri meg a háborút.“ „Az amerikai kormány eset a hábornl »karfa felidézte*6 — állapítja meg a német vélemény az Eayesült Államok „Fehér Könyviéről 9 Berlin, jan. 4. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A „Deutsche Diplomatisch-Politische Kor­respondenz" cikket közöl az Egyesült Álla­mok kü'ügy minisztériuma részéről kiadott „Háború és béke“ elmü „Fehér Könyvről“. Mindenekelőtt megállapítja, hogy azt a kér­dést, ki felelős ezért a háborúért, megcáfol­hatatlan bizonyítékokkal már eldöntötték és hogy az amerikai kormány ezt a háborút akarta és felidézte. Emlékeztet a cikk arTa, hogy a kongresszus január 6-án összeül és ezzel kapcsolatban a következőképpen sorol­ja fel azokat az okokat, amelyek az ameri­kai kormányt a „Fehér Könyv“ kiadására indították: Az amerikai kormány nem mer január G- án a kongresszus elé lépni és bejelenteni az újabb súlyos áldozatokat, például többinil- Uónyi katona behívását és az életszínvonal ujfabh leszállítását, valamint a* adóterhek felemelését. Azonkívül a kormány fél a sze­nátus elé lépni azért, Is. mert ezen a kon­gresszusi ülésen csak katonai vereségekről, rosszul működő fegyverkezési programról és katasztrofális gazdasági helyzetről szá­molhat he. A cikk ezután közli, hogy a német kül­ügyminisztériumhoz néhány héttel ezelőtt jelentés érkezett arról, milyen .hatása volt Grew, az Egyesült-Államok volt tokiói nagykövete „Jelentés Tokióból" cimü köny­vének. A külügyminisztériumhoz érkezett jelentés szerint ez a könyv és annak lelep­lezései rendkívül nagy izgalmat keltettek az amerikai népben és sok amerikai polgár belátta, hogy az Egyesült Államok népét a japán-amerikai politika tekintetében félre­vezették. Ezek a leleplezések kétségtelenül növelték az amerikai nép bizalmatlanságát a kormány iránt. Az amerikai népnek ez a növekvő izgalma, valamint a kongresszu­son várható bírálat, ezek a technikai okai — állapítja meg a Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondenz — az úgynevezett „Fehér Könyv“ kiadásának. Kolozsvár város törvényhafáságl kisgyülése hozzájárult a négymillió pengős közellátási kölcsön felvételéhez A kolozsvári kisgazdák naponként 1000 liter tejet bocsátanak napi áron a város rendelkezésére Kolozsvár, január 4. A város törvényha­tósági kisgyülése hétfőn délután 5 órakor tartotta első ülését az újévben. Az ülésen több fontos kérdést tárgyaltak le. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán meg­nyitó szavai után Segesváry Viktor dr. ta­nácsnok előterjesztette a városi legelőknek a kolozsvári kisgazdákból alakult „Legelte­tési Társulat“ részére történő bérbeadásá­ról szóló polgármesteri javaslatot. A kis- gyülős Balázs István, Erszényes Samu dr., Geiei József dr., Somod! András dr. hozzá­szólásai, valamint Keledy Tibor dr. polgár- mester felvilágosításai után hozzájárult az 1600—2000 katasztrális hold területi város* legelőknek 1962. évi december 31-ikéig tör­ténő bérbeadásához. A kisgazdák a legelők használatáért katasztrális holdanként tíz évig jelképesen mindössze egy pengő bért fizetnek, egyben kötelezik magukat arra, hogy naponként ezer liter tejet bocsátanak napi áron a varos rendelkezésére. Hozzájá­rult ezután a kisgyiilés a négymillió pengős közellátási kölcsön felvételéhez és elfogad­ta a fertözöbetegek kórházának szervezési szabályzatát. Végül tudomásul vette, hogy a város vezetősége megvásárolta Rebreanu Péter dr. Amos-utea 63—71. számú telkét, s hogy a szemétkiválasztás jogát egy évre a Darvas és Orosz cégnek adta át a varos vezetősége. Boros üveg mellett szivszélhüdés ölte meg a mulatós borbélyt Kolozsvár, január 4. Hétfőn este hét óra tájban a Szentegyház-utca 8 szám alatt lévő borozóból hirtelen rosszulléthez hívták ki sürgősen a mentőket. Az egyik vendég ugyanis, aki már a déli órákban ittasan tért be a sarki borozóba és anélkül, hogy ott bármit is fogyasztott volna, az asztal mel­lett elaludt s a vendéglős többszöri ébreszt- getési kísérleteire sem tért magához, hö­rögve a földre zuhant. A kiszálló mentők már csak a beállott halált állapíthatták meg az egész délutánt a korcsmában átszunditó mámoros embernél. A tragikus véget ért férfi Koblicska Jó­zsef Bezerédi-utca 2 szám alatt lakó bor­bély. Koblicska rendszeres látogatója volt az italmérésnek, ahol mint szenvedélyes al­koholistát ismerték. Hirtelen halálesetéről a rendőrség is jegyzőkönyvet vett fel. Súlyos vasúti szerencsét-enség ( történt Németországban Berlin, január 4. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A január 4-re virradó éjszaka a kora haj­nali órákban a Hannover és Wunstorf kö­zötti vonalon egy gyorsvonat beleszaladt egy másik gyorsvonatba, amely a tilos jelzés előtt a pályán vesztegelt. Az összeütközés következtében mindkét gyorsvonat kocsijai szétforgácsolódtak, vagy súlyosan megton- gálódtak. A szerencsétlenségnek eddig 20 halottja és 20 súlyos sebesültje van. Tragikus hirtelenséqgel meghalt Feienczy T bor ny. budapesti rendőrfőkapitány Budapest, jan. 4. (MOT) Szombaton éjjel 1 órakor a Nádor-utca 5. számú ház előtt hirtelenhalált halt Ferenczy Tibor nyugal­mazott budapesti főkapitány, országgyűlési képviselő. Szombaton este Laky Dezső volt miniszter, egyetemi tanárnál volt vendég­ségben. Onnan egyik Ismerősének gépkocsi­ján a Kossuth Lajos-utca sarkáig ment, ahol leszállt és gyalog folytatta útját a Széchenyi utca 14. szám alatt lévő lakása felé. A Ná­dor-utca 5. számú ház előtt köhögési roham vett erőt rajta, összeesett és mire az őrsze- ines rendőr kihívta a mentőket, meghalt. Va- lószinüleg agyvérzés okozta halálát. A főkapitányság és a parlament épületére még az éjszaka folyamán kitűzték a gyász- lobogót. Ferenczy Tibor 18Sl-ben született Debre­cenben. Pályáját mint joggyakomok a buda­pesti táblánál kezdte 1904-ben és az első világháború kitörésekor mint királyi ügyész a debreceni ügyészségen működőit. Végig- küzdötte a világháborút. Annak befejezése után 1920-ban rendőrfötanácsosi rangban lépett az államrendörség szolgálatába. Nyolc éven át a szombathelyi kerület főkapitánya volt, innen nevezték ki 1932-ben budapesti főkapitánnyá. Ezt a tisztjét 5 éven át töl- tötötte be. Nyugalombavonulása után a po­litikai életbe kapcsolódott bele és a leg­utóbbi képviselőválasztás alkalmával Debre­cen országgyűlési képviselőjévé választot­ták. Politikai és rendőrségi körökben el­hunyta mély részvétet keltett. Temetésének időpontjáról még nem történt intézkedés. Eltemették Hegedűs Lóránd volt pénzügyminisztert Budapest, január 4. (MOT) Hétfőn dél­után nagy részvét mellett temették el Hege­dűs Lóránd titkos tanácsos, nyugalmazott pénzügyminiszter, a TÉBE elnökét. A kere­pest temető halottasházában a koporsó előtt Kuvasz László református püspök végezte a szertartást. Csizik Béla államtitkár a pénzügyminisztérium nevében búcsúzott He­gedűs Lorandtól. Fabinyi Tihamér nyugal­mazott miniszter a Felsöház és a Tébe ne­vében mondott búcsúbeszédet, Kresz Gusz­táv a Tudományos Akadémia, Rédey Tibor a Kisfalud! Társaság, Gáspár Jenő a Sajtó­kamara, Benda Jenő a Pesti Hirlap nevében búcsúzott. A beszédek elhangzása után He­gedűs Lóránd holttestét felesége es leánya mellé helyezték örök nyugalomra. Előkelő közönség ha'lga ta meg a Maqyar-F nn Társaság hétfői előadóestiét Budapest, januárrá. (MOT) A Magyar- Finn Társaság női szakosztálya hétfőn este a Gellért-szálló márványtermében előadó­estet rendezett. Az előadó-esten nagyszámú előkelő közönség élén ott voltak: Vuorima Aarne budapesti finn követ, Szentmiklóssy- Szabó György Magyarország finn követe, Stolpa József államtitkár és felesége, Ho- monnay Tivadar, a főváros polgármestere és felesége és sokan mások. Az estén Nagy Emilné és Göllner Mária megemlékezett a finn és magyar katonákról, valamint a finn Lotta-szervezet hősihalottjairól. Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter felesége pe­dig finnországi útjáról beszélt. A műsort Mártzy Johanna hegedümüvésznö és Katona Mária zongoraművésznő zeneszamai egészí­tették ki. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENE! LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Bt nyomása, F, Major József,

Next

/
Thumbnails
Contents