Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-05 / 276. szám
MhzjsrriFg&Jxa 1942. DECEMBER 5 BURGONYÁT TÉLIRE! Rendeljen szári tolt burgonyát 15 kg-os csomagolásban Á. O. K. árban 2.80 Pengő kilogramonként kovAcs ődön kereskedő Kézdivá*#rhely Kolozsvári postatisztvfselö- nök és postások — a honvédekért I Kolozsvár, december 4. Bár a kolozsvári posta alkalmazottainak úgyszólván minden idejük le van kötve, hogy fokozott munkájukat el tudják végezni, mégis időt tudtak szakítani arra, hogy a postaalkalmazottak bajtársi szolgálatának keretében fronton küzdő katonáink számára meleg alsóruhane- mtikét készítsenek és különböző más szere- tetadományokat gyűjtsenek össze. Malakka Ferenc postahivatali igazgató kezdeményezésére a kolozsvári postások minden negyedik hónapban, íilstnélkiiii napot tartanak és az igy összegyűlt cigaretta- mennyiséget a Vörös Kereszt, utján katonáinkhoz juttatják. A tisztviselőnők csoportja Benkel Béláné postatlsztviselönő ve- íetésével „kaláka“ formájában dolgozták fel i melegruhám összeadott gyapjufonalat Nemrég készültek el munkájukkal. Hetvenhét meleg nyaksált, két pár kesztyűt, egy pár érmelegitöt és két darab szörmekarman- tyut kötöttek. Az egyes számú postahivatal viszont 12.000 darab cigarettát és 7 szivart gyűjtött össze, a karácsonyi szeretetcsoina- gok formájában Ízlésesen becsomagolva ezzel a fölirattal küldik ki a fronton harcoló honvédeknek: „Kegyeleniteljes karácsonyi ünnepeket kiván a kolozsvári első számú postahivatal személyzete.“ Minden sálban ugyancsak ez a szöveg van, de a hölgyek még mellékeltek egy-egy protestáns és katolikus imakönyvet is. A postahivatal alkalmazottainak áldozatos ajándékát Malakka Ferenc postaigazgató levél kíséretében juttatta el pénteken Jelen Gyula dr.-hoz, a Mii gyár Vörös Kereszt erdélyi fömegbizottjához. A posta- alkalmazottak többek között a kővetkezőket írják: „Szivünk szeretetének egy darabját küldjük drága honvédünknek. Érezzék azt, hogy a belső front is önfeláldozással, becsületes munkával és mindenek!elett szeretettel áll mögöttük és aggódó gonddal igyekszik arra, hogy nehéz megpróbáltatásaikon, szenvedéseiken könnyítsen. niDDAE ÖN?... . , , hogy o szamuráj sohasem hagyja el otthonát kard nélkül? A múlt század második felében a szamurájgyermekek még az iskolába is félövezett karddal mentek. Magánlakásba vagy hivatalos helyiségbe azonban a szamuráj sem léphetett be fegyveresen, s ezért a japán házakat a kardok elhelyezésére a mi ernyőtartóinkhoz hasonló bútordarabbal látták el. . , , hogy a géppuska őse már 600 évesÎ A. géppuska első előfutára az úgynevezett „ribaudequin“, 1342-ben bukkant fel. A fegyver több kisebb csőből álló ágyú volt, amelynek csöveit akár egyszerre, akár pedig egymás után el lehetett sütni. János burgundi herceg 1415-ben állítólag több, mint kétezer ribaudequvnt vetett harcba Anglia ellen. A különös ágyú hatása az egykori tudósítások szerint meglehetős nagy volt, töltése azonban oly sok időt vett igénybe, hagy egy egész napos csatában csak kétszer lehetett elsütni. Harci értéke igy mégis csak csekély maradt és lassanként egészen feledésbe merült. A mai értelemben vett géppuskát, azaz a visszalökö- erö elve alapján megszerkesztett gyorstüzelő- puskát. egyébként csak 1883-ban találták fel. ... hogy a norvég halászh a jócskák, amelyeken eddig a világ legkitűnőbb vitorlázói termettek, általános átállítást hajtottak végre? Németországban feltaláltak egy parányi gázgenerátort, amely 3—10 lóerőt szolgáltat. Nyugodt tengeren ennyi energia teljesen elegendő ahhoz, hogy a hajócskak dolgozhassanak. A kis gépezet még a hálók beemelését is elvégzi. A norvég halász társaságok és társulatok ezerszámra vásárolják az elmés gépet és igy a halászhajók Vitorlái lassan eltűnnek az északi zöld vizekről. ... hogy Magyarországon rövidesen meg- indulnak a légcsavarral hajtott folyami hajók bevezetésére irányuló kiséri etek Î 120—300 tonnás hajókat akarnak légcsavarokkal felszerelni. Egyik hajózó társaságtól k mar ki is adta a modellekre vonatkozó rendelést. A lég- csavaros hajónak előnye a többivel szemben a sokkal nagyobb sebesség, ennek folytán az alacsonyabb merülés és különösen a bíz sodrával szemben hajózásnál elérhető hatalmas sebességjavulás. További előny az, hogy a légcsavaros hajó sokkal kisebb hullámokat vét, mint a propelleres ? igy a hullámzás nem okoz annyi kárt a folyamparti építményekben és kertgazdaságokban. Leleplezték I a „Sztalin-orgona“ titkát... —■ A honvéd haditudósító század közlése —■ , Valahol a Don mellett, 1942. A junius végén megindult általános nagy támadás óta egyre visszatérő jellegzetessége a magyar arcvonalon dúló szovjet támadásoknak a sürü tömegben bevetett nehéz gyalogsági fegyverek használata. A vörös hadsereg nagymértékben alkalmazza a kis-, közép- és egészen nagy kaliberű aknákat, amellett, hogy védekezésében igen sok nehéz géppuskára támaszkodik, a géppisztolyok tömegéről és a könnyű golyószórókról nem le beszélve. Van azonban az oroszoknak egy nemrég használatos uj és veszedelmes fegyvere, az úgynevezett „Katyuska“, amelyet a bakahumor „SztaUn-orgoná“-nak nevezett el Sokszor hallhattuk emlegetni a „Sztaliu- orgoná“-t, haditudósitásokban sokszor olvashattunk róla, részletek azonban mindeddig nem váltak ismeretessé erről az újfajta vörös fegyverről. Ennek meg la van a magyarázata. A „Katyuskát“ ugyanis kezelőszemélyzetével együtt a legáthatolhat atlanabh, legsűrűbb titokzatosság veszi körül. Működése, berendezése még a vörös hadsereg vezéi'kari tisztjei előtt is hétpecsétes titok. Tabu a „Katyuska“, amelyet nemcsak hogy érinteni, nézni, de megközelíteni sem szabad, sem tisztnek, sem legénységnek. Aki a könyörtelenül szigorú tabu-törvényt megszegi, azonnal a helyszínen, minden külön bíráskodás nélkül halállal bűnhődik. Hogy a „Katyuska“ titkát megőrizzék, a vörösök elképzelhetetlenül messze mentek az óvatosságban. Kezelőszemélyzetét a legnagyobb titokban képezték ki és az embereket a kommunista párt legmegbízhatóbb, hétprft- bás tagjaiból válogatták össze. Kiképzésük során valamennyiüknek külön esküt kellett tenniük s megfogadták, hogy inkább elpusztulnak, alávetik magukat a legnagyobb kínzásoknak is, de a „Katyuska“ titkát el nem árulják. Abban az esetben pedig, ha „Katyuska“ közvetlen veizedelembe kerülne. a náluk levő robbanóanyaggal felrobbantják, mielőtt az ellenség kezébe Kerülhetne. Annyira féltették a vörösök ezt a fegyvert, hogy a terepen is, a külön-.ózd erevo- nalszakaszokon csak a legv.Jságosaofe helyzetekben alkalmazták, akkor ts csak szórványosan. A „Katyuska" például cgy-két sorozatnál többet nem Igen szokott lőni egy-egy helyen. Az illető arcvpnalszakasz parancsnokának sines tudomása arról, hogy a „Katyuska“ tüzelöállásba érkezett, hanem legtöbbször ő is csak a „Kátyúkká“ lövedékeinek jellegzetes robbanásaiból tudja meg, hogy a nehéz fegyver munkában van. Pár percnyi tüzelés után a „Katyuskát" épp olyan gyorsan, ahogy hozták, elviszik tüzelőállásból, nehogy az ellenség bemérhesse a tüzelőállást és igy megsemmisíthesse a féltett és drága fegyvert. Hiába volt azonban minden óvatosság, körültekintés és titokzatosság, a „Katyus- kából“ két példány mágis csak magyar kézre került az egyik ütközetben. Az előretolt bolsevista gárdaezredeket — a vörös hadsereg elitjeit — a megsemmisítés veszélye fenyegette az elszántan és keményen előretörő honvéd csapatok rohamvállalko- ’ásat után. Mint utolsó mentség érkezett állásba két „Sztalin-orgona". Egy önfeláldozó őrmester mit sem törődve a rendkívül heves tüzeléssel, a szinte záporozó aknákkal, kis csapatával bátran előretört az Itt keletre hajló Don mentén, a dombok oltalma alatt és oldaltámadással rajtaütöttek a két „Sztalin-orgonán“. A ’ meglepett vörösöknek a védekezésre sem volt Idejük már és Így a két veszedelmes fegyver épen és sértetlenül került magyar kézre. Lássuk ezek után mi Is az a „Sztalin- orgona". Lényegében véve ujrendszerü aknavető, amelyből rakétaszerűén, egy sínrendszerről több aknát lőnek ki. A csövet tehát sin helyettesíti. Nyolc ilyen sin van egymás mellett a „Sztalin-orgonán“, de vannak két-, három- és négysorosak is, vagyis tizenhat, huszonnégy és harminckét- lövetüek Is. Az egyes lövedékeket gyors egymásutánban sütik el különleges berendezés segítségével, a robbanások tehát gép- puskaszerüen követik egymást. Egy har- minckétlövetü „Sztalin-orgona“ körülbelül 200—250 méter sugaru körben fejti ki hatását, amely az aknáéval teljesen megegyezik, Itt azonban meg is állapíthatjuk, hogy erkölcsi hatása jóval nagyobb a valóságos hatásánál, tel)át inkább kellemetlen hangjával, mint szilánkjaival hat. Ma, hogy a „Katyuska“ körül terjengő titokfátyol szétfoszlott, szétfoszlottak azok a legendák Is, amelyek a „Katyuskáról“ a harcoló csapatok között keringtek. A „Katyuska“ ma már sokat veszített varázserejéből és nem is okoz különösebb meglepetést, ha egyik-másik arcvonalszakaszon felhangzik a „Sztalin-orgona“ rekedt ugatása. Legfeljebb, ha valamelyik öreg harcos oda- dörmögi társának: — Orgonáinak már Sztálin elvtársék ... ■■.-.■■I. nun. I, ■ TWtt/ntkrtfírr'—' —— _______ Hatvanötéves a telefon Nehéz manapság már a szemeink előtt születő legnagyszerűbb uj találmányokat is úgy beállítani, hogy azok valóban megérdemelt csodálatot váltsanak ki az emberekben. Pedig a technika valóban csodálatos világában élünk és mindez nem is olyan régen, vagy éppen a mi időnkben született. Az a kis boszorkányos, sokszor oly idegesitöen és türelmetlenül, de annál kitartóbban .csengető gép, ame'y a maga igénytelenségében egyik legnagyobb segítőtársunk, mindössze két rövid emberöltővel előbb lépett az emberiség életébe és nagyapáink bizonyára sokat tudnának még a telefonnélküli Időkről mesélni. Hatvanöt esztendővel ezelőtt kereste fel a londoni fötávirdairoda egyik tisztviselője a berlini posta vezérigazgatóját, névszerlnt Heinrich von Stephant és átnyújtotta neki a Bell-féle akkor még ismeretlen szerkezet egy példányát. A postavezér ugyanis hallott már erről va'amit és előzőleg Írásban érdeklődött a dolog felöl. Stephan energikus és gyorsancselekvő ember volt és ennek köszönhető, hogy pár nap múlva már megszületett az első távbeszélő vezeték Németországban. A közben hamarosan szárnyrake't hírekre a tartózkodó és óvatos berliniek nem sokat adtak, annál nagyobb meglepetéssel olvasták azonban 1877 november 8-án az újságokban közzétett közleményeket, amelyek szőszerint igy hangzottak: „Tegnapelőtt óta az első telefon itt valóban szolgálatba állíttatott és pedig a postavezérigazgató Leipziger Strassei dolgozószobájában, összeköttetésben a főtávlró-lroda igazgatójának Frazözische Strasse-1 dolgozó- szobájával. A beszélgetés a két kilométer hosszú drótvezetéken át tökéletesen érthető volt. A postavezérigazgató belebeszél az asztalán lévő készülékbe, szóbeli intézkedéseket és megbízásokat ad, meghallgatja a főtáv- irda-igazgató jelentéseit és feleleteit, akinek az aszta’án a másik készülék található. A szóbeli érintkezés a legközvetlenebb, mintha csak a két ur egy és ugyanazon szobában ülne. Nyilvános bemutató Bizony akkor is értettek a gyors cselekvéshez. fis csöppet sem kérkedhetünk napjaink sokat em’egetett szédületes iramával, ha meggondoljuk, hogy a fenti közlemény után egy nappal már a Wilhelm Strassen levő építészeti kiállításon a nyilvánosság előtt Is bemutatták a „csodák éazttíéket“ olyan formában, hogy két egymástól 50 méter tá- vo'ságban levő szobát telefonnal kötöttek össze és a jó berliniek gyakorlatilag is tudomást szerezhettek a távbeszélés lehetőségéről. Lehet, hogy a gondolat mögött a kor szellemében rejlő fej'ödési lehetőségek meglátásán kívül jó üzleti érzék Is rejtőzött a sokoldalú vezérigazgatóban. Mert minden tanácskozás, bizottsági ülések és hasonló előkészületek nélkül a már akkor is híres Siemens és Halske müveknél egy egész sorozat ilyen készülékeket rendelt meg. Ugyanakkor megindu’tak a kísérletek távolabbi ösz- szeköttetések megteremtésére. Egyelőre — * ezt megcsinálták napok alatt — Postdamig minden nehézség nélkül, tökéletesen ment a dolog, Magdeburgig azonban még nem sikerült. Stephan minden gondolkodás nélkül levelet irt Varzinba az ott tartózkodó Bismarcknak a „te1efont illetőleg" és három nap múlva már a Vaskancellár rende'kezesére állott egy ilyen „távbeszélő“ készülék, ahogy azt Stephan az első hivatalos közleményben már elnevezte. Bismarck első telefonbeszélgetése 1877 november 12-én a telefon nyilvános szolgálatba lépett. Ekkor történt Bismarck első hivatalos telefonbeszélgetése. Erről az első beszélgetésről maga Bismarck jelentette ki, hogy „fö’öttébb kedvezően sikerült“. Varzin ettől kezdve állandó telefonösszeköttetésben állott a külügyminisztériummal. Ennek az összeköttetésnek a megteremtésénél már újításokat Is vezettek be. Mindössze arról volt ugyanis szó, hogy földfeletti ésI Disznó.óros § vacsorával várta vendégeit szom- , baton és vasárnap I Szilágyi János vendéglős Erzsébet és Kőmá> aljai ut sarok ílekkeneZő pedig kettős vezetéket használtak. A föld- feletti vezetés technikai fejlődést jelentett, addig ugyanis azt hitték, hogy csak a földalatti, kábelszerű vezeték alkalmas a célra: A kettős vezeték pedig már a „tempó“ forradalma, hogy egyidejű beszélgetések ne akadályozzák egymást és emiatt ne kelljen esetleg várakozni. December 6-dn Kolozsváron tartja meg vándorgyűlését az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvár, december 4. Az Erdélyi Kárpát Egyesület ezúton értesíti tagjait, hogy december 6-án, vasárnap délután 4 órakor, a* EKE Jókai-utca 2. szám alatti helyiségében turista-vándorgyűlést tart. A vándor-gyűlésen egész Erdély turistaságát érintő kérdéseket beszélnek meg és azon a Magyar Turisták Országos Szövetségének vezetősége, valamint az egyesület vidéki osztályának képviselői is résztvesznek. A vándorgyűlés fontosságára való tekintettel ezúton kéri az EKE az egyesület minden egyes tagját és a turistaság iránt érdeklődő közönséget, hogy a vándorgyűlésen jelenjenek meg. Negi/ediziglen Ha vége lesz a második világháborúnak, akkor, akár az első világháború utáni Időben, bizonyára egyre-másra fognak megszületni az úgynevezett háborús regények és háborús filmek. Az is lehet, hogy nem less türelmük az Íróknak és filmíróknak megvárni a háború végét s már most igyekeznek kihasználni a háboru-adta lehetőségeket regény- és filmtémák feldolgozására, mint ahogyan a „Negyediziglen* esetében is tapasztaljuk... A közönség pedig valósággal „falja“ a hasonló időszerű háborús-témákat, mint ahogyan a „Negyediziglen“, a legújabb háborús film ünnepi bemutatóján is tette. Állapítsuk meg mindenekelőtt, hogy al „Negyediziglen“ megérdemli a népszerűséget. Nemcsak Időszerű, hanem a legkényesebb igényeket is kielégíti. Meséje és rendezése egyaránt. Az ember szinte csodálkozva kérdezi: — Lehetséges az, hogy a filmet Hosszú Zoltán, a rádió által népszerűsített „Dani bá'" Irta?... Emlékezzünk csak vissza, mit „kellett“ nevetnünk a nem is olyan régi „békevilágban", ha Hosszú Zoltán (Dani bá’) megjelent a színen. Az volt ő a színház világában eddig, aki Göre Gábor egykor a magyar irodalomban. Pedig egyebet Is tud Hosszú Zoltán. Tud mindenek előtt komoly, szép magyar filmszöveget iral s tud ebben a szép, komoly magyar filmben — mint amilyen a „Negyediziglen" — kitűnő alakítást nyújtani! A „Negyediziglen", amely nemcsak a legsikerültebb magyar háborustárgyu film, hanem általában is a legjobb magyar filmalkotások között van, mintegy összekötő kapocs az elmúlt és a most dúló világháború között. Keresztes a magyarországi kommün bukása után csere utján a Szovjetbe kerül. Ott születik meg a lánya, Vera, aki már szovjet nevelést kap s annyira eldurvul, hogy minden kihull belőle, ami születésére és magyarságára emlékeztette. Vakon hajtja végre a népbiztos parancsát, felrobbantja egy kis orosz városka hatalmas benzintartályát s ezzel együtt az uj világháborúban, ott küzdő édes testvérbátyját is, aki, mint szakaszve- zetö édesapját, édesanyját s éppen az öt meggyilkoló édestestvérét, Verát akarja felkutatni. .. A Keresztes-család újból hazakerül Magyarországra, mert hazahozzák a magyar honvédek s Vera ekkor ébred rá rettenetes cselekedetére... De számára már nem lehet bocsánat s éppen azért bosszúból újból fegyvert fog, de most már nem véreire, hanem a magyar területre csempészett orosz ejtőernyősökre lődöz, amíg el nem esik. Ez volna a film magja s meséje, de közben egymást érik a meglepő, életteli fordulatok. Hosszú Zoltánon kívül szép szerepet játszik a ,,Negyediziglen“-ben Eszenyi Olga, Sulyok Mária, Nagy István és Mály Gerő is. Ró JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK I
