Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-05 / 276. szám

1942. DECEMBER 5 5 Es&zSmn A „Luceafărul“ sirámai A kisebbségi esztendőket átvészelt erdé'yi magyarok még élénken emlékezhetnek arra, hogy milyen különös ellentét volt az erdélyi románok és az 6 királyságbeliek, vagy ha úgy tetszik, „regátiak“ között. C/.'V«V* .VAv.Uv.ii, .••.uV.v.-ISv.v / './//' ,yi­2-»-« -v^-^5. a hatalom volt urai mindent elkövettek Erdélyben, hogy az erdélyiek minél kisebb teret hódíthassanak. Ezt persze nem sikerült teljesen megaka­dályozni, de most nem az a fontos. A lényeg az, hogy az érdél y* 1 és az ókirályságbeli ro­mánok - *“«■+■5, , ■< örökö3 békétlenkedést vá'asztották s a fajtestvérek harcaitól, egymással polemizáló cikkeitől néha bizony csak úgy zengett az erdélyi ro­mán sajtó. De nem fukarkodtak ,v-, ■ < Sarindar-utcabeli „sajtónegyed“ százezres példányszámokban megjelenő lap­jai sem. Ugylátszik, hogy a kiegyenlítődés még mindig nem történt meg. Erre mutat az, hogy Olimpiu Boltos, a Nagyszebenben meg­jelenő „Luceafărul“ cimü román folyóirat ezévi 9-lk számában „A ml szerepünk“ cimü cikkében kifogásolja azoknak a románoknak eljárását, akik megakadályozzák, hogy a tüneményes erdélyi román tehetségek szár­nyat bonthassanak és ragyogó képességeiket megcsillogtathassák a szépre áhítozó világ előtt. Boltos szerkesztő ur cikkében mindenek­előtt a „Luceafărul“ Irodalompolitikái hiva­tásával foglalkozik: — Vannak — Írja, — akik a folyóiratot „regionalizmussal“ vádolják. Akik ezt te­szik, elfeledik, hogy a „Luceafărul“ Erdély­ben jelenik meg, amely földnek sajátos föld­rajzi és szellemi egysége van. Természetes tehát, hogy ez a folyóirat elsősorban Erdély­re fordítja figyelmét. — Minden országrésznek — folytatja a továbbiak során Boltos szerkesztő ur — ápolnia és fejlesztenie kell a maga sajátos szellemi és gazdasági erejét, mert nem le­het azt állítani, hogy kizárólag a főváros lenne a nemzeti értékek letéteményese. A kitűnő cikkíró ezután arra is emlékez­tet, hogy volt Idő, amikor Bukarest semmi­képpen sem méltatta figyelemre a „tarto­mányok“ kulturális erőfeszítéseit. — Ez a helyzet — folytatódik a „Luceafărul" szer­kesztőjének siráma — gyökeresen ma sem változott meg. Ennek bizonyítására Boltos idézi Alexandriu Cenzeanu délerdélyi Írónak a bukaresti „Vremea“-ban megjelent cikkét, amely valóban szörnyű és kétségbeejtő hely­zetről rántja le a leplet. Ezek szerint az erdélyi alkotóelemek (Ceuzeanu ur sem akar Erdély megbonthatatlan egységének gondolatáról letenni) a nemtörődömség ár­nyékában sínylődnek, Írásaik nem tudnak behatolni a bukaresti publicisztikába, művé­szi alkotásaik nem kapnak helyet a kiállí­tási termekben, színpadi müveiket vissza­utasítják és a kiadóvállalatok is elzárkóznak a vidéki szerzők elöl. A „Luceafărul“ szerkesztője ezzel kapcso­latosan rámutat arra is, hogy a nemrégiben Szlovákiába kiküldött romániai irócsoport összeállításánál erősen mellőzték az erdélyie­ket, holott „a politikai okosság azt kivánta volna, hogy elsö’sorban erdélyieket küldjenek oda“. Az erdélyi képzőművészet mellőzését illetően Boltos emlékeztet Brana erdélyi ro­mán festőművész legutóbbi megalapítására, amelyben felrótta, hogy a külföldön rende­zett román kiállításokon kevés szerepet jut­tatnak az erdélyi román képzőművészetnek, holott a velencei kiállításon is he’yes lett volna „könnyen érthető okokból“ képet adni az erdélyi románok alkotóképességeiről. Eddig tart Olimpiu Boltos cikke. Megjegy­zésre — azt hisszük — nincs semmi szük­ség. .. Á KÉP hűséggel és ragaszkodással támogatja nemzetmentő munkájában Kállay miniszterelnököt Budapest, december 4. A Magyar Orszá­gos Tudósító jelenti: A Magyar Élet Pártja csütörtökön este vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter or­szágos elnök elnöklésével Akadémia-utcai székházában pártértekezletet tartott. Vitéz Lukács Béla országos elnök a párt nevében meleg szavakkal üdvözölte Kállay Miklós miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy a képviselöházban nagyszabású beszédét el­mondta. — Köszönjük — mondotta — ezt a nagy átfogó beszédet, amelyből újra és újra ki- csendült a magyarságnak az az Igazi és őszinte szeretet», amely az ő igaz magyar lényét jellemzi. Biztosította a miniszterelnököt, hogy a Párt minden tagja hűséggel és ragaszkodás­sal követi és támogatja nehéz és nemzet­mentő munkájában. Az értekezlet résztvevői hosszantartó, rendkívül meleg ünneplésben részesítették a miniszterelnököt. Az országos elnök ezután ismertette vitéz Miskolczy Hugónak hozzáintézett és már nyilvánosságra jutott levelét, amelyben be­jelentette a pártból való kilépését. Az elnök közölte, hogy Fenczik István ugyancsak be­jelentette a pártból való kilépését arra az időre, amig tisztázódnak azok a vádak, ame­lyeket Demkó Mihály országgyűlési képvi­selő a képviselőház legutóbbi ü’ésén hozott fel ellene korábbi politikai magatartásával kapcsolatban. Az értekezlet a kilépéseket tu­domásul vette, majd több pártinterpeüácló meghallgatása után az értekezlet végétért. Negköföfféíí SzilágYSomlyón a* első iáTfiáznsságot SzllAgysomlyó, dec. 4. Ünnepélyes és meg­ható szertartás játszódott le az elmúlt szer­dán a szilágysomlyói anyakönyvi hivatal­ban: megkötötték Szilágy Somlyón az első szllágymegyei távházasságot. A vőlegény „valahol Oroszországban" harcoló szakasz- vezető, címzetes őrmester, a huszonkilenc éves Veres Gyula, balmazújvárosi, reformá­tus fiatalember, a menyasszony pedig Mur­rt Ilona, gör. kath. vallásu, román nemze­tiségű, tizenhét éves háztartásbeli hajadon, Martin László vasúti fűtő leánya. Balta Zoltán dr. anyakönyvvezető végezte az első távházasság esketési szertartását. A széttartás ■ után a menyasszony tanúja, Udvari József dr. polgármester mind a maga, mind Szilágysomlyó városa nevében meleg, közvetlen szavakkal kivánt szeren­csét az Ifjú asszonynak. Szlvrehatóan kérte, hogy férjének jóban-rosszban hűséges, megértő társa legyen és derék magyar asszony váljék belőle, mert magyar férje a magyar hazáért, a magyar jövendőért har­col, s azért, hogy ifjú, hőn szeretett hitve­sének s a leendő családnak ezen a drága magyar földön békés, meleg otthont biz- isitson. A menyasszony és családja könnyek között hallgatták végig Szilágysomlyó pol­gármesterének lélekemelő szavalt. Külön érdekessége az esküvőnek, hogy azon részt vett Murgács Kálmán, az országos hlrü dal­költő is, Faragó Béla népművelési titkár társaságában, ök voltak az elsők, akik dr. Balta Zoltán anyakönyvvezető, Udvari Jó­zsef dr. polgármester, s a vőlegényt helyet­tesítő Kosztolányi László százados után elsőül üdvözölték a távollevő, magyar har­cos fiatal, bájos hitvesét. ——— Milyen esetekben és hová intézhetnek kérvényeket a tényleges szolgálatot fehesifő katonák hozzátartozói ? Budapest, dec. 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter saját érdekében felhívja a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katonák családtagjainak és egyéb hozzátartozóinak figyelmét, hogy bármilyen elmen tényleges katonai szolgálatot telje­sítő családtagjuk (fiútestvér, vő, unoka, férj) érdekében kérvényeket csak az alább felsorolt esetekben és az ott megjelölt helyeken terjeszthetnek elő. 1. a hozzátartozó családtagok részéről kérelmeket a következő esetekben lehet elő­terjeszteni : a) az 1939. II. t. c. 44. (családfenntartói kedvezmény) és 45. több katonát adó csa­ládok kedvezménye paragrafusaiban meg­tanított kedvezményben való részesítése érdekében az 1. fokú hadkiegészítő hatósá­gokhoz, (városokban polgármesterhez! egyébként a főszolgabíróhoz); b) a jelenleg rendkívüli fegyvergyakor­latra behívott tartalékosok és póttartaléko­sok egyéni szabadságolása és nem tényle­ges viszonyba helyezése családi és gazda­sági érdekében mindenkor a kedvezmény­ben részesíteni kért egyén állománytesté­hez, hadtestjéhez, tekintet nélkül arra, hogy az illető a hadműveleti területen, vagy a mögöttes országrészekben teljesit-e szolgá­latot; 2 besorozott, de tényleges katonai szol­gálatra még be nem hívottak, továbbá azok, akik még sorozáson nem voltak, min­den katonai vonatkozású ügyükkel fordul- . janak akár Írásban, akár élőszóban ahhoz a m. klr. honvédkiegészitö parancsnokság­hoz, amelynél besoroztattak, illetőleg amelynek területén állandó lakhelyük van. 3. Ezidöszerint tényleges katonai szolgá­latot, rendkívüli fegyvergyakorlatot nem teljesítő tartalékosok és póttartalékosok minden katonai vonatkozású ügyét az állo­mánytestük intézi, tehát az a parancsnok­ság, amely a nem ténylegesek birtokában lévő szürke szinü igazolványi lap 16. rova­tában van feltüntetve. Egt/ debreceni zsidó nagyszabásúárdrág bűnügye Újabb franc a munkáscsoport utazott el Németorszáaba Páris, december 4. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Liliéből, Valenrlennesből és Meugcből fran­cia munkások újabb népes csoportja utazott Németországba. Törvénnyel Lßleleiilt nő&ülésre n bulgáriai agglegényeket Szófia, december 4. (MTI) A kormányhoz közelálló „Vecser“ közli a sokgyermekes családok támogatásáról és az agglegényadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A tör­vény értelmében minden állami szolgálatban lévő agglegénynek 18 hónapon belül meg kell nősülnie, különben elbocsátják őket hi­vatalukból. Általában a középiskolai vég­zettségűeknek 27 éves, a főiskolát végzet­teknek pedig 30 éves korukig meg kell nő- sülniök. A sokgyermekes családok külön ki­tüntetésben fognak részesülni; Debrecen, december 4. A debreceni rend­őrség a közellátási felügyelőség vizsgálata alapján 197 rendbeli árdrágítás, áruhalmozás és áruelrejtés elmén eljárást Indított és le­tartóztatta Csillag Miklós debreceni zsidó textilkereskedőt, aki ellen ugyanakkor adó­csalási ügyben is eljárás Indult. A közellá­tási felügyelőség vizsgálata során Csillag Miklós kétszer is öngyilkossági kísérletet kö­vetett el, nagyobb baj azonban nem történt. A közellátási felügyelőség vizsgálata meg­állapította, hogy Csillag Miklós az uj árukat eldugta és a három-négyéves visszamaradt textilárukat tartotta nyilván az uj áruk szál­lítási jegyzékével. Az eldugott árut azután feketén hozta forgalomba, ami olyan haszon­nal járt, hogy az utóbbi 'dőkben egy házat vásárolt a város egyik főutcáján, ezenkívül 1/0.000 pengő értékű ékszert is találtak nála, amelynek ellenértéke nem szerepelt a köny­velésben. A letartóztatott zsidó textllkereskedöt át­kisérték az ügyészség fogházába, közben fe­lesége kinyitotta az üzletet és az árusítást tovább akarta folytatni. A közellátási fel­ügyelőség jelentette az esetet a miniszté­riumnak, amely bűnügyi zárlatot rendelt el Csillag Miklós üzletére. Robiban»« történt e*jy román fáléliárugyár pincéjében Eddig négy halottja és két súlyos sebesülje v*n a szerencsétlen­«évnek Bukarest, december 4. (MTI) A Ştefani iroda jelenti: Egy tüzijátékgyár pincéjében, amely a város középpontjában van, csütörtökön rob­banás történt. A ház összedőlt és 15 embert maga alá temetett. Eddig négy halottat és két súlyos sebesültet húztak ki a romok alól. Határátlépők a bíróság előtt Kolozsvár, dec. 4. Tiltott határátlépés vádja miatt vonta felelősségre a kolozsvári törvényszék Szenczer József dr. elnökleté­vel ülésező büntető hármastanácsa Tlrlea Slmion román gazdát. Tlrlea a feleki hatá­ron keresztül két Ízben is megjárta Kornál niát. A törvényszék egyhavi fogházbünte­tést szabott ki reá. Ugyancsak a feleki határon keresztül hagyta el Magyarországot Dregán Sándor román fiatalember is, aki a mult év szep­temberétől az Idei augusztusig tartózkodott Romániában. Ekkor, a fenyegető katonai behívás elől jobbnak látta újra visszatérni szülőföldjére. A biróság Dregán Sándort Is egyhónapi fogházbüntetésben marasztalta el. Egyhavi fogházbüntetést' kapott határát­lépésért Ghitorian László is. Ghitorian jú­niustól októberig volt távol az országból Tipegő, hetvenegyedik életévét taposó öreg anyóka, özv. Gábrián Tódorné Körös- feketetórőf. Magas életkora azonban nem akadályozta meg, hogy 6 is el ne kövesse a határátlépés vétségét. Odaát élő, egyszülött fia látogatására ment Romániába, de a visszatéréskor határőreink leleplezték. A biróság egyhavi fogházbüntetést rótt ki nz öregasszonyra, akinek büntetését, magas életkorára való tekintettel, három év1 ,dö- tartamra felfüggesztették. Minc'en elpusztított farkas ufón 50 pengő pénzjutalmat fizet a földnvveiésügyi miniszter Kolozsvár, dec. 4. Kolozs-vármegye alis­pánja a földmlvelésügyl miniszter 29.200— 1942. sz. rendelete alapján felhívja a közsé­gek elöljáróságát és a vadászterületek bér­lőit a farkasok kötelező irtására. A felhí­vás értelmében a rendkívül elszaporodott farkasokat nemcsak fegyverrel, de méreg­gel is lehet irtani. A mérgezés időpontját Kolozs-vármegye alispánja kellő 'dőben hír­lapok utján fogja közölni az érdekeltekkel. A farkasok kötelező irtásán túl ez anyagi hasznot Is jelent, mert — amint a vármegye alispánja felhívása is hangsúlyozza — min­den elpusztított farkas után 50 pengő pénz­jutalomba részesíti a földművelésügyi n«l- niszter az érdekelteket. Milyen mélyre merül egy elsüllyesztett hajó ? Az újságokban naponként olvashatunk ke­reskedelmi gőzösök és hadihajók elsüllyesz­téséről. Gyakran találkozunk olyanokkal is, akik -természettudományi alapon foglalkoz­nak azzal a kérdéssel, vájjon milyen mélyre merülhet egy elsüllyesztett hajó? Kérdés, hogy a 6000- -8000 méter mélységű tengeren megtorpedózott hajó lesüllyed-e a tenger­fenékig? Gyakran hallottuk már a következő okos­kodást: minél mélyebb a tenger, a mélység­ben annál nagyobb a víztömeg nyomása. Mi­nél erősebb a nyomás, annál jobban össze­préselődik a viz, tehát ennek megfelelően súlya is növekedik. El kell tehát érnünk egy olyan határt, ahol a hajó fajsulya a víz faj­súlyúval egyenlő lesz, vagyis az elsüllyesz­tett hajótest lebegve marad a tenger bizo­nyos pontján. Eszerint mély víz esetén egyet­len hajó sem érheti el a tenger fenekét. Tisztán logikai szempontból helyes ez a következtetés, gyakorlatilag azonban az óceánok legmélyebb pontja sem elegendő mélység ahhoz, hogy ez a helyzet bekövet­kezzék. Tegyük fel ugyanis, hogy egy vasból épített hajót 10,500 méter mély tenger­részen ér torpedótalálat. A viz fajsulya 1, a vasé azonban 7. Az említett lebegő hely­zet csak akkor állhat elő, ha a víz fajsulya, tegyük fel, 10.000 méter mélységben 7 egy­ségnyire növekedne, vagyis elérné a vas fajsulyát. Már most az a kérdés, a nyomás növeke­désével milyen fokban emelkedik a víz faj­sulya? Egy 10 méteres vizoszlop súlya meg­felel 1 atmoszféra nyomásnak, amely 1 négyzetcentimétemyi területen 1 kg-mal egyenlő. Egy atmoszféra nyomás pedig csu­pán 1/20.000 résszel tudja összepréselni a vizet. 10.000 m. mélységben ez a nyomás 1000 atmoszféra, vagyis 1000 kg. A viz tér­fogata ilyenformán itt is csupán 0.05 száza­lékkal csökken, vagyis a víz fajsulya 10.000 méter mélységben 1-röl csupán 1,05-re nö­vekedett. Ez a 0.5 százalékos sulyszaporulat a vasból épített ha jó test 7 egységnyi fajsú­lyúval szemben elenyészően csekély. Ellen­kezőleg, a megtorpedózott hajótest a tenget mélyebb pontján növekvő sebességgel köze­ledik a tengerfenék felé, mert a víztömeg óriási nyomása erősen összepréseli és eredeti térfogatát elveszíti. Ha ez az eset nem álina fenn, akkor is 140X10.000, vagyis 1,4 millió méter Mély tengervízre lenne szükség, hogy a Víz elérje a vas fajsulyát és az elsüllyedt hajó a ten­ger mélyén lebegő helyzetben maradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents