Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-04 / 275. szám

MTsaETrOfsixa 4 1942. DECEMBER. 4 VJ«ísífcííerSí©aeeti Münchenből Keledly poI«j4rmesf ©r Háború a szíralosxférábaBi Angol részről Ismételten megpróbálták a világgal elhitetni, hogy az angol légihaderö már úgynevezett sztratosszféra-repülögépek- kel is rendelkezik, amelyekkel a legnagyobb magasságokból is lehet bombát vetni. Ezzel a sztratoszférarepülés .problémája, amelyről már a háború előtt is oly sokszor szó esett, ismét Időszerűvé vált. A világháború előtt a repülés a földhöz közelebb eső rétegekben, tehát az élet tér- » mészetes övezetében is olyan sok megoldandó feladattal állott még szemben, hogy a sztra­toszférarepülés, mint gyakorlati probléma, alig merülhetett fel. A repülőtechnika foko­zatos tökéletesedésével azonban lassanként a magassági repülés kérdése is foglalkoztatni kezdte a gyakorlati szakembereket, annyival is inkább, mert a továbbfejlesztés lehetősé- j gei mind fokozottabb mértékben utaltak a | sztratoszféra felé. A 10 ezer méternél nagyobb magasságok P valóban sok lebecsülhetetlen előnyt Ígérnek, tj Az eddigi sztratoszférakutatások alapján J mindenekelőtt jogosan fel lehet tételezni, J hogy az időjárás váltakozásával kapcsolatos . repülőtechnikai nehézségek az ezekben a 9 magasságokban uralkodó kiegyenlített lég­köri viszonyok folytán maguktól elesnek és az eljegesedés veszélye sem áll fenn. A leg­nagyobb súllyal azonban az esik a latba, hogy a levegő ellenállása ritkaságánál fogva a sztratoszférában lényegesen kisebb és igy ugyanakkora motorteljesítménnyel sokkal nagyobb gyorsaságot lehetne elérni. Végül tisztán katonai szempontból nézve a kérdést, a nagy magasságokba való emelkedés lehe- tövétételét az a tapasztalati tény is kívá­natossá teszi, hogy légicsata esetén a maga­sabban lévő fél előnyben van. A nagy magasság azonban ezekkel a nagy előnyökkel hasonló nagy nehézségeket állit szembe, amelyeknek legyőzése eddig, ameny- nyire a hadviselő felek természetes titoktar­tása ezt a megállapítást megengedi, teljes mértékben még nem sikerült. Ezeket a ne- I hézségeket két tényezőre lehet visszavezetni: I a levegő ritkaságára és a nagy hidegre. A J sztratoszféra ritka levegőjét mind a motor, mind a repülőgép személyzete számára ösz- sze kell sűríteni. Tízezer méteres magassá­gig az oxigénf ejlesz tő készülék és a villamos árammal fütött pilótaruha kielégítő megol­dásnak mutatkozott, mig a sportcélokból végzett rekordjavitó repüléseknél magas nyo­más alatt tartott különleges pilótaruhát és a szükséges berendezésekkel felszerelt acél­sisakot szoktak alkalmazni. Ez a megoldás azonban a pilóták mozgásszabadságát any- nyira korlátozza, hogy katonai szempontból nem jöhet számításba. A sztratoszférarepülés egyetlen megoldási lehetőségét tehát kizáró­lag csak a légmentesen elzárt és belülről magasabb nyomás alatt tartott kabin irányá­ban lehet keresni. Ez a probléma azonban a megoldásra váró részletkérdések egész so­rát veti fel. A repülés nem folyhat le pél­dául kizárólag a sztratoszférában és a kü­lönböző hőfokú légrétegeken át való fel- és leszállás alkalmával a kabin falán könnyen jégképzödés indulhat meg. A látást megaka­dályozó és a műszerekre rakodó jégrétegek eltávolítása ebben az esetben életbevágó fon­tosságú feladat. A melegítésnek erre a célra való felhasználása elé az a körülmény gördít akadályokat, hogy a légnyomáskülönbségek legyőzésére vastag üvegfalakra van szükség. Ehhez járul még, hogy a repülőgép irányítá­sára és a motor szabályozására szolgáló fo- gantyuk és emeltyűk lég- és jégmentes át­vezetéséről is gondoskodni kell. Végül arról a kérdésről sem szabad megfeledkezni, hogy mi történik a személyzettel, ha a kabin megsérül. A harci repüléspél erre a lehető­ségre mindig számítani kell. A sztratoszférarepülés problémáját azon­ban ezeken a részletkérdéseken tulmenőleg is csak akkor lehet megoldottnak tekinteni, ha a nagy magasságban való repülés egy­úttal nem jelenti majd a hasznos megterhe­lés csökkentésének szükségességét is. Az ed­digi magassági rekordrepülések alkalmával a hasznos megterhelést mindig aránytalanul szűkre kellett szabni. Az angol légihaderö azokban as esetekben, amikor nagy magas­ságokból próbálta meg a francia tengerpart bombázását, hasonlóképpen csak szokatlanul kis űrméretű bombákat használt. A sztratoszférarepülés problémájának megoldása tehát minden propagandisztikus híresztelés ellenére eddig nem sikerült a maga teljességében. Az idevonatkozó kutatá­sok azonban természetesen mindkét hadviselő M részéről minden erővel folynak. Mint Oehrts alezredes a Magyar-Német Sajtó- és Képszolgálat részére nemrég irt cikkében kijelentette, a német légihaderö számol az­zal, hogy a kérdés gyakorlati megoldásával az angol-amerikai törekvéseket megelőzheti és német részről a valódi sztratoszféra- repülőgépek harcbavetésére talán már nem is a nagyon távoli jövőben sor kerülhet. (MN) .10 ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AJLA PJ A A JÚ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, december 3. Megírtuk, hogy a Nemzetközi Városszövetség Münchenben tartja ülését, amelyre a magyarországi vá­rosok képviseletében Szendy Károly dr. szé­kesfővárosi polgármester és Keledy Tibor dr., Kolozsvár polgármestere kapott meghívást. Az ülés három napig tartott s ezalatt részletesen megtárgyalták a városokat érintő összes kérdéseket. Most érkezett haza Mün­chenből Keledy Tibor dr. polgármester, aki a tanácskozásokról a következőket mondotta munkatársunk előtt: — A Nemzetközi Városszövetség München­ben tartott ülésén 10 nemzet képviseltette magát. Magyarországot Budapest polgármes­tere és én képviseltem. Képviseltették magu­kat a nagy német városok: Berlin, Bécs, München, Stuttgart, Frankfurt, Düsseldorf, Breslau és Halle is, elküldötte képviselőit Kolozsvár, dpc. 3. Néhány éve történt. Fiatal, egyszerű ruhában öltözött leányok kopogtattak a falusi községházák ajtaján és szállást kértek. Néhány nap múlva az­után, rendszerint a körorvosok közreműkö­désével megnyílt egy helyiség is, amelynek cégére „a zöidkereszt“ volt. A , falubeli asszonyok eleinte idegenkedtek az új moz­galomtól, azt hitték ismét a nyakukr a i kül­denek valakit, különösen ilyen fiatal terem­téseket, akik mindenféle ürügyekkel zavar­ják őket munkájukban. Mert ezek a fiatal és lelkes zöldkersjztes nővérek nem igen voltak kaphatók arra, hogy tudomásul ve­gyék es eltűrjék azokat az állapotokat, amelyeket közegészségügyi szempontból egyes családoknál tapasztaltak. Az elna- nyagolt falusi gyermekeket, ha az anyjuk nem hozta be vizsgálatra és ápolásra, ma­guk emelték ki a fcölcsőoől, megfürdették, s ha beteg volt, megg> ógyitották. A nővérek figyelme nemcsak a gyermekekre terjedt ki, hanem az aggokra és az elhanyagolt betegekre is. Nem sok idő telt el s az eddig bizalmatlan falusi nép közönye egyszerre csak fölengedett, mert belátták azt, hogy amit ettől a szervezettől kapnak, az ja­vukra szolgál. Rövid néhány év alatt — ahová ez a mozgalom betette a lábát — úgyszólván csodát müveit. Hatalmas mér­tékben lecsökkentette az eddigi óriási gyer­mekhalandósági ' arányszámot, tanácsokkal segítette a gyakorlatlan falusi népet és ott, ahol elkerülhetetlen volt, anyagi segítséget is nyújtott az arra rászorultaknak. Ma már alig van az országban falu, amelyben ne működnének zöldkeresztes nővérek. A gondolat Joirann Béla dr. belügyi államtitkár elhatározásából született, ö volt a megteremtője és apostola a magyar nép egészségügyi védelmének. A szervezet, amelyet az egész országra kiterjedően ki­tervezett, kettős célú: szociális és egészség- ügyi. A két cél együttműködése nélkül el sem lehetne képzelni a magyar egészségvé­delmet. Szociális vonatkozásban 1941. óta az Országos Egészségvédelmi Szövetség keretei alatt' a zöldkeresztes jelvénnyel el­látott szervezet működik. Az egészségügyi feladatokat állami szervezet intézi az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet fennhatósága alatt. Ennek a hatalmas állami szervezetnek az utánpótlásáról a m. kir. állami Ápolónő és Védönöképző Intézet a védönöképzö iskolák felállítása utján gondoskodik. A tanfolyamok hallgatóitól érettségi bizonyít­ványt követelnek, vagy pedig a tanitónö- képző vagy az ezzel egyenértékű óvónői képesítést. A belügyi kormányzat öt iskolát állított fel Magyarországon. Egyet-egyet Budapesten, Kassán, Szegeden, Kolozsvá­ron és Debrecenben. A kolozsvári intézetben A napokban felkerestük a Kolozsváron működő védönöképző iskolát a Mussollni-ut 76. szám alatt. Az épület, amelyet a magyar egészségvédelem rendelkezésére bocsájtot- tak, valaha a román egyetemi hallgatónök otthona volt. A helyiségek azonban szűknek Helsinki, Szófia, Róma és Zágráb is s ott volt az értekezleten a japán városok küldött­sége is. Az ülésen megjelent Frick dr. biro­dalmi belügyminiszter is, aki megnyitó be­szédet mondott és meleg szavakkal üdvözölte a városok képviselőit. A háromnapos meg­beszélések során részletesen megtárgyaltuk a városokat érintő összes időszerű kérdése­ket. Budapest polgármestere az ülésen nagyfontosságu közegészségügyi javaslatot terjesztett elő, amelyet egyhangúlag elfo­gadtak. Kimondották még, hogy a Nemzet­közi Városszövetség legközelebbi kongresz- szusát Budapesten tartják meg, később meg­állapítandó időpontban. Az ülés végén a városok képviselői meg­tekintették München közegészségügyi és 1 közellátási intézményeit. bizonyultak, úgy, hogy a belügyminiszter támogatásával nagyarányú építkezések kezdődtek a telek hátsó részén, hogy az erdélyi zöldkeresztes mozgalom számára minden akadály nélkül képezhessék ki a védőnői tábort. A kolozsvári intézetnek Faragó Ferenc dr. egyetemi rendkívüli tanár, a .közegész­ségtani Intézet Igazgatója a jelenlegi veze­tője. A főnökasszonyi teendőket Török Jo­in zöldkeresztes nővér Intézi küldetésszerü, odaadó szeretettel. Azzal az eseménnyel kapcsolatban, hogy szombaton este nagyvonalú Mikulás-napot rendez az intézet, amelynek műsorán az akola növendékei bizonyságot tesznek szo­ciális. elhivatüi.„Jt,^aáiOl, felkerestük Török Jolán főnökasszonyt és tájékoztatót kér­tünk tőle az intézet működésével kapcso­latban. — A kolozsvári iskola két évvel ezelőtt alakult meg — mondotta. A tanfolyam há­rom éves, de tekintettel arra, _ hogy äürgös szükség van védőnő utánpótlásra, átmene­tileg két és fél esztendőre csökkentettük a tanfolyam idejét. A megindult építkezések miatt ez évben az első tanfolyamra nem vettünk fel hallgatókat, jelenleg a másod­3 harmadévesek tanítása folyik. Nyolcvan növendékünk van. Ezek közül 1943. már­ciusában, amikor az első diplomakiosztás megtörténeik, 41 védó'nő indul el teljesíteni feladatát. A végzett zöldkeresztes nővérek, ahogy a diplomát a kezükbe kapják, azon­nal a tanítónői státusba kerülnek és nyug­díjjogosultságuk is van. A felépülő uj inté­zetben 140 hallgató kiképzését tervezzük. Az ápolás minden ágában kiképzik a védőnőket — Az első év — mondotta a főnökasszony — előkészítő tanfolyam. A növendékek meg­tanulják az ápolás minden ágazatát, azután a reggeli órákban a* oktatók fe’ügyelete mellett a kórtermekben sajátítják el az egészségvédelem követelményeit. A tantár­gyakat neves orvosok és más közéletü szak­emberek adják elő. Az ápolási szakképesí­tés után következik a védőnői elméleti és gyakorlati kiképzés, ame'yet elméleti vizsga fejez be. A növendékek az anatómiától a kórtermi szolgálatig, megismerik a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet, a csecsemő- ápolás minden titkát. Mielőtt valaki kézbe­kapná a diplomáját, 16 héten át külső egész­ségvédelmi szolgálatot kell teljesítenie a falvakban. Általános gyakorlati k képzést kapnak, hogy amikor megkezdik önálló mű­ködésűket, minden vonatkozásban kész védő­nők legyenek. A külső területeken megta­nulják a körorvosok felügye’ete mellett az egészség megőrzési feladatokat és annak módszereit. A szociális misszió feladatköré­hez tartozik a házasságelöttl tanácsadás, a pályaválasztási tanácsadás, anya, csecsemő, iskolás, gyermekvédelem, az egyéni és cso­portos egészségügyi oktatás, valamint a házi ápolás tanítása. Megţudtuk a főnökasszonytól, hogy a ko­lozsvári zöldkeresztes védönöképző intézet megalapozója Lőrincz Ferenc dr. egyetemi tanár volt, aki időközben a fővárosba ke­rült és az Országos Közegészségügyi Intézet oecemhe” eleién uj gyorsírás! ■*% gépírás tanfolyamok Múlnak meg J^VQr QéZO államilag eng. gyorsíró és ^éplfóisholdjában Mátyás király-tér 27. szám, eme et. Akika magyar gyermekek jobb sorsáért és egészségéért dolgoznak Látogatás a kolozsvári zöldkeresziesnővér-képző iskolában BURGONYÁT TÉLIKÉ! Rendeljen szárítóit burgonyát 15 kg-os csomagolásban Á. O. K. árban 2.80 Pengő kilogramonként KOVÁCS ÖDÖN kereskedő Kázdivátárhely ______ igazgatója lett. Igen sokat köszörmét az in­tézet vitéz Dombvy Zoltán dr. közegészség­ügyi főfelügyelőnek, Kolozsvár közegészség- ügyi védelme megszervezőjének, nemkülön­ben Sólyom Sándor dr. tiszti főorvosnak- Nem régiben részletesen beszámoltunk Varga l 1*. főorvosnak a kolozsvári Anya- és Csecsemővédö intézet vezetőjének áldásos működéséről, s most ismét módunk­ban állott egy olyan intézményt bemutatni, amely az egyik legjelentősebb magyar nép­védelmi szervezet. A fiatal lányok, akik eb­ből az Iskolából kikerülnek a magyar fal­vak elhagyatott világába, valóban nagy és megbecsülhetetlen nemzetvédő küldetést tel­jesítenek. Névtelen hősök, akik fiatal életü­ket a szegény és elhanyagolt, sokszor pusz­tulásra Ítélt magyar gyermekek istápolására és felnevelésére fordítják. Az áldásos mozga­lom néhány év múlva fogja igazán éreztetni hatását, amikor a védőnők áldásos munkája eredményeként jobb és erősebb magyar nem­zedékek kerülnek majd be az életbe. Japán háború utáni oazdíasági tervei Tokió, dec. 3. A „Sangyokeizai“ cimü ja­pán újság egy interjú alakjában érdekes nyilatkozatot közöl Fujiwarától, a japán Ipartestület elnökétől. Fujiwara szerint a legközelebbi két-három évben a helyzet még meglehetősen kedvezőtlen lesz, tiz-husz év múlva azonban Japánnak már annyi hajója lesz, hogy Nagyázsia rajta kívül álló gazda­sági területek külkereskedelmétől teljesen függetleníteni tudja magát. Mig a kelet­ázsiai övezet kereskedelmi forgalma a há­ború előtt 8.8 milliárd yenre rúgott, a for­galom húsz év múlva eléri a 176, harminc! év múlva pedig a 264 milliárd yent is. (MN.ji A 1\MK faţţjainak féli beszerzése Kolozsvár, december 3. Az élelmiszerbe­szerzési nehézségek miatt a Nemzeti Munka­központ kolozsvári szervezetének vezetősége még az ősz folyamán elhatározta, hogy tag­jai részére intézményesen szerzi be a téli élelmicikkeket és tűzifát. A vezetőség ille­tékes helyen tárgyalásokat is folytatott az élelmicikkek és tűzifa szállítására. A tár­gyalások eredményeként sikerült nagymeny- nyiségü élelmiszert, elsősorban babot, bor­sót, lencsét és zöldséget lekötni. A megren­delt készleteket azonban a mai napig nem tudták megkapni a szállítási nehézségek miatt. Az NMK vezetősége a munkásság tüzifaellátására 150 vagon tűzifát kötött le. Ebből a mennyiségből azonban csupán 50 vagon érkezett meg és ennek szétosztása meg is történt. A további készletek szállítási nehézségek miatt nem érkeztek meg Kolozs­várra. A vezetőség reméli, hogy a Déda—» Szeretfalva közötti vasútvonal megnyitása után megindul a szabályszerű forgalom s a megrendelt élelmicikkek, valamint tűzifa- készletek megérkeznek. Még le sem ülte előbbi büntetését s ismét elitélték árdrágításért Kolozsvár, dec. 3. Csupor Albert Szé­chenyi-téri hentes egy árdrágítás! ügyben nemrégiben hozott Ítélet* következtében a kolozsvári fogház lakója. Még le sem ülte büntetését, máris újabb árdrágítás miatt kellett felelnie. E bűncselekményét termé­szetesen még fogházbajutása előtt követte el: 1942. április 30-án testvérének, Csupor Sándornak piactéri mészárosbódéjában 2.40 pengő megszabott ár helyett 3 pengőért mérte1 ki a bárányhátuljalius kilógrammját. A csütörtöki tárgyalásra fogházőr vezette elő Csupor Albertet. Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök, mint egyes uzsorabiró hozott Ítéletet ügyében. A vádat Albrecht Zoltán dr. ügyész képviselte, aki súlyosbító körülményként kérte tekintetbevenni a vád­lott majdnem rendszeressé váló árdrágítás! üzelmeit. Az uzsorabiró jogerősen egyhavi fogházbüntetésre Ítélte Csupor Albertet. Az uzsorabiróság csütörtökön tárgyalta Koös Zoltán váralmási malomtulajdonos kihágási perét is. A malomtulajdonos vá­molási jegyzőkönyvébe 55 kg. búzalisztet és 22 kg. búzát nem vezetett be. A biróság e mulasztásért vétkesnek mondotta ki és i00 pengő pénzbüntetésben marasztalta el jogerősen.

Next

/
Thumbnails
Contents