Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-04 / 275. szám

P é n i e 1c Í»á2. december 4 /Ká pv i ce l öhA.. iö ty v Iára ■ßüüAPsar 1 PAIM.XMENT EZTERU Ára 12 fillér I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-G. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM / DÜNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. ,Ónálló, minél erősebb és magyarabb Magyarországot kell az uj Európában kialakítanunk" Kállai/ Miklós nagy beszéde a megajánlási vitában — A miniszterelnök a magyar egységről, a magyarság hatalmas munkateljesítményéről, a földbirtokpolitikáról és az összeférhetetlenségi törvényről Budapest, dec. 3. A képviselöház csütör­tökön folytatta az 1913. évi állami költség­vetésről szóló törvényjavaslat folytató'.agos vitáját. Az ülésen, amelyet 10 óra 10 perc­kor nyitott meg Tasnádi Nagy András elnök, a kormány részéröl jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Keresztes Fischer Fe­renc belügyminiszter, Reményi Schneller La­jos pénzügyminiszter és Radocsay Lászió igazságügyminiszter. Kállay Miklós miniszterelnök másfélórás B beszédben válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra és leszögezte kormányának álláspontját az általános politikai kérdések­ben. Hangoztatta, hogy a Magyar Élet Párt­jának programjával és elődeinek célkitűzését folytatva indult el. — Nyugtalan, változó, ki nem alakult irányú időknek jellemzője — mondotta — uj és uj programok adása. Nem uj és uj program a lényeg, hanem megvizs­gálni a tervek sokaságát és megállapítani mi valósítható meg, mi a reális, mit nem le­bet és mit káros megcsinálni. A fegyelem és a rend az alapja bármilyen program meg­valósításának. A világtörténelem minden forradalma kudarcba füllt, pusztított, sem­mit sem valósított meg, legfeljebb az való­sult meg, amit átvett belőle az, aki a ren­det később helyreállította. Két kivétel van: a fascista és a nemzeti szocialista forrada­lom.-Ezek nem is voltak forradalmak, mert forradalmi, állapotok között a rendet állí­tották helyre, nem tértek le a reálitások út­járól. Ellenforradalmak voltak. Első felada­tuk a rend helyreállítása volt, aminek biz­tosítása után jött az eredményék és alkotá­sok csodálatos korszaka. Az ellenforradal­mat Magyarországon több mint húsz évvel ezelőtt megcsináltuk. Itt a hatalom meg­szerzésére többé nincs szükség, az megvan és a legjobb kezekben van a rend biztosítása is. A magyar nép lelkieiojén nyugvó rend fennáll az országban és bízom benne, hogy mindig meg is marad. Ha tehát az alapfel­tételek megvannak az országban, csak a teendők feltárása a fontos. Megállapítani és kimondani, mit lehet és mit szabad csinálni. Önálló, öncélú, minél erősebb és magya- rabb Magyarországot kell az uj Euró­pában kialakítanunk. De már most dogmákba foglalni, szabato­san elhatárolni céljainkat nem lehet, hanem lehet és kell mindent konzerválni, kifejlesz­teni és megteremteni, ami erősebbé, felké­szültebbé, európai szövetségeseink számára pedig fontosabbá tesz bennünket. Ez a had­seregünk, ősi alkotmányunk, szabadságjo­gaink és belső rendünk megtartása és bizto­sítása, aminek velejárója, sőt elkerülhetetlen kelléke összes belső erőnk feltárása, felhasz­nálása, erkölcsi erőnk mozgósítása, ami vég­eredményben kulturális és szociális haladást jelent. A magyar nép Közép-Európa vezető népe A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy mindig világosan meghatározta állás­pontját háborús szövetségesi kötelezettsé­geink és belső ügyeink alapvető kérdéseiben. A magyar erő, akarat és érték feltárá­ban egyesüljünk és ha ezt megtesszük, mindnyájan megtettük kötelességünket. A pártok közti együttműködés kérdésével foglalkozva, a miniszterelnök rámutatott arra, hogy az a párt, amely nem hajlandó Maróthy Károly ( Nyila.sk eresz vés Párt) volt a bat nap óta tartó vita utolsó szónoka. Hangoztatta, hogy a költségvetés, bár szo­ciális színezetűre van festve, .mégis a régi liberális kapitalista fináncpolitika szülemé­nye. A felhatalmazást nem adja meg. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a vita során elhangzott felszólalásokra. a nemzeti célok érdekében együttműködni, az már nem párt és kinő a. magyar nemzet testéből. A jövő fejlődés csakis a szociális kiegyenlítődésben található meg. A világ eb­ben az irányban fog haladni. A magyar né­pet, Közép-Európa vezető népét — ami ezer év óta mindig volt — továbbra is csak úgy tarthatjuk meg, ha tovább fejlődünk ezen a téren. A nemzeti fellendülésnek vannak materiális alapfeltételei. De naggyá egy nem­zetet csak fiainak kiválósága tehet. Ezért fel kell tárni, ki kell termelni az értékeket. A miniszterelnök a továbbiakban rámuta­tott az utóbbi húsz év alatt végzett szociális munkásságra s hangoztatta, hogy a tölünk keletre és délre fekvő és a Rajnától nyugatra fekvő országok munkáját, Angliát is bele­értve, messze túlszárnyaltuk. Talán nincs még egy nép és nemzet, amely olyan tetterőkifejtést mutatott volna, mint amit mi tettünk a legnehe­zebb helyzetben az elmúlt években. Ezzel szemben statisztikai adatokkal iga­zolta, hogy Erdélyben és különösen a Dél­vidéken mennyire elmaradott állapotokat ta­láltunk az anyaországiakhoz képest. Szociá­lis intézkedéseink és intézményeink felsoro­lása után a miniszterelnök a magyar föld és a föld népének problémáival foglalkozott. Magyarországot általában a nagybirtok ha­zájának tartják — mondotta. Hangsúlyozta, hogy ez teljes tévedés, mert ha csak a szántóföldét tekintve a nagy- és középbirtok és kisbirtokok arányát nézzük, nálunk ma is nagyobb a kisbirtokosok kezében lévő föld, mint akár Németországban, vagy Olaszor­szágban. Az egészséges földbirtokpolitikai megosztás megfelelő ütemű folyamat kell, hogy legyen. Agrárnépességünk helyzetén való segités legfontosabb módja a házhely­akció. E téren nyugodt önérzettel számolhat be a mult évi eredményekről és ezt az ak­ciót a jövőben még jobban kifejleszteni kor­mányzata legelső kötelességének tekinti. A szociális jólét megteremtése terén követi a házhelyakciót a mezőgazdasági munkabérek szabályozása és ezzel együtt olyan mezőgaz­dasági árpolitika létesítése, amely megfelelő megélhetést biztosit, továbbá a mezőgazda­sági munkásság biztosításának olyan megal­kotása, amilyen az iparban is van. Mfhdezek mellett szükséges a nagybirtok és kisbirtok termelési Intenzitásának fokozása nemcsak termelési szempontból, de népfeleslegeink el­helyezése szempontjából is. Agrár feudaliz­musról beszélni furcsa a nagytőke uralmának Idején. Hol van a magyar nagybirtok uralma és vezető szerepe ahhoz képest, amilyen uralma bizonyos és velünk ellenséges orszá­gokban a nagytőkének volt és van. Akiknek fáj a különb magyar életforma A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a kisgazdáknak mindig jelentős képvi­seletük volt a parlamentben is és csak olyan országokban terjesztenek el felfogáso­kat. a magyar nagybirtokosok uralmáról, akiknek fáj,’ hogy mi különbek vagyunk má­soknál, különb életformák között élünk, mint mások. Nálunk a kisbirtokosztály fejlő­dőben van és gyarapszik és ahol bírálnak bennünket, éppen ott sorvasztják el a kis- parasztságot, mert mindent elnyom a szabad verseny meg nem alkuvó kíméletlensége. A miniszterelnök ezután hosszabban foglalko­zott a törvényhozási összeférhetetlenség kér­désével. Rámutatott arra, hogy a parlamenti bizottságok előtt fekszik a kérdéskomplexum. Itt főképpen erkölcsi kérdésről, a közéleti etika kérdéséről van szó és a- maga részéröl a legmesszebbmenő szigorúsággal kí­vánja érvényesíteni saját pártjában a meg­felelő felfogást, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenségi törvény tető alá kerül­het-e, vagy sem. Végül felhívást intézett a képviselőkhöz és a nemzethez, hogy kapcsoljunk ki mindent, ami erőinket gyengíti, ami a bizalmat és a hitet aláássa. Háborúban vagyunk és a legszörnyübb vád, amit reánk olvashat a történelem, ha olyant teszünk, ami nem azt az ügypt szolgálja, amiért fiaink az orosz síkságokon küzdenek és ez csak egy lehet, mindnyájunk közös egyetlen hazája, Magyarország. A miniszterelnök beszédét gyakran szakí­totta meg a tetszésnyilvánítás és a végén kormányának tagjai és a képviselők hozzá­siettek, hogy üdvözöljék. Ezután folytatták a megajánlás! vitát. További felszólalások Vitéz Leel-össy Árpád (MÉF) a tisztvi­selőhiányról beszélt és sajnálattal állapította meg, hogy a közigazgatási tanfolyamok el­néptelenedtek. Ezen a kérdésen feltétlenül se­Budapest, dec. 3. A képviselöház szerdán este a napirend letárgyalása után áttért az interpellációkra. A szóbeli interpellációk előterjesztése előtt a miniszterelnök három Írásbeli válaszát olvasták fel. Legelőször gróf Serényi Miklósnak a zsidóknak mun­katáborokban és gettókban való elhelyezése tárgyában mondott interpellációjára adott Írásbeli választ olvasták fel, amely szerint a zsidóknak munkatáborokban és gettók­ban való elhelyezése az ezidöszerint ér­vényben lévő jogszabályok alapján az inter­pelláló indítványa szerint nem valósítható meg. A magyar országgyűlés az elmúlt há­rom évben négy olyan törvényt hozott, amely a magyarországi zsidóság életviszo­nyait általános intézkedésekkel szabályoz­za. A zsidókkal szemben ezekben a törvé­nyekben foglalt rendelkezéseken túlmenő intézkedések csak a magyar törvényhozás elhatározása alapján volnának megvalósít­hatók. Ilyen törvényhozási intézkedés kez­deményezésére a mai időket nem tartja al­kalmasnak. A Ház a miniszterelnök írás­beli válaszát tudomásul vette. Ezután a mi- niszterelnölmek Palló Imre orszáfigyülési glteni kell. Hangoztatta, hogy minden áron meg kell könnyíteni a tehetséges szegény- sorsú gyermekek taníttatását. A törvényja­vaslatot elfogadta. Jncze Antal (Imrédy-párti) kijelentette, kötelességének tartja leszögezni, hogy a mi­niszterelnök beszédének tónusa méltó volt és megfelelt a hagyományoknak. A miniszter- elnök rendkívül találóan vázolta beszédében a politikai programok megszületését. Aján­lotta, hogy tegyék le mindannyian programú­kat a Ház asztalára és ezekben a progra­mokban határozottan szögezzék le, hogyan látják a jövőt. Kifogásolta, hogy a minisz­terelnök nem beszélt az ország érdekére néz­ve döntő zsidókérdésről. Tudni akarják azt is, hogy a kormánynak mi az álláspontja a szociáldemokrata párttal és az uj Európával kapcsolatban. Incze Antal a felhatalmazási javaslatot nem fogadta el. A'ukomich Gergely (délvidéki) kérte.a.ke­reskedelmi, közlekedési és iparügyi minisz­tert, hogy továbbra is fordítson gondot a délvidéki úthálózat kiépítésére és megjaví­tására. A kormány iránti teljes bizalommal a javaslatot elfogadja. Rapesányi László (Imréfjista) sürgette a törvényhozói összeférhetetlenségi törvény megalkotását és a földkérdés rendezését. Ja­vasolta, hogy az árdrágítást, fajgyalázást, rémhírterjesztést, zsidóbujtatást minősítsék a nemzet közössége elleni bűntettnek s eze­ket a bűntetteket igen szigorúan, súlyosabb esetben vagyonelkobzással büntessék. A tör­vényjavaslatot nem fogadja el. Bognár (Bogner) József (délvidéki) han­goztatta, hogy a Délvidék visszafoglalása csak akkor fejeződik be, ha a közösségi ön­tudatot és a közösségi érzést az ifjúság ne­velésén át a lelkekbe belevisszük. A javasla­tot elfogadja. Botár István (MMP) a zsidókérdéssel fog­lalkozott. Élesen támadta a magyarországi szociáldemokratákat, majd a faellátás körüli zavarokat tette szóvá. A meghatalmazási javaslatot nem fogadja el. A vita utolsó szónoka vitéz Zerinváry Szi­lárd (MÉP) volt. Azt fejtegette, a végső Cél a. nemzetet uj, jobb és szociálisabb Európába vezetni és ott biztosítani a magyarság örök létét. A meghatalmazási javaslatot elfo­gadja. Törzs Tibor elnök ezután a vitát, bezárta, majd a Ház. a meghatalmazási javaslatot, általánosságban és később részleteiben elfo­gadta,. Az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését a jövő hét csütörtökjén délelőtt 30 órakor tartja napirendjén az egyszeri hadkötelezett­ségi adóról és a hadmentességi váltságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával. A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta és ezzel az ülés 17 óra után 5 perccel végétért. képviselőnek a zsidók háztartási alkalma­zottai tárgyában elmondott interpelláció­jára adott Írásbeli válaszát olvasták fel. — Mielőtt az interpelláló képviselő ur — mondja a válasz — a Ház nyilvánossága elé hozta volna azt a javaslatot, hogy til- tassék meg nem zsidó nők alkalmazása zsidók háztartásában, a kormány már hó­napokkal ezelőtt behatóan foglalkozott a felvetett kérdéssel, figyelembevéve azonban az érintett munkavállalók munkaviszo­nyait és szociális helyzetét, egyelőre nem tartja időszerűnek ennek a kérdésnek jog­szabály utján való rendezését. A Ház a mi­niszterelnök válaszát tudomásul vette. A minisztereinök harmadik Írásbeli vála­szát Baky László képviselőnek a hadbavo- nultak családjainak és a hadikárosultaknak ellátásáról szóló interpellációjára vonatko­zólag olvasták fel. A válasz elmondja, hogy a minisztériumnak a hadi és honvédelmi gondozottak pénzellátása és más hadigon­dozási kérdések szabályozása, valamint a hadisegély tárgyában kiadott rendeletéi részletesen és kielégítően szabályozzák mindazokat a kérdéseket, amelyeket az \ miniszterelnök beszéde Kállay miniszterelnök válasza két zsidé-vonatkozásu interpellációra Szerb Antal irodalomtörténetének elégetését követelte egy képviselő «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents