Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-24 / 291. szám

*0«.. 16 JRCßZM’TfOpJBXGi Székelí/ek a »kiisső főd" ön Tizenhat esztendő óta fejt ki fáradhatatlan munkát a kolozs­vári Székely Társaság — nemcsak támogatja, hanem egész életükön át figyelemmel kiséri az intézmény a szülőföldjükről elszakadt székely tanoncokat Kolozsvár, december 23. Aranyvasárnap délutánján lobbant fel a karácsonyi láng az Állami Tanoncotthon nagytermének dobo­góján felállított sudár fenyőfán. Színes dí­szek között megbújó piros-fehér-zöld fé­nyek tilzében világított az előtér, ünnepi feketébe öltözött, vállas férfi beszélt on­nan: — Dicsekvés és röstelkedés nélkül mond­hatom el én, aki most, mint az Ipartestü­let elnöke szólok hozzátok, negyven eszten­dővel ezelőtt kicsiny, harisnya» székely gyermekként indultam el hazulról ... Másfélszáz kamaszodó fiú — nagyobb ié- azük az otthon magáraöltött szürke „haris­nyában“, „ujjasban“ — tágranyilt szemmel hallgatta Demeter Ferenc szavait. Talán sokan mintaképül választották ebben a pil­lanatban, miként ö — ahogyan említette — annakidején mesterével tette. Akkor, ami­kor még nem voltak támogató társasegye­sületek és konyeret-fedelet nyújtó tanonc- otthonok, hogy ott hasonló példaadást me­nthessenek ... 15a a székelyföldi gyermekrajok mégis jöttek, jöttek, mint manapság, mert a szü­lök általában szegények, a föld minősége igen-igen gyenge, a népesség szapora voit és — az egyik alcsiki plébános szavaival élve — a „fantasztikus zsúfoltságnak termé­szetes lecsapoló» kellett“. •Jöttek mesterségekre és eljutottak a kol­légiumokba is. így indultak az életnek a későbbi „Szé­kely Társaság“ tagjai és annak mai el­nöke, id, Deák Ferenc is. „Nem fajult el még a székely vér...“ A politikának már a berlini kongresszus szabott irányt, de G.vergyóujf altiban még „Ur Máthé“-nak csúfolták a városi ruhát viselő Máthé szabót. Gyergyóban akkortájt „Küsső fffd“-nek {külföldnek) számított a nagy magyar hon Bucsinon túleső* része, de a kis Deák Feri hét testvér közül mégis nekivágott a nagy­világnak. Vásárhelyen már „Deák ur" lett belőle, miután Bibéden felszabadult az ablak- és szekrénykészités tudományában. A székely fővárosban mégis csak olyan mesterhez mert beszegődni, aki firmájára festette eze­ket az untig ismert mesterdarabokat. Kezdeti nehézségeken átsegítő, jószán- déku pártfogók már akkor is akadtak s a jóakaratnak láncsorozata így vezetett Ko- lozsvá rig ... Ezt. az utat, ezeket az éveket nem felej­tette el az esti rajziskolában és szakmai irányú oktatóórákon mesterré fejlődött Deák ur . .. ®s, ha firmákat bámuló, haris- nyás székely ivadék került elébe, a fészké­ből kirepült fiókát szárnyai alá vette, mes- tertől-mesterig eljárt érdekében, hogy vala­cset... Kéthetenként összejöveteleken be­szélték meg teendőiket és 1326 karácsonyán már gyertyafény gyűlt a székely tanoncok karácsonyi fenyőjén. Az. akkor elindított szeretetesomagoeskák azóta minden évben felkeresik a foiyton-folyvást özönlő uj nem­zedék táborát... Vállalt feladatuk mégsem merült ki őz­zel... Valóságos gyámul szegődtek a szé­kely vidékek szükségtől beüzött fiai mellé. Elszegődtctték őket és sorsukat figyelem­mel kísérték életük további szakaszain. Az alig néhány évet elnökösködő Zágoni István lapszerkesztőt Bernáth Ágoston dr. ügyvéd váltotta fel. akinek több mint tíz esztendőt kitevő elnökségét Id. Deák Fe­renc. a jelenlegi elnök szakította meg 1932- töl 1934-ig, utóbb pedig teljesen átvette tisztségét. A tagok számának növekedését még a válságos idők sem mérsékelték. 1935-ben aztán a „Székely Alkalmazottak“ függet­len „Társaságiéban tömörültek. Félezer kolozsvári iparost nevelt a nagyszerű intézmény A magyar ipart őrizték, óvták, hogy megfelelő utánpótlást kapjon. Volt honnan, hiszen a Székelyföld sosem ismerte az „egyke“-rendszert. tiyergyócsomafalván 4(500 lakosra jelenleg is 1800 iskolásgyer­mek jut és legalább 1000 iskoiakötcles- koron aluli. Ilyen törzsből nevelték Kolozsvárnak azt az ötszáz önálló iparosát, akikre ma annyi büszkeséggel tekint a Társaság. Az ut nem volt, könnyű idáig. Előadáso­kat, összejöveteleket rendeztek az ifjúság munkakedvének serkentéséle. A román uralom éveiben alig tiz-tizenkét fiúnak sikerült csak helyet szólítani a ha­talmas Állami Tanoncotthonban s ezért szükségét látták a felekezeti tanoncott.ho- nok felállításának. Egyéb berendezés hijján elsőnek Deák elnök készített huszonnégy ágyat, s azokat, megosztották a katolikus és református növendékek otthonai között. Ezek az. otthonok azóta ötven-ötyen sze­mély befogadására bővültek ki. Az Állami Tanoncotthon egymaga, mintegy száz szé­kely fiút lát el. Lelkipásztorok, tanítók szemelik ki a kenyér után néző székely ifjak sorából a támogatásra szorulókat s közvetlenül felhívják rájuk, a Székely Tár­saság figyelmét. A jövő útja A megkezdett munkát azonban folytatni kell. Eddig csak a „felesleg“ elhelyezésére törekedtek. A Székelyföldet azonban köze­lebb kell vinni saját népéhez. Arra kellene törekedni, hogy az onnan elkerülő ifjak ön­állósodásuk után szülőfalvaik iparosításá­nak tényezőivé váljanak s ez.ért különös gondot kell fordítani továbbképzésükre. A Székelyföld kisebb-nágyobb városai közül — a székelyudvarhelyi agyagipali szakiskola bennlakásától eltekintve —. se­hol sincs erre lehetőséget nyújtó intézmény. Az ország fővárosa is szűkölködik ezen a téren. 18.(580 tanom- közül, mindössze 200(1 számára akad otthon Budapesten, holott több, mint ötezren kerültek fel vidékről. Ez okozta, hogy az Ipartestületek Országos Központjának kezdeményezésére tavaly Kr- délyszerle össze to borzott, többszáz főnyi je­lentkező legtöbbje kénytelen volt szülő­földjére visszatérni, az ellátás gondjait vál­laló mesterek és főképpen az otthonok hij­ján. Ezért - óhajtja a Székely Társaság, leg­alább helyi viszonylatban, — egyelőre tár­sadalmi utón •— megoldani a tanonceltátás ügyét. Súlyos anyagi gondoktól mentesítik ezzel a Székelyföld népét. Az Iparosegylet, az Ipartestület, a Baross Szövetség és több kisebb pénzintézet hozzájárulása növeli az ünnepi alkalmakkor Kiosztásra kerülő ja­vak anyagi alapját. Â Társaság azonban — a ' természetbeni juttatások mellett — védencei erkölcsi irá­nyítását. is végzi. Mindezek, lebonyolítására külön irodája van, amit. -Fancsó Béla dr. egyetemi tanársegéd, mint főtitkár vezet. Végleges megoldást —- a. társaság érdek­körébe eső székelyföldi tanonrkérdésben :— mégiscsak a székelység életsorsának egye­temes felkarolása hozhat. A kezdeti lépés megtörtént ezirányban: megnyitották a „Székelyországot“ Erdély többi részével közlekedésiig is egybekapcsoló közvetlen vasútvonalat. Fiz a sínpár irányitó eszköze annak a munkának, amit az utóbbi évtizedekben annyira mostohán kezelt, székelyek érdeké- ben visszatérésük óta végez a magyar ál­lamhatalom. HAFFAY ISTVÁN CORVIN karácsonyi ünnepi nagy hímje: (l.ombavdia Hőse) melyiküknél helyet találjon számára. Addig 6 maga látta el őket, néha harmat-négyet is közülük. A testvéri érzés tehát minden hivatalos formától menten, közösséget teremtett. Deák uram példájára* minden nadrágos- székely felfigyeli, A Kolozsvárra szakad­tak ezután számontartotlák, ha a szépvizi csősz, fia műhelyt rendezett be, a zágoni ta­nító gyermeke ledokforált, vagy az etédi kisgazda csemetéje felszabadult valamelyik iparosmesternél. Megalakul a Székely Társaság A lélekdiktálta számontartásból azonban csak tizenhat évvel ezelőtt vált kötelesség, öröm virrasztóit a legelső lépésen. 45-in át h Ágoston dr. ügyvéd legénybucsuja alkalmá­ból ötezer lejt adományozott a közóhaj megvalósítására és ezzel 1926-ban megve­tette a Társaság alapját. . A régi „Zajzon-kerti“ alakulógyülés rö­videsen alapszabályokba foglalta a Társa­ság célkitűzéseit. Az igy jogi személyi­séggé váló Társaság, társadalmi különbség nélkül, minden rendű és rangú székelyt fel­ölelt Kolozsváron. Teológiai tanár és üzleti alkalmazott, lapszerkesztő, a székely föld­ből sarjadt ii ói tehetségek és a mesterem­berek hosszú sora adta egymásnak a kilin­Bárbilyen szabad forgalom tárgyát ké­pező ÉLELMISZERT, MEZÖGAZDA- SAGI és IPARI TERMÉKEKET, ha legjobban értékesíteni akar, küldje be ajánlatát: Dr. KUBIK ARISZTID irodájába, BUDAPEST, IX., Lonyay-utca 24. sz. Képviseleteket átvesz. Sikert biztosítja.- ......... ■* I Az olasz középkor történelmi leve­gőjű, reprezentativ filmalkotása. Előállítási költsége felülmúlta a Vaskorona című filmét! Előadások kezdete: 3, 5, 7 órakor. Péntek, szombat, vasárnap d. e. 11 órakor d** gkl is bemutatia a ^ w ■ l ecembee 28-án faltja alakuló diszqyülését Kolozs-vármeqi/e és Kolozsvár Vitézi Széke Kolozsvár, dec. 23. Az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés után újra magyarrá lett Ko- iozs vármegye területén honvédeink dicső­séges bevonulása után csakhamar megje’ent az ország első nemzetnevclö és nemzetvé­delmi szerve: a Vitézi Szék. Erdély vissza­csatolt részeinek Vitézi Kirendeltsége már 1940 októberében megkezdte áldásos műkö­dését vitéz Benkő Béla ezredes, a Kirendelt­ség lelkes vezetője fáradtságot nem ismerő munkálkodásával. Nemzetünk történelmében nem uj keletű a Vitézi Rend fogalma. Megtaláljuk már Szent István korában az úgynevezett „ado- mánybirtek“ létesítésében, amikor a nagy király a harcban kivált derék vitézeit bir­tokkal ajándékozta meg, hogy ezzel meg­erősítse őket, mind a külső, mind a belső ellenségekkel szemben. Az igy megajándé­kozott vitézek az adományért katonai szol­gálattal adóztak a királynak és a hazának. II. Endre király idejében is találkozunk „telkes vitézekkel“, akiknek jogi helyzetét és viszonyait az „arany bulla“ szabályozta. Róbert Károly a „Szentgyörgy Lovag Ren­det“ a'apitotta, amely szintén Vitézi Rend volt. Voltak azután is ilyen természetű szer­vek, amelyek mind a vitézek tetteinek ju­talmazását szolgálták és ezzel a nemzet erösitésót mozdították elő. Nyugodtan meg­állapíthatjuk azonban, hogy egy sem volt olyan egységes, szociális és nemzetnevelő, mint az országgyarapitó Kormányzó Urunk öföméltósága által alapított Vitézi Rend. . Kormányzó Urunk, a Vitézek Főkapitá­nya 1921-ben Budapesten, az első vitézi ava­2942. KAHACSOM> Mállás Kínái! m P10ZGOKEPSZWHA7 ^ Karácsony ünnepi filmjaS A „Hunnia“ legújabb nagy zenés vigjátéka! Pista ícftiníefes nr! A film minden kockája csupa ötlet, vidámság, humor! Rendezte: Oaróczy József, Főszerepben: Toínay Klári Jávor Pál, Vaszary Piri, Mély Ger$, Turay Ida, Ha mal Tibor Karácsony mindhárom napján 1 4 e öadás és pedig délelőtt 11 órakor, délután 3, 5, 7, órakor. Jegye ővétel m'ndennap 11—L' és délután 3 órától! g fáson ezekkel a. szavakkal indította felad ír­tuk teljesítésére a vitézeket: .— Én pedig örökké égő oltárt emelek, amikor a háború legjobbjait hozzákötöm » huzal röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a bősök nemzet­ségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is. Azóta sok idő telt el és Erdély rabságban sínylődő magyarsága, csak hírből és hallo­másból ismerte a. Vitézi Rendet. Vágyakoz­va. várták és remélték a világháború volt vitézei, hogy egyszer ők is tagjai tehessenek a Vitézi Rendnek. Sokjuk vágya és reménye beteljesedett már azóta, a felszabadulás meg teremtette a lehetőséget erre és egymás után teszik le a vitézi esküt az arra érdemesek. Erdély visszacsatolt vészeinek Vitézt Ki­rendeltségéből ez év folyamán újabb Vitézi szervek létesültek. Törzskapitányságok, vár­megyei Vitézi Székek. Kolozs vármegye és Kolozsvár thj. sz. kir. város Vitézi Széke is egy éve folytatja már hatalmas nemzetne- velö és nemzetvédelmi tevékenységét, eddig csak az Országos Vitézi Szék által megbí- ' zottakkal, míg most, a december 28-án tar­tandó alakuló diszgyülésen megtörténik a vármegyei Vitézi Szék végleges megalaku­lása. Ekkor kapcsolódnak be a munkába az egyes közigazgatási hatóságok vezetői is, akik hivatalból tagjai a Vitézi Széknek. Az egyes bankok, vállalatok stb. igazgató­ságai, mint ismeretes, a Kolozsváron létesí­tendőt endö Vitézi Székház céljaira felaján­lási okirattal különböző összegeket ajánlot­tak fel a Föméltóságu Kormányzó Urnák, mint a Vitézek Főkapitányának. A felter­jesztett felajánlásokat a Föméltóságu Ur el­fogadta és az arról szóló ókiratoKat a fel­ajánlóknak a diszgyülésen adják át. A disz­gyülésen nemcsak az összes vitézek, hanem, a nemzet.es asszonyok is megjelennek. A diszgyülés nyilvános s azon vendégeket is szívesen látnak. Az ülés a vármegyeháza dísztermében pontosan dél clot*, 11 ólakor kezdődik. AMERIKÁNAK MAR NINCSEN SZÜK­SÉGE HÁZIASSZONYOKRA. New.York­ból jelentik: Egy washingtoni varieté „Az Egyesült Államok háborús naplója“ cím­mel állandó müsorszámot iktatott pro­gramúidba, amely természetesen az Uj Világ első hölgyének is méltó helyet szen­tel, A műsortervező azonban szerencsét­lenségére nem bizonyult jó politikusnak, mert Kooseveltné asszonyt következetesen mint jó háziasszonyt állította be. A „de­fetista“ beállítás ellen Kooseveltné tilta­kozott és kijelentette, hogy AmerikánaU a mai világban nem háziasszonyokra, ha­nem inkább politikai élharcosnőkre van inkább szüksége. A varieté a kioktatáson okulva Rooseveltnét azóta valószínűleg már harcos amazonként szerepelteti. A szerkesztésért és Kü- fásért telel: ■J E N E ¥ LÁSZLÓ. Szerkesztőség, trtauotnvattu es nyomdai Brassai-utcn 7. sz. Teteíon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla szama: 72148. Postafiók: 7L sz. Kéziratokat nem adnak vissza. A Minerva Irodalmi é» Nyomdai Müintéset Bt, nyomása, F. Maior JfaseL.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents