Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-24 / 291. szám

1942. K4t*/iC* Q*Y Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánnak a keresztény cégek 1 Akarja, hogy élele gondtalan legyenl SORSJEGYET Pr, vitái Bíró Imre ^elárusítónál vegyen. Mátyás király*tér 4—5. szám. ffagoar királyt osztélysorsjegy Szentge ricel JakabJenS könyvesboltja Kolozsvár, Mátyás kir.-tér 7. sz. Fagyvar. különlegességek Hegyvári puskamüvesnél Noithy-u. 66. U1 puskák és javi- tások legolcsóbban. Karácsonyra magú or ékszerek öifOs munkák nagy választékban: Fuhrmann Káról v ötvös mester, rorkas^u. ö i. cm. 9. Nemzeti Öndllósitási Alapból. Deák és Deák Rddíó és villamossági szaküzlet Kolozsvár, Mátyás kir.-tér 15. Telefon: 21-38. RátTCK, Csillárok, Resók» Asztali lámpák és villa­mossági cikkek nagy választékban Bauch Ernőné szül. Bocskai Jolán Wesselényin. 2. Telefonsz: 11-16 Kézimunka, harisnya, fe­hérnemű, csipke, szalag és gomb nagy választék­ban! Lakása kellemes ós otthonos lesz, ha bútorait András Endre műbútorasztalos készít5, Baromvásár-tér 7. S2. Szabó és paplan VATTA minden minőségben kopfníó MDBÁSIMRENÉ textiláru üzletében Kolozsvár, Radáh-utca 4. szám. Ilidéin e posdn. HIRDESSEN a KELETI ÚJSÁG-ban! Finta és Soós csemege, élelmiszer és italáru különlnges- sécek üzlete Wesselényi M.- utca 21. sxám. Karácsonyfad!«*ek, levélpapírok, ifjúsági könyvek öagy választékban Pere Erzsébet MSnţju ás papi ritereskídésébsn Kolozsvár, Mátyás krály.tér 10. KBWALSZttY KW Y fényképészeti műterme Mátyás kir. tár 13 Legszebb karácsonyi ajándék, r 161K tt 1, pénztárca, bőr­díszmű Molnárnál Unió-u. 26. Magyar üzlet L Car ívle Ma 1870 novemberében t Franciaországnak a leckét meg kell tanulnia Az angol történetíró hetven évvel ezelőtt előte látta Fiansiaország bukását s utalt Németország európai küldetésére ..Az angolok, — mondja egy hindu szólás­mód — ha érdekeik nincsenek veszélyben, uiég elfogulatlanok is tudnak lenni“. Erfóé a mind kevésbbé tapasztalható igaz­ságról tesz tanúbizonyságot Thomas Carlyle- nak, a hires angol írónak 1870. november ll-én a „Times"-hOZ intézett levele a német* francia viszonyról. Ennek a levélnek a mos­tani franciaországi események adnak idősze­rűséget, mert Írója szinte a vates csalhatat- lanságával jósolja meg Franciaország sorsát. T. Carlyle az emlékezetes szedáni ütközet után. amikor az angol közvélemény Német­ország ellen fordult, egy levelet irt a „Ti­mes“ szerkesztőjéhez s abban ellenefordul az érdekből hajlott angol féltékenykedő felfo­gásnak s kimutatja, hogy Franciuorszógnak fel kell hagynia eddigi „arcátlan, kapzsi, tel­hetetlen kicngcszthetetlen politikájával“ és itt az ideje, hogy a „nyugtalan természeti!, civa­kodó, nagyravágyó Franciaország“ helyeit n nemes Németország legyen „Európa király­nője“. A levél szerint a francia „Gloire1* csak az egész ország mély megbánásával men!belő meg s azzal az erős elhatározással, hogy „többet sohasem teszi, amit eddig tett", ha­nem mindig .-.annak ellenkezőjét“. Milyen mély meglátás abban az időbeni Fia Franciaország e szerint cselekszik s hiú „gloire“ ját nem a német nép szenvedésének füzében akarja csillogtatni, ma nem áll any- j uyira a lét és nem óét mélységes szakadéka j szélé»' Carlyle, aki egyike volt azon kevés í angoloknak, akik a német szellem mélységét, a német akaraterő nagyságát bámulni tudták s nem hagyta magát a kizsákmányoló angol birodalom „durty“ érdekeitől vezetni, mind­járt a szedáni ütközet után szinte ijesztő vn- lúságérzetlel mond ítéletet Franeluorsrágról. „Franciaország megkapta az első komoly Feekét s csak hasznos lesz számára, ha a lec­két beesiilette! meg fogja tudni tanulni. Ha pedig nem tudja, egy másikot fog kapni és ismét egy újabbal, de a leekét meg kell fa­ess™ BUNDÁT Stíl stb. ^ * PILAT ssücsttfl UUDAlbSI, IX, FERhNC-KÓRUJ 32. SZÁM. II. EM. Nyersbőrt veszek az árát megírni. nnlnia.“ Franciaország most ezt a leckét tanulja pokoli kínok és szenvedések között, mert büszke volt ahhoz, hogy a maga idejében megtanulja. Ezért, talán az egész történelme folyamán sohasem volt olyan nagy lelki vál­ságban, anyagi ziillöitségben, mint ma. Az érzelmek kinos diszharmóniája csapong ma minden francia lélekben s az elvesztett „Glo­ire“ üres kisértése sokakat árulóvá tesz s adott szavuk hitszegőjévé. Ml, akik az ő ,,tul- érzékeny“ politikájáért átéltük a nemzeti meg­aláztatás minden kinos fájdalmát és keserű­ségét, nem tudunk örvendeni mások balsze­rencséjén és szánakozunk Franciaország sor­sán is- I)e e sors okát és saját érzéseinket is, azt hiszem, kifejezi Carlyle alábbi levele. Mintha nem is ezelőtt 72 évvel Írták volna! Hartem a mai Időben. Bár más körülmények között és más nevekkel, annyira htt megvilá­gítója az örök német-francia viszonynak­Kedves Szerkesztő Ur! Ez az olcsó szánakozás és újságírói Inmen* tálás a porig sújtott Franciaország fölött az emberi természetnek valószínűleg szeretetre­méltó vonása; de számomra üres, veszedel­mes és félrevezetett érzésnek látszik, mihelyt onnan ered,. hogy Franciaországnak át kell engedni Elzász Lotháringiát a német győzök számára, mert arról tanúskodik, hogy az an­goloknak halvány fogalmuk sincs Francia és Németország kölcsönös történelméről s nem Ismerik Franciaország viselkedését századok­ra visszamenően Németországgal szemben. A németek kérdése ebben a háborpbnn nen\ a „nagylelkű ség“ vagy az „elbukott ellenség iránti hősies szánalom és megbocsátás“ kér­dése, hanem szilárd elővigyázása és gyakor- Sáti meggondolása annak, hogy a legnagyobb valószínűség szerint, mit fog tenni az elbu­kott ellenség, ha még egyszer ismét lábra áll- Németország emlékezetébe szomorúan tanul­ságos módon négyszáz év lesújtó tapasztalata van bevésve, amelyből az angol emlékezet­ben, ha oda valaha be is vésődött valami, ma már csak kevés vagy egyetlen látható nyoma sincsen. Nem volt nép. amelynek olyan rossz szomszédia lett volna, mint a* elmiitt négy* Száz év folyamán Németországnak Francia- Országi rossz minden lehető módon: arcátlan, kapzsi, telhetetlen, klengegitclhetetlen. folv- Ionosán támadó­De az is igaz, hogy az egész történelem­ben nincsen egyetlen, arcátlan, igazságtalan szomszéd, amely olyan teljes, Villámgyors és szégyenletes vereséget szenvedet voFna, mint most Franciaország Németországtól- Német­országnak most meglehet as öröme, hogy szomszédjának négyszáz éves rossz bánás­módja és Saját örökös balszerencséje után végre ellenségét eléggé a földre tiporta. Es Németország, —. mély meggyőződésem Sze­rint —, ostoba lenne, ha most, midőn alkalma van rá, megfeledkezne arról, hogy biztos ha­tárvédelmet vonjon maga és szomszédja kö­zött Nincsen olyan természeti törvény, amelyet én ismernék és nincsen olyan isteni hataíom. amely áltál, midőn az összes földi Fények ezt teszik, Franciaország egyedül ne szerezné vissza elrabolt jószágainak csak egy részét is, ha, mint megfosztott tulajdonosnak alkalma lesz rá- Kivéve Franciaországot a jelen álla­potában, senki sem fogja hinni, hogy ez le* hetséges lenne. Elzász Lotháringiát nem olyan szent utón szerezte, hogy ezt róla élhi- hetnők. Richelieu ravaszsága, XIV. Lajosnak fenséges kétélű kardja... íme Franciaország egyedüli elmei ezekre a német tartományok* ra. RicheReu meglazította, a hatalmas Lajos az ő legfőbb modern generálisával, Türelmé­nél bevégezte a megkezdett műtét hátralévő részét- Hisz a dicső Lajos még pénzein is magát „Excclsus Dominus super omnes gén* tes”>, minden nemzetek fenséges urának cí­mezte, de ami Strassburgot illeti, a hatalmas monarchus eszközül a betörők feszltövasát használta. Ugyanis Strassburgot mélységes béke idején szerezte meg, megvesztegetvén az elöljáróságot, bogy árulást elkövetve katona­ságát az éjhek leple alatt engedje be­Franciaország sem Metz La Pucelle*t, sem pedig a bárom püspökség valamelyikét nem annyira a háború erejével, mint inkább rá* logiizletek cselszövő erőszakával szerezte meg. II. Henrik (1052-ben) ezeket a helyeket a protestánsoktól kapta, akik végső szükségük­ben hozzá folyamodták. Henrik kibontott lo­bogókkal, dobverés mellett vonult be „csu­pán a német szabadság védelmére, amire Is­ién a tanú.“ De nem tett semmit a protes­tantizmus, vagy a német szabadság érdeké­ben, (ebben az esetben a német szabadság Se­gített magán). Ezek után pedig hiszem, hogy tökéletesen igazságos, ésszerű és bölcs dolog, hogy Németország az ő példátlan hadjáratá­ból ezeket a tartományokat magával hazavi­gye s jövőre biztosítsa magát a francia láto­gatások ellen. A franciák elkeseredetten panaszkodnak, hogy „Gloire-juk elvesztése“ fenyegeti őket. De vájjon megmarad-e dicsősége, ha Fran­ciaország megtagadja annak az üvegnek ki­fizetését, melyet önkaratából szomszédja ab­lakán betört- Dicsőségét akkor veszítette el, amikor neki ment az ablaknak. Franciaor­szág „Gloire“-ja csak Franciaország mély megbánásával menthető meg s azzal a ko­moly elhatározással, hogy többet sohasem teszi azt, amit eddig tett, hanem mostantól kezdve mindig annak ellenkezőjét- így, eten az utón Franeiaország dicsősége ismét ea* gyogni fog, mig eléri régi fényének tündök­lését­Mindazt figyelembe véve, ami az emléke, zetes szedáni vereség óta történt, hihetőnek tartom, hogy Bismarck gróf, éppen feJfogása és mérsókletcssége miatt, állhatatosa» k»art amellett, hogy a kiválasztott utón nyugodt hidegséggel haladjon előre és semmivel sem kérjen többet, de semmivel se vegyen keve­sebbet, mint amennyit kért. Nyilvánvalóan Bismarck reméli, hogy .JPáris ostroma*1 so­hasem jut el a végső elkeseredett bombázás­hoz, ezrek ébenhalásához s ahhoz, hogy Pá- ris aszfaltos Utcáit bombákkal, tüzvörös go­lyókkal lángtengerré kelljen változtatni. Hi­szem, hogy Bismarck meg fogja kapni F-l- zászt és Lotháringiábői, amennyit akar — és hasonlóan meg vagyok győződve róla, hogy ezzel saját magának, nekünk, az egész világ­nak és idővel pedig magának Franciaország­nak is nagy szolgálatot fog tenni. Francia- ország megkapta az első komoly leckét s csak hasznos lesz számára, ha a leekét be­csülettel meg fogja tadni tanúink Ha pedig nem tudja, egy másikat fog kapni és ismét egy újabbat, de a leckét meg kell tanulnia. Gyors- és géptrónőt nagy gyakorlat­tal, megbízható pénztárnoknőt és az OT1, társulati adó, valamint szakmai családpénztár ügyekben jártas tisztvi­selőket keres azonnali belépésre az Erdélyrészi Hangya Központ meggyes­falvi ipartelepe. Sajátkezüleg trt pályá­zatok Erdélyrészi Hangya Szövetkeze­tek maros vásárhelyi központja „Tenn«“ lést osztály“ ctmre küldendők. Ami Bismarckot illeti, Angliában még min­dig téves utakon járnak. Az angol lapok, csak nem az összes, felfogásom szerint, taost Van­nak útban Bismarck igazi megismeréséhez, de még nem jutottak el hozzá. Bismarck, amint én olvasom — hem „napoleoni“ beál­lítottságú egyén, mert eszméi fölötte állanak a ,,napoleoni“ eszméknek. Nekem valóban ugv látszik, hogy hatalmas képességgel, tü­relemmel nagy és sikeres lépésekben hatad a németek és minden más ember számára egyaránt előnyös cél felé- A legreménytelje- sebb világesemény, mely az én időmben megtörténhetik, az lehet, hogy a nemes« tü­relmes, mély, kegyes és szilárd Németország régre-valahára egy nemzetté forrik össze és Európa királynője lesz a nagyravágyó, civa­kodó, nyugtalan és tulérrékenv Franeiaország helyett. Maradok teljes tisztelettel: Gbelsea, november 11. T. CARLYLE Igen, Franciaország most tanulja — a lec­két. „Meg kell tanulnia“-. •BODOR ANDRÁS ERDELY MOZGO A karácsony! ünne­pek alatt Kővárv Gyula zenés magyar vigjátéka L«SZ AMI LEfZ Fősz.: Ania Suli, Hajmássy M., Vaszary P., Mály G., Peches F. Dec. 25,26 és 27-én d. e. 11 órai kezdettel matiné előadás: A lát­hatatlan ember, izgalmas detek­tív film. Jön! Dec 29-től Jön! Dr. Ke v és István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents