Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-02 / 273. szám
1942. »EC£M3£R 2 ij zen az oltson .. • Térképeken követik családtagjaik a messzi orosz földön csatázó kolozsvári honvédek útját Mindem ecndolat és minden imádság a front felé száll a hadbavonnltak otthonaiból Kolozsvár, december 1. Néhány nappal ezelőtt levelet küldtek szerkesztőségünknek a frontról. A 292/64 tábori postaszemről jött a levél. Minden sora bizonyitéka annak, hogy odakint nemcsak fegyverrel a kézben állanak őrt vitéz katonáink, hanem életük legnagyobb gondjában-bajában, amikor ezer veszedelem ellen kell védekezniük, Időt tudnak hasítani arra is, hogy törődjenek az itthoniak dolgával. Felemelő, vigasztaló és mindenképpen követésre méltó je- J lenség az, hogy harcoló honvédeink életük 8 kockáztatásán túl, a hideg, a fagy, a halá- I los veszedelmek elviselése mellett — haza g is tudnak adni. A levél igy szól: fl „Mélyen tisztelt szerkesztőség! A keleti harctéren 3Ö2/64 sz. tábori postaszám alatti alakulat f. hó 3-án este szeretett parancsnoka és szolgálatvezető őrmestere névnapja alkalmából gyűjtést rendezett a kolozsvári hadlárvák, özvegyek és rokkantak támogatására. Az igy egybegyült 134 pengő 64 fillér ösz- szeget a mai napon a szerkesztőség eimére postára tettük, azon kéréssel, hogy méltóz- tassanak rendeltetési helyére eljuttatni. Egyben azon szerény kérésünk volna, hogy b. lapjuk azt közölni szíveskedne és kéive az alanti adakozók kolozsvári hozzátartozóinak egy-egy tiszteletpéidányát eljuttatni. Remélve, hogy szerény kérésünket t. szerkesztőség teljesíteni fogja, miért Is ezúton Is fogadják hálás köszönetünket. Oroszország, 1942. november 4-én. Szebb jövőt!“ Aláírások: Friedrich Károly t. főhadnagy századparancsnok (Kolozsvár, Rákóczi-ut 96.), Pauli János t. számv. őrmester (Kolozsvár, Farkas-utca 8.), Steinblach József (Kolozsvár, Hétvezér-tér 28.), Fülöp Ferenc őrmester (Decs, 137. szám, Tolna-megye), Nemes Ilárius dr. hadnagy (Kolozsvár, Nagy Károly-utca 4.), Borbély Károly szolgálat- vezető őrmester (Kolozsvár, Magyar-utca 39. I. emelet), Kovács Mihály (Kolozsvár, Előd vezér-utca 12.), Mihály János (Kolozs- megye, Kőrösfő 112.), Gászner Péter tizedes (Bátaszék, Tolna-megye), Varga István törzsőrmester (Kolozsvár, III. Nádastorok- 1 utca 87.), Baumeister Antal (Kolozsvár, I Dézsma-uíca 46.), Benke Béla (Kolozsvár, i Szent István-ut 7.), Nagy András (Szász- 1 fenes, Fö-ut 1.), Kollmann György (Decs, jj Tolna-megye) és Sztupjár József tizedes | (Kolozsvár, Madách-utca 25.). A kívánságnak Íme eleget teszünk. Nyilvánosan nyugtázzuk az összeget Is, amelyet a kézbesítés napján azonnal rendeltetési helyére, a Vöröskereszt Egyesület kolozsvári fiókjához juttattunk. A magunk részéről nem tartottuk elégségesnek azt, hogy a hozzánk intézett meg- | tisztelő kérést pusztán az említett formában teljesítsük. Kedves kötelességünknek tartottuk, hírt adni arról is, hogy azoknak a magyar katonáknak hozzátartozói, akik ilyen nemes gesztussal bizonyították ismét az eggyüvétartozás és az egymásért élés és halás gondolatát, miképpen élnek ideiiaza, amíg a férjük, vagy az édesapa, a testvér az orosz tél förtelmében mindent kockára téve őrködik a magyar élet biztonsága és jövője felett. Hirt adunk nekik is arról, hogy a belső front miképp gondoskodik az ő hozzátartozóikról. Meg akartuk tudni, vájjon van-e tüzelőjük és biztositott-e az ellátásuk a 292/64. sz. tábori alakulat itthonmaradott- jainak. S ha már ezt az utat megjártuk, lapunk utján kértünk néhány soros üzenetet a frontra. Azt hisszük, hogyha ez a lappéldány kiérkezik valahová Oroszországba, az itthonmaradottak szava megsimogatja az ő szivüket és uj erőt ad a legszentebb férfifáradalmak elviselésére. „Átvergődünk minden bajon!" Első utunk Friedrich Károly tartalékos főhadnagy otthonába vezetett a Rákóczi- uti villába. Lassan szitált a hó. Mi lehettünk az első látogatók a ház tájékán, mert a hófödte utón léptek nyomát se találtuk. A ház kéménye barátságosan pipált az ég felé. Valaki jól bebugyolálva, a havat seperte le a verandáról. — Friedrich főhadnagy urékat keressük... — Itt laknak, de a főhadnagy ur most nincs itthon — válaszolta aí hölgy. — A fronton van . .. Bemutatkoztunk és elmondottuk jövetelünk célját. —- Híreket koztak az uramtól! — rebbent el a hang — aztán a seprű igen gyorsan kikerült a kézből és már Is invitáltak befelé. A tiszta szobában térkép feküdt kiterítve az asztalon. Rajta kékceruzával aláhúzott helységnevek. Amerre elvonult az alakulat... Egyes kolozsvári házakban ez a legérdekesebb olvasmány manapság. Amerre ők járnak s ahová mostanában minden gondolat száll... — Mit üzenek? írja meg kérem, hogy az édesanyjának semmi baja sincs. Jól van, egészséges és átvergődünk minden bajon ... — mondotta. Arra a kérdésünkre, hogy neki magának volna-e valami híre a főhadnagy ur számára, befelé néz, elkomorocllk és szinte elpirul. — Mi mást üzenjek? írja meg neki, hogy haza várom ... Ez a legfontosabb. Aztán elküldtem a csomagot, még október 10-én, nem tudom megkapta-e? Kissé e'gondolkozik, aztán felderül az arca. — Üzenje meg Károlynak, hogy Néró, az Budapest, december 1. (MTI) A Nemzetközi Filmkamara budapesti kongresszusának első fötanácsülését hétfőn délelőtt 10 órakor nyitották meg a pesti Vigadó nagytermében. A fényesen kivilágított terem zászlódiszben pompázott. A középen olhe’ye- zett magyar zászló mellett a német birodalom és a fasiszta Olaszország zászlaja, két oldalt pedig a kongresszuson résztvevő 18 ország zászlaja díszlett. Az ünnepé’ yes megnyitáson megjelent Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter. Fáy István, Stolpa József, Wlassits Gyula báró, Kádas Károly, Tomcsányi Kálmán államtitkárok, Karaffiáth Jenő titkos tanácsos, Jagov budapesti német követ és Aníuso budapesti olasz követ s igen tokán a magyar kulturális élet előkelőségei közül. A főtanács- ülést báró Wlassits Gyula nyitotta meg, aki Volpi dl Misurata g: ’? c1?“? államminiszter helyeit 5 szeretett kutyája nemrégen elpusztult s helyette egy fiatal farkaskutya jött a házhoz. Csak úgy véletlenül. Itt ragadt és azt Is Nérónak kereszteltük el... Élelmezési ellátási dolgokban volna valami kívánság, vagy panasz? — Semmi. Amióta a polgármester ur kiadta azt a rendeletet, hogy a frontharcosok hozzátartozóit megkülönböztetetten kezeljék, mindent pontosan megkapunk, ami jár. A fát is, a burgonyát is rendben megkaptuk ... Amikor elbúcsúztunk, a magyar asszony lelke nyilatkozott meg, amikor még hozzáfűzte az üzenethez a következüket: — Tudjuk, hogy nagy áldozatokat hoztok odaldinnt. Szeretnénk ennek az áldozatnak a győzelmét is megérni!... Továbbítjuk Friedrich főhadnagy urnák az üzenetet. Hozzátartozói jól vannak, csak Isten segedelmével odakinnt ne történjen semmi baj. Az államtitkár megnyitója után Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter magyar, német, olasz ős francia nyelven mondott beszédet. A kultuszminiszter beszéde után Meízer Károly főtitkár emelkedett szólásra. Előadása elején azt javasolta, hogy a Nemzetközi Filmkamara budapesti ülésezése alkalmából Intézzen hódoló táviratot Horthy Miklós Kormányzóhoz. A főtanácsüléa résztvevői egyhangú lelkesedéssel járultak hozzá a javaslathoz és hosz- szasan éltették Magyarország kormányzóját. A kongresszus ezután üdvöz’ötáviratot intézett Göbbels dr. német birodalmi propagandaminiszterhez és Volpi gróf olasz államminiszterhez. Melzer Károly előadása befejező részében azokra az eredményekre mutatott rá, amelyeket a Nemzetközi Film- kamara eddigi működése révén már elért, majd a jövö feladatairól szólott, amelyek kö- r’r"nek az európai film-kUrlng létesítését emelte ki. Melzer Károly végűi szívélyes szavakkal mondott köszönetét a magyar kormánynak és a magyar filmköröknek a meghívásért. Az ünnepélyes fötanácsülés Wlassits Gyula báró államtitkár zárószavaival ért véget. Rendelet az Országos Magyar Sajiókamarától Budapest, december 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki, amely- lyel az Országos Magyar Sajtó Kamara választott önkormányzati szerveinek, továbbá az országos Sajtó Tanács elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke részéről kijelölt és az Országos Magyar Sajtó Kamara által választott tagjai ezév végén lejáró megbízatását az Országos Magyar Sajtó Kamara szervezetének törvényhozási utón való szabályozásáig, de legkésőbb 1943 junius 30-ig meghosszabbítja. V« eisaeSlcecleBV saat «BBfjîiai füzLat»»*íróf» szén»» Lisszabon, december 1. (MTI) Mint a brit hírszolgálat jelenti, a bostoni „Coconut Growe“ mulatóban pusztító tűzvész áldozatainak száma 477-re emelkedett. Elmarad a milánói nninl»v^«)ár Milánó, december 1. (MTI) A Ştefani Iroda közli: A milánói árumintavásár igazgatósága közli, hogy a 24. milánói árumintavásér, amelyet jövő év április 12 és 22 között akartak megtartani, elmarad. Peres bonyodalom egy rosszul felvarrt kardköfő-csatt miatt Kolozsvár, december 1. Ezév egyik februári reggelén egy tisztiszolga állított be Váradi József kolozsvári szíjgyártó-mesterhez. A tisztiszolga gazdájának, egy alezredesnek leszakadt csattu kardkötöszijját hozta el megjavítás céljából. A szijgyártómester nem volt eléggé járatos az efféle munkában, s ezért a tisztiszolgától érdeklődte meg, milyen kivitelben szeretnék a javítást. A tisztiszolga útbaigazítást is adott a maga módján s Váradi József az igy elvégzett munkáért egy pengőt fizettetett. Alig félóra múlva újra beállított a mesterhez a tisztiszolga. Az ezredes ugyanis helytelennek találta a kardkötőcsatt felvarrását. Váradi mester — hivatkozással arra, hogy a munkát a kapott utasítás értelmében hajtotta végre — az átalakításért újabb 60 fillért kért. A tisztiszolga, bár a hibát ö követte el, ezt a munkadijat is alezredese terhére számolta fel, aki viszont mértéktelenül soknak találta az egypengö 60 fillért a kardkötöszij helyrehozásáért. Az ügy uzsorablróság elé került. A tárgyaláson Handl Elemér dr. ügyész a vád képviseletében azt hangoztatta, hogy a szijgyártómester túlzott követelését meg nem illető haszonért támasztotta s ennek elérésére végezte fonákul az egyébként jelentéktelen munkát, hiszen ezt neki, mint régi mesternek feltételnül tudnia kellett volna. A védelem részéről Blazsek Alfréd dr. ügyvéd felmentést kért, arra hivatkozva, hogy a kifogásolt 60 filléres tétel nem árdrágítást leplezett, csak a felületes tisztiszolga téves útbaigazításának következménye volt, amit a feleslegesen kétszer végzett munkáért joggal kért él a mesterember. Vitos Pál dr. uzsorablró a tények alapján nem látta beigazoltnak az árdrágítást és igy a megvádolt szijgyártómestert felmentette. Az ügyész semmisségi panasszal élt a felmentés ellen. Közszükségleti C'kk kiszolgáltatását seirnnikeoen sem lehet meqţaaa«î,'i Kolozsvár, december 1. Az Árpád-utca 57 szám alatt van László Ferenc kolozsvári festékkereskedő üzlete. A kereskedő — hasonlóan a szakmabeliekhez — mosóport Is szerzett be a szappanhiány enyhítésére. Ezév februárjában egyik alkalmi vevőjének azonban megtagadta a mosópor kiszolgálását. Az elutasított vevő feljelentésére az uzsorablróság 200 pengő pénzbüntetésben marasztalta el László Ferencet azzal az indokolással, hogy rendelkezésre álló közszükségleti cikk kiszolgáltatását semüyen körülmény között nem lehet megtagadni. „Hozzon mihamarabb haza a jó isten !" Kőrútunk további során Steinblach Józsefeket kerestük fel a Hétvezér-utcában. A nővérét találtuk otthon. Megtudtuk tőle, hogy az öccse, alti cipészmester, már hat hónapja van odakint. Arra az Időre, amíg a a fronton tartózkodik, bezárta az üzletét és majd csak akkor nyitja meg újból, ha a sors hazavezérli. Nővére és sógora a következőket üzeni: — Kedves Józsi! Ml megvagyunk. Igaz, hogy gond elég sok van, de kibírjuk. Vigyázz magadra, segítsen meg a jó Isten és hozzon mihamarabb haza!... Az Előd vezér-utca 12. számú szép emeletes ház előtt egy kipirult arcú kis gyermek viaskodik e. szánkóval. Éppen ide tartunk. Itt lakik ugyanis Kovács Mihály 49 éves asztalosmester, aki a mult világháború minden szenvedése után Ismét magára öltötte a katona mundért és kiment a többiekkel a haza szolgálatára. — Itt laknak Kovács Mihályék? — kérdeztük a csöppséget. — Apukámat keresi? Itt laknak, de ő most nincsen ideiiaza. A harctéren van ... „Minden este imádkozom apukáért!“ Bekopogunk Kovácsék hajlékába. A konyhában a gyúródeszkán hatalmas csomó krumplis metélt várja a forrővlzet. Szép 3zál magyar asszony jön elébünk. — Kováesné vagyok ... üljön le mínáiunk. Széket ad, amikor elmondjuk jövetelünk célját. — Borzasz.tó bánatom van az uramért — mondja féltő remegéssel. — Betegen ment ki a frontra, de ki tud ma a férfiember te- | jével beszélni? Félek, hogy a hideg tél megárt neki... aztán a kis Zoltán fia, az apja szemefénye la minduntalan St keresi ... Ott áll előttünk az öt és féléves Zoltánka. Piros arcáról csak úgy csattan az élet. Most ő veszi át a szót: — Minden este imádkozom apukáért... — mondja a csöppség. Nem kell sokat unszolni, máris belekezd a minden esti imádság formájában az édesapjához kültdött üzenetbe. Elküldjük nyomtatott betűben Kovács Mihály uramnak valahová Oroszországba a legdrágább üzenetet: — Édes jó Istenem, hozd haza a harctérről az én édes apukámat. Ne érje egy golyó sem ... A játékkal együtt hozza haza karácsonyra azzal a kis orosz tankkal, amit kértem a Jézuskától... Kis orosz tankot vár tehát a Zoltán gyerek. Nem olyan nagy tankot, amivel mostanában viaskodik az édesapa ... Kováesné is ugyanazokat mondja, mint a főhadnagy ur felesége. — Aki igazat akar mondani, az csak ezt mondhatja: Megvan a megkülönböztetés is és mindenünk. Fával, krumplival Is elláttak bennünket. Valóban semmi panaszunk nem lehet és tudjuk, hogy ezt kinek köszönhetjük . .. Továbbítjuk Kovács Mihálynak is ezt a kis helyzetképet a családról. Náluk sincsen semmi baj, csak az ember hiányzik. De bíznak abban, hogy az „angyalkák visszahozzák az édesapukát“... A többieknek legközelebb üzenünk. TERESCSÉNYI GY17LA December eleién u| syorsirási «pra’rás5 indulnak meg Jávor gyorsírt» és qéplíóís olá;ábn Mátyás Virálv-fér f7. szám, eme et. tanfolyamok nyilvános jogú, államilag eng. főtan écs tarlóit Budapesten a biemzetkÖB A StuSiuszminiszSer innyyai, nemei, oiasx és franc*** nyelren mouiloí!
