Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-02 / 273. szám
1942. DECEMBER 2 XhzETr (Irsstn Egy semleges diplomata már 1916-ban megjósolta a második világháborút A névtelen szerzőnek az a jóslata is valóra vált, hogy Japán Németország oldalán fog harcolni „A legközelebbi világháború — egy semleges diplomata Jóslata“ címmel 1916-ban nagy feltűnést keltő könyv Jelent meg a berlini könyvpiacon. Háborús időkben ősidők óta mindig gazdagon burjánzottak a „jóslatok", ez a névtelen jóslat azonban, amely rövid idő alatt 120.000 példányban fogyott el éa 10 fordításban került küllőidre, nem tartozik a lelki tanácstalanság vámszedölnek tákolmányai közé. Az azóta eltelt évtizedek feledésbe merítették ugyan, de éppen ezeknek az évtizedelmek távlata adja meg értékét és egyben Időszerű jelentőségét is. Az Ismeretlenség homályába burkolózó szerző nem a lélek rejtett erőire, hanem nagyon Is józan politikai okfejtésekre alapozza jövendöléseit és ezek a jóslások egészükben és részleteikben Is valósággá váltak. A diplomata meglepő pontossággal megjósolja könyviben Japán és az angolszász hatalmak háborúját még 1916-ban, tehát akkor, amikor Japán az entente oldalán háborúban állt és a több, mint 10 esztendős angol-japán szövetség éppen hatékonysága csúcspontján volt. A jóslat abból a megállapításból indul ki, hogy — amint már 1916-ban meg lehetett állapítani, — Japánnak valójában nem érdeke, hogy az európai háborúba beavatkozzék. Ez a megállapítás a „Yamato Shín- bun“ egyik akkori cikkének következő részletére hivatkozik: „Japán abban a feltevésben lépett háborúba, hogy az néhány hőnapon belül befejeződik. A mai hadihelyzet azonban a japánoknak teljes csalódást okozott, mert mindennek ellenkezője történt... A japán-angol szövetség eredetileg az orosz hatalom távolkeleti terjeszkedése ellen irányult, most amikor a szövetség célja teljesedésbe ment, a szerződés elvesztette hasznát és jelentőségre már néhány héttel a háború kitörése után tökéletesen megváltozott. Japán semmiféle ellenséges érzületet nem táplált Németország ellen és csakis az Angliával fennálló szerződés értelmében lépett a szövetségesek oldalán háborúba ...“ A szövetség elértéktelenedésével egy csapásra rendkívüli politikai súlyt kapnak a lappangó érdekellentétek, amelyek — a szerző szerint — az elkerülhetetlen japán terjeszkedés következményeképpen likia és India körül kristályosodik ki és amelyek Japánt .szükségszerüleg Amerikával Is szembeállítják. Az akkori helyzethez képest különösen az indiai érdekellentét felfedezése meglepő: „Az indiai kérdés — Írja az egykori szerző — általában egyike a legkritikusabb pontoknak Japán és Anglia viszonyában, amely állandóan kölcsönös bizalmatlanságra ad okot.“ A mai világháború világnézeti okainak ismeretében az sem érdektelen, hogy az állítólagos „semleges diplomata“ már a két ország államrendszere között fennálló ellentét fontosságát is felismerte: „Mindenekelőtt pedig az államelméletek különbözősége fog az együttműködés akadályaként mutatkozni.“ Ezeknek az alapvető ellentéteknek természetes következménye az egyrészről Japán, másrészről Anglia és az amerikai Unió között előbb-utóbb kitörő háború: ,,A japán nép már ma is mint magától értetődő és elkerülhetetlen ténnyel számol ezzel a belátható Időn belül bekövetkező összeütközéssel: nem nróhél előle félénken kitérni és utópisztikus öncsalással sem akarja figyelmét elterelni róla, hanem céltudatos munkával törekszik arra, hogy a veszély órája készen találja és hogy ezt a tűzkeresztséget, amely egész Ázsia sorsét eldönti, győztesen és becsülettel állja meg." A jóslat azt is előre mondja, hogy ebben a nagy leszámolásban Japán Németországgal szövetségben fog harcolni: „Japán mindenképpen csak kívánatosnak tarthat^, hogy Németország korábbi európai nagyhatalmi helyzetét megtartsa és igy Angliát és Oroszországot sakkban tarthassa. Ezért Japán már ma is teljes komolysággal foglalkozik egy Jövőbeli német szövetség gondolatával.“ Mindezek betetőzéséül a csodálatos könyv részleteiben Is ismerteti ,. a jövő nagy távolkeleti háborújának" lefolyását és szinte kísérteties pontossággal megjósolja a Ha- way, a Fülöp-szigétek, sőt még a Hottarid- India elleni japán hadműveleteket Is. Talán sohasem tudja meg a világ, hogy ki rejtőzik a nem mindennapi politikai éleslátással megírt könyv névtelen szerzőjének álarca mögött, de ez nem is fontos. Mert nem a szerző és nem Is az azóta eltelt negyedszázad utólagos Igazolása adja meg a könyv értékét, hanem az a tanulság, hogy December 2., 6. és 8. án d. u. 723 órakor a világ politikai sorsát nem vak erők és véletlenek irányítják, hanem politikailag jól iskolázott szemmel nagyon is felismerhető reális és helyzetben adottságok: a történelmi Igazság. Egy hadban álló országnak jó tudnia, hogy ha igazáért harcol, nem harcol hiába. N. L. dr Százhu«£onhét ONCsA-házat adta** át Óbecsén a sokgyermekes csrlédoknak s az árvízkárosultaknak Szabadka, december 1. (MTI) Obecsén vasárnap adták át sokgyermekes családoknak és árvízkárosultaknak azt a 109 családi házat, amely az Országos Nép- és Családvédelmi Alap költségén épült. Az ünnepségen megjelent Kádár Levente belügyi államtitkár, Deák Leó főispán és több más előkelőség. Kádár Levente államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány gondoskodást ígért a Délvidék szegénysorsú lakosságának és az ígéretét most beváltotta. Péterrévén szintén vasárnap 18 ONCSA házat adtak át az uj tulajdonosoknak. Meghiúsult a kolozsvári társosgépkocsi-járatok rendezése ügyében kiirt versenytárgyalás Kolozsvár, december 1. Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága december 16-ikán, szerdán délután 5 órakor rendkívüli gyűlésre ül össze a városháza dísztermében, hogy letárgyalja a Kolozsvári Villamosmüvek Bt. uj alapszabályait és döntsön az Electrobel társasággal kötendő szerződés ügyében. A rendkívüli közgyűlés másik igen fontos tárgya <i társasgépkocsi-járatok ügyének rendezése. Mint ismeretes, a város vezetősége a társasgépkocsiforgalom lebonyolítására versenytárgyalást Irt ki. A versenytárgyalásra beérkezett ajánlatok elbírálására és a megkötendő végleges szerződés elkészítésére a törvényhatósági bizottság saját kebeléből hattagú bizottságot küldött ki. A kiküldött bizottság megvizsgálta a versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat és úgy döntött, hogy végleges állásfoglalását csak szakértői vélemény meghallgatása után lesz módjában leszögezni. A bizottság szakértői vélemény nyilvánítása érdekében Szendy Károly dr.- hoz, Budapest székesfőváros polgármesteréhez fordult. Szendy polgármester a kért szakvéleményt meg Is adta. A szakértői vélemény ismeretében ismét összeült a hatos bizottság, foglalkozott a beérkezett pályázatokkal s megállapította, hogy egyrészt a versenytárgyalásra beérkezett ajánlatok eltérnek lényegében a pályázati kiírásban foglaltaktól, másrészt magában a kiírásban foglaltakat a változott körülményekre való tekintettel végrehajtani úgy sem lehet a kocsi, gumiabroncs beszerzési nehézségek miatt s ezért a versenytárgyalást meghiúsultnak jelentette ki. Közös bizottságot alak itassak a.z erdélyi protestáns egyházak KOLOZSVÁR, dec. 1. Az erdélyi reform átus, unitárius és evangélikus egyházak vezetői december elsején közös tanácskozást folytattak az együttműködés és közös érdekeik szolgálata és védelme céljából. Eihatá roztáJk, hogy mindhárom egyház előterjesztést tesz egyházkormányzati szervei elé egy erdélyi protestáns közös bizottság megalakítása végett, hogy mind nemzeti, mind eg yházi szempontból e három egyház együttműködését, valamint a felekezetek békéjét és a nemzeti egységet biztosítsák. Aki másnak vermel1 ás, maga esik bele.. avagy, Amikor a feljelentőről derül ki, hogy nincsen ioarjogosítványa Kolozsvár, dec. 1. A „Hungária" Műtrágya és Kénsavgyár Linczeg-utca 10. szám alatti kolozsvári kirendeltségének vezetősége feljelentést tett a városi rendőri büntetőbíróságon Piroska István, szappankészitö mester ellen, hogy jogtalanul használja a „Hungária“ elnevezést. A keddi büntetőbírósági tárgyaláson valóban kiderült, hogy Piroska jogtalanul használja a kifogásolt emblémát s ezért Schuller József rendőri büntetöbiró 60 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 8 napi elzárásra Ítélte. A tárgyaláson kiderült azonban, hogy a feljelentő cégnek sincs rendben a szénája: nincs ipar- jogosítványa a „Hungária“ Műtrágyagyár és Kénsavgyár kolozsvári kirendeltségének. Ezen az alapon a rendőri büntetöbiró 150 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 15 napi olzárásra Ítélte a kirendeltség cégvezetőjét, Geszthelyi Nagy Edét... Ugyancsak kedden Ítélkezett a rendőri büntetöbiró Pop István, Fejérdfogadól gazdálkodó felett is, aki az elmúlt hónapban vizezett tejet hozott forgalomba. A rendőri büntetöbiró ezért 150 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 15 napi elzárásra Ítélte a lelkiismeretlen gazdálkodót. özv. KappM Hc'tci-v.'ca 6. sz alatti szlkvizkészi j üzem :::i ? vizsgálat során hiti:. és közegészség! állapotokat találtak. A kihágásért 150 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 15 napi elzárásra Ítélte a rendörbiró. Szoionnadrcgiics miatt pénzbüntetésre itéfték két vic!ék| szövetkezet üzletvezetője Kolozsvár, dec. 1. A dlsznóvágás korlátozását követő időkben óriási kereslet indult meg a forgalomból majdnem teljesen eltűnt szalonnanemüek iránt. Amelyik kereskedő mégis szert tett ilyesmire, igyekezett érte busás hasznot szedni a vevőktől. Megtörtént az is, hogy éppen másodkézben szökött fel a keresleti cikk ára. Ilyen eset került kedden a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesblrája, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök elé Is. Egyik bánffyhunyadi hentesmester füstöltszalonnát hozott forgalomba a köteles hatósági áron. Gombos János váralmásl és Jákob Henrik magyaréi szövetkezeti üzletvezetők a hentesnél nagyobb tételben beszerzett szalonnát tulmagas haszonnal árusították vevőiknek. Az uzsorabiróság Goini'o« Jánost 200 r-i-s, Jákob Henriket • ' lé'b az árdráglu . v j.,.i . iiiientcítéfc. I Jlss állataik és a &áboru Hogyan fogadják az állatok a harcizajt? A madarakat nem zavarja az elsötétités A háború ugyan kizárólag az emberek magánügye, ennek ellenére azonban az állatok világát is közvetlenül érinti. Kétségtelen, hogy azokon a vidékeken, ahol a háború pusztító vihara vonul végig, az állatok is kénytelenek tudomást venni a körülöttük tomboló vészről. Különösen áll ez a korszerű fegyverek háborújára, amely a technika furfangos vívmányaival és kérlelhetetlen pusztítást vágyában éppen olyan veszedelmet jelent az erdők mélyén, rétek magas füvében és szántóföldek barázdáiban félve meglapuló vadállatokra, mint az emberre, aki tudatosan szembeszáll vele. A hatás azonban, amelyet a harci zaj a vadon élő állatokból kivált, mégsem egyforma és ezen a téren semmiféle törvényszerűséget nem lehet tapasztalni. Már az alig néhány hétig tartó lengyel hadjárat is nagy mozgalmat idézett elő a lengyel erdőségek mélyén. A verébölyv, egy kis bagolyfajta volt az első állat, amely otthagyta hazáját és Németországba tette át székhelyét. A végtelen lengyel szteppék farkascsordái pedig, amelyeket szintén kizavart rejtekhelyükről a harcok kíméletlen zaja, a lett és litván erdők sűrűjébe vették be magukat. Akadt azonban nem egy olyan állat is, amelyet nem zavart az ágyuk dörgése és fegyverek ropogása. Ezek hamarosan megbarátkoztak a változott viszonyokkal és — hogy úgy mondjuk — valósággal megszokták a közvetlen közelükben tomboló háború lármáját. így az általában gyávának ismert mezei nyulról lehet talán leginkább elmondani, hogy nem tomtbolhat olyan heves csata körülötte, amely arra bírná, hogy megszokott lakóhelyét ott hagyja. Még a leghevesebb pergőtűz sem tudta a bátor tapsifüleseket megrendíteni. A mezei nyúl egyébként félénk és gyenge rokona, az üregi nyúl sem mutatott kevesebb bátorságot. Még a lövészárkokba is bemerészkedett és bizonyos fokú barátkozásra is hajlandóságot mutatott. Az emberektől annyira félő borz is bátran kitartott és gránátbiztosnak éppen nem nevezhető lakását még akkor sem hagyta el, ha az közvetlenül a tüzvonalba esett. A madarak közül sok egészen másképpen viselkedett, mint ahogyan az ember tőlük elvárta volna. Számos éneklőről kiderült — és ezt a mostani háború tapasztalatai is igazolják —, hogy valóságos „fronténekesekké“ váltak. Ha csak néhány percre is elült a harcizaj, az erdő sűrűjében máris megszólalt a kakuk és fütyülni kezdett a rigó. Voltak azonban ezzel szemben vándormadarak, amelyek az utjukba eső harctereket kikerülték. így például az észak felé huzó vándormadarak a világháború alatt messze elkerülték a Mazuri-tavakat és inkább eltértek egyenes útirányuktól, mintsem harcterek fölött kelljen elrepülniük. A mostani háború újdonsága, az elsötétités ezzel szemben semmiképpen sem hatott zavarólag a madarakra. Éppen úgy húznak a koromsötét éjszakában a néma házak felett, mint annakidején, amikor millió és millió gyertya fényében ragyogott alattuk minden. A nagyobb állatok, mint például a rókák és vaddisznók, már sokkal nehezebben tudták a fronton lévő viszonyokat megszokni. A szarvasfajták és a dámvad egyáltalán nem tudott a háborúval megbarátkozni. El is tűntek a harc közeléből jóformán az első puskalövésre. Az özek ezzel szeműben — bármennyire csodálatosnak hangzik is — hamarosan beleszoktak a változott körülményekbe, sőt mi több, szinte szelídekké váltak és nem egyszer közel merészkedtek a fronthoz. A nagyobb madarak magatartása sem egységes. A vadlibák már az első lövés után fejveszetten menekülnek, de nem kisebb gyávaságról tesz a fájd és fácán is tanúságot. A büszke sas, a madarak félelmetes királya sem szereti a puskapor szagát és ha nem is menekül olyan szégyenteljes móde:f, mint a valóban gyávának nevezhető vadliba, igyekszik messze elkerülni a front zaját. A vadkacsák és foglyok egyáltalán nem mutatnak félelmet és igen gyakran a harcok színhelyének közvetlen közelében tartózkodnak anélkül, hogy a legkisebb mértékben is érdeklődést mutatnának az események iránt, őket valóban nem■ érdekli a háború... JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
