Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-02 / 273. szám
1942. DECEMBER 2 A képviselőház kedden is folytatta a megajánlás! vitát M&zETrlTrsmn Hatalmas sikert aratott a Magyar lljságirók Egyesülete Erdélytészi Tagozatának harmadik előadóestje Budapest, december 1. A képviselőhöz kedd délelőtti ülésén folytatta a jövő évi állami költségvetés megajánlás! vitáját. Szűcs Kálmán (MEF) hangoztatta, örömmel üdvözli az iparügyi miniszternek azt a tervét, hogy gyáriparunkat decentralizálja és őszintén óhajtja a vidéki ipari gócpontok megteremtését. Kívánatosnak tartaná a középipar fejlődésének előmozdítását. Különösen vonatkozik ez a visszacsatolt területeken Blhar-vármegyére, Szatmárnémetire és Máramarosszigetre. Kérte a minisztert., hogy nagyobb összeget vegyen fel a jövő évi költségvetésbe ipari közmühelyek létesítésére. Kérte, hasson oda, hogy az arra érdemes 8—10 éven át szorgalmasan dolgozott kisiparosok hosszúlejáratú kölcsönök révén anyagi segítséghez juthassanak. A javaslatot elfogadja. Meskó Zoltán pártállásánál fogva a tör- 'vényjavaslatot nem fogadja el. Festetics Domonkos gróf (MEP) hangoztatta, hogy amig kulcspozíciók és zsidóbé- rencek vannak, addig a zsidókérdés nincs megoldva. A zsidókérdést világos, tiszta, fétremagyarázhatatáan megoldással csak tafi alapon lehet és kell megoldani. A kormány a legerélyesebben sújtson le mindazokra, akik tevékenységükkel a zsidók hatalmát továbbra is fenn akarják tartani. A sárga zsidójelvény bevezetését követelte az cgyen&ő elbánás alapján. Kérte a kormányt, hogy az összeférhetetlenségi törvényt minél előbb hozza a Ház elé. A Jur- csek-féle tervet talán megvalósíthatónak tartja, ha egyes hibáit kiküszöbölik. A törvényjavaslatot elfogadja. Bajniss Ferenc hangoztatta, hogy sokban helyesli a miniszterelnök elvi célkitűzéseit, de meggyőződése, hogy a mostani rendszert feltétlenül meg kell változtatni a magyarság korszerű, egészséges életformája megteremtése érdekében. A mai életforma rossz és bizonytalan. A politikai átalakulás már régen megtörtént, de a társadalmi átalakulás késik. A kormány gazdasági politikáját bírálta ezután és a tezaurálásról szólva megállapította, hogy a pénzügyminiszter által említett 700 millió tezaurált pengő nagyrésze a fekete piacot táplálja. A fekete piac még mindig kiterjedőben van és fenntartására még nagyobb tezaurálásrs van kilátás. Jelenleg az a helyzet, hogy a zsidóság az ellene hozott intézkedések miatt a pengővel lő vissza. A rossz gazdasági életnek nagyrészt a késedelmes intézkedések az okai. Trischler József a nemzetiségi kérdésről beszélt és hangoztatta, hogy ez a magyar politikának egyik sarkkérdése, mert megoldásától igen sok függ. Ismertette a délvidéki német népcsoport szerepét a jugoszláv uralom alatt és hangoztatta, hogy ez a népcsoport mindig megőrizte népi öntudatát a jugoszláv asszimilációs törekvésekkel szemben. őrömmel vette a miniszterelnöknek azokat a kijelentéseit, amelyek szerint a hazai németség nem számit a nemzetiségek közé. Beszéde befejező részében a Délvidék földbirtokpolitikai kérdéseiről beszélt. Kérte a délvidéki németség föidbirtokpolitikai kérdéseinek rendezését, majd a felhatalmazási javaslatot elfogadta. Tóth János termelési, értékesítési és közellátási kérdésekről szólott. Rámutatott arra, hogy a belső front szilárd fenntartása éppen olyan fontos, mint a külső front tartása- A belső arcvonalnak a termelés szolVasárnap és hétfőn lesz az erdélyi turista vándorgyűlés Kolozsvár, december 1. Ismeretes, hogy december 6—7. napjain Kolozsvárott, 8-án pedig Csíkszeredán rendezi meg az Erdélyi Kárpát Egyesület a felszabadulás utáni első turista vándorgyűlését. A vándorgyűlés jelentőségét emeli az, hogy testületileg képviselteti magát a Magyar Turisták Országos Szövetsége és az EKE vidéki osztályai. Vasárnap délután 4—7 óra között a választmány ülésezik. Az EKE 50 éves történetét tírmösi Jenő alelnök ismerteti, majd rátérnek a jelen és jövő feladatainak és azok módozatainak megbeszélésére. Ezen az ülésen, amelyet az EKE Jókai-utca 2. szám alatti helyiségében tartanak meg, csak meghívottak vesznek részt. A nagyközönség részére vasárnap este 7 órai kezdettel a római katholikus gimnázium dísztermében vetitettképes előadást rendeznek, amelynek részletes ismertetésére még visszatérünk. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK g&latábau kell állnia. A megajánlás! javaslatot nem fogadta el. Nagy Iván beszéde elején arról szólott, hogy az országgyarapodás következtében közigazgatási téren igen nehéz helyzet állott elő. A magyar kormányzat azonban a nehéz viszonyok között eredményesen oldotta meg a Délvidék visszacsatolása következtében jelentkező feladatokat. Ebben a magyar államvezetési képesség megnyilvánulását látja, amely a magyarság számára vezető szerepet ir elő a Duna-meden- cében. Nemzetiségi kérdésekről szólott és ezzel kapcsolatban azt a következtetést szűrte le, hogy a magyarság anyagi és erkölcsi megerősítése a legelsőrangubb feladat. A délvidéki agrárkérdéseket a mait tapasztalatai alapján a magyar nemzeti szempontok, a szociális szempontok és az igazság szempontjai figyelembevételével kell megoldani. Köszönetét mondott a kormánynak, hogy a mai nehéz viszonyok között keresztülvitte a földhözjuttatást és már eddig is több, mint hetvenezer katssz- trális holdat juttatott magyar kisegziszten- ciák részére. A megajánlási javaslatot elfogadta. A következő felszólaló Papp József volt, aki arról beszélt, hogy a földhözjuttatásnál nem lehet arra várni, hogy a háborúnak vége lesz. Kifogásolta, hogy magasállásuak és nyugdíjasok veszik meg a zsidó birtokokat. A földet elsősorban a katonáknak és hozzátartozóiknak kell fenntartani. Sürgette a kisipari nyugdíjalap megteremtését. A felhatalmazást nem szavazta meg. Vámos János is a magyar parasztságot tekinti a nemzetfenntartó elemnek, éppen ezért a magyar politikának a parasztságra kell támaszkodnia. A kisebbségi sors megtanította a délvidéki magyarságot arra, hogy magyarnak csak magyar maradt meg és a magyar csak a magyarra számíthat. Beszéde további részében a jugoszláv megszállás alatt élő magyarság nemzeti és kulturális megmozdulásait ismertette. Leg- fontosabb problémának az agrár kérdés megoldását tartja. A föld-kérdést a nemzet fennmaradása érdekében kell megoldani. A felhatalmazási javaslatot, miután bizalommal van a kormány iránt, elfogadja. Kabók Lajos a költségvetés egyes tételeit az adózás szempontjából tette vizsgálat tárgyává. Enyhébb adózást kér a szegény néposztályok részére. A felhatalmazási javaslatot nem fogadja el. Szabó Gyula a megbatalmazási javaslatot elfogadja. A nemzetiségi kérdésekről készéit ezután és azt hangoztatta, hogy a magyar birodalmiság független az időtől Cs bármiféle hatalmi helyzettől. Kooperálni kell a nemzetiségekkel, de az életet ina- gvar szempontból kell nézni. A magyarság senkire sem tokmálja rá, hogy asszimilálódjék. A zsidó kérdést boncolgatta ezután részletesebben és azt kérte, hogy az ipari tanoacoknáj vezessék be a zártszámot. Az elnök Szabó Gyula beszéde után a vitát félbeszakította és javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órára tűzzék ki, napirendjén a felhatalmazási javaslat folytatólagos tárgyalásával. A 'bejegyzett 20 interpelláció elmondására 6 óra után térnek át. A Ház az elnök napi javaslatát elfogadta és ezzel a Ház keddi ülése 6 óra után néhány perccel végétért. Mennyi rizsi 9iolgálta?nal( ki a jinomlisrl-síelvényél re? Kolozsvár, dec. 1. A minisztérium 2760— 1942. M. E.‘ számú rendelete értelmében, mint a közellátási hivatal közli, az ellátatlanok részére rizst hatósági finomliszt — és kenyérjegy-finomlisztszelvényre, gabonalappal ellátott vámörlésére jogosultaknak pedig a közellátási hivatal által kiadott utalvány ellenében az alább részletezett mennyiségben szabad kiszolgáltatni. 1. A hatósági finomliszt- és kenyérjegy 9. és 10. számit egy-egy érvényes finomliszt - szelvényre 20 dkg. rizst lehet kiszolgáltatni, mégpedig ugy, hogy rizskiszolgálásakor egy „J“ betűs szelvényt is le kell vágni. Rizski- szolgálásnál a kereskedők esak a fenti szelvény melléklésével számolhatnak el. 2. Gabonalappal ellátott vámörlésre jogosultak, ha saját készletükből legfeljebb 2 kg. finomlisztet beszolgáltatnak, Fülöp Géza Széchenyi-tér 19. sz. alatti füszerkereskedö- nek, az erről szóló igazolás alapján a beszolgáltatott fele-lisztmcnnyiségnek megfelelő rizsvásárlásra jogosítható utalványt igényelhetnek. Kolozsvár, december 1. A Magyar Újságírók Egyesületének erdélyrészi tagozata hétfőn este a vármegyeháza dísztermében szépszámú közönség előtt rendezte meg előadás- sorozatának harmadik estjét. A műsor megkezdése előtt Zaihureczky Gyula, a Magyar Újságírók Egyesülete erdélyrészi tagozatának elnöke üdvözölte meleg szavakkal a közönséget, majd felkérte vitéz Bíró István felsőházi tagot, hogy mondja el bevezető beszédét. Vitéz Biró István lendületes előadásában a magyar egység fontosságára hivta fel a figyelmet, majd színes szavakkal emlékezett meg arról a felejthetetlen élményről, amikor a székely kaput Kenderesen átadták a Kormányzói Párnak. A hatalmas tapsot aratott bevezető beszéd után a kolozsvári Református Teológia énekkara tökéletes előadásban szólaltatta meg Halmos László hét magyar parasztdalát, Benedek Kálmán énektanát' tökéletes vezényletével. Zaláni Szabó Miklós, a Kaláka Munka Szövetkezet elnöke tartotta meg ezután ,,Mit kell tennünk Erdélyért“ című nagy érdeklődéssel várt előadását. Hangoztatta, hogy a háború után elköi'etkezö békeidőkben a gazdasági kérdések előreláthatólag nagyobb szerepet fognak játszani, mint ezideig. Párhuzamot vont Erdély és Svájc között, majd arra a következtetésre jutott, hogy ugyanazt kell tennünk gazdasági téren, amit Svájcnak. Minél hamarább ki kell építeni Erdély szerte a villamostávolsági és elosztó-vezeték hálózatokat. Egy éven belül a székely megyék legnagyobb részét, falvainak 70—80 százalékát ellátják villamosárammal. Minél hamarabb meg kell építeni a földgázvezetékeket, az erdélyi földgázmezökböl kiindulva, mind a Székelyföld, mind Kolozsvár—Nagybánya felé. Folytatni kell Erdély természeti kincseinek felkutatását és olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek az ipryosodás kifejlődését teljes mértékben elősegítik. A célok elérése érdekében az állam, a társadalom és az egyéni vállalkozások teljes együttműködésére van szükség. Az. erdélyi kérdéseket felölelő, nagy tetszéssel fogadott előadás után Tompa Sándor, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja ragadtatta derűre a közönséget humoros székely történeteivel. Dukony Margit tánccsoportja pompás mozdulatokkal elevenítette meg a székely népballadákat. A balladák szövegét Cseh Márta és Bán Elemér adták elő. Szünet után Kamarás Gyula, a kolozsvári Nemzeti Szinház művésze mély átérzéssel és lendülettel szavalt el néhány verset a kuniékor költészetének gyöngyszemei közül. Ugyancsak nagy sikere volt Török Erzsébet előadómüvésznö székely népballadáinak is. A zongorakiséretet Jodál Gábor látta el művésziesen. A magasszinvonalu műsor Dukony Margit tánccsoportjának nagysikerű pantomim előadásával fejeződött be * Nem lenne teljes a beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy az előadáson megjelent Páti Ferenc székely földbirtokos is, aki mint a kisebbségi időkben, most is lelkes támogatója minden kulturális megmozdulásnak. A megszállás éveiben minden irodalmi és színházi megmozdulásból részt kért. Az újságíró estélyen is hü maradt önmagához, 30 jegyet vásárolt s azokat sse- gényebbsorsu egyetemi hallgatók között osztotta szét, hogy ők is részesei lehessenek a nagyszerű műsornak. Tizennyolc betörést követett el oz elsötétítés alatt — halálra i»é'ték Budapest, december 1. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A pestvidéki törvényszék rögtönitélő tanácsa hétfőn délután kötéláltali halálra Ítélte Gergely János 35 éves rovottmultu alkalmi munkást, akt az elsötétítés ideje alatt 18 rendbeli betöréses lopást követett el és 5 rendbeli betöréses lopást kísérelt meg. Az elitéit és védője kegyelemért folyamodtak. A rögtönitélő bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át.
