Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-07 / 252. szám
BUDAPP? V. PARLAMENT- EXTERN \r& Ssso mba t 1942. november 7 !WI: TELJES HETI RADlÓ-MÜSOR ara rüiérj ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 2.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖT Ö.I» I K ÉVFOLYAM, ‘252. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM / DUNK VISSZA A honvéd rohamcsapatok ismét sok ellenséges támaszpontot pusztítottak el a Don keleti partján A tengely páncélosai Fukka—Marsa Matruh körzetében megtámadták az angol csapatokat A német csapatok elvágták a Délkaukázust a Terek-menti szovjet erőktől Nagy értekezletet tartanak Berlinben az európai japán diplomaták A NAGY EGYIPTOMI Ki ZDELEM felé fordul most az egész világ közvéleményének figyelme. Az angolszászok győzelmi harsonákat fújnak, a tengelyhatalmak fővárosaiban azonban a legteljesebb nyugalommal néznek a hadműveletek alakulása felé. A tengelyhatalmak hadereje kemény elszántsággal s a sivatagi háború harci módszereiben való gyakorlottsággal, a legjobb vezetés alatt, kitűnő hadianyag felhasználásával harcol a számbelileg fölényben lévő brit csapatokkal szemben A harcok további alakulására nézve tökéletesen felesleges volna találgatásokba bocsátkozni, nőmmel tábornagy hadi művészete éppen abban áll, hogy mindig váratlan meglepetések elé állította az ellenséges hadvezetést és csak a jövő fogja megmutatni, hogy mik a tengely hadvezéreknek szándékai? A német és olasz hivatalos jelentések egyértelműen azt közük, hogy a német és olasz kötelékek csütörtökön heves harcokban megtámadták az ellenséges páncélos alakulatokat, a Fukka—Marsa Matruli közötti övezetben és a csata este is változatlan hevességgel folyt. Az el-alameini arcvonal helyett tehát most már a nyugatabbra fekvő' tengerparti ővezet a harcok főhelye. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda berlini jelentése szerint Rommel tábornok merész hadászati művelete, amellyel csekély biztositó erők hátrahagyásával csapatainak zömét kivonta a közvetlen harcokból cs az előre elkészített mögöttes állásokban helyezte, el, meglepte az angol hadvezetöséget. A német-olasz biztositó lánc teljesen magára hagyatva 48 órán át az utolsó kézigránátig és töltényig harcolt, a valósággal elsöprő túlerő ellen. Rommel tábornagy közben minden ép hadianyagát, nehéztüzérségének és légelháritó lövegeinek legnagyobb részét löszerállomá- nyukkal együtt átszállította az ujabb állásokba s az angolok kezébe saját páncélos hadseregük roncsain kívül csak ócskavas- értékű hadianyag került. Azon a sivatagi sávon, amelyet a britek 14 napos nagy támadásuk alatt meg tudtak szállani, a 266 órás pergőtűz után már nincsenek állások. A harcokban Thnma német tábornok parancsnoki páncélkocsiján mélyen benyomult az ellenséges alakulatok közé. A briteknek sikerült elvágniok a páncélkocst visszavonulási útját és a küzdelem által felkavart porfelhőben a tábornok kocsiveze- töje nem tudott visszatalálni saját erőihez, úgyhogy a tábornok a britek fogságába esett. A német páncéloserő egy másik tábornoka, Stumme György, a lovagkereszt viselője, amint most Berlinből közük, október 24-én elesett Észak att ikában csapatai élén. Az angol főparancsnokság saját felderítő repülőinek sem akarta elhinni jelentéseiket Rommel tábornok hadmozdulatairól. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda berlini jelentése ezzel magyarázza a brit haderő csütörtöki viszonylagos tétlenségét. A brit páncélosok egy része és a gyaloghadosztályok csütörtökön Is az előző napi állásokban maradtak. Nyilvánvalónak látszik, hogy a brit vezetés ninps tisztában a helyzettel. A harci cselekmények állását, amint a berlini jelentés mondja, leginkább a híres Skagerakki tengeri csata félbeszakításakor keletkezett helyzettel lehet összehasonlítani. Akkor Jellicoe tengernagy 1918 junius 1-én a reggeli órákig hajóhada tonnaszámában kétszer annyit, személyzetében pedig háromszor annyit vesztett, mint Scheer német tengernagy. Az a jétel, hogy jól megerősített és melyen tagolt állások elleni közvetlen támadásban a támadónak sokkal nagyobbak a veszteségei, mint a védőé. most is teljes mértékben beigazolódott. Természetes, hogy az ilyen merész vállalkozások, mint amilyenek a Rominelé, nem hajthatók végre veszteség nélkül, azok azonban az előre várt keretben maradtak. A brit főhadiszállásnak a 9000 fogolyról szóló közlése a Nemzetközi Tájékoztató Iroda szerint nagyjában valószínűleg megfelel a valóságnak, a tengely veszteségei azonban semmi esetre sincsenek arányban azokkal, amelyeket az angolok ezév tavaszán Rommel viharos, diadalmas ’lőretörésekor szenvedtek s amikor csupán a tolirukl erőd elestckor 45.000 ember került a ten- gelycsapatok kézéin’. Kömmel tábornagy további szándékai csak később derülnek ki.» Egy bizonyos, hogy utánpótlásának vonnia rövidéül», míg a britek utánpólló vonalai hosszabbak lettek. Közel két esztendő harcai alatt beigazolódott, hogy a brit páncéloséin hasonlíthatatlanul inkább függ a pótlás bonyolult szervezetétől, mint a mozgékonyabb német-olasz páncélos hadtest. A légiharcokban a csata eddigi folyamán a tengely oldalán volt a fölény, A britek repülőgép veszteségei jóval felülmúlják a német és olasz veszteségeket. Az angoloknak azt az állítását, hogy É,szakainkéban az angolszász légierő az ur, irányadó német helyen csak hírverésnek minősítik. A HONVÉDCSAPATOK újból merész vállalkozásokat hajtottak végre a Don mentén. A pénteki német hadi jelentés ismét hosz- szabban emlékszik meg a magyar katonák bátor hadit éltéiről. A vakmerő magyar rohamcsapatok nem elégszenek meg a Don nyugati partjának védelmével, hanem az ellenség állásainak gyöngitésére és szándékainak kipuhatolására állandóan át-átcsapnak a folyón s legutóbbi ilyen vállalkozásuk során is több ellenséges támaszpontot, .7£ föld- erődöt semmisítettek meg és jelentékeny zsákmányra tettek szert. A harcnak ez a módja, amely nagy egyéni bátorságot, a helyzetek pillanatnyi megítélését, vállalkozó kedvet és lendületet követel, kitünően megfelel a magyar természetnek. A donmenti harcokban igazi végvári vitéznek érzi magát a honvéd, aki azonban most, a helyzet kedvező alakulása következtében nem hazája földjén kell át-át csapjon az ellenség állal megszállott területre, hanem az általa védelmezett haza halárától többezer kilométerre azon a földön védi a magyar életet és vagyont, amelyen valamikor a. honfoglalás előtti időkben ősei járlak, kodés. Seta'tn panaszkodható afelől, hogy angolszász szövetségeseitől nem kap elegendő hadianyagot, arról azonban a gyéren szállított hadianyag között is gondoskodik a brit lőszergyár, begy a régi angol hagyományok ne szenvedjenek csorbát. 1 AZ AMERIKAI VÁLASZTÁSOK végleges eredménye most már ismeretes. A demokraták Roosevelt pártja a képviselöházban meg kapta ugyan a többséget, de ez olyan csekély, hogy elvesztették döntő befolyásukat a törvényhozásra és a köztársasági pártiakkal ellentétekre is kerülhet sor, bár a legtöbb kérdésben közös nézeteket vallanak. A köztársaság-pártiak 208 mandátummal rendelkeznek, a demokraták 220-al s a köztársaságiak nyeresége 43 mandátum. A szenátusban 9 uj mandátumot nyertek és Így 38 szenátoruk van 57 demokrata szenátorral szemben. A „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz”, a német külügyminisztérium félhivatalosa megállapítja, hogy a köztársasági párt előretörése ellenére sem várhatók különösebb politikai következmények, mert az északamerikai demokrácia már csak árnyéka önmagának és éppen' a hadviselés kérdésében a köztársaságiak is engedelmesen követik Rooseveltet. Willkienek, a republikánusok vezérének politikai utazásai az egész világon megmutatták, hogy milyen helyet foglal el a köztársasági párt a háborúé politikában. A pártok Írarca egyébként is a belpolitikai kérdések egyre vékonyabb rétegére szorítkozik. Az Egyesült Államok a tekintély alapon vezetett államok közé sorakozott, azok közé, amelyeknek rendszere ellen Roosevelt olyan szenvedélyesen szokott harcolni. Maguk a republikánus vezetők talán még Rooseveltnél is harciasab- bak és hangoztatják, hogy győzelmük a háború eredményesebb folytatása iránti vágyat fejezi ki s a lakosságnak azt az igényét, hogy a harci helyzetről jobban tájékoztassák. A német véderő főparancsnoksága jelenti: Német és olasz kötelékek csütörtökön heves harcokban megtámadták az ellenség páncélos alakulatait Fulcka-Mavsa Mairuh vidékén. Este nem csökkenő erővel folyt a csata az ellenség erős nyomásával szemben. Repülőgépeink a nap folyamán támadásokat intéztek Délkelet-Anglia, különböző helységei ellen. A Stefani-iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállásának S94. számú közleményét: Olasz és nemet osztagok csütörtökön heves harcokat vívtak ellenséges páncélos alakulatokkal a Fukka-Marsa Matruh közötti övezetben. A csata estefelé változatlan hevességgel folyt. Róma, november 6, (MTI) A Stefani-iroda közli: A csata, amely október 23-án az esti órákban kezdődött meg az elaIáméini vonalaknál, a következő napokban változatlan hevességgel tovább folyt. Az ellenséges harckocsik és repülőgépek egyre növekvő számÁz olasz nép vezetőiben bízva, legteljesebb nyugalommal fogadja az afrikai hireket Róma, nov. 6. (MTI) Mértékadó olasz körök az északafrikai hadihelyzet fejleményeivel kapcsolatban a kővetkezőket állapítják meg: A/, olasz hadijelentés mint mindig, most is teljes hitelességgel és tárgyilagossággal tárta fel a való helyzetet. A tengely csapatai ragyogóan hareoltah és továbbra is ragyogóan harcolnak. A bare során elkerülhetetlenné váló előretörések vagy visszahúzódások közismerten a sivatagi bábon: jellemzői és azok már jól ismertek az olasz nép előtt, amely teljes résztvéttel, de ugyanakkor teljes nyugalommal követi az észak- afrikai eseményeket és meg tudja különböztetni a valóságot az ellenséges propaganda nevetséges túlzásaitól. Giovanni Ansaldo az olasz katonáknak tartott heti rádióelőadásában az afrikai hely zettel foglalkozva a következőket mondotta: — Az olasz nép az Egyiptomból érkező híreket a legteljesebb nyugalommal fogadja. Ma már mindenki tisztába^ van azzal, hogy az afrikai harcok, különleges körülmények között folynak és emlékezik még, hogy az olaszok, majd pedig az olasz és német haderők már két Ízben voltak kénytelenek Észak-Afrikában nagyobb visszavonulást végrehajtani. A hadiesemények azt mutatják, hogy az afrikai háború néha a legmeg= A kaukázusi arcvonalon az ellenség kemény ellenállásával szemben tovább tart a német és szövetséges előrenyomulás. Ennek a hadműveletnek során sikerült a grúz hadi- utat elvágniok. Ez az ut volt az utolsó télen is használható összeköttetés a Tiflisz körüli Kaukázuson-tuli vidék és a Szovjetunió között. Valószínű, hogy a német támadás őzzel elérte az erre az évre maga elé (.‘ázott második nagy Célját: a Kaukázustól északra álló szovjet csapatoknak a déli kaukázusi tartományoktól való elvágását. A Szovjet a német távirati iroda értesülése szerint nehéz helyzetében embertelen harci eszközöket kezd használni. A 223-ik német hadosztály szakaszán a sebesülésekből megállapították, hogy az oroszok dum-dnm- golyókot használnak. Egy ilyen dum-dutn lőszert iáit almozó zsákmányolt ládán brit lőszergyár jelzése látható. Ebben a tekintetben tehát teljes az angol-szovjet együttmüKcmény páncéloscsala folyik luk k « — Mars« Malmi» Tádékén Á britek óriósi veszteséggel fizették meg eddigi előnyomulásukat beli fölényével szemben az olasz és német csapatok egymással vetélkedve, bámulatra- méltó vitézséggel, makacs ellenállást fejtettek ki. Gyakran ellentámadásba lendültek és több isben sikerült nekik az eredeti helyzetet visszaállítani. A brit hadvezetöség azonban mindig újabb cs újabb páncélos erőket és friss gyalogsági csapatokat vetett harcba, A ten gelya lakú latok mind az ellenséges gyalogság, mind a páncélos erők ellen hosszú ideig küzdöttek az elalanicini arcvonalon és csak hősi harcok után, egyedül az ellenség számibeli fölényértek engedve voltak, kénytelenek, visszavonulni nyugati irányba, elsősorban az afrikai sivatag tengerparti, szakaszán. Egyébként Anglia és az Egyesült Államok nagyarányú erőfeszítései a most folyamatban lévő támadás megszervezésére ismételten bizonyítják a Földközi-tengeri arcvonal nagy fontosságát. A taktikai helyzet- továbbra is bizonytalan marad, minthogy az ellenségnek az eddig eléri előrenyomulás mind emberben, mind hadianyagban tetemes veszteségekbe került.
