Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-25 / 267. szám
JKmmO«ma 4 1942. NOVEMBER 25 TÖRÖK ERZSÉBET DAL-ESTJE 1942. nov. 26-án, esle iái 7 ómkor VérmesueháZábon. Zongorán kisér: Jodál György tezauraijak, a másik oka pedig az a hibás szemlélet, hogy keresztény embernek nem szabad zsidó tőkét felhasználni. Kérte a pénzügyminisztert, tegye lehetővé, hogy a házadókedvezményt az erdélyi és a keleti országrészeken meghosszabbítsák. A háború befejezése után még nagyobb hadseregre lesz szükségünk, hogy jogos nemzeti céljainkat elérhessük és kivívhassuk. A költség- vetést elfogadja. Bocsáry Kálmán, a Magyar filet Pártja második vezérszónoka hangoztatta, hogy az adómorál javulását a pénzügyminiszter közérdekű értékes munkásságának javára kell imí. Ezután kérte a pénzügyminisztert, te- gye lehetővé, hogy a jóhiszemű kis adózók adóamnesztia formájában szabaduljanak a rájuk kivetett birságtól, örömmel köszönti a zsidó külön-adóra vonatkozó bejelentést, de felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak részleges megoldás. A zsidó vállalati és házva- gyont fokozatosan a nemzeti érdekek szolgálatába kell állítani. Rámutatott arra, hogy a lakásviszonyok megfelelő rendezése elsőrendű nemzeti feladat és kötelesség. A ház- adómentességről szólva, kérte a minisztert, hogy biztosítsa a régi 30 évre szóló házadómentességet. Javasolta, hogy állítsanak fel országos lakásépítési kormánybiztosságot. Elismeréssel a pénzügyminiszter iránt, a költségvetést lelkesedéssel elfogadja. A vezérszónokok közül Megay Károly következett volna, de nem volt jelen és igy felszólalását törölték. Mosonyi Kálmán (Imrédista) magasnak tartja az egyházi adót. Kérte, hogy az adóMlnthogy több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta, majd Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy nem akar átfogó expozét mondani, csak a felszólalásokra válaszol, mert általános mondanivalóit a költségvetés beterjesztésekor már kifejezésre juttatta. A pénzügyminiszternek arra kell törekednie, hogy a kiadások és bevételek közti egyensúlyt fenntartsa, amennyiben ez az adott viszonyok között lehetséges. Ebből adódik az. hogy a különböző tárcákat két csoportra lehet osztani. Az egyikbe tartoznak az összes tárcák, kivéve a pénzügyi tárcát, a másikba maga a pénzügyi tárca. Az első csoportba tartozó tárcáknál mód és alkalom van arra, hogy eredményeket lehessen felmutatni, a pénzügyi tárcának azonban az a feladata, hogy a megfeleld fedezetet előteremtse. A tárcának ebből a szerepéből következik az is, hogy a pénzügyminisztériumi munkájának tulajdonképpen rendszerező munkának kell lennie. A pénzügyminiszter rendszerező munkájának abban kell kifejezésre jutnia, hogy bizonyos fontossági sorrendet állapítson meg azok közül a célok közül, amelyek a költség- vetés tárcaközi tárgyalása során elébe kerülnek. Többször kifejtette, hogy a magyar gazdasági és pénzügyi politika négy oszlopon nyugszik: a termelés fokozásának, a fogyasztás szabályozásának, az adóztatásnak és végül a hitelpolitikának az oszlopán. A termelés vonalán a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdeni, hogy a termelést fenntartani, sőt fokozni lehessen. Mindaz, ami a mezőgazdaság fejlesztése terén történt, azt a célt kívánta szolgálni, hogy a termelést amennyire lehet fokozni kell. A pénzügyi tárca keretébe az előbb említett négy oszlop közül tulajdonképpen csak kettő tarto- zi'<: a hitelpolitika és az adópolitika. Ahhoz, hogy egészséges hitelpolitikát folytassunk, a legelsőrangu feladat a takarékosság ösztönének felébredése. Éneikül hlában beszélünk hitelpolitikáról. Ha a lakosság nem tudja belátni azt, hogy takarékoskodni kell, akkor nem lehet komoly hitelpolitikát folytatni. Különösképpen szükség van az anyaggal való takarékoskodásra, mert ez visszahat a pénzzel való takarékoskodásra is. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy széleskörű takarékossági propagandád indítanak meg az országban. Ez nem egy napra szorítkozik,-mint a múltban, hanem egész esztendőn keresztül felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy milyen előnnyel Jár nemcsak az anyagtakarékosság, hanem a pénzzel való takarékosság is. Az összegyűjtött pénzek nemcsak akkor jutnak megfelelő helyre, ha takarékba helyezzük, hanem ha olyan célra adjuk, amikor végeredményben oda kerül, ahová kerülnie kell. Például: a fennálló adósságok fizetése is ez., a célt szolgálja. Az adósságok kifizetésének Igen nagy akadálya volt az, hogy a doUár- kölcpöndket és a hosszúlejáratú kölcsönöket mentes létminimumot szállítsák le. A költségvetést nem fogadta el. Balázs Károly azt hangoztatta, hogy nem az adóértékeket, hanem a fizetőképességet adóztatták. A feketepiac elleni legélesebb harcra hivta fel a pénzügyminiszter figyelmét, majd azoknak a jövedelmeknek a megadóztatását sürgette, amelyeket eddig nehezen lehetett megfogni. A költségvetést elfogadja. Matólcsy Mátyás beszéde elején megállapította, hogy a költségvetés emelkedésének legfontosabb oka az ország gyarapodásában rejlik, de igen lényeges ok továbbá a honvédség fejlesztésére fordított összegek emelkedése is. Átütő erejű honvédségre van szükség és a hadseregnek, bármire is legyen szüksége, mindent meg kell adni. A költség- vetés egyes tételeinek arányosítása sokkal jobb, mint az előző években volt. Az áruhiány egyik oka a feketepiac. Ilovszky János összehasonlítást tett a jelenlegi és az elmúlt évek költségvetési adatai között. Kérte, hogy a zárórát 12 óráig hosszabbítsák meg. A költségvetést, elfogadta. Csoór Lajos alacsonynak tartja a gépjármüvekre kirótt adót és a luxuscikkek adójának emelését is kívánta. A költségvetést nem fogadta el. Tóth Balázs azt hangoztata, hogy az erdélyi magyarság a magyar egységért minden áldozatot meghoz. A székelység ki akarja venni a most folyó nagy harcból részét. A továbbiakban a székelyföldi jegyzők nehéz helyzetéről szólt és fokozottabb agglegényadót sürgetett. A költségvetést elfogadta. lényegileg és jogilag visszafizetni nem lehetett. Megállapodást létesített a pénzintézetekkel, hogy a zálogleveles kölcsönöket jövő évi junius 30-ig lehet visszafizetni, mégpedig azon az alapon, hogy egy dollár 4.3 pengő. A transzfermoratórium-rendeletnek bizonyos módosítása is szükségessé válik ebben a vonatkozásban. A miniszter ezután a zsidó földben nyugvó hitelek kérdéséről beszélt. Téves felfogás — mondotta — hogy a zsidó birtokokért adandó kötvényekkel kívánjuk a hitelezőt kielégíteni. A hitelezőnek nem ilyen kötvényre, hanem a bizonyos összegű pengőre van igénye. Arról van csak szó, hogy a kisajátított föld helyébe lép egy csomó államkötvény és ez szolgál fedezetül, s hogy abból aztán milyen kielégítést tud kapni a hitelező, az a hitelező dolga. Különben nem túlságosan nagy a volt zsidó birtokok megterhelése, kb. 80 millió pengőről lehet szó. E hitelek visszafizetésének lebonyolítása nem olyan Igen nehéz kérdés. A védett birtokok tekintetében olyan intézkedésre készül a kormány, hogy végre itt is megoldásra jussanak. A pénzügyminiszter a továbbiakban hangoztatta, hogy igen sok támadás érte a vezető állások ellenőrzése tekintetében, kormányrendelet ugyanis felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy megállapíthassa, hogy valaki vezető állásra tényleg alkalmas-e. Kezdő gyakorlati tudás és vezérigazgatói jövedelem ez nem fér össze. A pénzügyminiszter ezután hangoztatta, hogy mint azt több felszólaló kérte, 6 Is hJve az adózás egyszerűsítésének és reméli, hogy nem hosszú idő alatt lényegbevágó egyszerűsítéseket fog tudni hozni, de tekintetbe kell venni azt is, hogy egyszerűség és az Igazság az adóztatás terén nagyon nehezen ösz- szeférő fogalom. Minél tökéletesebb adökt- munkálásra van szükség és ez nemcsak a kincstár érdeke, hanem az adózóké is. Ha a fényüzési adó nem hozza meg az előirányzott 15 milliós bevételt, akkor nem fog késni újabb javaslatot előterjeszteni, mert a luxus folytatás megadóztatását abszolút igazságosnak tartja. A pénzügyminiszter végül a tisztviselőkérdéssel foglalkozott. Lehetségesnek mondotta, hogy vannak egyes tisztviselők, akik mint azt a vita során szóvá is tették, nem teljesítették híven kötelességüket. De hangoztatta, hogy a tisztviselők 99 százaléka híven, becsületesen végzi munkáját. Külön elismeréssel szólott a pénzügyminiszter a pénzügyőrség munkásságáról és megemlékezett arról, hogy a pénzügyőrség most ünnepli fennállásának háromnegyed évszázados jubileumát. A pénzügyminiszter beszédét a többség nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Amikor a miniszter beszédét befejezte, elsőnek Kállay Miklós miniszterelnök, majd a többi miniszterek siettek hozzá gratulációikkal. A Ház ezután a pénzügyi tárca költségvetését elfogadta, majd a Jövő évi költség- vetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben Is megszavazta. A Kolozsvár, november 24. Kaláka Munka Szövetkezet néven Budapesten nemrégen vállalkozás alakult meg, amely általában Erdély s főként a Székelyföld gazdasági felépítését kívánja munkájával hathatós módon szolgálni. A Kaláka Munka Szövetkezet vezetősége e napokban Kolozsvárra látogatott, hogy érintkezést keressen az erdélyi gazdasági élet vezetőivel és intézményeivel. Munkatársunk felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy részletes tájékozódást szerezzen a Szövetkezet eddigi munkájáról és további terveiről. Zalánl Szabó Miklós háromszéki székely mérnök, budapesti gyártulajdonos, a Kaláka Munka Szövetkezet elnöke, készséggel ismertette a Szövetkezet nagyvonalú célkitűzéseit és terveit, s azok keresztülvitelére szolgáló módozatokat, de'rámutatott egyúttal néhány, már eddig Is elért gyakorlati eredményekre is. Északerdély felszabadulását követő uyá- ron — igy kezdi beszámolóját — bejárta szükebb hazáját, a Székelyföldet s látta, hogy a székely gazdasági életben, de különösen éppen a villamosenergia szolgáltatása terén igen nagy elmaradottság van. Barátai és ismerősei ösztönzésére foglalkozni kezdett azzal a kérdéssel, hogy hogyan is lehetne az egész Székelyföldet, annak lehetőleg minden községét a kultúrát és ipari felemelkedést jelentő villamosárammal ellátni. Az otthoni látogatások és baráti ösztönzések hatása alatt kidolgozta egyelőre két megye: Háromszék- és Csik-megye általános villamosítási tervét, A tervet nyomon követte a kivitelhez vezető munka megkezdése. Már a mult ősszel megalakította az Oltvidéki Részvénytársaságot v« t »*• xa'X'mely átvette a tusnddjürdői kis villamos-erőközpontot s vállalkozott arra, hogy az alcsiki medence lj községét, “vV•«VcViY.V V.V.V',1' V ’«villamosvezeték-hálózattal és azon keresztül villamos árammal látja el. Az Álcáikban akkor megalakult villamositási szövetkezettel együtt ez a munka tényleg el is kezdődött. És minden háborús nehézség ellenére is, ma ezeknek a vezetékeknek megépítése befejezés előtt áll. Remény van arra, hogy e terület nagyobbik része még ebben az évben hozzájut a villamos áramhoz, úgy, hogy az elmaradó egy-két község valószinü- leg egy-két hónapon belül szintén rákapcsolódik a villamoshálózatra. Zalánl Szabó Miklós elmondta, hogy a villamositási munka az egész Székelyföldön igen nagy visszhangra talált. De ettől függetlenül maga az iparügyi minisztérium Is, már a mult évben dolgozni kezdett a székely- földi villamosítás érdekében s e gondolatnak az iparügyi minisztériumban vitéz Pétery miniszteri osztályfőnök volt a zászlóvivője. Hogy e nagyvonalú villamositás ügye mielőbb eredményhez jusson, vitéz Biró István felsőházi tag javaslatára megalakult egy baráti kör, mely magát A Székelyföldi Villamosítás Baráti Köré-nek nevezte. Ez kezdetben néhány tagot számlált, később azonban hovatovább igen nagy mértékben bővült. E baráti kör, feladatát átérezve, Zaláni Szabó Miklós javaslatára általános tervet dolgozott ki a székelyföldi villamosításra, s azt memorandumba foglalva, Kállay miniszterelnök ur kolozsvári látogatása alkalmával dr. Kolumbán József és vitéz Biró István mind a miniszterelnök urnák, mind az iparügyi miniszter urnák küldöttségileg átnyújtotta. Ezenkívül később is több alkalommal újabb és újabb memorandumokkal siettek az ügy segítségére. Többek között sikerült a pénzügyminiszter urat is megnyerni e tervnek. *■'**' '* k\' v' "* ^ ^ '.’."‘‘ú V.W'V.M \v.'.«• Wt <*,* «V, iü * »V* ♦ i » iV iV.'.'i • ' > V« ív,r v, -,. , , Vitéz Pétery miniszteri osztályfőnök kitartó munkájának köszönhető, hogy megalakult a Székelyföldi Villamosmüvek Rt., mely máris megkezdte a három székely megyére (Csitt-, HáromszékHáz végül elfogadta az elnök napirendi in- j ditványát, hogy a legközelebbi ülést szer- | dán délelőtt 10 órakor tartja napirendjén az apropriációs törvényjavaslattal, a bejegyzett 15 interpelláció elmondására %Sj óra után térnek át. Ezzel az ülés 5 óra előtt j néhány perccel végétért. és Udvarhely-vármegye) kiterjedő víHamö*' sitási munkáját. A Baráti Kör az elért eredmények után nem oszlott szét, sőt meggyarapodva elhatározta, hogy továbbra is együttmarad és Erdély gazdasági felemelésében továbbra is hasznos munkát fog kifejteni. Hogy e munka eredményesebb legyen, a Baráti Kör tagjai, mint alapitó tagok, megalakították a kaláka Munka Szövetkezetét“. A szövetkezet célul tűzte ki egyrészt a* erdélyi gazdasági érdekeltségek budapesti képviseletét, másrészt pedig annak a gondolatmenetnek valóraváltását, hogy Erdélyben minél több Ipari, s általában gazdasági vállalkozás jöhessen létre. Erre kitűnő lehetőségek állnak rendelkezésre és az alkalom Is teljes mértékben megvan. Mert, ha megépül az egyelőre három megyére, később Marostorda-vármegyére is kiterjedő és majdnem minden községet magába foglaló villamoselosztó hálózat és ha Erdöszentgyörgy kornyékéről a távolsági gázvezeték eljuthat Nagybányáig, Kolozsvárig, úgy a villamos és gázvezetékek mentén az ipari és gazdasági vállalkozásokra a legjobb alkalom és lehetőség nyílik. A „Kaláka“ célul tűzte ki az erdélyi ipari adottságok kihasználását oly módon, hogy tagjai részére minél több ily vállalatot szervezzen. Maga nem akar sem gyártani, sem termelni, egyetlen egy szövetkezetnek, vagy gazdasági alakulatnak üzleti versenyt nem támaszt. Feladata az lesz, hogy Ilyen vállalatok technikai, gazdasági előfeltételeit megteremtse, a szükséges pénzt megszerezze é» az Ily ipari létesítéseket munkába állítsa. A Kaláka Munka Szövetkezet vezetősége éppen a nagyvonalú munkaprogramra való tekintettel felvette az érintkezést mindazokkal a gazdasági fórumokkal, amelyek az erdélyi gazdaság fellendítésén dolgoznak, s felajánlotta jó szolgálatait, annyival is inkább, mert tagjai között nagyon sok szakember van, akik az ősrégi székely gazdasági forma, a kalákarendszer felelevenítése utján a szövetkezetnek önként fölajánlották szolgálataikat. A Szövetkezet vezetősége tisztelgett az Erdélyi Gazdasági Tanácsnál s Bélái Kálmán gróf elnök távollétében Jelen Gyula dr. utján tájékoztatta programjáról. A Szövetkezet vezetősége részletes programot és ismertetőt dolgoz ki és rövid időn belül át fogja azt az Erdélyi Gazdasági Tanácsnak nyújtani abból a célból, hogy a kooperáció lehetségessé legyen. Hasonlóképpen tisztelgett a Szövetkezet vezetősége a Szövetség vezetőinél, gróf Bethlen László elnöknél. A tárgyalás eredménye az, hogy az erdélyrészi Szövetkezeti Központtal való párhuzamos működés minden tekintetben lehetséges. A ,(Kaláka“ vezetősége már előzőleg fölkereste az Erdélyt Párt vezetőségét, majd a Szövetkezet Baráti Köre a Magyar Újságírók Egyesületével is baráti megbeszélést folytatott. Az Újságírók Egyesülete felkérésére a Kaláka elnöke, Zaláni Szabó Miklós, készséggel vállalkozott arra, hogy a november 30-ikí újságíró-előadóesten „Erdély időszerű gazdasági kérdései“ címen megtartandó előadás alkalmával a Kaláka Munka Szövetkezet célkitűzéseit is ismertetni fogja. * A Szövetkezet vezetősége fölkereste az EMGE vezetőségét és ellátogatott az Erdélyrészi Ipari Munkaszervező Intézethez, ahol Galgóczy Ferenc igazgató megértő támogatására találtak. — Meghalt Bányai Káról}’. Bányai Károly, a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank nyugalmazott igazgatója hétfőn este meghalt. Halálát, özvegyén és gyermekein kívül kiterjedt rokonság és számos tisztelője gyászolja. Bányai Károly halálhíre Kolozsváron általános részvétet keltett. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beszéde A Kaláka Munka Szövetkezet vezetőségre felajánlotta szolgálatait az erdélyrészi gazdasági élet irányitő tényezőinek
